udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 131 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-131
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: László Ferenc

1990. március 15.

1989. dec. 29-én mintegy húsz magyar zenész gyűlt össze Kolozsváron, Márkos Albert filharmóniai elsőhegedűs és felesége, Márkos Zsuzsa zongoratanárnő lakásán, hogy megalakítsa a Kolozsvári Zenetársaságot. Nyilatkozatukat a Helikon (Kolozsvár) első száma közölte. Ebben leszögezték, hogy "zenei anyanyelvünk és kisebbségi zenekultúránk etnikai azonosságtudatunk szerves része". Társaságuk távlati célja: beleolvadni a majdan létrejövő Romániai Magyar Zenetársaságba. Szakcsoportokat alakítottak, dr. Almási István /népzenetudomány/, dr. Benkő András /zenei szakírás/, dr. Terényi Ede /zenealkotás/ stb. Febr. 23-án hivatalosan is bejegyezték a Kolozsvári Zenetársaságot, elnöke dr. Benkő András, alelnöke Demény Attila. /László Ferenc: Mi lesz a Kolozsvári Zenetársasággal? = A Hét (Bukarest), márc. 15./

1991. május 5.

Romániai Magyar Zenetársaság Kolozsváron tartott közgyűlésén dr. Szenik Ilona számolt be a társaság egy évi munkájáról. A közgyűlés egyhangúan megválasztotta László Ferenc főiskolai tanárt elnöknek. Az új elnök elismeréssel méltatta az előző elnök, dr. Benkő András munkásságát. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1991. május 19.

Máj. 18-19-én Gyergyószárhegyen szervezték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ megalakulásának százéves évfordulója alkalmából az ünnepi találkozót. Az EKE jogutódja, a Kárpát Turista Egyesület vezetői /elnök: dr. Tövissi József ny. egyetemi adjunktus/ voltak jelen és mondtak beszédet. Ökumenikus istentisztelet után következtek a fölolvasások. Gyergyószárhegyet és a művésztelepet Simó András helyi tanár, illetve Borsos Júlia muzeológus mutatta be, Kristó András az EKE csíkszéki, dr. Vofkori László az udvarhelyszéki, Kisgyörgy Zoltán pedig a háromszéki szakosztályról adott ismertetőt. /László Ferenc: Az EKE gyergyószárhegyi centenáriumi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

1996. január 24.

Magyari Lajos RMDSZ-szenátor többször tárgyalt Liviu Maior tanügyminiszterrel, melynek eredményeként Maior döntött: a következő tanévtől a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián újraindítják a magyar tagozatot, melyet magyar prodékán fog irányítani. Jan. 25-én Maior miniszter Kolozsvárra utazik, hogy a helyszínen szerezzen érvényt a döntésnek, egyszersmind fogadja a Zeneakadémia három magyar professzorát: dr. Angi Istvánt, Terényi Ede zeneszerzőt és dr. László Ferenc muzikológust, akik a magyar tagozat felépítését ismertetik a miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24., 703. sz./

1996. január 26.

Magyari Lajos szenátor Liviu Maior tanügyminiszterrel folytatott többrendbeli tárgyalása nyomán a tárca vezetője végleges és visszavonhatatlan döntést hozott a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar tagozatának újraindítása kérdésében. Eszerint a következő tanévtől a főiskolán magyar tannyelvű csoportokat szerveznek, melyek tevékenységét egy magyar nemzetiségű prodékán fogja irányítani. Liviu Maior tanügyminiszter személyesen utazik Kolozsvárra, hogy a helyszínen szerezzen érvényt a döntésnek. Liviu Maior jan. 26-án fogadja a Zeneakadémia három magyar professzorát, dr. Angi Istvánt, Terényi Ede zeneszerzőt és dr. László Ferenc muzikológust, akik a tagozat felépítésének konkrét módozatait ismertetik a miniszterrel. /Magyar tagozat a Zeneakadémián Liviu Maior oktatási miniszter Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

1996. május 22.

A Romániai Magyar Zenetársaság /RMZT/ Kolozsvár nagy szülöttét, Végh Sándort azzal köszönti születésnapján, hogy egy-egy fiatal magyar vonósnak kioszt egy, a művész nevét viselő ösztöndíjat. Az eddigi kitüntetettek: 1992, Horváth István, 1993, Béres Melinda, 1994, Székely Bálint, 1995, a kolozsvári Bartha Vonósnégyes, idén pedig, máj. 17-én, Végh Sándor 84. születésnapján a bukaresti Murvai Márta nyerte el a díjat. 1993 óta a névadó, Salzburgban élő idős művész maga fedezi az ösztöndíjat. /László Ferenc, az RMZT elnöke: Az új Végh Sándor-ösztöndíjas: Murvai Márta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1996. június 14.

