udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: László Sándor

1998. december 11.

Marosszentgyörgyön a rendőrök összevertek egy magyar férfit. Az utcán rosszul lett Szász István református tiszteletes, kihívták a mentőket. Dr. Raed Arafat orvos érkezett a beteghez. A beteg mellett szorgoskodott id. László Sándor. Az orvost idegesítette a férfi segédkezése, szólt a rendőröknek, vigyék arrébb ezt a férfit. Senki nem tudja, hogy kerültek oda a rendőrök. Tény, hogy a helyi rendőrfőnök, Dorel Oprea, valamint két másik rendőr, Petica Varadi és Becheres Mihai rettenetesen megverték László Sándort, fél oldala megbénult, koponyasérülés miatt idegsebészetre szállították, agykárosodást állapítottak meg. A rendőrség a magyar újságíró kérdésére csak halogató választ adott, számolt be Máthé Éva a történtekről. /Karhatalmi erőszak Marosszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

2002. június 25.

Ballagtak a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum /Gyulafehérvár/ diákjai. Az iskola fő feladatának a katolikus papképzés előmozdítását tekinti, de közben az emberré válás feladatait is teljesíti. Az iskola igazgatója, Baróti László Sándor mondott ünnepi beszédet. A 4 osztálynyi, mintegy 104 tanulót felölelő iskola 22 diákja ballagott. /Bakó Botond: Ballagás és évzáró az "emelkedő iskolában". = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

2003. november 28.

Az önkormányzatokat törvény kötelezi, hogy főállású könyvtárost alkalmazzanak, anyagi megfontolásokból a legtöbb Bihar megyei településen figyelmen kívül hagyják az előírást.A legtöbb önkormányzat számára ugyanis horribilis összegnek számít az a 200 millió lej, amibe éves szinten egy könyvtáros és egy kultúrházi referens alkalmazása kerül. Biharban 90 község van, de ezek közül csupán 21-ben van főállású könyvtáros, további 19-ben pedig félállású. A helyzet a magyar többségű településeken sem rózsás. Hegyközcsatárban félállásban dolgozik egy könyvtáros, az is csak néhány hónapja. Azelőtt hosszú időn át senki sem viselte gondját a községi könyvtárnak, annak ellenére, hogy abban vidéki viszonylatban szépszámú, 15 ezer kötet van. Berettyócsohajon csak egy negyednormás könyvtáros van. A község lakosságának nagy része nem a községközpontban, hanem a színmagyar Szentjobbon lakik, ahol még könyvtár sincs. László Sándor alpolgármester szerint jövőre az önkormányzat Szentjobbon is szeretne könyvtárat nyitni, már ki is szemeltek egy épületet erre a célra, és természetesen egy főállású könyvtárost is szeretnének alkalmazni. /Pengő Zoltán: Könyvtárak könyvtáros nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2004. április 17.

Baróti László Sándor nyolc éve igazgatója a gyulafehérvári Gr. Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szemináriumnak, amelynek elődje Erdély legrégibb iskolája volt. Már a XII. században működött egy káptalani iskola, amelyet 1578-ban a jezsuiták újraalapítottak. Így lett belőle jezsuita gimnázium, majd királyi, illetve státus-gimnáziumként működött 1948-ig, amikor feloszlatták, majd román tannyelvű iskolává alakították. Dr. Faragó Ferenc tudós főpap kijárta a román szerveknél, hogy magyar nyelven teológia profilú iskola működhessen. Megtűrt, de el nem ismert kántoriskolaként a püspöki palota egyik szárnyában működött a rendszerváltásig, amikor az itt szerzett érettségi diplomákat visszamenőleg is elismerték. 1993-ban amerikai támogatással elkezdték a jelenlegi iskola építését, amelyet 1995-ben szentelt fel dr. Jakubinyi György érsek. Az iskolának jelenleg 105 diákja van négy osztályban, többségük a Székelyföldről érkezik. Gyulafehérváron feltámadóban van a magyar kulturális élet. /Balta János: Erdély legrégebbi magyar iskolája. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

2004. december 3.

Az Ausztriába áttelepült László Sándor olvasói levelében emlékezett: négy osztálytársával (T. Attilával, B. Attilával, Simó Zolikával és Filei Mártonnal) röpcédulákat gyártottak a következő felirattal: „Erdélyt vissza Magyarországnak! Sohasem volt a románoké!” Tizenöt éves fejjel röpcéduláztak. A Securitate hamar kiderítette, kik szórták szét a röpcédulákat. Bevitték és napokon át kihallgatták, megverték a fiúkat. Magaviseletből meg kellett buktatni őket és minden nyári szünetben munkára fogták a gyerekeket. /László Sándor, Linz, Felső-Ausztria: Megemlékezés a röpcédulák készítőiről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./

2006. szeptember 23.

