udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: László Lajos

2002. november 13.

Tíz évvel ezelőtt, 1992. április 22-én volt az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) alakuló ülése. Az alapszabályzata szerint nem politikai szervezet, amelynek célja az aradi fiatalság kulturális, szociális, szórakozási stb. igényeinek kielégítése, folyamatos tájékoztatása kulturális, oktatási és szakmai téren egyaránt. 1993 óta az AMISZ aktív tagszervezete a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ). Egyik legrégibb rendszeres sátoros kirándulásuk (92 óta) a Kisiratosi hétvége. 1993-tól jelent meg az AMISZ kiadványa, a Fókusz, először önálló lapként, majd a HANG keretén belül, végül a Nyugati Jelenben. A Fókusz 1999-ig kisebb-nagyobb rendszerességgel megjelent, azóta szünetel a kiadása. /László Lajos: AMISZ évforduló. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./

2003. november 11.

Októberben megjelent Arad kulturális szemléje, a Szövétnek 7. évfolyamának 4. száma. Egyik fő témája természetesen október 6-a, a tizenhárom vértanú és a szoborbotrány. Fekete Károly az aradi katolicizmus történetéből adott ízelítőt, Pálfi Sándor a helyi magyar kollégium újjáépítéséről írt. László Lajos a kisiratosi képzőművészeti táborról, Ruja Ildikó az új színházi évadról számolt be. Erdősné Veress Zsuzsanna Gyorokot mutatja be. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./

2004. március 4.

Kocsis László Lajos sepsiszentgyörgyi főiskolai tanár diákjai azzal vádolják, hogy kenőpénz ellenében engedte át jó néhányukat a vizsgákon. A tanár tagadja és egy ellene indított lejárató kampány részének tekinti a vádakat, annak ellenére, hogy a megrendezett akció során lebukott: azzal az 500 ezer lejessel vásárolt használt mosógépet, amelyet egy nappal korábban két diák hagyott nála. Az ügyészség nyomozást indított az ügyben. A sepsiszentgyörgyi főiskolán már három éve nyílt titok, hogy a közigazgatástant és jogot tanító Kocsis László Lajos vizsgáin úgy a legegyszerűbb átmenni, ha borítékot „felejtenek” nála az érintettek, állította több, neve elhallgatását kérő hallgató. A diákok azt szerették volna elérni, hogy kirúgják a főiskoláról az általuk korrupcióval vádolt tanárt, azonban az elfogadott kenőpénzek összege kezd akkora lenni, hogy akár börtönbüntetést is kaphat a gyanúsított. /Farkas Réka: Pénzért adta az átmenőjegyeket Kocsis? = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2005. május 28.

A nemzeti kisebbségek nyelvén zajló felsőoktatás első európai konferenciáját rendezték meg a világháló segítségével, 25 európai kisebbségi egyetem részvételével. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tanügyi bizottsága, a Bolyai Társaság és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezte a konferenciát. A rendezvény végkövetkeztetése: a romániai magyarság az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben van azon európai kisebbségek között, amelyeknek kialakult felsőoktatási struktúrájuk van. A magyarság aránytalanul rosszul képviselt a romániai felsőoktatásban. A megoldást az önálló, anyanyelven működő egyetem jelentheti. Bodó Barna, a BBTE Politikai Tudományok Tanszékének adjunktusa, a konferencia elnöke elmondta: a jelenlegi hatalom programjában sehol nem szerepel a kisebbségi nyelvek bevezetése a felsőoktatásba. Európa-szerte közel 50, a kisebbségek nyelvén oktató önálló egyetem létezik, többségük állami finanszírozással. Hantz Péter, a BBTE Elméleti Fizika karának adjunktusa, a konferencia alelnöke és szóvivője ismertette az adatokat: a felsőfokú iskolázottsággal rendelkezők hányada Romániában 6,6 %, míg a magyar nemzetiségűek között mindössze 4,4 %, holott az ország lakosságának 6,7%-a magyar anyanyelvű. A magyar egyetemisták aránya 4,3%, közülük mindössze 1, 6% tanul anyanyelvén. A magát multikulturálisnak valló kolozsvári BBTE falain belül egyetlen kétnyelvű felirat sem található, nem használható az egyetem hivatalos nyelveként sem a magyar, sem a német. Mindazon kisebbségek, amelyeknek lélekszáma meghaladja a 200 ezer főt, rendelkeznek – legalább egy – önálló anyanyelvű felsőoktatási intézménnyel. Kivétel a dél-tiroli német kisebbség: bár csak kétnyelvű intézmények léteznek, esetükben az olasz állam biztosítja az anyagi támogatást az Ausztriában való tanuláshoz. A résztvevő egyetemek összeállították a kisebbségi felsőoktatás chartáját is. A dokumentum szerint a 200 ezer főnél népesebb kisebbségeknek joguk van anyanyelvű felsőoktatáshoz, és a kielégítő megoldás az önálló egyetem. A konferencián kiosztották a Báthory-díjat, amelyet azoknak ítélt oda az EMNT, akik a legtöbbet tették a Bolyai Egyetem újraindításáért: Sir Michael Atizah matematikust, Gál Kingát, az Európai Parlament képviselőjét, László Lajos és Kiss Ádám magyarországi egyetemi tanárokat, valamint George E. Patakit, New York állam kormányzóját tartották a díjra érdemesnek. /F. I.: Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia: kedvezőtlen a magyarok helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2006. január 30.

