udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lósy-Schmidt Ede

2004. november 25.

Kökösdön háromszéki RMDSZ képviselői a megye bejáratánál lévő kis székely kapura kifüggesztették Székelyföld jelképes tábláját. A rendezvény befejezése után alig félórával a rendőrök levették, és „bűnjelként” elszállították a táblát. A kialakult helyzet értékelésére sajtóértekezletre hívták a háromszéki vezetők a médiák képviselőit. Márton Árpád képviselő és Puskás Bálint szenátor a rendőrségi önkényre hívták fel a figyelmet. – A tábla állni fog! – ígérték az RMDSZ választottjai, az új parlamentben következetesen azon fognak munkálkodni, hogy a most még szimbolikus jellegű tábla, valós tartalmat nyerve régió jelzőként hírnöke legyen a tájnak. Nem elszigetelt incidensről van szó, jegyzete meg Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a területi RMDSZ elnöke, ezt bizonyítja, hogy ugyanazon a napon Lósy Schmidt Ede, a magyar Műszaki Múzeum alapítójának sepsiszentgyörgyi szülőházán a háromnyelvű emléktábla elhelyezését, az épületben működő tanintézmény igazgatónője, Rodica Parvan meggátolta, annak ellenére, hogy előzőleg megszerezték a jóváhagyás. Albert Álmos elmondta, hogy reggel kiszúrva találta személygépkocsija gumiabroncsát. /(Flóra Gábor): A tábla állni fog! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2004. november 25.

Sepsiszentgyörgyön a román Constantin Brancusi Iskolaközpont vezetősége a diákokkal együtt megakadályozta Kozma Csaba alpolgármestert és Kónya Ádámot, a városi tanács kulturális bizottságának elnökét az emléktábla felszerelésében, amelyet Lósy Schmidt Ede születésének 125. évfordulója alkalmával kívántak elhelyezni. Az első magyar nyelvű műszaki szótár szerzője az iskola épületében született. A sepsiszentgyörgyi városi tanács kulturális bizottsága jóváhagyta az emléktábla elhelyezését, de az intézmény vezetősége Rodica Pirvan iskolaigazgatóval az élen nem egyezett bele a tábla elhelyezésébe. Albert Álmos polgármester az incidens után rendkívüli tanácsülést hívott össze, ahol úgy döntöttek, hogy a legrövidebb időn belül fel kell szerelni az emléktáblát. Albert Álmos szerint a Kovászna megyei SZDP politikai támadásáról van szó. /Egy sepsiszentgyörgyi iskola román diákjai és igazgatója megakadályozzák egy emléktábla elhelyezését. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

2004. december 21.

Románia államelnökéhez, valamint több minisztériumhoz intézett levelet a csíkszeredai román közösséget képviselő érdekvédelmi egyesület. Az iratban aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a sepsiszentgyörgyi román iskolaközpont falára elhelyezték a neves magyar tudós, Lósy-Schmidt Ede emléktábláját. Az egyesület provokatívnak tartja a gesztust, mivel szerintük az emléktábla elhelyezői semmilyen dokumentummal nem tudják bizonyítani, hogy a magyar tudós a román tannyelvű iskolának helyet adó épületben született. /Farkas Réka: Tiltakozik a csíkszeredai románság. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

2005. április 15.

Beperelte a sepsiszentgyörgyi Constantin Brancusi Iskolacsoport vezetősége a helyi tanácsot és a polgármesteri hivatalt az iskola falán elhelyezett Lósy Schmidt Ede-emléktábla miatt. A tanintézet vezetősége arra hivatkozott, hogy a tanács törvénytelenül, az iskola beleegyezése nélkül helyezte el a táblát az iskola falán tavaly novemberben, és nem bizonyított, hogy Lósy Schmidt Ede valóban az épületben született. A sepsiszentgyörgyi tanács a magyar tudomány napja alkalmából akarta elhelyezni az emléktáblát az épület falán, Lósy Schmidt Ede egykori mikós diák, a budapesti Magyar Műszaki Múzeum megalapítója tiszteletére, aki ebben a házban született. Rodica Parvan iskolaigazgatónak az ellenkezése miatt a tábla avatására néhány napos késéssel került sor. Az avatóünnepség botrányba fulladt, mivel a városi tanácsosi tisztséget is betöltő Rodica Parvan az intézmény diákjait vezényelte ki, hogy megakadályozza az emléktábla felavatását. Albert Álmos polgármester elmondta, a tanács minden szükséges engedélyt beszerzett az emléktábla elhelyezésére. /Bíró Blanka: Törvény előtt a Lósy-emléktábla ügye. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

2005. április 20.

