udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 103 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-103
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lábody László

1992. március 15.

Iliescu elnök a BBC műsorában /kérdésekre válaszolva/ kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol minden nemzeti kisebbségnek képviselete van a parlamentben, a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogokat tekintve a legelőrehaladottabb országok közé tartozik, továbbá szerinte a magyar kisebbség is élvezi az oktatási, kulturális és anyanyelv-használati jogok teljességét. /MTI/ Iliescu állításait cáfolták a Népszavában Lábody László és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsosok, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága munkatársai. Finnországban a svédek és a lappok is rendelkeznek parlamenti képviselettel, Szlovákiában az Együttélés nemcsak a magyarokat, hanem az ukránokat és a ruszinokat is képviseli. Bálint-Pataki József leszögezte: nem lehet oktatási, kulturális és anyanyelv-használati jogok teljességéről beszélni ott, ahol gyakorlatilag lehetetlen az anyanyelv használata a hivatalos ügyintézésnél, ahol Marosvásárhelyen a több száz éves magyar középiskola nem lehet többé önálló magyar középiskola, ahol városok egész sorában vált lehetetlenné a 10-15 évvel ezelőtt működött oktatási rend visszaállítása. A romániai magyarság jelenleg messze elmarad a hetvenes években biztosított iskolahálózatától. /Décsi Katalin: Nem úgy van az, elnök úr! = Népszava, márc. 17./

1994. július 19.

Entz Géza utóda a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki székében Lábody László, aki szeptember közepén foglalja el hivatalát. 1992 végéig ő is a hivatalban dolgozott. A kormányprogram kidolgozásában részt vett. A határon túli magyarság ügye nemzeti ügy, nyilatkozta. /Népszabadság, júl. 19./

1994. augusztus 10.

Tabajdi Csaba politikai államtitkár elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjét, Entz Gézát felmentették, utóda Lábody László, helyettese pedig Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségi szakértője. A kollektív jogok fogalma tisztázatlan, hangsúlyozta, de azt a tartalmat, amit ez a fogalom takar, a magyar kormány támogatja. - Ahhoz, hogy az emberek szülőföldjükön boldogulhassanak, egzisztenciát kell teremteni számukra. Két fő irány van: az egzisztenciateremtés és a jogvédelem. - Tabajdi kifejtette: "nem köthető meg olyan alapszerződés, amely nem biztosít kellő garanciát a kisebbségi jogokra vonatkozóan." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 10./

1994. szeptember 24.

Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyilatkozott a hivatal munkájáról, a tárcák közötti koordinációról, új feladat a gazdasági együttműködést elősegítő tevékenység, idetartozik a jogszabályi keretek megteremtése, a vállalkozások finanszírozásának megoldása, a menedzserképzés. Már közalapítvány az Illyés Alapítvány, folyamatban van a közalapítvánnyá válás a Teleki és a Pro Professione Alapítvány esetében. - A tárgyalás két ország kormánya között folyik, ezt tudomásul kell venni, felelte arra a kérdésre, hogy a kisebbségek a tárgyalási folyamatban való részvételre tartanának igényt. /Magyar Nemzet, szept. 24./

1994. szeptember 27.

Szept. 27-én az RMDSZ küldöttsége Budapesten folytatott tárgyalásokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Lábody László, a HTMH elnöke és Törzsök Erika elnökhelyettes fogadta a Takács Csaba ügyvezető elnökkel az élen érkező delegációt /tagjai: Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Bodó Barna politikai alelnök, Tokay György képviselőházi frakcióvezető, Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök, Magyari Nándor önkormányzati alelnök, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes/. A küldöttséget fogadta Kuncze Gábor belügyminiszter, Szent-Iványi István külügyi államtitkár, Pető Iván, az SZDSZ elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Új Magyarország, szept. 28./

1994. október 22.

Pécsett okt. 22-én kezdődött a határon túli magyar hagyományőrző együttesek fesztiválja. Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke köszöntötte a megjelenteket. A fesztivállal együtt megtartották a határon túli magyar intézmények szakmai fórumát is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./ A szakmai fórumon a szomszédos országok magyar nyelvű újságírói, könyvkiadói megvitatták, mit tehetnek egymás kulturális értékeinek, kiadványainak rendszeres cseréjéért. /Magyar Nemzet, okt. 24./

1994. október 28.