László Sándor negyedik éve az Újvidéki Színház igazgatója, a vele készült interjúban kifejtette, hogy a Kisvárdára elhozott előadásaik (Várkonyi Mátyás – Nagy Viktor: Szép új világ, Brian Friel: Pogánytánc, Csehov: Sirály) mellett az Újvidéki Művészeti Akadémia is jelentkezett (Paul Portner: Hajmeresző), szereplői azóta már a színház tagjai. Az Újvidéki Színház általában öt-hat bemutatót tartanak egy évadban. Önkormányzati fennhatóság alatt áll az intézmény. Mindig is a nyitottság volt jellemző a színházra. Nem volt soha házi rendezője, főrendezője, mindig vendégrendezők dolgoztak itt. Harag György szinte hazajárt Újvidékre, de anyaországi rendezők is, Babarczy, Székely rendezett itt. Mezei Kinga tavaly többedmagával elhagyta az újvidéki színházat, Budapestre szerződtek. Nagyon boldogan, és nagyon-nagyon nehéz szívvel engedte el őket. Mindegyik a tanítványa volt, és mérhetetlenül büszke volt rájuk. Elmentek, ez a felnövésnek egy fázisa. Időnként visszajárnak. Tulajdonképpen csak egy másik városban élnek, de sokat vannak együtt. Kisvárdával kapcsolatban felvetődött, hogy meg kellene szüntetni a „határon túli” kategorizálást. László Sándor ezzel kapcsolatban leszögezte: ha nem írják ki a plakáton, attól még határon túliak. „Ez sajnos belénk ívódott, ebbe születtünk bele. Hadd tudódjon ki, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk.” /Köllő Katalin: A tudatomban úgyis határon túli vagyok. Beszélgetés László Sándorral, az Újvidéki Színház igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2006. szeptember 26.

A mérvadó, azaz jelentős szavazói bázissal rendelkező román politikai erők között egy sincs, amely természetesnek tartaná a kisebbségek önrendelkezésre való törekvését. A „többségi” állam az önként megalkuvó, alárendelt kisebbségeket nézi jó szemmel. A lojalitást pedig anélkül várja el, hogy erre voltaképp jogalapja lenne. Mindenképpen szükség van kisebbségi törvényre. /Salamon László Sándor: Ki jár rosszul? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2007. szeptember 26.

Sikeres EU-s pályázat esetén, a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió magyar színházainak négynyelvű fesztiválját szervezné meg Temesvár. Szász Enikő temesvári színházigazgató elmondta, igazgatói pályázatának egyik fontos eleme volt a határokon átívelő régiós színházi együttműködés létrehozása. Az együttműködés konkrét eredménye az általuk szervezett Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégiós minifesztivál volt, amelyen idén részt vett a szegedi, újvidéki és a szabadkai társulat. Ezt 2008 májusában meg szeretnék ismételni. Jövőre meg kívánják hívni az eurorégióban működő valamennyi magyar színházat, Békéscsabától Szegedig és Kecskemétig, Újvidékig és Szabadkáig. Szándékában áll 2009-ben ezt négynyelvű fesztivállá szélesíteni. A vajdaságiakkal nemcsak előadáscserékben merült ki az együttműködésük, hanem színészcserékben is megnyilvánult. A temesvári István a király előadásban Kovács Nemes Andor újvidéki színész alakítja Koppányt az egyik szereposztásban. Öt temesvári magyar színművész részt vett a vajdasági Tanyaszínház egyik nyári produkciójában, huszonöt előadást játszottak le különböző településeken. László Sándor, az Újvidéki Színház vezetője tavasszal rendez Temesváron egy dán abszurd vígjátékot. /Pataki Zoltán: Eurokeresztbe áll Temesvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2008. március 20.

A Temesvári Csiky Gergely Színház március 20-án mutatja be Line Knutzon kortárs dán szerző Közeleg az idő című abszurd komédiáját a színház Stúdió termében. Az újvidéki László Sándor, az előadás rendezője először dolgozik Temesváron. A produkció létrejöttében másik két újvidéki művész: Góli Kornélia dramaturg és Varga Tamás színművész is közreműködött. /Pataki Zoltán: Abszurd komédia bemutatója a Stúdió színpadán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

2008. március 26.

