udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: László Boglár

2005. március 26.

A magyar kormány kénytelen határozottan visszautasítani Ion Iliescu nyilatkozatát, amelyben – román lapok híradásai szerint – a volt román államfő a magyarokat tette felelőssé a 15 évvel ezelőtti marosvásárhelyi véres eseményekért – közölte László Boglár kormányszóvivő budapesti sajtótájékoztatóján. A magyar kormány megítélése szerint a nyilatkozat nincs összhangban a magyar-román kétoldalú kapcsolatok utóbbi években bekövetkezett fejlődésével, amelynek végső célja a tényleges és fenntartás nélküli együttműködés, a nemritkán, főként román politikusok által hangoztatott történelmi megbékélés. László Boglár a magyar kormány számára érthetetlennek nevezte a tavaly decemberben leköszönt államfő szavait. Az ugyanis a nemzetközi közvélemény előtt is tudott, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség a 15 évvel ezelőtti véres konfliktus szenvedő alanya és nem kirobbantója volt – mondta László Boglár. Hozzátette: Ion Iliescunak tudnia kell, hogy a Ceausescu-időszak végén a romániai magyarságnak európai normák szerint megengedhetetlen, erőszakos asszimilációt kellett megélni. /A magyar kormány visszautasítja Ion Iliescu szavait. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

2005. április 6.

A kolozsvári magyar főkonzulátus a Külügyminisztérium utasítására a helyi rendőrségnél tájékozódik az elmúlt napokban történt két incidens ügyében: magyarságuk miatt bántalmaztak kolozsvári lakosokat – mondta László Boglár, a magyar kormány szóvivője április 5-én. Emil Boc kolozsvári polgármester jelezte, hogy kapcsolatba lép a rendőrséggel. A törvényszéki orvos megállapította, hogy nem 8, hanem 10–12 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett a magyar fiatalember, gyilkossági kísérletről nem lehet szó. A rendőrségen a tetteseket azonosították. A rendőrök hozzáfűzték: nem bizonyítható, hogy magyarsága miatt szúrták volna le a fiatalt. Az áldozat nem feltétlenül kívánja bíróságra vinni a bántalmazási ügyet. /(balázs): Magyarok bántalmazása kapcsán a főkonzulátus is tájékozódik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2005. április 26.

Április 25-én Luxembourgban ünnepélyes keretek között írta alá Románia és Bulgária az uniós csatlakozási szerződést. Ezek értelmében a két ország 2007. január 1-jével nyer teljes jogú tagságot az Európai Unióban. – A második világháború óta ez az első olyan jelentős dokumentum, amelyet Románia aláír, és amelynek célja a románok életének a javítása – jelentette ki Traian Basescu államfő. Romániából népes küldöttség /politikusok és feleségeik, összesen 57 fő utazott Luxembourgba, Bulgáriából mindössze heten érkeztek a jelentős eseményre. „Az elmúlt tizenöt esztendő legfontosabb pillanata Románia számára az EU-csatlakozási szerződés aláírása, 1989 után most vált teljessé és visszafordíthatatlanná a rendszerváltás ebben az országban” – mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, aki szintén jelen volt Luxembourgban. – Magyarország a kétmilliós magyar kisebbség sorsának jobbítását reméli Románia uniós csatlakozásától – mondta László Boglár kormányszóvivő Románia csatlakozási szerződésének az aláírásáról. Emlékeztetett, hogy Románia esetében magyar kezdeményezésre született olyan védzáradék, amely szigorú követelményeket fogalmaz meg a csatlakozással összefüggésben. /Románia és Bulgária aláírta a csatlakozási szerződést. Tízéves várakozás előzte meg a történelmi pillanatot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2005. május 19.

Okkal sérti az anyaországi és a határon túli magyarok érzékenységét, hogy Benes- szobrot avattak Prágában, mivel Csehország a mai napig nem határolódott el a kollektív bűnösség elvétől – mondta László Boglár magyar kormányszóvivő május 17-én tartott sajtótájékoztatóján. Kifejtette: „a kormány leszögezi, hogy a II. világháborút követő, a kollektív bűnösségre épülő logikából fakadó történések felidézése érthető módon vált ki sérelmeket és érzékenységet akár idehaza, akár a határon túli magyarok körében”. Elvárható Csehországtól, hogy a kollektív bűnösség fogalmának elvétől elhatárolódjon. Eduard Benes, dekrétumai alapján a csehszlovákiai németeket és a magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották vagyonuktól és állampolgárságuktól. Hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból. /Elvetendő a kollektív bűnösség fogalma. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

2005. augusztus 30.

