udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 177 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-177
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lászlófy Pál István

1991. február 14.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

1991. december 14.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

1992. február 22.

Febr. 22-én az RMDSZ Székelyföldi Koalíciós Csoportja Gyergyószentmiklóson tanácskozott. A tanácskozás vendégei, meghívottjai között volt Töttösy Istvánné dr., magyarországi nemzetiségi főosztály vezetője, Atzél Endre, a csángó szervezetek magyarországi megbízottja, Verestóy Attila szenátor és több RMDSZ-es parlamenti képviselő. A tanácskozás Beder Tibor elnökletével zajlott le. A tanügyi törvénytervezet, a magyar pedagógusok érdekvédelmi szervezetének működése, a székelyföldi csoport és a csángómagyarok viszonya, a népszámlálás eredményeinek föltérképezése, a helyhatósági választások eredményei képezték a vita tárgyát. Lászlófy Pál ismertette a magyar pedagógusok érdekvédelmi szervezetének gondjait, Ősz Erőss Péter a moldvai csángók helyzetéről beszélt. A tanácskozáson pontokba szedték a Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ elé terjesztendő javaslataikat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1992. március 9.

Márc. 9-én Csíkszeredán tömegtüntetést szervezett az RMDSZ, közel 20 ezer ember részvételével. "Anyanyelvi oktatást akarunk minden szinten" feliratú táblák emelkedtek a magasba. Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Nagy Benedek képviselő is felszólalt. Lászlóffy Pál ismertette a tanügyi törvény tervezetét, és hiányolta, hogy a törvény előterjesztését nem előzte meg társadalmi vita. A tervezet jelen formájában számunkra elfogadhatatlan, mondta. Lászlóffy emlékezetett arra, hogy az anyanyelvű oktatással kapcsolatos, több mint 35 ezer aláírással ellátott, a miniszternek címzett, 1991. dec. 10-én a 10365-ös számon iktatott beadványukra a mai napig nem kaptak választ. A tüntetők nyilvánosan ismertették követetéseiket, amelyeket eljuttatnak a román parlamenthez és a nemzetközi szervezetekhez: demokratikus oktatási rendszer létrehozása, minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhassanak, a nemzeti történelem önálló tantárgy legyen a kisebbségek számára, egyházi iskolákat állítsák vissza. /Az anyanyelvi oktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11., Új Magyarország, márc. 10./

1993. február 13.

Febr. 13-án Marosvásárhelyen tanácskozott az 1991-ben csíkszeredai székhellyel megalakult Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/. A 13 ezer magyar nemzetiségű oktató egyharmada szakképzetlen. Lászlófy Pál elnök elmondta, hogy megpróbálták felvenni a kapcsolatot a tanügyminisztériummal, levelükre azonban nem kaptak választ. A Magyarországon tanulók ösztöndíjáról tanácskoztak. Az új tanügyminiszter ígérete szerint Kolozsváron az egyetem minden fakultásán indul magyar csoport, meghatározott keretszámmal. A magyarországi továbbképzési tanfolyamokra és a Bolyai Nyári Akadémiára osztották el a helyeket, tájegységenként. A Bolyai Nyári Akadémia keretében 1200 pedagógus továbbképzését tűzték ki célul, ebben segít a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium, továbbá a Magyarok Világszövetsége, magyarországi egyetemek és az egyházak is. A Bolyai Nyári Akadémia keretében Erdély több városában 17 tanfolyamot szerveznek júliusban. /(Bodolai): Marosvásárhelyen ülésezett az RMPSZ Népújság (Marosvásárhely), febr. 17., Bíró István: A fő cél: 1200 pedagógus továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20-21./

1993. július 18.