A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnáziumban rendezték meg a Városunk, Kolozsvár honismereti vetélkedő döntőjét. A résztvevők előadásokat hallgathattak meg, az előadók között volt Jablonovszky Elemér, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ helyi szervezetének elnöke, Palkó Attila történelemtanár, Ajtay Ferenc földrajztanár, a Gyopár, az EKE folyóiratának főszerkesztője, Asztalos Lajos és Gaal György művelődéstörténész, tanár. /László Ferenc: Brassaisok nyerték a vetélkedőt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

1996. november 2.

Két kiadó gondozásában jelenik meg rövidesen az erdélyi magyarságra vonatkozó Ki kicsoda összeállítás. Elsőnek a budapesti Pallas Akadémia Könyvkiadónak a szekszárdi Babits Kiadó közreműködésével szerkesztett Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig című lexikon lát napvilágot. Ennek szerkesztésében kolozsvári munkatársak is részt vettek, így Dávid Gyula /irodalom/, Kovács Nemere, Murádin Jenő /képzőművészet/, László Ferenc /sport/. Ugyanakkor a nagyváradi Scripta Kiadó is készíti a Ki kicsoda lexikont. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1999. január 7.

A Kriterion Alapítvány kuratóriumának döntése értelmében az 1998-as évre a Kriterion-koszorút László Ferenc kolozsvári egyetemi tanárnak, muzikológusnak ítélték oda. A díj ünnepélyes átadására január 8-án lesz a Kriterion Ház Petőfi utcai székházában. Laudációt Angi István zeneesztéta, egyetemi tanár tart. László Ferenc 1959-65 között a Nagyszebeni Állami Filharmónia tagja, majd 1991-től a Gheorghe Dima Zeneakadémia docense, majd professzora. Több kötete jelent meg, így - többek között - Bartók Béla, tanulmányok és tanúságok; Zenén innen - zenén túl című munkája. Eddigi tevékenysége elismeréseként 1980-ban a Román Akadémia díját kapta, 1982-ben a Kodály-centenárium plakettjét és diplomáját, 1992-ben pedig a Zenekritikusok Kollégiumának díját. /A Kriterion-koszorú újabb tulajdonosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1999. január 14.

László Ferenc kolozsvári zenekutató nyerte el a Kriterion Koszorút. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a szülői házból hozta a zene iránti szeretetet. Fuvolás volt 1971-ig, akkor áttért a zenei tárgyú publicisztikai írásokra. Sokat foglalkozott Bartók Bélával, aki számára nemcsak nagy zeneszerző, hanem modell is. Amikor "minket magyarokat ebben a térségben" szidnak, akkor Bartókra hivatkozhatunk, "aki annyi jót tett a románsággal" és megőrizte magyarságát. /Daczó Dénes: Beszélgetés László Ferenccel. a Kriterion Koszorú 1998-as díjazottjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1999. április 9.

Ápr. 4-én, 70. életévében elhunyt Balogh Dezső nyugalmazott egyetemi tanár. Ápr. 8-án temették el a Házsongárdi temetőben. Marosvásárhelyen végezte a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetemen, magyar szakon szerzett diplomát. Az akkori kolozsvári napilap, az Igazság szerkesztőségében kezdte pályafutását, majd az egyetemen a magyar nyelvészet tanára lett. Doktori disszertációját Horváth István szókincséből írta /ezzel az erdélyi magyar irodalom első teljes körű költői szótárát készítette el/. /László Ferenc: Búcsú a magyar nyelv szerelmesétől, dr. Balogh Dezsőtől /1930-1999/. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Balogh Dezső /Mezőcsávás, 1930. jan. 22. - Kolozsvár, 1999. ápr. 4./ az egyetemen tanított 1959-től 1995-ig.

1999. május 8.

Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

1999. október 21.