Fölösleges az RMDSZ minden elhatárolódásra való törekvése, mivel Szatmári Tibor és felesége az RMDSZ alapemberei voltak, a szövetség juttatta őket tisztségeikbe – jelentette ki Tőkés László református püspök. Tőkés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki minőségében vett részt Szovátán a Magyar Ifjúság Tanács nyári táborában. Tőkés rámutatott: az RMDSZ elnöke szerint nem a szövetség ellen irányuló támadás a kémbotrány, mivel nem RMDSZ-es politikusról van szó. Markó pont arról a személyről nyilatkozott így, aki személyi tanácsadója volt Bukarestben, valamint a szervezet sajtóirodájának vezetői tisztségét is betöltötte. Utólag szintén ő vezette a MÁÉRT küldöttséget Brüsszelben, és az RMDSZ küldöttségét az Európai Néppártban. Markó Béla RMDSZ-elnök korábban úgy nyilatkozott, még tavaly decemberben megszakított minden kapcsolatot Szatmári Tiborral. Egyelőre nem érkezett meg Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz az az írásbeli tájékoztató, amelyet Tóth András államtitkártól kért az egyik napilap által tálalt magyarországi „kémtörténetről” – közölte augusztus 29-én a kormányszóvivő. László Boglár szóvivő határozottan cáfolta azt a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent információt, amely szerint a miniszterelnök egy háttérbeszélgetésen idén márciusban beszélt volna erről az ügyről. /Tőkés: fölösleges az RMDSZ-nek elhatárolódnia a kémbotrányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2005. augusztus 30.

Az augusztus 29-én átutalt 30 millió forinttal együtt 143 millió forint értékű segítséget nyújtott Magyarország Hargita megyének – tájékoztatta az újságírókat László Boglár kormányszóvivő. Az idei romániai áradások okozta károk enyhítéséhez a magyar kormány eddig 160 millió forinttal járult hozzá. /143 millió forint értékű árvízsegély Hargita megyének. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2005. október 20.

Nagyváradra látogat Gyurcsány Ferenc a bukaresti közös magyar–román kormányülést követően, közölte László Boglár, a kormányfő szóvivője, Székelyföldre nem megy. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű szervezet közleménye szerint a Népszabadság című napilapban megjelentekkel ellentétben nem próbálják meg majd bojkottálni a bukaresti kormányülést. A Krónika kérdésére Varga Kálmán, az EMI nagyváradi koordinátora megerősítette: terveznek valamilyen megmozdulást Gyurcsány Ferenc nagyváradi látogatása kapcsán. /Kimarad a Székelyföld Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

2005. október 26.

Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök október 25-én biztosította Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőt arról, hogy a képviselőházban a koalíció pártjai készek megszavazni a kisebbségi törvényjavaslatot, amely garantálná a kulturális autonómiát az erdélyi magyarság számára – közölte László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel. A román szenátus határozata kapcsán Gyurcsány Ferenc telefonon felhívta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és a román miniszterelnököt. Utóbbi biztosította őt arról, hogy a képviselőházban, amely a végső döntést meghozza, a koalíció valamennyi pártja kész megszavazni a kormányjavaslatot. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint azzal, hogy a román szenátus elutasította az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvényt, a román politika csattanós választ adott Gyurcsány Ferenc bukaresti „kontárkodására”. /Miniszterelnöki ígéret a kisebbségi törvény elfogadására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2006. június 14.