Júl. 18-án ünnepélyes keretek között Szentegyházán megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medenci magyar pedagógusok szakmai továbbképzője. Mintegy ezer erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági pedagógus fogja Erdély különböző városaiban gyarapítani szakmai ismereteit és erősíteni magyarságtudatát. Több magyarországi egyetemi, főiskolai tanár is tart előadásokat. A megnyitón beszédet mondott többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok elnöke, Sántha Pál, Hargita megyei tanácselnök, Töttösy Istvánné dr., a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, Murvai László, a román Tanügyminisztérium osztályvezetője, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Ivan Truter, a Romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsának titkára és Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

1993. december 11.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ II. közgyűlését dec. 11-én tartotta, Csíkszeredán. A szövetség 1991. október 24-e óta jogi személy, első közgyűlése 1991. dec. 14-én volt. Az 1992/93-as tanévben 1070 óvodában, 1049 elemiben, 151 általános iskolában, 138 líceumban és 12 szakiskolában volt magyar nyelvű oktatás, összesen 216 917 magyar tanulóval. A közgyűlés leszögezte, hogy a román iskolákban levő magyar tagozat csak félmegoldás, ezért önálló tanintézményekre van szükség. Az elmúlt tanévben 57 080 magyar nemzetiségű járt román osztályokba. Lászlófy Pál /Csíkszereda/ elnök beszámolt az RMPSZ tevékenységéről, Bíró István /Bukarest/ főtitkár ismertette a magyar nyelvű oktatás alakulását az elmúlt három év során. Dr. Dezső Sándor egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára elmondta, hogy jelenleg a Babes-Bolyai Egyetemen mintegy 500 magyar első éves hallgató tanul. /A Hét (Bukarest), dec. 24./ Az RMPSZ közgyűlésén elfogadott állásfoglalás szövege: Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

1993. december 30.

Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok újraválasztott elnöke elmondta, hogy létrehozzák a Pedagógusszövetség Alapítványát. Az alapítvány célja: a tanárok továbbképzése, az iskolák felszerelésének támogatása és szociális segítségadás. A pedagógusok fizetése rendkívül alacsony. A tanügyi törvénytervezet jelen formájában elfogadhatatlan. /B. Kovács: Nem hagyhatják az iskolát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

1994. március 9.

Vacaroiu miniszterelnök több miniszterével és államtitkárával kétnapos munkalátogatást tett márc. 9-10-én Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyékbe. Hargita megyében Csíkszeredán egy katonai egységet látogatott meg, majd a városházán találkozott a tanácstagokkal és a vállalati vezetőkkel. Doru Vosloban prefektus agresszív, egyoldalú képet festett a prefektúra és a tanács viszonyáról. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség levelét Lászlófy Pál elnök nyújtotta át a kormányfőnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ A látogatás után sem könnyű eldönteni, hogy miért jött a miniszterelnök négy megyébe. Csíkszeredában például érkezése előtt megjelent a volt és a jelenlegi védelmi miniszter, a traktorgyárban pedig hiába várták egész nap a kormányfőt, holott a programban szerepelt. A bejelentés szerint a látogatás célja a megyék gazdasági helyzetével való ismerkedés volt, valójában erre nem került sor. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16./

1994. június 16.

Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszervezet elnöke Iliescu elnöknek, Vacaroiu miniszterelnöknek írt levelében azt kérte, hogy a tanügyi törvény összhangban legyen az alkotmánnyal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1994. szeptember 2.

Az RMDSZ Egyeztető Tanácsa oktatási szakbizottsága szept. 2-i üléséről közleményben számolt be. Jelen voltak az oktatási szakkuratórium tagjai /elnök: Kelemen Árpád egyetemi tanár, titkár. F. Ferenczi Rita, tagok: Bíró A. Zoltán, Lászlófy Pál, Sebők Péter, Nagy F. István, Tonk Sándor, Vetési László/. A támogatások odaítéléséhez szükség van a romániai magyar oktatási hálózat sokrétű felmérésére, ennek nyomán a prioritási sorrend meghatározására. Cs. Gyimesi Éva, az oktatási szakbizottság elnöke ismertette, hogy mit kell tartalmazni a pályázatoknak, egyben javaslatot tett az elbírálás szempontjaira. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1994. szeptember 16.