Nem vonják vissza a tavalyi Pro Urbe díjakat, és megfellebbezik a törvényszék határozatát – jelentette ki Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester. A háromszéki prefektúra tavaly diszkriminatívnak minősítette a díjazottak kiválasztásának módját, és megtámadta az erre vonatkozó tanácshatározatot. A Kovászna Megyei Törvényszék a napokban tárgyalta az ügyet, elfogadta a prefektúra érvelését, és arra kötelezte a sepsiszentgyörgyi tanácsot, vonja vissza határozatát és a díjakat. Tavaly ugyanis három magyar nemzetiségű személyiség kapta meg a díjat, a román tanácstagok által javasolt személy díjazását pedig a testület visszautasította, arra hivatkozva, hogy nem teljesítette a jelölési feltételeket. György Ervin Kovászna megyei prefektus a Krónikának elmondta, az előző prefektus „örökségét” kötelezően folytatnia kell, így nincs törvényes lehetősége arra, hogy a folyamatban levő bírósági pereket visszavonja. Az április 20-i tanácsülésen idei Pro Urbe Díjra javasolták László Károly színészt, Dali Sándor újságírót, Fekete Gábor testnevelő tanárt és Alexandru Zaharia tartalékos alezredest. Kónya Ádám és Rodica Pirvan tanácstag az idei díjazottak számának növelését kérve javasolt újabb két díjazottat. Kónya Király Károlyt, Rodica Pirvan pedig Stella Buda volt iskolaigazgatót – aki tavaly a Lósy Schmidt Ede-emléktábla elhelyezésekor magyarellenes jelszavak skandálására uszította az iskola diákjait. Ez felháborította a magyar tanácstagokat, akik végül leszavazták a díjazottak számának emelését. A PSD-s tanácsos önkényeskedéssel vádolta a testület magyar tagjait, és azt is felrótta nekik, hogy mindig beindul az RMDSZ szavazógépezete, amikor a román tanácstagok javaslatait kell leszavazni. /Bíró Blanka: Pro Urbe díjak: idén is megkülönböztetés? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

2005. május 26.

Hét román fiatalt azonosított a Kovászna megyei rendőrség az elmúlt napok sepsiszentgyörgyi magyarveréseinek elkövetőiként – közölte György Ervin prefektus, aki határozott fellépést kért Constantin Scurtu megyei rendőrparancsnoktól. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke figyelemmel kísérte az ügyet, de megvárja a hivatalos jelentést, tudni akarja, kik a tettesek, és kapcsolatba hozhatók-e a Lósy-Schmidt Ede-emléktáblaállításkor szervezett tavalyi magyarellenes tüntetéssel. Az esetek sokasága és hasonlósága nem teszi kétségessé: a román fiatalok szervezetten és magyarságuk miatt bántalmazták a 15–18 éves diákokat. /Farkas Réka: Azonosították a magyarverőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./ Constantin Scurtu sepsiszentgyörgyi rendőrparancsnok bandák közötti harcra gyanakszik, szerinte nem áll etnikai konfliktus a bántalmazások hátterében. A szülők elmondása szerint a gyermekeket megkérdezték, hogy milyen nyelven beszélnek Romániában, és amikor magyarul válaszoltak, sértegették és bántalmazták őket. György Ervin Kovászna megyei prefektus elmondta, a napokban beszélgetést kezdeményez a diákokkal, a szülőkkel, valamint a helyi hatóságok, az iskolák, a tanfelügyelőség és a rendőrség képviselőivel, hogy még csírájában elfojtsák az etnikai konfliktus lehetőségét. /Bíró Blanka: Magyar diákokat vertek a román iskolások. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2005. június 1.