Január 28-án tartotta választmányi ülését az RMDSZ Arad megyei szervezete. Király András Arad megyei elnök, parlamenti képviselő politikai tájékoztatójában az idei év egyik legfontosabb célkitűzésének nevezte a magyar közösségek életminőségének a javítását, a 23 működő civilszervezet hatékonyabb támogatását. Bölöni György ügyvezető elnök ismertette a megyei szervezet 2005. évi költségvetésének a végrehajtását. A beszámoló jóváhagyását követően titkos szavazással választották meg három szakbizottság megüresedett vezetői tisztségviselőit: a gazdasági szakbizottság vezetője Pénzes Gyula, a közművelődési szakbizottságé László Lajos, a szociális szakbizottságé Balta János lett. /RMDSZ választmányi ülés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

2006. február 27.

Február 25-én tartotta a Máltai Segélyszolgálat kisiratosi fiókszervezete 2005. évi közgyűlését. Részt vett két országos elnökségi tag, Almási Olga és László Lajos, utóbbi az országos Máltai Ifjúsági Szervezet szóvivője is. Almási Béla, a kisiratosi szervezet vezetője megtartotta beszámolóját, valamint ismertette az idei év célkitűzéseket. Továbbra is sikeresen folytatódnak a már elindított programok: a mozgássérült otthon működtetése, idős emberek otthoni ellátása, valamint az idősek napközi otthona. Tovább bővül a dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal közösen támogatott gyermekprogram. Megalakították a Máltai Kft.-t, főleg mezőgazdasági profillal, ezáltal lehetőséget teremtve további pályázatok megírására és a termőfölddel rendelkező idős emberek megsegítésére. /Kisiratosi máltaiak évi közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

2007. február 6.

Az Aradi Máltai Segélyszolgálat zárszámadó közgyűlését László Lajos, a Máltai Országos Ifjúsági Szervezet szóvivője nyitotta meg. Farkas Viktória aradi elnök beszámolójában kiemelte: a 2005-ös támogatás terén rekordév után 2006 is csúcsnak számít. A zimándújfalui Borostyán Egyesület is lelkiismeretesen bekapcsolódott a helybeli, hátrányos helyzetű családok megsegítésébe, a Segélyszolgálattól kapott csomagok továbbításába, illetve saját gyűjtés szervezésébe. /(balta): 2006 újabb csúcsév a támogatásban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2007. október 22.

Október 20-án Aradon a Caritas Házban tartották a Máltai Segélyszolgálat országos szervezete ifjúsági csoportvezetőinek tanácskozását, amelynek a megnyitóján László Lajos, az országos ifjúsági szervezet szóvivője üdvözölte két nyelven a megjelent közel 30 ifjúsági csoportvezetőt, valamint az aradi felnőtt szervezet jelen lévő vezetőit. Románia nyolc máltai kirendeltségének a csoportvezetői, köztük Mészáros Mónika aradi ifjúsági szóvivő, továbbá a budapesti szervezet megbízottai voltak jelen. Minden csoportvezető beszámolt a tevékenységéről, majd kiscsoportos megbeszéléseken egyeztették a jövő évi, illetve a távlati terveket. /(balta): Országos ifjúsági értekezlet Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998