A Bolyai Nyári Egyetem, az erdélyi tanárok továbbképzése eredményességét értékelte többek között Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke. Idén huszonegy tanfolyamot hirdettek meg, a legnépesebb tábor a tanítóké volt, Kirujfürdőn közel 150-en hallgatták az előadásokat. Az egyik hallgató szerint a legértékesebb dr. Köteles Lajos, a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola főigazgatója Erdély hetven éve című előadása volt, amely doktori értekezésén alapult. Ez a főiskola az előző évben elhangzott előadásokat Kőrösi tanulmányok címmel kötetbe foglalta és a hallgatók ezt megkapták. A sorozat első kötete 1993-ban jelent meg és összefoglalta az addig lezajlott rendezvényeket, a 2. kötet a Migráció a Kárpát-medencében című országos tanácskozás anyagát tartalmazta, a legutóbbi, a 3. kötet 14 előadás anyagát nyújtja az érdeklődőknek, bőséges forrásanyag feltüntetésével. /A Hét (Bukarest), szept. 16./

1994. szeptember 24.

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szept. 24-i Szovátán tartott ülésén megjelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium küldöttsége, Egyed Albert főosztályvezetővel az élen. Lászlófy Pál elnök számolt be a napirendről. Megvitatták a magyar oktatáspolitikai stratégiáról készült tanulmányt és a magyar módszertani központokat vették számba: Csíkszeredában működik, Kolozsváron már van székhely, szükséges, hogy Marosvásárhelyen is legyen, Szovátán pedig országos szintű lesz, rendezvényeknek otthont adó, szálláshelyet is biztosító épület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1994. december 10.

Az 1991. okt. 24-én megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ még 1991-ben megtartotta első kongresszusát, a másodikat 1993. dec. 11-ét, a harmadikat pedig most, dec. 10-11-én, Csíkszeredában, a Márton Áron Kollégiumban. Lászlófy Pál elnök számolt be az elmúlt év munkájáról. Az RMPSZ csíkszeredai székhelyén információs központot, országos adatbázist hozott létre, tagsága a magyar pedagógustársadalom több mint felét öleli fel, Kolozsváron, Csíkszerdában, Szovátán és Nagyváradon módszertani központokat létesítettek, ahol szakkönyvtár is van. Remélhetőleg javulni fog az RMPSZ viszonya az RMDSZ oktatási főosztályával. Segítséget jelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatása, továbbá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a békéscsabai, egri és jászberényi tanítóképző főiskolák lehetővé tették a romániai magyar távoktatási hálózat kiépítését. Eredményes volt a Bolyai Nyári Akadémia is /846 résztvevő, 144 előadó/. /A Hét (Bukarest), dec. 23., Szilágyság (Zilah), dec. 23./

1995. június 17.

Jún. 17-én Szovátán fölavatták a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ tulajdonát képező Teleki Oktatási Központot. Az épület 80 személynek biztosít szállást, keretet ad pedagógusok továbbképzéséhez, rendezvényekhez. Bíró Istvánnak, az RMPSZ főtitkárának beköszöntő beszéde után Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke A Teleki Oktatási Központ helye és szerepe a romániai magyar oktatásban címmel tartott előadást. Az avatóünnepségen megjelent a Párizsban élő Marie-Pierre de Gérando Teleki gróf, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20., Új Magyarország, jún. 20./ felszólalásának szövegét olvashatjuk egy későbbi lapszámban. Felvázolta a család nagynevű elődeit. "A Telekiek, Erdély egyik legtiszteletreméltóbb családjának sarjai, egész sor államférfit, tudóst, írót és művészt adtak a világnak." A Gérando-Teleki Brunszvik család olyan neves ősökkel büszkélkedhet, mint Teleki Mihály erdélyi kancellár, Teleki József matematikus, diplomata és koronaőr, Voltaire vitapartnere, Teleki László, az 1848/49-es szabadságharc leverése után a franciaországi magyar emigráció feje, Teleki Blanka, aki 12 évi börtönt szenvedett Kufsteinben, az első magyar leányiskola alapítója, Teleki Sámuel és Teleki Pál, a tragikus sorsú miniszterelnök. Brunszvik Teréz alapította az első kisdedóvót. - A kisebbségi kérdés "állandó seb Európa testén, mely igazságos és testvéri kezelésre vár" - állapította meg Teleki de Gérando. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1995. augusztus 22.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 22-én ülésezett Kolozsvárott, a tanügyi válsághelyzetről, a polgári engedetlenségi mozgalomról tárgyaltak, továbbá a helyhatósági választások előkészítéséről és a belső választások tervezetéről. Az ülésen részt vett Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Dezső Gábor, a Bolyai Társaság alelnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