Az Egyesített Protestáns Teológián /Kolozsvár/ 1990 óta a leendő lelkipásztorok magatehetetlen, ágyban fekvő időseknek visznek ebédet, szerte a városban, tájékoztatott Juhász Tamásné Dobai Erzsébet, a teológia diakónia felelőse. Általában a teológusok adják össze az ebédeltetéshez szükséges pénzt. A teológusok nemcsak elviszik, meg is melegítik az ebédet, elmosogatnak, ha szükséges bevásárolnak, s lelkileg is gondozzák a rászorulókat. Együtt dolgoznak a Sárosi Artúr dr. vezette Egyházi Diakóniai Szervezettel. /László Ferenc: Diakónia a teológián. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

1999. október 25.

Az 1892-ben Radnóti Dezső által indított Erdély című lap utódjaként 1991-ben indított Erdélyi Gyopár folyóirat jubileumi szám előtt áll. A következő, november-decemberi lesz az 50. az új sorozatban. A szerkesztőség arra kérte az olvasót, írja meg véleményét a folyóiratról. /László Ferenc: Jubileum előtt az EKE lapja, az Erdélyi Gyopár. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

1999. november 3.

A most megjelent nyelvészeti könyv /Vallomások az anyanyelvről (Gloria Kiadó, Kolozsvár, 1999) Gyűjtötte: Péterfy Mihály, gondozta: Tar Károly, kiegészítette: Lázár Oszkár ny. egyetemi tanár, szerkesztette: Sztranyiczki Mihály./ tárgyszerűen aforizma-gyűjteménynek is nevezhető. A kiadványban csaknem 250 magyar és más nemzetiségű szerző több mint félezer rövidebb-hosszabb sorban kifejtett gondolata sorakozik. A svédországi Magyarok Országos Szövetségének Anyanyelvünk Alapítványa, valamint a Magyarok Világszövetsége támogatásával napvilágot látott könyvecske állandó útitársa, lehet minden magyarnak. /László Ferenc: Őszintén erős várunkról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

1999. december 14.

Dec. 11-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban, László Ferenc muzikológus mutatta be a Zenetudományi Írások újabb /1998-as/ kötetét. Ez a sorozat V. kötete, amely egyben a 75. életévét betöltött Benkő András zenetörténészt köszöntötte. A Zenetudományi Írások megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. A László Ferenc által szerkesztett könyv a Kriterion Könyvkiadó és a MTA Zenetudományi Intézet kettős kiadásában jelent meg, ami lehetővé teszi a határon túli terjesztést is. Benkő András 1980-tól a szerkesztette a Zenetudományi Írások köteteit, ezzel a nehéz időkben zenetudományos műhelyt sikerült életben tartania. /Kulcsár Gabriella: Zenetudományi Írások Benkő András 75. születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2000. március 8.

Az Erdélyi Gyopár, az Erdélyi Kárpát-Egyesület turisztikai, honismereti és természetvédelmi folyóirata tíz éve jelenik meg, legutóbbi száma pedig az 50. az újonnan beindult sorozatban. A lap ugyanis az 1892-ben, Radnóti Dezső megindította "Erdély - turistai, fürdőügyi és néprajzi folyóirat, az EKE értesítője" jogutódjának tekinti magát. Ezt a lapot 1948-ban, a turista-egyesülettel együtt egyetlen tollvonással megszüntette a kommunista rendszer. A lapot újraindító első főszerkesztő Varga Alfonz volt. Az 1994-1999 közötti felelős szerkesztő Ajtay Ferenc földrajztanár kiemelte, hogy a lap mint az Erdély utóda "összekötő kapocs a dicső és fényes múlt, valamint a jövő között." /László Ferenc: Jubiláló Gyopár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2000. április 17.

Tíz évvel ezelőtt alakult meg a német nemzeti kisebbség második világháború utáni első hivatalos szerve, a demokratikus fórum kolozsvári szervezete. Az évforduló alkalmából ápr. 15-én Kolozsváron ünnepi ülést rendeztek a testület székhelyén. Megjelent többek között Harald Gehrig, a Német Szövetségi Köztársaság nagyszebeni főkonzulja, dr. Fritz Frank, az Ausztriába kitelepült erdélyi szászok egyesületének tiszteletbeli elnöke, aki több mint négy évtizeden át ügyvezető elnökként irányította a szervezetet, s ma a német nyelvterületen - Németországban, Ausztriában, Svájcban és más nyugati övezetekben - élő erdélyi németek szövetségének elnöke, György Gyöngyvér, a Nemzeti Kisebbségek területi irodájának küldöttje is. Az esti műsorban elhangzottak az Erdélyből kitelepült Franz Hodjak költő versei. /László Ferenc: Tízéves a német fórum. Ünnepi rendezvények a jubileum alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2000. május 9.

