udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 402 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-402
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lakatos Balla Tünde

1997. május 29.

Máj. 29-én tartották meg Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházközség évi közgyűlését. Szilágyi Aladár főgondnok és Tőkés László püspök a népesedési kérdésekkel foglalkozott. 1990-ben 278 955 reformátust számláltak meg az egyházkerületben, 1996-ban pedig 227 286 főt.Tőkés László javasolta, hogy foglalkozzanak az 50 ezer fős apadás okaival. /Balla Tünde: Fogy a reformátusság. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 30./

1998. október 1.

A nagyváradi Caritas Catolica nyolcadik születésnapját ünnepelte. Ez az 1989-es változások utáni elsőként megalakult és legjelentősebb segélyszervezet. Tervezik egy olyan központ létrehozását, ahol az állami gondozásból kikerült fiatalok szakképesítését biztosíthatnák. Az állam nem segíti munkájukat, a nyugati támogatás csökken. /Balla Tünde: Nehézségeiről is vallott a Caritas. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./

2000. február 5.

Magyarországon már régóta hatékonyan működik a világszerte elterjedt Teleház mozgalom. Ehhez szeretne csatlakozni két Bihar megyei település, Szalacs és Bihar is. A két falu küldöttsége néhány hete Hajdúbagosra látogatott tapasztalatokat gyűjteni, február 4-én pedig ők fogadtak magyarországi vendégeket. Múlt pénteken Biharra és Szalacsra látogatott a Magyar Teleház Szövetség elnöke, Kovács Győző. A szilágysági Tasnádról érkezett, ahol febr. 3-án felavatták Románia második civil információs központját (az első Székelyudvarhelyen működik). A Kárpátok Eurorégió Alapítvány anyagiakkal segíti a romániai Teleházak megalakulását. - A Teleház pályázatokon nyert pénzekből fejleszti a közösségi, a gazdasági, a művelődési életet, a szabadidős tevékenységeket. Az Amerikai Egyesült Államoké a vezető hely e téren, Nagy-Britannia a második, Magyarország pedig a harmadik, ezért támogathatja Teleházak alakulását a régió országaiban. A romániai szövetséget március 17-én hozzák létre. /Balla Tünde: Teleházakat Biharban is! = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 5./

2000. február 16.

Febr. 15-én ünnepelte Nagyváradon tízéves fennállását a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja, a Harangszó. Az írástudók felelősségéről Tőkés László püspök beszélt, arról, hogy "alkalmas és alkalmatlan időben is szólni kell, és fölhasználni a szólás szabadságát, mert a lapok megszaporodásával devalválódott az írások értéke. A szólni és cselekedni közti egyensúly egyik pillére és eszköze kell legyen a sajtó". Vetési László kolozsvári tanár, lelkipásztor a kritikát sem mellőzve elemezte az egyházi újságírás helyzetét. "Kellett a lap, eszköz volt, a szószék meghosszabbítása, ezt minden felekezet érezte 1989-ben." Szerinte fontos volna egyházi újságírók képzésére, mert "egyelőre nincs egyensúlyban az egyház és a szakma. Élőbbé kellene tennünk lapjainkat, akár a MÚRE egyik szakosztálya is lehetne az egyházi újságírás". Csűry István főszerkesztő szellemi műhely megteremtését indítványozta, amelyben minden olyan szakmabelit és civilt bevonna, akiknek fontos, hogy tartalommal teljék meg a forma. A Harangszó jelenleg 12 ezer példányban jut el az olvasókhoz. /Balla Tünde: Hálaadás az első évtized után. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 16./

2000. február 22.

Paptamásiban hat évig építették templomukat a baptisták, és minden, amit benne látunk, kétkezi munkájuk eredménye. A 110 fős baptista közösség minimális külföldi segédlettel tégláról téglára gyűjtötte össze az istenházára valót. - Orvosi rendelőt is működtetnek, ahová hetente jár egy doktor. /Balla Tünde: Paptamási. Példás összetartás a baptistáknál. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 22./

2000. március 18.