A román suhancok sepsiszentgyörgyi magyarveréseinek híre begyűrűzött a határon kívüli közvéleménybe is. Albert Álmos RMDSZ-elnök, városi polgármester hangsúlyozta, hogy a magyarveréseket kapcsolatba kell hozni azokkal az elnézett dolgokkal, amelyek az elmúlt esztendőkben történtek. Az ortodox templom falára festett sátáni jelekről kiderült, hogy románok műve volt. Tettüknek semmiféle következménye nem lett. A múlt esztendő végén a Lósy Schmidt Ede-tábla elhelyezése kapcsán kialakult tüntetés is az előzményekhez tartozik. A hivatalos jelentés szerint ez ,,nem szervezett tüntetés”, hanem ,,spontán dolog” volt, de a tanárok hagyták, hogy a gyerekek az utcán ordibáltak. Feliratokat lobogtattak, és azt ordibálták: Legyen vége a magyarosításnak! – A városban történt magyarverésekért pénzbüntetések lesznek, de ez nem oldja meg a kérdést. A polgármester első ízben tapasztalta, hogy úgy írták le egy tényállást, ahogy az megtörtént: román gyermekek megvertek magyar gyermekeket. – Mindig azt mondják, hogy veszélyben van a románság. Az állami struktúrákban azonban ma is ők vannak jelen. A magyarság olyan részt kér, amilyen arányban a lakosságon belül jelen van. /Sylvester Lajos: Ki miért verekszik? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

2005. november 24.

Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum alapítójának mellszobránál zárult az az emlékező zarándoklat, amely a háromszéki magyar tudomány nagyjainak emlékhelyeit járta végig november 23-án, az Erdélyi Magyar Tudomány Napján. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató kezdeményezésére a tudomány területén működő civil szervezetek, intézmények koszorúztak: az Anyanyelvápolók Szövetsége Kőrösi Csoma Sándor sepsiszentgyörgyi emlékplakettjét, a Székely Mikó Kollégium Erdély Széchenyijének szobrát, a Székely Nemzeti Múzeum a száz éve elhunyt múzeumalapító Csereyné Zathureczky Emília emléktábláját, az EME háromszéki orvostudományi tagozata az egyesület első elnökének emlékplakettjét koszorúzta. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság helyi vezetői annál a Lósy-Schmidt Ede-emléktáblánál rótták le kegyeletüket, amelyet épp egy évvel ezelőtt az épületben ma működő iskola vezetője miatt nem lehetett felavatni. /Ferencz Csaba: A tudomány nagyjaira emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

2007. augusztus 24.

Az itt élő magyarság és románság barátsága, békés egymás mellett élése jegyében javasolta az egyik sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő, hogy az Erzsébet-parkot kereszteljék át Egyetértés névre. Hamisan hangzik mindez annak a szájából, aki a Kovászna megyei román civil szervezetek fejeként maga gyártott az elmúlt évek során nem egy olyan beadványt, mely az itteni románság elnyomatását, hátrányos megkülönböztetését és hasonlókat ,,tárt fel”. 2004. november 23-án, a Magyar Tudomány Napjának tartott ünnepen Sepsiszentgyörgyön Lósy Schmidt Ede hajdani mikós diák, későbbi technikatörténész, a budapesti Magyar Műszaki Múzeum alapítója és első igazgatója, az első magyar nyelvű műszaki szótár szerkesztője tiszteletére emléktáblát szándékoztak elhelyezni Sepsiszentgyörgy e jeles fiának szülőházán, a mai Constantin Brancusi-iskola falán. Ezt az ünnepséget megakadályozta az iskola igazgatója, majd rá néhány napra, mikor a táblaavatóra mégis sor kerülhetett, az igazgató tiltakozást szervezett, kivezényelve a tanoda diákjait azzal, hogy az emlékállítás elmagyarosítási kísérlet lenne. Másik példa. Évekkel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön a Váradi József utcai ortodox templom falára a pópa hangszórókat szereltetett, melyekből vasárnaponként s messzire hangzóan szól a prédikáció. A környék lakói szóvá tették a pópának, miért van ez a kihangosítás, hiszen annyi híve sincs, hogy a templomot megtöltse. Azóta az istentiszteletek alatt csendőrök ácsorognak a templom előtt. /Váry O. Péter: Erzsébet vagy Egyetértés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998