A határon túli magyar sajtó támogatásának összege 20 millióval csökkent, tudják-e ezt kompenzálni, kérdezte az Élet és Irodalom munkatársa. Azon vagyunk, hogy érvényt szerezzünk a kormányprogramnak, válaszolt Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, miszerint a kisebbségeknek nyújtott támogatás összege nem csökkenhet. Öt munkabizottságot szervezett a hivatal: az ösztöndíjrendszer, az anyagi támogatás hatékonnyá tétele, önkormányzatok /illetve az önkormányzati képviselők együttműködése-képzése/, a gazdasági együttműködés, és a nemzeti és kisebbségpolitikai koncepcióval foglalkozó munkabizottságot. Az előző elnökkel, Entz Gézával is szakmai együttműködést alakítanak ki. /Élet és Irodalom, okt. 28./

1994. november 12.

Az alapszerződésben az európai joggyakorlat jelenik meg, ez viszont nem ismer ilyen korlátozásokat, reagált Szentiványi Gábor külügyi szóvivő arra, hogy a román alsóház megszavazta a más országok himnuszát és zászlaját tiltó határozatot. A Határon Túli Magyarok Hivatala nem kíván állást foglalni, mondta Lábody László elnök, de nem tekinti ezt a lépést baráti gesztusnak. Ez a tiltás nemzetközi jogi képtelenség. /Új Magyarország, nov. 12./

1994. november 17.

Nov. 17-i hatállyal Lábody Lászlót, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét címzetes államtitkárrá nevezték ki. /Magyar Hírlap, nov. 18./

1994. november 26.

Göncz Árpád államfő címzetes államtitkárrá nevezte ki Lábody Lászlót, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, valamint Wolfart Jánost, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökét. Lábody László elmondta, hogy ez világos jelzés arra vonatkozóan, hogy a kormány a két területet azonos súllyal kezeli. Tabajdi Csaba államtitkár egyeztető tárgyalások sorozatát bonyolította le az RMDSZ-szel, illetve a szlovákiai magyar pártokkal, az alapszerződéssel kapcsolatban. Ennek eredményeként a HTMH konkrét szövegjavaslatot tehetett a Külügyminisztérium asztalára. /Népszava, nov. 26./

1994. december 2.

Az Illyés Alapítvány nem intézményeket, hanem projekteket finanszíroz, elsősorban az oktatás, a kultúra területén, és semmiképpen sem politikai célokat - nyilatkozta Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke a Magyarország hetilapnak. A politikai szervezetek finanszírozása nem a magyar állam feladata. - Eddig a támogatások elosztásáról Budapesten döntöttek, ez tarthatatlan. Azért kellettek az alkuratóriumok, hogy az érintetteket bevonjuk a pályázatok elbírálásába. - A Magyarok Világszövetsége legutóbbi ülésén némi megütközést keltett Tabajdi Csaba államtitkár kijelentése: a magyar kormány "hajlandó túlmenni Helsinkin is", mit jelent ez, kérdezte a lap munkatársa, Beke Mihály András. - A határok megváltoztatása nem realitás. Lábodyt ennél pillanatnyilag jobban foglalkoztatják a határon uralkodó állapotok. - Kidolgozzák a határon túli magyarság új támogatási rendszerét. A támogatások egyik forrása a költségvetés, a másik a gazdálkodó szférából összegyűjtött szponzori pénz, a harmadikat az adományok képezik, a negyedik a kárpótlás. A költségvetés ellenőrizhető, a HTMH kompetenciája erre terjed ki. A költségvetési támogatás három helyen jelenik meg, a miniszterelnökségnél, a népjóléti és a művelődési tárcánál. - Az átláthatóság nem jelent nyilvánosságot. - A Duna Tv-re óriási szükség van. /Magyarország, dec. 2./

1994. december 7.