1995. augusztus 22.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 22-én ülésezett Kolozsvárott, a tanügyi válsághelyzetről, a polgári engedetlenségi mozgalomról tárgyaltak, továbbá a helyhatósági választások előkészítéséről és a belső választások tervezetéről. Az ülésen részt vett Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Dezső Gábor, a Bolyai Társaság alelnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

1995. szeptember 2.

Mintegy tizenötezren gyűltek össze szept. 2-án Székelyudvarhely főterén az anyanyelvű oktatás védelmében szervezett, az új tanügyi törvény diszkriminációs rendelkezései elleni tiltakozó nagygyűlésen. A fórumon részt vettek az RMDSZ vezetői, parlamenti képviselői és szenátorai, a társadalmi szervezetek, a történelmi magyar egyházak, az erdélyi falvak és városok küldöttei. A fórumot dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet, utána Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, dr. Jung János a Bolyai Társaság képviseletében, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnöke és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt az egybegyűltekhez. A résztvevők kiáltványt fogadtak el. Nemes Levente Illyés Gyula Koszorú és Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét szavalta el. A gyűlés a himnusszal és a székely himnusszal zárult. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4./ "Magyarnak lenni, ezt a természetes adottságot vállalni feladatvállalást is jelent ma ebben az országban, ahol itthon vagyunk, de ahol sokan nem akarják, hogy itthon legyünk" - mondotta beszédében Markó Béla. Dr. Jakubinyi György az anyanyelvápolás létfontosságát ecsetelte, a magyar nyelven történő tanulás, imádkozás, művelődés nemzetmegtartó erejét. A magyar történelmi egyházak részéről megáldotta a nagygyűlést dr. Erdő János, az erdélyi unitárius egyház püspöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, Antal Zoltán református esperes, Csernák Béla püspök-helyettes Tőkés László püspök nevében mondott áldást. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 7-13./

1995. október 14.

Szabó Judit csíkszeredai tanár köszönetet mondott pedagógustársainak, akik Bukaresttől Gyergyószentmiklósig és Kolozsvártól Csíkszeredáig szolidaritást vállaltak, illetve bekapcsolódtak a szept. 17-én elindított éhségsztrájk-láncba. Végül Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke fejezte be az egyhónapos tiltakozást. Mindezt a tanügyi törvény jogkorlátozása elleni tiltakozásul, az igazi történelmi megbékélésért, a valóban egyenlő jogokért tették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./

1995. november 7.

