udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kuti János

2006. július 18.

A közvélemény-kutatások szerint a románok nyolcvan százaléka legfőbb ellenségnek a magyarokat jelölte meg.  A számítógépes magyarellenes játék is ezt mutatja.   A nemzetállam az igazi. Ennek érdekében aztán minden eszközt be lehet vetni. A más nyelvűeket, más szokásúakat ki lehet telepíteni. (Mint Csehszlovákiából.) Vagy az egynyelvűség érdekében meg lehet szüntetni iskoláikat. (Mint ahogy Romániában is tették jó ideig.) Esetleg el lehet adni pénzért. (Mint a németeket.) Ezenkívül: el lehet vinni kényszermunkára, be lehet zárni, messzi vidékre lehet helyezni, lehet nyelvvizsgáztatni. Ezek voltak a jó módszerek! De még most is meg lehet verni, vagy perbe lehet fogni, ha más nyelvet beszél valaki, mint a többségi. /Kuti János: Virtuális szeretet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

2007. augusztus 21.

Sokan eljöttek a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára, és sokan nem. Sokan önhibájukon kívül nem jöttek, mert nem jöhettek: azok utódai, akiket a tatárok rabszíjra fűzve elvittek. Azok leszármazottai sem, akiket a törökök janicsárnak vittek. Azok unokái sem, akik a századfordulón kitántorogtak Amerikába. Aztán a két világháború közt Bukarestben szolgálók és mesteremberek azon örökösei sem, akik közben románok lettek. Nem jönnek azok sem, akik most éppen szezonmunkára mentek el, mert most van a szezon. Nem jönnek azok sem, akik itthon nagy magyarok voltak. Akik viszont ‘89 körül mentek ki, azok közül jöttek, de jöttek Ausztráliától Kanadáig, Magyarországról, Nyugat-Európából vagy Skandináviából. Jöttek haza az írók. Hazajött az innen elment magyar orvos, aki Magyarországon azóta is a román orvos. Hazajött a színész, aki Nyugaton sofőrködik. És hazajöttek, akik Háromszékről kirajzottak a környező megyékbe. Majdnem mindenki örül az innen elszármazottak világtalálkozójának. Kivéve azokat, akik az elszármazottak helyébe, máshonnan származtak ide. Pedig ők is szervezhetnének maguknak találkozókat. /Kuti János: Világtalálkoztunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./ A háromszékiek szétszórattak a nagyvilágban az idők hullámverésében. A nagy kitántorgások, kivándorlások és kitelepedések idején sokszor úgy ötlött fel bennünk a Tamási-gondolat, hogy mi, székelyek azért vagyunk a világon, hogy lassan kiűzessünk belőle, írta Simó Edmund. Itt vagyunk, itthon vagyunk ismét, hogy sok tízezren összegyűlhettünk áldott szülőföldünkön. És daloltunk, és nótáztunk, és táncoltunk, és Szózatot mondtunk, Himnuszt énekeltünk Háromszék falvaiban, városaiban, lankáin és Pincetetőin pergethettük dobjainkat, lobogtathattuk zászlainkat a Perkőn államalapító nagy királyunk, Szent Istvánunk emlékére. /Simó Edmund: Összegyűltünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

2009. január 22.

Mit ér a vezető, ha magyar? Semmit. Ma van, holnap nincs. Mindig is így volt, írta Kuti János, kilencven éve nem volt magyar karrierdiplomata, magas rangú katonatiszt, rendőrtiszt, titkosszolga. Románok mesélték már húsz évvel ezelőtt, hogy az oltyán úgy gyakorol önkritikát, hogy a tükörbe néz, és szembeköpi magát. Azt mondja: már három éve vagy Erdélyben, és még mindig nem vagy főnök! Persze, neki könnyű volt. Ha ide jött, akkor kapott munkát, lakást, költözési pénzt. Amikor jött a nagy megyésítés, akkor telepítették be a környékről vagy máshonnan Nagyváradot, Kolozsvárt, Zilahot románokkal. Székelyföldön nem volt a környéken román, ezért hoztak Olténiából, Moldvából. A cégekhez általában román igazgatókat helyeztek. Ők dönthették el, kiket alkalmaznak. Voltak úgynevezett román vállalatok, például a műanyaggyár, amit kimondottan a moldvaiaknak építettek. Most itt a nagy lehetőség, mert nem kormánypárt már az RMDSZ. Korábban ugyanis kaptak egy sereg helyet magas polcokon. Most, a kormányváltáskor meg kirakják őket. /Kuti János: Mit ér a vezető, ha magyar? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998