Két évvel ezelőtt, 1998-ban ünnepet teremtett Jegenye, a Kalotaszeg e római katolikus szigete. Nagy szülöttének, Kájoni János XVII. századi ferences szerzetesnek állított emléket. A templom bejárata mellett elhelyezett Kájoni-emlékműnél azóta minden évben leróják kegyeletüket a falu lakói, elszármazottai, a vendégek és meghívottak. Máj. 7-én dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök által celebrált misére sokan érkeztek. Eljöttek a budapesti Szent István Egyetem tájépítész hallgatói is, akik a Szentimrei Alapítvány által a Sztána völgy tájvédelmi körzetté nyilvánításáért kezdeményezett többsíkú programban vesznek részt. Az 1999-ben indult kezdeményezés sikeréhez teológusok, magán tájépítészeti irodák, építészek magánszemélyként, a szegedi egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, különféle szövetségek, a budapesti Kós Károly Egyesület járultak hozzá. A misét követően László Ferenc zenetudós méltatta Kájoni János orgonista, orgonakészítő, zeneszerző életét és munkásságát, leleplezték a Gonda György Károly tervei alapján Pécsi L. Dániel által készített millenniumi emléktáblát. - Jegenye kezd közösségként viselkedni, élni, s ez óhatatlanul kapcsolatban van Mátyás Károly új plébánosukkal is. /Kerekes Edit: Millenniumi emléktábla-avatás a Kájoni-emlékünnepségen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2000. szeptember 14.

Szept. 14-16. között az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a magyarországi Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) - Conference Tours Kft. közös szervezésében barokk-konferenciát tartanak Kolozsváron. A régió barokk emlékeiről, hagyományairól lesz szó. A barokk-konferenciára része Az európai kulturális utak elnevezésű, az Európa Tanács meghirdette programnak, közölte Gaál Tünde programszervező. A program legfontosabb célja, hogy az egyes tematikus útvonalakat országhatárokon átnyúlóan, nemzetközi összefogásban feldolgozza, és ezáltal az európai kultúra egységét hangsúlyozza. Különféle kezdeményezések alapján máig 18 út valósult meg. A barokk az ezeréves magyar állam történetében címmel rendezvénysorozat indult, amely nyolc városban (Vácott, Székesfehérvárott, Kolozsvárott, Győrben, Kecskeméten, Keszthelyen, Egerben és Budapesten) február és 2001. augusztus között zajlik. Az események programja mindenhol hasonló szerkezetű, de természetesen az adott régió barokk emlékeit, hagyományait állítja előtérbe. Szept. 15-én, a konferencián beszédet mond Visy Zsolt helyettes államtitkár, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium részéről, Kelemen Hunor művelődési államtitkár, illetve Boros János alpolgármester. Pusztai László művészettörténész megnyitja a vándorkiállítást, amely az erdélyi és magyarországi városok barokk épületeit, írásos emlékeit ábrázolja. Többek között előadást tart Murádin Katalin építész, Csetri Elek történész, Tonk István nyomdaigazgató, Egyed Emese irodalomtörténész, Gerhard Sperl, a leobeni Akadémiai Intézet professzora, illetve László Ferenc zenetörténész. /Az EMT szervezésében. Barokk-konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2000. október 24.

Megalapítása óta a Kriterion-koszorú egyike azoknak a legrangosabb erdélyi kitüntetéseknek, amelyekkel kiemelkedő művelődési, művészeti és tudományos teljesítményeket ismernek el. A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány öt esztendővel ezelőtt, 1995-ben létesítette ezt a díjat, amelyet az elmúlt évek során Jakó Zsigmond történésznek, Tompa Gábor rendezőnek, a Kulturális Antropológiai Munkacsoportnak, László Ferenc muzikológusnak és Faragó József néprajzkutatónak ítéltek oda. A Domokos Géza vezette alapítvány kuratóriuma legutóbbi ülésén döntött az idei díjazottakról is. A testület értékelte azt a kimagasló szerepet, amelyet a gyergyószárhegyi művésztelep az elmúlt negyed században a hazai művelődési-művészeti életben betöltött, és úgy határozott, hogy Gaál András, Márton Árpád festőművészek, valamint Zöld Lajos nyugalmazott újságíró kapják meg az idei Kriterion-koszorút, amelyet dec. 15-én adnak át Csíkszeredában, a Kriterion-házban, ahol ez alkalommal gyűjteményes szárhegyi kiállítást is megnyitnak. Gyergyószárhegy adott otthont a hagyományápolás szolgálatában népművészeti alkotótábornak is, és itt tartottak több olyan találkozót, amelyeknek meghatározó szerepük volt Erdély irodalmi életében. /Hárman kapják az idei Kriterion-koszorút. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2001. március 14.