Szilágysomlyón rendkívüli ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ elnöksége. Lászlóffy Pál elnök kijelentette, hogy az RMPSZ szolidáris a tiltakozó akciókkal. Beadványukban kérik a kisebbségek történelmének, hagyományainak oktatását, ezt a törvény engedélyezi. A tanügyi törvény hatályába lépése óta 90 nap eltelt, azonban a minisztérium nem dolgozta ki a törvény végrehajtási utasításait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

1996. augusztus 7.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ kezdeményezésére júl. 6-án rendkívüli tanácskozást tartottak Baktalórántházán a határon túli magyar pedagógus szövetségek. A megbeszélésre abból az alkalomból került sor, hogy a magyar Országgyűlés napirendre tűzte a közoktatási és felsőoktatási törvényt és a parlamenti vita során nem fogadták el, hogy a magyarországi és a határon túli magyar iskolák között az anyanyelvű oktatásban sajátos kapcsolatrendszer alakuljon ki. Elutasították továbbá a határon túli magyar pedagógusok anyaországi továbbképzését törvényesítő és intézményesítő képviselői javaslatokat és azt az indítványt, amely garantálná a magyar tannyelvű felsőoktatás kiépítését Kárpátalján, visszaállítását Erdélyben, korszerűsítését a Vajdaságban és bővítését Szlovákiában. Ugyancsak elutasították a határon túli magyar pedagógusszövetségek véleményezi joggal való részvételét az Országos Köznevelési Tanácsban. A tanácskozás alkalmával Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke Göncz Árpád köztársasági elnökhöz írt levelében kérte az elutasított javaslatok törvénybe való beépítésének mérlegelését. A múlt héten megérkezett Göncz Árpád válasza, amelyben elmondta: megkereste az indítvány előterjesztőjét azzal, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a módosító javaslatok újragondolása érdekében. /Takács Éva: Levélváltás a Magyar Köztársaság elnökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

1996. augusztus 7.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ kezdeményezésére júl. 6-án rendkívüli tanácskozást tartottak Baktalórántházán a határon túli magyar pedagógus szövetségek. A megbeszélésre abból az alkalomból került sor, hogy a magyar Országgyűlés napirendre tűzte a közoktatási és felsőoktatási törvényt és a parlamenti vita során nem fogadták el, hogy a magyarországi és a határon túli magyar iskolák között az anyanyelvű oktatásban sajátos kapcsolatrendszer alakuljon ki. Elutasították továbbá a határon túli magyar pedagógusok anyaországi továbbképzését törvényesítő és intézményesítő képviselői javaslatokat és azt az indítványt, amely garantálná a magyar tannyelvű felsőoktatás kiépítését Kárpátalján, visszaállítását Erdélyben, korszerűsítését a Vajdaságban és bővítését Szlovákiában. Ugyancsak elutasították a határon túli magyar pedagógusszövetségek véleményezi joggal való részvételét az Országos Köznevelési Tanácsban. A tanácskozás alkalmával Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke Göncz Árpád köztársasági elnökhöz írt levelében kérte az elutasított javaslatok törvénybe való beépítésének mérlegelését. A múlt héten megérkezett Göncz Árpád válasza, amelyben elmondta: megkereste az indítvány előterjesztőjét azzal, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a módosító javaslatok újragondolása érdekében. /Takács Éva: Levélváltás a Magyar Köztársaság elnökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

1996. október 2.

Márton Áron 1907 és 1914 között a csíksomlyói, illetve az időközben felépült csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumba járt. Az iskola, a jelenlegi Márton Áron Gimnázium egész hetes rendezvénysorozatot szentelt a nagy püspök emlékének. Bálint Lajos nyugalmazott érdek celebrálta a szentmisét, volt diákvetélkedő, iskolamúzeum avatása, majd tudományos ülésszakon idézték fel a főpásztor emlékét. Jakab Gábor, a Keresztény Szó (Kolozsvár) főszerkesztője Márton Áron emberi és püspöki nagyságát domborította ki, dr. Balázs Lajos helyi tanár, néprajzkutató oral historyn alapuló tanulmányt terjesztett elő a püspök fiatalkori éveiről, Miklós József tanár Márton Áron iskolával, oktatással kapcsolatos nézeteiről szólt, Egyed Albert szociológus, a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetője nemcsupán az erdélyi, hanem a huszadik századi magyar szellemi-közösségi élet egyik legfontosabb ihletőjének nevezte a püspököt. A jelenlevők megkoszorúzták az iskola folyosóján levő Márton Áron-emléktáblát. Lászlófy Pál, a Márton Áron Gimnázium igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Szakács Lajos esperes, a városban levő Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója kiválóan megszervezte az emlékezést. Ebből az alkalomból Emberkatedrális címmel helyi kiadványt is megjelentettek, mely a pedagógusok könyvészeti munkájának eredménye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

1996. november 30.