A Határon Túli Magyarok Hivatalának nem a gyámkodás a feladata, hanem az, hogy "a magyar államigazgatásban, politikában érvényesüljenek a határon túli magyarok érdekei, jelenjenek meg valahol egy szempontként, valahol, amikor a politikai döntésekre sor kerül." - fejtette ki Lábody László címzetes államtitkár, a hivatal elnöke a vele készült interjúban. "Az első terület: megőrizni mindent, ami jó volt." A határon túli magyar közösségek támogatása identitásuk megőrzéséhez, a nemzetközi jogvédelem folytatandó, javítani kell az államigazgatási koordinációt és az elemző munkát. Új terület a hivatal tevékenységében a gazdasági terület. - A pótköltségvetés a költségvetési restrikciót jelentette, ennek következménye kiterjedt mindenre, a támogatásokra is. A hivatal hét fő feladata: anyagi támogatás rendszerének korszerűsítése, ösztöndíjrendszer - oktatás, önkormányzati képviselők együttműködése, gazdasági együttműködés, egészségügyi, szociális kérdés, nemzetközi jogvédelem, általános stratégia kidolgozása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./

1994. december 12.

Dec. 12-15-e között Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Romániába utazott látogatásra, a román kormány és az RMDSZ meghívására. Tabajdi Csabát Oliviu Gherman szenátusi elnök és Theodor Melescanu külügyminiszter, Lábody Lászlót Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár és külügyi vezető tisztviselők fogadják. Dec. 14-én Temesváron találkoznak az RMDSZ vezetőivel, Tőkés László püspök meghívására részt vesznek a "Kelet-és Közép-Európa 1989 után" című nemzetközi konferencián. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14., Új Magyarország, dec. 13./

1994. december 13.

Tabajdi Csaba államtitkár és Lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke dec. 13-án Bukarestben Oliviu Ghermannal, a szenátus, egyben a kormánypárt elnökével, Victor Herbenciuc kormány-főtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel tárgyaltak. Még 13-án Temesvárra utaztak, hogy Tőkés László püspök vendégeiként részt vegyenek az 1989. decemberi forradalomról rendezett tudományos tanácskozáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Tabajdi Csaba államtitkár Bukarestben sajtóértekezleten adott tájékoztatást tárgyalásairól. Elmondta, hogy a határon túli magyarokért felelős személyt eddig még nem fogadtak Bukarestben, a hivatal fennállása óta. Előrelépést jelentettek ezek a tárgyalások. Jelzésértéke van annak, hogy a kényes kérdések kerültek szóba. Januárban Hrebenciuc Budapestre látogat. Az államtitkár elmondta, hogy felvetették az oktatási törvény tervezetét, a szakoktatás helyzetét, a felsőfokú oktatás terén levő megszigorításokat, az egyházi tulajdon visszaadásának kérdését, Cseresznyés Pál ügyét. Tabajdi Csaba találkozott az RMDSZ parlamenti frakciójával is, ahol az alapszerződésről, az anyagi támogatás rendszeréről volt szó. Tabajdi Csaba Oliviu Gherman előtt kifejtette, hogy egy kétmilliós kisebbségtől nem tagadható meg, hogy megszerveződjenek, akár etnikai alapon is. Hivatkozott a dél-tiroliak néppártjára, a spanyolországi katalánok pártjára és a svédországi finnek pártjára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A magyar-román együttműködés legösszetettebb, legérzékenyebb területéről tárgyaltak, jelentette ki Tabajdi. /Új Magyarország, dec. 14./

1995. január 19.

Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke jan. 19-én Paskai László bíboros-prímással tárgyalt az együttműködés lehetséges területeiről. /Új Magyarország, jan. 20./

1995. január 26.

Tabajdi Csaba államtitkárral folytatott zárótárgyalásai után jan. 26-án hazautazott Budapestről Hrebenciuc kormányfőtitkár. Tabajdi Csaba összefoglalta a látogatás eredményeit: a párbeszédet folytatni kell, megállapodtak a kisebbségek helyzetéről folyó tárgyalások intézményesítésében, Hrebenciuc megígérte, hogy személyesen fog tárgyalni az RMDSZ vezetőivel. Lábody László, a HTMH elnöke leszögezte: Hrebenciuc, a kormány második embere kész arra, hogy Budapestre jöjjön, ez sokatmondó. Vállalta, hogy a kisebbségi kérdésről fog tárgyalni. /Népszabadság, jan. 27./

1995. január 30.

A Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke vezetésével jan. 30-án megalakult a szociális és egészségügyi munkacsoport. A tanácskozásra meghívták az érintett tárcák és számos társadalmi szervezet képviselőit is. A munkacsoport egy hónap múlva a határon túli magyar egészségügyi dolgozók képzésének, továbbképzésének lehetőségeit vizsgálja meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1995. február 16.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa febr. 16-án Budapestre látogatott /előző útja Pozsony volt, innen pedig Romániába utazik/. Tabajdi Csaba államtitkárral és Lábody Lászlóval, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével tárgyalt. Az államtitkár a szlovákiai és a romániai magyar kisebbség helyzetéről tette meg észrevételeit. Tabajdi Csaba kifogásolta a Romániában jónéhány hónapja folyó, dokumentálható politikai kampányt, amely az RMDSZ betiltására irányul. Megfogalmazta kételyeit az európai normák romániai és szlovákiai fogadtatásának vonatkozásában is. Konkrét példaként az ET önkormányzati chartáját és azzal szembeállítva az RMDSZ önkormányzati tanácsa megalakításának visszhangját említette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19., MTI/ Az oktatásügy és a privatizáció a magyar kisebbségekkel kapcsolatos kulcskérdés, szögezte le Tabajdi Csaba. /Új Magyarország, febr. 17./

1995. február 23.

Tizenkét erdélyi festőművész képeiből nyílt kiállítás febr. 23-án a Kossuth Klubban /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./, a Határon Túli Magyarok Hivatala védnökségével. A kiállítók között volt a már elhunyt Gy. Szabó Béla fametszeteivel, Páll Lajos Korondról készült képeivel és Imets László. /Népszabadság, febr. 24./ Lábody László, a HTMH elnöke tartotta a megnyitó beszédet. A kiállítás anyagát a febr. 21-én elhunyt Németh Géza lelkész gyűjtötte össze, a képek a Reménység Szigetén, a betegszobák falain találhatók.

1995. március 13.

Márc. 13-tól Bukarestben szakértői szinten folytatódik a tárgyalás az alapszerződésről. Somogyi Ferenc vezeti a magyar szakértői küldöttséget, melynek tagja Lábody László, a HTMH elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Népszabadság, márc. 14./ - Funar újabb követelése: népszavazáson döntsenek az alapszerződésről, amelyet a nemzetárulás okmányának nevezett. Iliescu elnök koppenhágai útja előtt a repülőtéren megjegyezte: Már unom Funart. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Gyarmath János bukaresti tudósítása. = Magyar Nemzet, márc. 13./

1995. március 24.

Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Alexa Károly, az MTI vezérigazgatója márc. 24-én aláírta azt a szerződést, melynek értelmében öt határon túli magyar lap szerkesztőségébe újabb egy éven keresztül eljutnak az MTI tudósításai. 1994 nyarán kapták meg a műholdas hírellátáshoz szükséges berendezéseket a lapok /a Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó/ és az első évben ingyen használhatták azokat. Lábody László kifejtette, hogy a lapok friss hírrel való ellátása növelte versenyképességüket. Erre az évre az előfizetési díj 9,5 millió forint, az összeget az Illyés Alapítvány fizeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25-26., Magyar Nemzet, márc. 25./

1995. március 29.

Magyarország, mióta ez a gondja, soha nem volt a kisebbségvédelem területén olyan kedvező helyzetben, mint ma, hangsúlyozta Lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke márc. 29-én tartott előadásában. Az alapszerződések szavatolják a határon túli magyarok érdekeinek védelmét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

1995. március 31.