Megállapodásokat felmutatni képtelen Magyar Állandó Értekezletet (Máért) nem hív össze Gyurcsány Ferenc – jelentette be a kormányszóvivő a miniszterelnöknek a határon túli vezetőkkel rendezett június 13-i munkavacsorája után. A Fidesz szerint nem a Máért, hanem a két kormányzó párt kompromisszumképtelen. László Boglár, a magyar kormányfő szóvivője megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint szó volt a Máért sorsáról is, amelyet egyes információk szerint Gyurcsány Ferenc legszívesebben megszüntetne. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy semmiképpen nem lesz Máért. A bejelentésre a Fidesz reagált. – Értetlenül állunk a Máért megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat előtt, a testület összehívására politikai megállapodás kötelez, amit a kormánynak, a szocialista pártnak is be kell tartania – mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke. A politikus szerint, ha valakire érvényes a kompromisszumképtelenség vádja, akkor az a két kormányzó pártra – az MSZP-re és az SZDSZ-re – alkalmazható, hiszen miattuk zárult közös nyilatkozat nélkül a Máért utolsó, 2004. novemberi ülése. Az RMDSZ továbbra is hasznosnak tartaná a Máért által biztosított együttműködési keretet, de csak akkor, ha ez a fórum nem válik a magyarországi pártok egymás elleni politikai küzdelmének a terepévé. Akkor ugyanis valóban ellehetetlenül ez a fórum, az elmúlt időszakban ezt lehetett is tapasztalni – nyilatkozott Markó Béla. A budapesti találkozó résztvevői abban is megegyeztek: a jövőben több konzultációra is sor kerül különböző formákban, hogy megállapíthassák az együttműködés különböző prioritásait – mondta Markó. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője, Bárdos Gyula elmondta: az eddigi hűvös viszony feloldását előrevetítő, barátságos beszélgetésen vettek részt. – Egyetértettünk abban, hogy minden számításba vehető változásról velünk, az érintettekkel minden esetben konzultáljon a magyar kormány – mondotta. A frakcióvezető szerint a határon túli magyaroknak juttatandó támogatások összegéről, „bőkezűbb, vagy szűkmarkúbb juttatásokról” annak ellenére sem esett szó, hogy ezzel kapcsolatosan azonnal különféle híresztelések keltek szárnyra. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azt reméli, hogy a Gyurcsány Ferenc által javasolt változások révén átláthatóbb lesz a határon túli magyarok támogatási rendszere. Véleménye szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) várható átalakítása, létszámcsökkentése is ennek a célnak lesz alárendelve. Megjegyezte, hogy „az elmúlt időben annyira elburjánzott a határon túli magyarokkal foglalkozó magyarországi adminisztráció, hogy a bábák között elveszett a gyerek, az intézményvezetők kiskirályoknak érezték magukat, és úgy is viselkedtek”. /Függőben a Máért sorsa. Budapesti munkavacsorán a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Vacsorán fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli szervezetek képviselőit. A találkozón tárgyaltak a magyar-magyar kapcsolatokról, de konkrétumokról nem lehet beszélni. Gyurcsány Ferenc annyit azonban leszögezett, hogy „kompromisszumképtelen Máértot nem fog összehívni. Markó Béla ezzel szemben úgy gondolja, hogy a Máértra szükség van, és ha lemondanak a Máért végén megszokott közös állásfoglalások kiadásáról, akkor ezek a találkozók „még hasznosak is lehetnek.” A miniszterelnöki javaslatokra reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „a kormányfő egyes javaslataival egyetértek, másokkal nem; ami biztos, az az, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyar kormány és a határon túli kisebbségi érdekvédelmi szervezetek közötti kapcsolat javítására.” Ezt a kapcsolattartást a miniszterelnök a Máérttól különböző egyeztetési fórumokon képzeli el. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a találkozón „nagyjából mindannyian pozitívan értékelték és fogadták” a Gyurcsány által ismertetett változásokat. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) részéről Bugár Béla MKP-elnök és Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes vettek részt a tanácskozáson. Bugár Béla szerint arról, hogy Gyurcsány elképzeléseiről mikor fognak konkrétan tárgyalni, nem lehet semmit sem tudni. Kasza szerint a HTMH „elbürokratizálódott”, ezért megérett már az átszervezésre. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Vacsoraasztaltól a tárgyalóasztalig. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel „csevegtek” a határon túli vezetők. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A találkozón mások mellett Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Ukrajnából Kovács Miklós és Gajdos István, Horvátországból Pasza Árpád vett részt. „Sokunknak van abban felelőssége, hogy a magyar-magyar kapcsolatok sok esetben inkább hűvösek, és hogy érdemes ezért önvizsgálatot tartani” – olvasható Gyurcsány Ferenc internetes naplójában. A miniszterelnök kiemelte, hogy újra és újra előjön 2004. december 5-e kérdése. „Azt mondtam tegnap (...), hogy másfél év távlatából is azt gondolom, nekünk elvi okok miatt kellett nemet mondanunk a népszavazási kezdeményezésre”. Hozzátette: „ugyanakkor azt is gondolom, az akkor használt érvelés nem volt elegáns, és okkal sérthette a határon túli magyarság önérzetét. És talán azzal együtt is kerülni kellett volna a szociális érvelés rendszerét, hogy egyébként azok az elvi okok és indokok, amik miatt nekünk komoly ellenvetésünk van a második állampolgárság automatikus és tömeges megadásával szemben, nehezen elmagyarázható államjogi, történelem- filozófiai összefüggésekből és megfontolásokból erednek.” Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: tisztáztak, illetve megerősítettek bizonyos, eddig is érvényes alapelveket, például azt, hogy a határon túli magyar közösségeket a szülőföldjükön kell megerősíteni, önállóságukat kell támogatni. A találkozó a sajtó mellőzésével zajlott, Ágoston András nem kívánt részleteket elárulni róla. /Keresztúton a magyar–magyar kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