A politikai fordulattól azt várják, hogy módosítsa a tanügyi törvényt, fejtette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium igazgatója. A legfontosabb gond, hogy anyanyelven lehessen felvételizni. Többször felajánlották a tanügyminisztériumi vezetőknek, hogy szakmai továbbképzésben konzultáljanak velük, de ez soha nem történt meg az elmúlt öt évben. /A szövetség öt éve, 1991. dec. 14-én alakult meg a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban./ Kérték, hogy a Bolyai Nyári Akadémiát ismerjék el alternatív továbbképzési formának. Szükséges lenne, hogy a nemzetiségi oktatásnak intézményes felügyelete legyen, egy államtitkárság. A felekezeti iskolák visszaállítása szintén szerepel a szövetség céljai között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30. - dec. 1./

1996. december 21.

Dec. 20-án Szovátán tartotta soros elnökségi ülését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Napirenden az ezer éves magyar iskolai oktatásra emlékezve a díjazott magyar pedagógusok névjegyzékének véglegesítése, továbbá az aktuális érdekvédelmi kérdések szerepeltek. Asztalos Ferenc ismertette parlamenti oktatási bizottsági alelnöki beosztásával járó feladatait. Másnap, dec. 21-én díszoklevéllel tüntettek ki kiváló munkásságuk elismeréseként negyven pedagógust. A díszokleveleket Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke nyújtotta át. Végül Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatási miniszter nevében Egyed Albert főosztályvezető Pro Cultura Hungarica emlékéremmel tüntette ki Lászlófy Pált, az RMPSZ tevékenységének megszervezéséért. /Közoktatás (Bukarest), 1997. jan. - VIII. évf., 1. sz./

1997. január 21.

Minden tiltakozás ellenére a hírhedt tanügyi törvény rendelkezései életben vannak, viszont utalás van a törvényben a nemzeti kisebbségek történelmének tanítására. A magyar történelem oktatására felkészültek, adott felvilágosítást Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az RMPSZ által szervezett legutóbbi találkozás 1996 szeptemberében volt, Szovátán. Három tantervbeadvány van a minisztériumban, egyet egy kolozsvári, egyet egy sepsiszentgyörgyi csoport, egyet pedig az RMDSZ állított össze. Minisztériumi jóváhagyás azonban nem érkezett. Rokaly József, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum tanára /egyike azoknak, akik a magyar történelemoktatás tantervén dolgoztak/ elmondta: közös szempont volt, hogy a nemzetiségi történelem nem különálló, hanem a magyar történelem szerves része, a másik elv az volt, hogy nem lehet a román történelemnél kisebb óraszámban oktatni. Ebben azután tettek engedményt, mivel túltérheltek az általános iskolások. A terv szerint VI. és VII. osztályban heti egy-egy órát biztosítanának a Magyar történelem és hagyomány tananyagára. - A tanterv majdani elfogadása után felmerül a tankönyv kérdése. Kádár Gyulának /Sepsiszentgyörgy/ és Jancsó Árpádnak /Sepsiszentgyörgy/ van tankönyvterve, Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ felkérésére a magyarországi Nemzeti Tankönyvkiadó megíratott Varga Domokossal egy könyvet /Emlékezzünk régiekről/, ez is használható. Amíg a minisztérium engedély megérkezik, egyes iskolákban már elkezdték a magyar történelem tanítását. /György Attila: Honfoglalás az iskolában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./

1997. január 23.