A határokon túl nyúló regionális gazdasági együttműködésről szóló kormányelőterjesztés kidolgozása megkezdődött, jelentette be Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke a hivatal által szervezett kétnapos gazdasági együttműködési konferencia zárónapján, márc. 31-én. Elmondta, hogy a konferencián a térségben megoldásra váró általános gondokat tekintették át. A közelmúltban létrehozott Kézfogás Közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálási szempontja a program minősége lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ A konferencián elhangzott, hogy modernizációs szigetek elképzelése körvonalazódik, melyek a magyarlakta térségek egészének gazdasági felemelkedését szolgálná, etnikai megkülönböztetés nélkül. A gazdasági együttműködés főbb területei: információs bázis kialakítása, oktatás, menedzserképzés, infrastruktúra fejlesztése, bankok szerepvállalása. György Béla Zsolt, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke elmondta, hogy keserű szájízzel marad a konferenciát követően, mert "másfél napon keresztül folyamatosan kioktattak arról, hogy mit mulasztottunk el, mit értelmeztünk félre", a "lecke végén mi is elmondhattuk, hogy mégis tettünk egyet s mást a közösségünkért, amelyet képviselünk. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

1995. április 1.

Márc. 30-án és 31-én a Határon Túli Magyarok Hivatalának szervezésében Budapesten, a Volga Szállóban a gazdasági együttműködési konferencia résztvevői, határon inneni és túli szakemberek a határon túli magyarság életkörülményeiről, a térség gazdasági felemelkedéséről és a szomszédos országokkal történő gazdasági együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak. Lábody László, a HTMH elnöke elmondta, hogy kormány-előterjesztést dolgoznak ki a határon átnyúló regionális együttműködési program megvalósítása érdekében. A HTMH feladata a magyar vállalkozók és a nyugati cégek ösztönzése arra, hogy a határ menti régiókban és a határon túli magyarlakta területeken is építsenek ki kapcsolatokat. Lábody László elmondta, hogy az Új Kézfogás Alapítványnál a pályázatok elbírálásának szempontja a programok minősége lesz. A visszakapott földeket eszközök híján megművelni nem tudó kisebbségieken hitelrendszerrel, finanszírozással tudnának segíteni. Tabajdi Csaba államtitkár a Budapest Bankot említette, amely Páterbank néven fiókintézetet létesít Romániában. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, ápr. 1./

1995. április 13.

Ápr. 13-án tartotta alakuló ülését Budapesten a kormány által a határon túli magyarok gazdasági támogatására életre hívott Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriuma, amelynek elnöke a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát egykori vezérigazgatója, Burgert Róbert. Az alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtését, polgárosodását hivatott támogatni, a szülőföldjükön való boldogulás jegyében, mondta az ülést követő sajtótájékoztatón Tabajdi Csaba politikai államtitkár. Az alapítvány feladata a régiók kis- és középvállalkozásai közötti kapcsolatok támogatása, szakmai és menedzserképzés szervezése, üzletember-találkozók szervezése, információs bázis kialakítása. Az Új Kézfogás Alapítványnak 200 millió forint áll rendelkezésére és az előző évi 130 millió forintos maradvány is vagyonukat gyarapítja. Lábody László, a HTMH elnöke egy hosszú és átfogó munka fontos állomásának nevezte a kuratórium megalakulását, amelynek jelképes üzenete, hogy ezek után a határon túli magyarok gazdasági fellendítésének támogatása törvény által rögzített feladat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15-16./ Felső határ nincs, sem országonként, sem tervezetenként. /Új Magyarország, ápr. 14./

1995. április 24.

Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ápr. 24-én Budapesten megbeszélést folytattak Kovács László külügyminiszterrel, majd találkoztak Tabajdi Csaba politikai államtitkárral és Lábody Lászlóval, a HTMH elnökével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26., 519. sz./

1995. április 25.