Március 27-én, a színház világnapján a Csiky Gergely Színház újból műsorra tűzi Line Knutzon kortárs dán szerző Közeleg az idő című abszurd komédiáját, László Sándor újvidéki színházigazgató rendezésében. A sikeres előadás műhelymunka eredménye, az újvidéki csapat – László Sándor rendező, Góli Kornélia dramaturg és Varga Tamás színművész, a Csiky Gergely társulat színészei és Liana Iancu közös alkotása. „/Pataki Zoltán: A kommunikáció korában – tanuljunk meg kommunikálni egymással! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

2008. május 12.

Minden változik, a színház is átalakul, művészi és szervezeti szempontból egyaránt – hangzott el Temesváron a Csiky Gergely Színház fennállásának 55. évfordulója alkalmából rendezett Eurorégiós Színházi Találkozón, amely május 11-én gálaműsorral zárult. Kötő József színháztörténész a változásokkal kapcsolatban kifejtette: a társadalmi átalakulások nyomán a kultúra és a színház ne eltartott legyen, hanem partner. Sok szó esett a pénzről a konferencián, amelyen részt vett Balázs Attila temesvári, László Sándor újvidéki, Urbán András szabadkai, Fekete Péter békéscsabai direktor, Camelia Iordache, a temesvári Német Színház képviselője, valamint Elekes Botond a magyar és Koczka György a román kulturális tárca részéről. Demeter András, a román művelődési tárca államtitkára, aki több mint tíz éven át vezette a Csiky Gergely Színházat, eljött, hogy megnézze az előadásokat, és fellépjen a gálaesten. /Simon Judit: Emlékpróba a Bánságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2008. május 13.

Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház egykori és mai színművészei gálaműsorával lezárult a május 7-11. között megrendezett Eurorégiós Színházi Találkozó rendezvénysorozata. Ezekben a napokban ünnepelte a színház 1953-as alapításának 55. évfordulóját, színházi fesztivált is szerveztek. Néhány napig az erdélyi magyar sajtó érdeklődésének középpontjába került, a magyarországi média is felfigyelt az eseményre. Kötő József színháztörténész, az EMKE tb. elnöke kifejtette a régiós színházszemlélet és az ehhez igazodó új struktúra megteremtésének fontosságát, Saját színházuk eurorégiós együttműködési szándékáról nyilatkozott Urbán András a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, Fekete Péter a Békés megyei Jókai Színház igazgatója, és hasonló gondolatokat tartalmazott László Sándor, az Újvidéki Színház valamint Mezei Zoltán, a Szabadkai Népszínház igazgatójának írásban küldött üzenete. Eljött a fesztiválra Darvai Nagy Adrienn, több magyarországi színházi fesztivál művészeti vezetője és Demeter András István, a román művelődési minisztérium államtitkára. Részt vettek a rendezvényeken teatrológia szakos egyetemi hallgatók is. A színház 55 évéről szólt a színházi plakátokból, műsorfüzetekből, fesztiváldíjakból, színművészek kitüntetéseiből összeállított dokumentációs kiállítás, a nyomdából frissen kikerült Emlékalbum valamint a líceumi diákok színháztörténeti vetélkedője. A megjelentek közül öten: Kiss Erzsébet, Péterffy Lajos, Szélyes Imre színművészek, Kóra Ilona rendező valamint Cseresnyés Ildikó ügyelő több évtizedes, áldozatos munkájukért az örökös tagság oklevelével tértek vissza otthonaikba. /Szekernyés Irén: Véget ért az Eurorégiós Színházi Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

2008. május 16.

Temesváron a színház alapításának 55. évfordulójára szerveztek Eurórégiós Színházi Találkozót. Leginkább kortárs szerzők műveiből készült produkciók szerepeltek a május 7–11 között zajló rendezvénysorozaton. A temesváriak bemutatójával rajtolt az ötnapos találkozó, Ödön von Horváth A férfiak nélküli falu című darabját Török Viola vitte színre. Az Újvidéki Színház László Sándor által rendezett Portugálja teljes értékű színházi élményt nyújtott. /Köllő Katalin: Két színházi fesztivál is zajlott az elmúlt héten: Temesváron és Brassóban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2009. január 8.

