udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: László-Herbert Márk

2008. szeptember 30.

Románia utolsó uralkodója, Mihály király Romániában él. László-Herbert Márk 2005-ben részt vett egy nyári egyetemen, amelynek témája a levéltári kutatás módszertana volt. Szerencsés véletlen, hogy a helyszín, a George Washington Egyetem alig órányira van az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb levéltárától, a marylandi National Archives and Records Administration-tól. László-Herbert Márk doktori értekezésével kapcsolatban semmilyen hasznos anyagot nem talált, ezért témát váltott, új kérdéssel rukkolt elő: Mit tudott az amerikai kormány Mihály király lemond(at)ásának körülményeiről? Így került elő az a doboz, amelyben László-Herbert Márk most megjelent könyvében /És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról? Végjáték I. Mihály román király körül amerikai, brit és francia dokumentumok tükrében, Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ idézett iratokat is tárolták. Fél évvel később a szerző Londonban és Párizsban böngészett, az ottani külügyminisztériumok levéltáraiban. László-Herbert Márk jelenleg doktori értekezése befejezésén dolgozik. A téma: három egykori Sztálinváros társadalomtörténetének összehasonlítása. A három „eszményinek” mondott szocialista (élet)teret – Sztálinvárost (Dunaújváros), Stalinstadt-ot (Eisenhüttenstadt) és Orasul Stalint (Brassó) – vizsgálta. László-Herbert Márk 1975-ben Kolozsváron született, 1998-ban a budapesti Külkereskedelmi Főiskola szakdiplomácia szakán szerzett közgazdász oklevelet, majd az ankarai Bilkent Egyetemen és a budapesti Közép-Európai Egyetemen ért el magiszteri fokozatot nemzetközi kapcsolatokból (2001), illetve történelemből (2002), jelenleg a Torontói Egyetemen doktori tanulmányokat folytat. Szakterülete a kelet- és közép-európai országok társadalomtörténete az 1950-es és 1960-as években. /Cseke Gábor: „Nincs nagybetűs történelem” Interjú László-Herbert Márk történésszel a román király lemond(at)ásáról szóló könyvének keletkezés-történetéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./

2008. november 1.

Legendák keringtek arról, hogy milyen körülmények között mondott le I. Mihály román király 1947-ben a trónról, illetve hogyan hagyta el az országot. Magyar nyelven eddig egyetlen könyv jelent meg az 1947-es év végi eseményekről, Sugár András És mit mond a román király című kötete, amely a Magyar Televízió Panoráma című adásában 1989 júliusában sugárzott interjú anyagát tartalmazza. Ez a könyv a történéseket I. Mihály szemszögéből mutatja be. László-Herbert Márk könyve /És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról? Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/, alcíme: Végjáték I. Mihály román király körül amerikai, brit és francia dokumentumok tükrében/ egy másik oldalról világít rá az eseményekre: miként látták, érzékelték a király lemondatását és száműzetésbe vonulását az európai kancelláriák, a nagyhatalmak követei, s észrevételeik miként tükröződnek a diplomáciai levelezésben, a jelentésekben, jegyzékekben. A szintén szovjet megszállás alatt álló Bulgáriában már 1946 szeptemberében menesztették II. Szimeon cárt, így előrelátható volt, hogy hamarosan I. Mihályon a sor. A rendszerváltás után utazhatott haza I. Mihály, akárcsak II. Szimeon. Kettejük otthoni pályafutása azonban kevés hasonlóságot mutat. Szimeon visszakapta vagyona egy részét, bekapcsolódott a politikába, és egy cikluson át Bulgária miniszterelnöke volt, ezzel szemben Mihály beutazását többször megakadályozták, megalázták, javainak visszaadása pedig korlátozott mértékben történt meg. Az első román király, I. Károly, akárcsak unokaöccse és utóda, I. Ferdinánd Sigmaringenben született. I. Károly még német érzelmű volt, de I. Ferdinánd 1916-ban szembefordult – az ugyancsak a Hohenzollern-ház által vezetett – Németországgal. László-Herbert Márk könyve a nemrégiben indult csíkszeredai Gutenberg Nyomda első könyve. /Sarány István: Királyi legendák helyett. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

2008. november 13.

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó november 12-én újabb négy kötetét mutatta be a sepsiszentgyörgyi olvasóközönségnek: Cseke Gábor regényét /A bozót/, Tapodi Zsuzsa irodalmi tanulmányait /A soha el nem vesző könyv nyomában/, dr. Nagy Lajosnak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet egy korszakáról szóló monográfiáját /Életünk kórtörténete/ és László-Herbert Márknak az I. Mihály román király végnapjait feltáró tanulmánykötetét /És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról?/ Sarány István csíkszeredai újságíró ismertette. /Váry O. Péter: Újabb négy Pallas-Akadémia-könyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

2008. november 29.

November 27-én Kolozsváron a helyi Gaudeamus Könyvesbolt és a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó író-olvasó találkozót rendezett. Az esten Egyed Emese Ötven csillag. Doboló versek, László-Herbert Márk És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról? (Végjáték I. Mihály román király körül...) és Bíró Béla Eszmélet és körkörösség című kötetét mutatták be, a beszélgetést Kozma Mária, a Pallas Akadémia főszerkesztője vezette. László-Herbert Márk könyvével kapcsolatban elmondta, a levéltárakból olyan dokumentumok kerülnek elő, amelyeket eddig nem láttak. Bíró Béla arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, amely szerint a posztmodern irodalom zsákutcába jutott, a posztmodern életérzés viszont nem kérdőjelezhető meg. Mások által gyerekversnek érzékelt évfordulós vers továbbírásaként született meg az est folyamán harmadikként bemutatott, Ötven csillag című kötet. /Ferencz Zsolt: Hármas könyvbemutató a Gaudeamus könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998