2006. december 13.

Először találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a magyar-magyar kormányzati konzultáció keretében a határon túli magyar vezetőkkel, amióta átalakult a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszere. Az egyeztetés fő napirendi pontja a közös infrastruktúra és vállalkozások fejlesztése, de szóba kerül a magyarigazolványok kérdése is – tájékoztatott László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint, év vége lévén, ez az utolsó pillanat, amikor át lehet tekinteni, hogy a jövő esztendőben, hogyan fog kinézni a határon túli magyarságnak szánt támogatások rendszere. „Nem elsősorban politikai jellegű kérdésekről kell most beszélnünk, hanem arról, hogyan fog működni a jövőben a Szülőföld Alap, az átalakult Határon Túli Magyarok Hivatala, illetve az az intézmény, amely helyette létrejön, és mennyire tudja azt a szerepet betölteni, amit mi elvárnánk tőle. Az is fontos kérdés, hogy a megszűnő alapítványok hatásköreit a Szülőföld Alap vagy esetleg más intézmény veszi át” – tájékoztatott Markó Béla, aki arra is választ vár a magyar kormány képviselőitől, hogyan kívánják támogatni jövőre a Sapientia Egyetem működését. A Sapientia vezetősége ugyanis felkereste fel Markót, akitől azt kérték, képviselje az egyetem sorsának alakulását, ugyanis a magyar költségvetésben jövő évre előirányzott, valamivel több mint egymilliárd forint nem elegendő a Sapientia fenntartására. A szövetségi elnök arra is figyelmeztetett, jelenleg félő, hogy elvész az, amit eddig az Illyés Közalapítvány végzett, azaz a határon túli magyar civil társadalomnak nyújtott támogatás a különböző rendezvények, programok, előadások, kiállítások megszervezéséhez. Bugár Béla, a Magyar Koalíciós Párt elnöke csak szűkszavúan nyilatkozott elvárásairól. Kasza József, a Vajdasági Magyar Párt elnöke úgy nyilatkozott, hogy a határon kívüli magyaroknak szükségszerű mindenféle kapcsolattartás az aktuális állami vezetéssel. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint az általa vezetett a Magyar Állandó Értekezletet a magyar-magyar párbeszéd optimális intézményi keretének tekintette. Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség alelnöke fontosnak nevezte, hogy a magyar-magyar párbeszéd új keretein belül ne a meddő elvi viták domináljanak, ehelyett az érintett felek a gyakorlati kérdések megoldására összpontosítsák figyelmüket. /Simon Judit, Gujdár Gabriella: Gyurcsány Ferenc támogatáspolitikáról tárgyal a határon túli magyar vezetőkkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998