Az 1989-es fordulat után Kolozsvár kulturális életében két jelentős rendezvénysorozat indult: a Mozart-fesztivál és a Mátyás-napok. Megálmodóik és kivitelezőik két zenepedagógus, László Ferenc és László Bakk Anikó. László Ferenc a december elején tartott Mozart-napok szervezője. László Ferenc egészségi állapotára való tekintettel nem tudja már vállalni a a fesztiválok megszervezésének munkáját. Remélhetőleg lesz fiatal muzikológus, aki ezt a munkát folytatni fogja. - A Mátyás-napok ötlete 1991-ben született meg László Bakk Anikóban. Azokban az időkben, amikor a nagy király nyakába emlékgyalázó táblát akasztottak. Évről évre Mátyás korának műveltségéről emlékeznek szóval, zenével, tánccal. Febr. 24-én kicsinyek és nagyok, szereplők és közönség hivatalos a királyi születésnapi tortára. Az óriás asztalnagyságú tortát az első alkalomra ő maga sütötte. /Hantz Lám Irén: A folytonosság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2001. március 15.

Aranytollat adományozott László Ferenc kolozsvári sportújságírónak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A magyarországi szakmai szervezet legmagasabb díjának számító Aranytollat eddig csak két erdélyinek ítélték oda: Gáll Ernőnek és Kántor Lajosnak. László Ferenc több mint fél évszázada áll a magyar nyelv, a magyar újságírás szolgálatában. László Ferenc 1943-ban, 13 évesen indult a pályán Bethlenben, az ott magánkiadásban megjelenő Nyári Közlöny című hetilap sportújságírójaként. 18 évesen már a kolozsvári Világosság diáktudósítója, s húszéves korától, 1950-től az Igazság belső munkatársaként a lap sportrovatvezető-szerkesztője volt. 1954-től pedig mindennapos adással a Kolozsvári Rádió magyar adásának sportszerkesztője. 1990 után a Szabadság munkatársaként folytatta tevékenységét nyugdíjazásáig, de a lapban azóta is közli a sporttörténeti eseményekre-érdekességekre visszapillantó összeállításait, cikkeit. 1997-től a Kolozsvári Rádió mellett a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának is dolgozik, ugyancsak napi jelentkezéssel. Emellett a Révai Lexikon számára elkészítette erdélyi magyar sportolók pályafutását bemutató több mint ötszáz szócikkét, a Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, illetve a Romániai magyar ki kicsoda elkészítésében is közreműködött, kéziratban van az önálló erdélyi magyar sportolólexikona és a magyar-német-román sportszótára. A március 10-én 72. életévébe lépett László Ferenc neve így vált fogalommá Kolozsváron és Erdély-szerte. /Tibori Szabó Zoltán: Fél évszázadnál több az anyanyelv szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2001. március 28.

Tízéves az ifjúsági kiadványokra szakosodott Tinivár Kiadó /Kolozsvár/. Dr. Bartha Zoltán igazgató ismertette tevékenységüket, munkájukat. Eddig száz kiadott kötetük és három folyóiratuk van. 1991 decemberében a Tinikoktél című lappal kezdődött, mely azonban anyagi okok miatt hamar megszűnt. Követte a most is élő Diákabrak, a középiskolások lapja. A Géniusz ismeretterjesztő szemle első száma 1999-ben jelent meg. Kiadványaikat saját eszközeikkel terjesztik Erdély kétszáz magyar tannyelvű középiskolájában. Sikerkönyveik: a Diákévkönyvek, a Maturandusok, Szabó Csaba három kisregénye, Lászlóffy Csaba-Varga Domokos: A magyarság rövid története (4 kötet), Zsakó Magdolna Afrikai útijegyzetei (3 kötet), Kulcsár Gabriella: Zene és játék stb. Az ünnepségen beszélt még Molnos Lajos, a Diákabrak főszerkesztője, Józsa T. István, a Géniusz főszerkesztője, László Ferenc, a közismert sportszerkesztő is. /Tízéves a Tinivár Kiadó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2001. május 10.

