udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lázár István

1995. július 27.

Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete a Bocskai Szövetség nevet vette fel 1995. ápr. 22-én. A 4500-5000 tagot számláló szövetség elnöke dr. Kreczinger István jogász, ügyvezető elnöke Czire Dénes, Az elnökség tagjai: Halász István, volt MDF-es képviselő, a Kalotaszentkirályból áttelepült Okos Márton és dr. Lázár István marosvásárhelyi orvos. A névváltoztatást indokolttá tette az is, hogy több évtizedes kényszerű rejtegetés után kihozták a nyárádszeredai református templomból Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobrát és elhelyezték arra a talapzatra, amely eddig is hirdette, hogy az erdélyi magyarság soha nem mások ellenében, hanem az európai egységért hadakozott. A Bocskai Szövetség kettős hídszerepet vállal, állapította meg a Marosvásárhelyről áttelepült Czire Dénes, egyrészt közvetít az anyaország, Magyarország felé, másrészt keresi a román demokratikus erőkkel a kapcsolatot. A Bocskai Szövetség politizáló társadalmi szervezet. A Magyarországra áttelepedettek számára jogsegélyszolgálatot tartanak fenn. - A magyarországi vállalkozók egy része kegyetlenül kihasználja az erdélyiek tapasztalatlanságát, jelentette ki Okos Márton. A Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ számos tanulmányt, javaslatot nyújtottak át, mégsem sikerült eredményes együttműködést kialakítaniuk. A Magyarok Világszövetségével esetleges a kapcsolatuk, lényegi kérdésekben nincs együttműködés, olvasható Tófalvi Zoltán írásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Előzmény: 930. sz. jegyzet.

1996. február 23.

A 300 lelkes Ojtoz faluban lebontották a kultúrtermet, a faluban már egy kalákát sem lehet összehozni. A falu fele magyar, fele két nyelvet beszélő magyar és csángó. Az RMDSZ-t nem tudja feltámasztani Ojtozon, panaszolta Lázár István falufelelős. Yvonad svájci község a testvérfalu, sokat segítenek, egy buszt kapott Ojtoz, ezenkívül bevezették a kábeltévét. Az iskola előtt állt egy gyönyörű, festett tulipános székelykapu. Elhúzatta egy jármű, összetörten hever a hóban. A megtört magyarságtudat miatt nem sikerült összefogni, hogy megjavíttassák a székelykaput. Moldva felöl jövet ez volt az első látható jele annak, hogy itt magyarok élnek. A Rákóczi-vár romjai a faluturizmus kihasználatlan lehetőségeire figyelmeztetnek. Elpusztított emléktáblák töredékei mutatják, kik jártak erre, kik építették az utakat. A honvédkői emléket 1961-ben felrobbantották. Az Ojtozi-szorost emlékhellyé kellene nyilvánítani, itt tört be a tatár, a török.../Kisgyörgy Zoltán: Miképp fúj az Ojtoz szele? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

1999. szeptember 13.

Gyergyóújfaluban átadták az újjáépített művelődési otthont. Az 1931-ben, közbirtokossági pénzből elkészített épületet a falu szülöttjéről, Lázár István íróról és költőről nevezték el. A művelődési otthon helyrehozása a helyi kőbányát és a polgármesteri hivatalt dicséri. /Névadó ünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

2000. október 11.

Okt. 9-én dr. Tar Gyöngyi belgyógyász személyében új elnököt választott az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete élére a Városi Küldöttek Tanácsa (VKT). Az új elnök a szervezetben uralkodó légkör javítását, a szervezet saját arculatának kialakítását, no meg az érdekvédelmi tevékenység erősítését tartja legfontosabb feladatának. Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete új alelnökei: Krézsek Vilhelm és Veress Dávid, titkára Lázár István. /Dr. Tar Gyöngyi az új elnök. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

2008. november 17.

November 15-én, szombaton Gyergyószárhegyen tartották meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) rendkívüli közgyűlését. Egy évszázaddal ezelőtt Szárhegyre hívta szárhegyi gróf Lázár István EKE-elnök az egyesület tagjait. Az akkori közgyűlésen a közönyből kívánta felrázni az 1891-ben létrejött szervezetet. A rendszerváltást követően, 1991-ben szintén Szárhegyen ültek össze az ekések, itt tartva a centenáriumi ünnepséget, bejelentve az EKE újraalakulását. Most a gyergyószentmiklósi országos elnök, Dezső László meghívására érkeztek az EKE osztályainak küldöttei, hogy alapszabály-módosítással, járuljanak hozzá az EKE jövőjének alakításához. Rendszeresen fognak szervezni kirándulásokat, vándortábort, évente pedig évkönyvet jelentetnek meg, továbbá fejlesztik saját kiadványukat, az Erdélyi Gyopárt. A jelenleg 2000 tagot számláló EKE képviselői a közgyűlést követően vasárnap a Pricskére gyalogtúráztak. /Balázs Katalin: EKE-közgyűlés Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998