udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lüders, Alekszandr Nyikolajevics

1999. július 19.

Júl. 19-én tudományos ülésszakot tartottak Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban. Egyed Ákos akadémikus nemrég megjelent könyve (Erdély, 1848-1849, II. kötet) bemutatása kapcsán a forradalom és szabadságharc erdélyi sajátosságairól beszélt, kitérvén arra, hogy míg a Pesten megfogalmazott 12 pontban az unió az utolsó helyre került, a Kolozsvárott elfogadott programban már az elsõ helyen szerepelt. Ugyancsak az unióról szólt Pelyach István szegedi történész is, aki Magyarország középkori történetéig, az ország három részre szakadásáig nyúlt vissza elemzése során. Hangsúlyozta, hogy Szent István állama szerves egészet alkotott, s a '48-as uniós törekvések ennek visszaállítását célozták. Hajagos József Észak-Erdély szabadságharcában betöltött szerepérõl értekezett, Bóna Gábor a székely haderõ szerepét méltatta. Kedves Gyula hadtörténész a cári intervencióról megállapította, hogy az orosz hadsereg többszörös túlerõvel tört be az erdélyi szorosokon is, a székelyek keresztülhúzták számításait, hiszen Lüders tábornok nem tudott kijutni a magyar Alföldre. Végül Csikány Tamás megjegyezte: a magyar tüzérek a mai napig Gábor Áront tekintik példaképüknek. /Kézdivásárhely. Gábor Áron, a példakép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

2002. június 25.

Jún. 20-án a Brassóban, a fellegvárban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és az RMDSZ helyi vezetőségének, a római-katolikus, a református és az unitárius egyházak képviselőinek, illetve a meghívott előadó Sylvester Lajos történész, és a Brassói Magyar Dalárda jelenlétében egy közel háromszáz fős csapat 153 évvel történt hősies harcra emlékeztek. Emléktábla avatásra került sor, azonban az emléktábla nem maradt a várfalon, mert a város közművelődési egyesületének indítványozása ellenére sem sikerült több mint egy éve kiharcolni a szükséges engedélyeket. A történelmi műemlék értékű Fellegvár jelenlegi tulajdonosa, egy turisztikai vállalat(!) nem volt hajlandó engedélyezni a tábla elhelyezését. Sylvester Lajos helytörténész, a Háromszék napilap munkatársa emlékezett a csatára. 1849. június 19-én a Tömösi szorosban Lüders tábornok csapatai betörtek - a császárral kötött egyezség alapján -, hogy Erdélyt elfoglalják. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke elmondotta: Az emléktábla elhelyezéséhez szükséges engedélyek megszerzését már egy éve elkezdték. /Tóásó Áron Zoltán: Szimbolikus emléktábla-avatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998