Jan. 25-én Szovátán tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség tisztújító közgyűlését.A közgyűlésen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Béres András oktatásügyi államtitkár is részt vett. Köszöntötték a több éves eredményes munkára visszatekintő szervezet küldötteit, és tájékoztatták őket az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásairól, az anyanyelvű oktatással kapcsolatos elképzelésekről, majd válaszoltak a részvevők kérdéseire. A közgyűlésen jelen volt Asztalos Ferenc és Ráduly Róbert képviselő is. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pált elnöknek, továbbra is Bíró István a főtitkár, az alelnökök pedig: Pál Ferenc /Székelyföld/, Szőcs Judit /Közép-Erdély/, Matekovics Mihály /Partium/ és Nagy F. István /oktatáspolitikai alelnök/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

1997. május 16.

Máj. 16-án Hargitafürdőn rendezték meg a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnökségi ülését. A VET nagycsaládos programjáról és a nyugati magyar egyház közösségek lelki gondozásáról tárgyaltak. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke indítványozta, hogy a VET szorgalmazza figyelőszolgálat létrehozását azt követően, hogy az Európai Tanács megszüntette Románia monitorizálását. Az ülésen kitüntették a VET egyik legjelentősebb tagszervezetét, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget, a kitüntetést Lászlófy Pál elnök vette át. /Erdélyiek a nagycsaládosokért. = Új Magyarország, máj. 21./

1997. június 8.

Ritka alkalom, hogy tíz nap alatt két tanügyminiszter látogasson meg - mondotta jún. 8-án Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője, utalva Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter előtt arra, hogy néhány nappal ezelőtt Virgil Petrescu miniszter tett villámlátogatást Hargita megyében. Beder Tibor abban látja a legnagyobb nehézséget, hogy még mindig rengeteg a szakképzetlen pedagógus. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke megköszönte a magyarországi támogatást, amit a pedagógusok továbbképzésének megszervezésében, illetve az erdélyi továbbképző központok felszereltségének biztosításában. Magyar Bálint megtekintette Csíkszeredán a Márton Áron Gimnáziumot, az iskolamúzeumban az intézmény több évszázados történelmének emlékeit. Magyar Bálint az iskolaigazgatók előtt elmondta, hogy a távoktatással szerzett diplomák honosítása jóval bonyolultabb, mivel az akkreditáció kérdése nem tisztázott, majd Pro Cultura Hungarica oklevéllel tüntetett ki két kiváló pedagógust. Haáz Sándor zenetanárt, a szentegyházi gyermekfilharmónia megalapítóját, valamint Vofkori László földrajztanárt, aki több évtizedes munkásságával Székelyföld igazi leírójának bizonyult. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

1997. szeptember 27.

Szept. 27-én Szatmárnémetiben tartotta soros ülését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke az ülés előtt nyilatkozott: az RMPSZ nem hajlandó kompromisszumra, hiszen a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum. A koalícióra lépés feltétele volt az anyanyelvi oktatás biztosítása minden szinten. A további engedmények az anyanyelvi oktatásért folyó küzdelem feladását jelentenék, ezért inkább boruljon fel a koalíció, mintsem hogy erről lemondjon az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Szatmárnémetiben, az RMPSZ ülésén Murvai László tanügyminisztériumi vezérigazgató elmondta, hogy a minisztériumi dolgozók többsége a sürgősségi kormányrendelet végrehajtásánál az időhúzásra rendezkedett be. Lászlófy Pál elnök kijelentette: az RMPSZ radikálisan fog eljárni, hogy ez a felemás helyzet tisztázódjék. Szűcs Judit alelnök, Kolozs megye képviselője arról tájékoztatott, hogy Kolozs megyében magyarellenes célzattal bátorítják az ottani tanfelügyelőséget. /A szervezet radikálisan fog eljárni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1. - átvétel a Szatmári Friss Újságból./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-177




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998