udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: László István

2002. december 20.

A Bihar megyei tanács RMDSZ-frakciója az 1992-1996 közötti (első) választási ciklusban: György András Gábor, Szabó István, Török László István, Erdei Dolóczki István, Kádár Ferenc, Fischer Ildikó, Marginean Mária Éva, Poszet Otto, Riedl Rudolf, Keizer István, Feldmesser Tamás, Szabó József Mihály, Hölczli József, Antal István János, Kovács Valeria Rodica, Zakota Zoltán. Az 1996-2000 közötti választási ciklusban: Szabó István, Varga Lajos, Erdei Dolóczki István, Marginean Mária Éva, Kádár Ferenc, Draveczky Károly-József, Riedl Rudolf, Kaiser István, Járay Ernő, Hölczli József, Szabó Tibor, Bócsi Sándor, Leitner János, Balvinszky Sándor. Az őszi parlamenti választások után a kormány az RMDSZ által jelölt Riedl Rudolf tanácsost nevezte ki főispánnak. Helyette Harkel János került a testületbe. Ugyancsak ebben a ciklusban búcsúzott el a megyei tanács jogi bizottságának egyik leghozzáértőbb tagjától, Járay Ernőtől, akinek halálával újabb űrt kellett pótolni a tanácsban. Helyére Veres István került. A 2000-ben lezajlott helyhatósági választások után: Szabó István, Erdei Dolóczki István, Draveczky Károly-József, Marginean Mária Éva, Véron András István, Kovács Jenő, Szilágyi Ferenc József, Keiser István, Veres István, Visnyai Csaba, Bartos Bertalan, Hölczli József, Harkel János Antal, Leitner János. Miután az őszi parlamenti választásokon Erdei D. Istvánt képviselővé választották, helyére Nagy József került a tanácsba. A megyei tanács dec. 20-i ünnepi ülésén megemlékeznek az elhunyt tanácstagokról: Járay Ernőről és Feldmesser Tamásról. /(benedek): A megyei tanács RMDSZ-frakciója. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 20./

2003. május 21.

A Tiszteld múltad... közösségépítő program első aradi csángó napján, máj. 20-án sokan jöttek el a Jelen Házba, hogy találkozzanak Duma András csángó költővel és a László István vezette Klézsei Hagyományőrző Csoporttal. Duma András az Én országom, Moldova című kötete kapcsán a csángó sors számos vetületével megismertette a hallgatóságot. /Kis magyar sziget. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2006. február 18.

A közelmúltban negyven csángó gyerek érkezett Kovásznára. Három faluból valók: Pusztináról, Frumószáról és Klézséből. Nyisztor Ilona, akinek gyönyörű éneklését már New-Yorkban és Los Angelesben is megcsodálták, valamint a költő Duma András és sültüs (furulyás) Legedi-László István készítették fel a gyerekeket. Esemény volt az is, hogy Kovásznán ritkán tapasztalható lelkesedéssel fogadták a Szeret mente küldötteit. Megmozdultak a kisiskolá­sok, az általános iskolások, a cserkészek, s gazdag ajándékcsomagokkal halmozták el a kedves vendégeket. A csángó csoport meglátogatta Ignácz Rózsa emlékszobáját Kovásznán, a Kőrösi Csoma Sándor-emlékházat Csomakőrösön, a Mikes-kastélyt Zágonban és a Csángó Múzeumot Zabolán. A csángók meghívója és a rendezvény fő szervezője az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub volt. /(G-f): Csángók jártak Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2007. június 7.

Június 10-én, vasárnap avatják fel a nagyenyedi református temetőben a nagyenyedi fogolytáborban 1944 végén és 1945 elején elhunyt 234 honvéd emlékére felállított emlékművet. Megépítését a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professione és a Communitas alapítványok, valamint magánszemélyek támogatásával a Fehér megyei RMDSZ, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság és a Nagyenyedi Református Egyházközség vállalta magára. Az emlékművet Bogdanovits Nagy Péter, Nagyenyed főépítésze díjmentesen tervezte, a kivitelezést László István és Biró András végezte. /Takács Ildikó: Elkészült a honvédemlékmű. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

2007. december 5.

November 29-én Nagyenyeden a dr. Szász Pál házban, Áprily Lajos születésének 120. évfordulója alkalmából tartottak emlékezést. Először Király László nyugalmazott magyartanár vázolta fel a költő életét és munkásságának főbb szakaszait. A transzszilvanizmus megjelent költészetében. A Tetőn című versében olvasható: „Ősz nem sodort még annyi árva lombot / annyi riadt szót: „Minden összeomlott... /...s titokzatos szót mondtam akkor: Erdély”. Az emlékezés az Enyedi csenddel zárul, amely hűség a szülőföldhöz, a múlthoz, a hagyományokhoz és nosztalgiás vágyódás a kisváros után, amely költővé emelte. „Enyedi csend – te régi, drága, tiszta, / reád gondoltam és áldottalak”. Boér Ferenc kolozsvári színművész igazi Áprily-hangulatú szavalatokkal örvendeztette meg hallgatóságát. A kivetítő segítségével László István informatikus számos nagyenyedi és kolozsvári Áprily-emléket és verset illusztrált. (Király László nagysikerű előadását október 25-én Marosvásárhelyen mutatta be először a Helikon – Kemény János Alapítvány szervezésében.) Ezt követően Rácz Levente Áprily kolozsvári éveiről beszélt. Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár előadása Áprily költészetében megjelenő természet világával foglalkozott. A résztvevők megtekinthették Lőrincz Zoltán nyugalmazott református lelkipásztor festményeit és Dvorácsek Ágoston kollégiumi fizikatanár természetfotóit. /Nagyenyed – Enyedi csend, Házsongárd, sabal maior... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2008. szeptember 8.

Szeptember 6-án indult útjára az EMI-sekből álló kis csapat, mely egészen Érmihályfalváig kerekezve az érmelléki magyarság önrendelkezésének fontosságára hívta fel a régióban lakók figyelmét. Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete immáron másodjára szervezett hasonló megmozdulást, mely a partiumi magyarság figyelmét arra kívánja felhívni, hogy a székelyföldi autonómia mellett az ittenieknek is jár a területi önrendelkezés. Útközben több településen szórólapoztak. Paptamásiban Bereczki András helyi lelkész fogadta a zarándokokat a templomkertben található turulszobornál, melyet eredetileg a millennium évében állítottak, majd ledöntöttek, de 2004-ben visszaállítottak. A tiszteletes üdvözölte a fiatalok tettét, kiemelve a szeptember 6-i időzítést, ugyanis 68 éve ezen a napon vonult be vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Nagyváradra. Székelyhídra érve Fele László István, az Magyar Polgári Párt elnökségi tagja, Béres Csaba polgármester és Gavrucza Tibor tiszteletes is fogadta az autonómiáért pedálozó csapatot. Érmihályfalván az MPP helyi vezetősége, többek között Török László elnök és Szilágyi Ferenc alelnök fogadta őket. A figyelemfelkeltést szeretnék folytatni, a továbbiakban minden magyar polgármesternek a Partiumban elküldik postán kiáltványukat, hiszen érdemben csak a hivatalok tudják támogatni az ügyet. /Létai Tibor: Pedálozás az autonómiáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998