Ma zárul a Budapesten második alkalommal ápr. 22-25-e között megrendezett könyvkiállítás, ahol külön standot kapott a Romániai Magyar Könyvműves Céh, itt mutatkozott be a Kriterion, a Mentor, a Corvina, a Polis és a Kájoni Kiadó. Ápr. 23-án tanácskozáson mérték fel a határon túli magyar könyvkiadás helyzetét. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./ A könyvkiállításon Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a magyar kisebbségek könyvkiadóit, ugyanakkor a magyar állam kasszája is üres. Nem a piaci verseny, hanem a támogatási pénzek utáni futóverseny kezd kialakulni, nyilatkozta. Idén a magyar kormányzat csak 51 millió forintot tud a határon túli magyar könyvkiadás támogatására fordítani. A HTMH felvette a kapcsolatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületével, hogy elősegítse a könyvek cseréjét. - Az lenne a legnagyobb segítség, ha könyveiket a tizenötmilliós piacnak adhatnák ki, állapította meg Dávid Gyula. A kolozsvári Polis Kiadó kortárs irodalmat hétszáz és háromezer példányban, magyar klasszikusokat három-ötezer példányban ad ki. - A Kriterion állami cég, ismertette helyzetüket H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója. Szeretnének gazdasági társasággá válni. 1994-ben negyven kiadványuk jelent meg, ebből huszonöt magyar nyelven, az elmúlt huszonöt évben ez volt a legalacsonyabb szám. Még 1990-91-ben is 60-61 kiadványuk volt. Több magyarországi kiadóval együttműködnek. Az Akadémiai Kiadó átvette az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár kiadásának további munkálatait. A Csíkszeredán működő Corvina Könyvesház tulajdonosa, Bencze Tibor 1992-ben alapította kft-jét. Boltjuk van Csíkszeredán kívül Székelyudvarhelyen, Brassóban, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Könyvállományuk nyolcvan százalékát a magyarországi import adja. /Magyar Nemzet, ápr. 25./

1995. május 15.

Máj. 15-től három napon át Budapesten tanácskoznak a világ reklámszakemberei, a Globál Reklámkonferenciára 24 országból 500 szakember érkezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./ A konferencia védnökei között van Tabajdi Csaba államtitkár és Lábody László, a HTMH elnöke. /Magyar Nemzet, máj. 15./

1995. május 20.

A magyar Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ kétnapos konferenciát szervezett /máj. 19-20-án/ Budapesten a következő címmel: "Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, illetve ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?" Tabajdi Csaba politikai államtitkár bevezető előadásában kifejtette: a rendezvény célja, hogy segítse a résztvevő politikai döntéshozókat és tanácsadóikat a térségben élő kisebbségek helyzetének jobb megismerésében. Az 1989-90-es fellendülés után fokozatosan hullámvölgybe jutott a nemzeti kisebbségek ügyének rendezése régiónkban, mondta. A környező államok vezetői ugyanis nem hajlandók az országukban élő kisebbségekkel kompromisszumot kötni. A tanácskozáson felvetett gondolatra, hogy a kisebbségeknek meg kell győzni a többséget, Tabajdi Csaba azzal reagált, hogy van-e tárgyalópartner, vagy arról van szó, hogy a politikai elit nacionalista hisztériakeltéssel próbálja hatalmát biztosítani. Georges Schöpflin magyar származású amerikai politológus szerint nem szabad lebecsülni a többség félelmét, ha az néha irracionális is. Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a kisebbségi magyarok azért hadakoznak, nehogy elvegyék tőlük azt, amilyük van, például az iskolarendszerüket. Allen Kassof, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Balog András /Magyar Külügyi Intézet/ kifejtette, amennyiben Nyugat nem lép fel határozottan a térségben elburjánzó rasszizmus, sovinizmus ellen, akkor ezek elterjedése súlyosan veszélyezteti a kontinens biztonságát. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke a konferencia hasznával nem annyira elégedett. Többen arra utaltak, hogy a kisebbség vigyázzon a többség érzékenységére, "mintha nem a mi létünk forogna kockán", mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 24./

1995. május 31.

Az öt évvel ezelőtt úgyszólván a semmiből létrejött RMDSZ mára a romániai belpolitikai élet megkerülhetetlen tényezőjévé vált -nyilatkozta Lábody László, a HTMH elnöke a kolozsvári RMDSZ-kongresszusról. /Népszabadság, máj. 31./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-103




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998