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház január 10-én tartja az évad harmadik nagyszínpadi bemutatóját, Arni Ibsen kortárs izlandi szerző Mennyország című darabját, László Sándor rendezésében. Az Újvidéki Színház igazgatója immár második alkalommal rendez Temesváron, legutóbb Line Knutzon Közeleg az idő című drámáját vitte színre, melyet azóta is nagy sikerrel játssza a társulat. Az Újvidéki Színház és a Csiky Gergely Színház együttműködésének eredményeképpen vendégművészként lép fel Balázs Áron, az újvidéki társulat tagja. /K. M. : Magyar színházban a Mennyország. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./

2009. február 6.

Február 9-én, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vendégjátékával kezdetét veszi az Égtájak Iroda Határon túli színházi estek című népszerű sorozatának 22. szezonja. A „Vendégségben Budapesten” 11. évadának tavaszi idényét az évfordulók jegyében állították össze. Az idén 25 éve annak, hogy Bocsárdi László és barátai megalapították Románia első – és a rendszerváltásig egyetlen – alternatív színtársulatát. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió a magyarországi Anger Zsolt színész-rendező által színre-állított Figaro házassága vígjátékkal és a 3 tánc Beckettre című produkcióval jelentkezik. Januárban ünnepelte 35. születésnapját az Újvidéki Színház, amelyet 1974-ben azért alapítottak meg a Vajdaságban, hogy az akkori konzervatív, főként tájoló feladatokkal megbízott Szabadkai Népszínház mellett a délvidéki magyaroknak lehetőséget biztosítsanak másfajta színpadi igényekre, kísérletekre is. Márciusban a teátrum három előadással érkezik: Lorca Bernarda Alba háza című drámája Radoslav Milenkovics vendégrendezésében, Egressy Zoltán Portugálja az igazgató László Sándor színre állításában, a néhány évig Magyarországon élő Gyarmati Kata visszaszerződött Újvidékre: a Hét nap a világ című „játékát” vajdasági barátai vitték a közönség elé, Puskás Zoltán rendezésében. Áprilisban két előadással ünnepelik a Beregszászi Illyés Gyula Színház 15. születésnapját: Vidnyánszky Attila rendezésében Az ember tragédiája és Cervantes Don Quijote című műve Vidovszky György magyarországi vendégrendezésével. 15 éves a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház is, amelyet eredetileg a Népszínház időlegesen megszüntetett magyar tagozatát pótolandó hoztak létre. A szabadkai állandó társulat hamarosan újra működhetett, a Kosztolányi pedig a fiatalok kísérleti műhelyévé vált. Májusban, a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek keretében jelentkeznek. /Darvay Nagy Adrienne: Évfordulók idénye. Határon túli színházi estek Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2009. március 5.

Megújult külsővel várja a színházlátogatókat a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház közös nagyterme. Tavaly nyáron kezdődött el a felújítás. Március 5-én tartják meg a nagyterem avatóünnepségét, majd este két előadás is színre kerül: a nagyteremben a Temesvári Állami Német Színház Georg Büchner Woyzeck című darabjából Cristian Stana rendezésében készült produkcióját, a stúdióteremben pedig a Csiky Gergely Állami Magyar Színház Line Knutzon kortárs dán írónő Közeleg az idő című szövegének László Sándor rendezte színpadi adaptációját láthatja a közönség. /Játéktéravató Woyzeckkel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2009. március 19.

Aradon sikerrel vendégszerepelt a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Mennyország című darabbal, László Sándor újvidéki színházigazgató rendezésében. Néhányan hazamentek, egyes szereplők lenge öltözete, a szabados szöveg, vagy az egyes jelenetekből áradó szexualitás miatt. Árni Ibsen kortárs izlandi drámaíró darabját Romániában a temesvári magyar színház játszotta először. /Pataky Lehel Zsolt: Aradon a Mennyország lakói. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./

2009. április 8.

Április 7-én tartották a marosvásárhelyi regionális vízszolgáltató, az Aquaserv Rt. részvényeseinek közgyűlését. A botrányos gyűlésen felmentették tisztségéből Darabán Ottó vezérigazgatót, a helyére azonban nem a 97-es határozatban megjelölt Törzsök László Sándort nevezték ki, hanem Sergiu Horobetiu mérnököt, az Aquaserv Rt. alkalmazottját. Virág György, a megyei tanács képviselője szerint többrendbéli törvénysértés történt, ezért tiltakozásul elhagyta a termet. Csatlakoztak hozzá Segesvár, Székelykeresztúr és Radnót képviselői is. /-vagy-: Leváltották Darabán Ottót. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998