Ápr. 1-jén újabb kiadvány látott napvilágot, a Hírlevél, a Kolozsvári Református Kollégium Öregdiákjai Baráti Társaságának negyedévenkénti megjelenésre beütemezett kiadványa. A lap az öt kolozsvári középiskola - Református Kollégium, Református Leánygimnázium, Kereskedelmi Fiúközépiskola, Kereskedelmi Leányközépiskola, valamint Gép- és Villamosipari Középiskola - öregdiákjainak Kolozsvárott székelő Apáczai Csere János Baráti Társaság gondozásában megjelenő Remény című értesítőjének kisöccse. Az első szám vezércikke hangoztatja: "a Farkas utca diákéveink felejthetetlen emlékeit őrzi, a "Templom és iskola" olyan erkölcsi útmutatóval és általános műveltséggel ruházott fel, amelynek értékei lankadatlanul munkálkodnak bennünk. A Farkas utca a múltat idézi és jövőbe vetett reményeinket táplálja." /László Ferenc 49-es ref. öregdiák: Köszöntjük a Farkas utcát! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

2001. május 29.

Kalotaszegnek szentelt számmal jelentkezett az Erdélyi Gyopár (Kolozsvár). A tragikus hirtelenséggel eltávozott, lelkes EKE-titkárt, Behabetz Magdát (1928-2001) Máthé Gyula búcsúztatta. A tájegységről többek között Ajtay Ferenc, Boldizsár Zeyk Imre, Dan Brie, Magyari Péter, Ricci József, Tóthpál Tamás és Vas Géza írt. /László Ferenc: Kalotaszegi szám. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2001. szeptember 1.

Aug. 29-én kezdődött Kolozsvárott, a Protestáns Teológián a Keresztyénség és magyarság elnevezésű háromnapos református értelmiségi konferencia, melyet az Imitatio Christi Kollokvium és a teológia közösen rendezett, az észak-amerikai Christian Reformed World Missions szövetség támogatásával. Több előadást hallgattak és vitattak meg, ismerkedtek a várossal, annak nevezetességeivel. Az előadók között volt dr. Dobai István, ismert neves kolozsvári nemzetközi jogász /értekezését felolvasták/, Balczó András olimpiai és 10-szeres világbajnok öttusázó, Gazda József kovásznai tanár, dr. Tövissi József kolozsvári egyetemi tanár előadása. Végül dr. Kovács László Attila, a teológia rektora adott fogadást a résztvevőknek. /László Ferenc: Befejeződött Kolozsvárott a Keresztyénség és magyarság értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2001. szeptember 11.

Augusztus utolsó napjaiban Keresztyénség és magyarság címmel református értelmiségi értekezlet zajlott Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben. Dr. Juhász Tamás teológiai tanár, a protestáns teológia dékánja beszámolt a találkozóról: megvitatták a magyar keresztyének sorskérdéseit. Szemtanúi vagyunk a magyarság, a keresztyén egyházak apadásának és ugyanakkor csökken az egyházak hatása, fejtette ki. Dr. Juhász Tamás a megmaradás alapelvei között említette: Az anyaországi nem külföldi - Tartsuk magunkra nézve kötelezőnek és szorgalmazzuk a magyar földrajzi nevek használatát - A magyarországi sajtó erdélyi vonatkozású hírekben Erdélyt nevezze meg, ne Romániát - Anyanyelvünk legyen fegyver, nem puszta eszköz. - Legyen minden magyar megvesztegethetetlen és szótartó! /László Ferenc: "Legyen minden magyar megvesztegethetetlen és szótartó!" Beszélgetés dr. Juhász Tamás teológiai tanárral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2001. október 13.

Az 1993-ban bejegyzett Kriterion Könyvbarát Társaság alapító tagjai /Cseke Péter, Egyed Péter, Gálfalvi Zsolt, Imreh István, Kántor Lajos, László Ferenc/ nyilatkozatban tiltakoztak amiatt, hogy a Kriterion Könyvkiadó két romániai magyar kiadó ellen pert indított. A pertől elhatárolták magunkat. /Szilágyi István: Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2001. november 6.

Az Erdélyi Gyopár (az EKE lapja) idei 4-es száma az Erdélyi Szigethegységgel foglalkozott. A lap felelevenítette a Székelyjó faluban zajlott X. Országos EKE-Vándortábor eseményeit. A folyóirat mostani száma Sopronnal, a Hűség Városával ismertetett meg. /László Ferenc: Az Erdélyi Szigethegységtől Sopronig Az Erdélyi Gyopár 4-es száma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-131




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998