Ebben a tanévben először rendezték meg az Érsemjéni Kazinczy Ferenc Szavalóversenyt, melybe bekapcsolódott a határ túloldalán levő bagaméri testvériskola. Érsemjén iskolájának nagy gondja az, hogyan utaztassa a környező falvakból és tanyákról ingázó tanulóit. A gyermekek naponta több mint tíz kilométert tesznek meg vonattal, kerékpárral, vagy épp gyalogosan, a legkeményebb télben is. Pásztor Ilona igazgató ismertette a Kazinczy Ferenc nevét viselő tanintézet rendezvényeit. A jövőben évente megrendezik majd, a szavalóversenyt. Semjénben is szeretnének honismereti tábort szervezni. A magyarországi Kazinczy Társaság jóvoltából kétszáz szépirodalmi kötetet kapott az iskola könyvtára. Hiába pályáztak viszont egy iskolabuszért az Illyés Közalapítványhoz. /Balla Tünde: Érsemjéni Kazinczy Ferenc Iskola. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./

2000. május 19.

Nagyváradon a Varadinum keretében ökumenikus istentiszteletet tartottak máj. 17-én, az evangélikus templomban. Mátyás Attila evangélikus lelkész prédikációja után Tempfli József római katolikus megyés püspök II. János Pál 2000. évi üzenetét tolmácsolta: a nyitottságról, arról, hogy le kell dönteni minden válaszfalat az emberek között, mert ez az esztendő az önvizsgálat éve. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületet képviselő Csűry István generális direktor szerint: "A magyar ember akkor tud tovább élni, ha tudja, ugyanolyan vérből teremtetett, mint a többi nemzet..." Pap Gy. László unitárius lelkész következett, majd a baptista gyülekezet nevében Bokor Barnabás. /Balla Tünde, Tuduka Oszkár: Jubileumi ünnepség az evangélikus templomban. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./

2000. június 27.

Tizenöt Bihar megyei résztvevője volt a debreceni Civil Akadémiának, amely az együttműködés és partnerség jegyében zajlott. Szervezője a Kelet-Magyarországért Közösségszolgálat Alapítvány, amely ernyőszervezete a Magyarország keleti régiójában működő alapítványoknak, egyesületeknek. Az akadémia civil szervezetek egymás közti eszmecseréjét tette lehetővé. Az előadók pályázati lehetőségeket, kistérségi fejlesztési programot, az adományozók keresésének pszichológiáját, hasznos web-oldalakat ismertettek. /Balla Tünde: Civil Akadémia Debrecenben. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./

2000. szeptember 7.

Szept. 6-ra virradóra a Nagyváradon a várad-szőlősi római katolikus templom kertjében 10-15 régi márványsírkövet borítottak le és törtek össze ismeretlen vandálok. Korábban tősgyökeres szőlősi famíliák menekítették a templom közelébe hozzátartozóik síremlékét a felszámolás alatt álló helyi temetőből. A napokban kezdték megönteni a sírkövek alapjait, néhány már a helyére is került. A gondos hozzátartozók, amikor szerda reggel folytatni akarták a munkát, megdöbbenve tapasztalták, hogy a többmázsás kőtömböket valakik szétdobálták, némelyiket összetörték. Hasonló garázdaságok már korábban is történtek. Tavaly a templom hátsó ablakait törték be ismeretlenek, még a belső, festett ablakok is megsérültek. Máskor kővel dobálták meg az idős harangozót. A rendőrségen nem jelentették a történteket, a családtagok szerint a hatóságok néhány sírkő meggyalázása miatt nem kezdenek nyomozni. /Balla Tünde: Sírkőgyalázás a templomkertben. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

2000. szeptember 11.

Szeptember 10-én felavatták Szentjobbon Szent István király bronz mellszobrát, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ajándékát, Török Richárd székesfehérvári szobrának mását. A katolikus templomban Tempfli József megyés püspök köszöntötte dr. Rockenbauer Zoltánt, a magyar kulturális tárca miniszterét, megköszönve segítségét, a partiumi magyarságnak tett gesztusát. A debrecen-nyíregyházi egyházmegye püspöke, Bosák Nándor szentbeszéde után Rockenbauer Zoltán biztatott megmaradásra, mondván: "Szentjobbra jöttem, tudtam, hogy szent helyre jövök, hiszen az itt élők felmenői Szent István jobbját őrizték." Dávid Ibolya üdvözlő szavait levélben küldte el. A miniszter asszony szerint István király mai nagy csodája, hogy Rómát és Bizáncot képes volt közelebb hozni. Lezsák Sándor költő-politikus kifejtette, hogy két talapzaton nyugszik a Kárpát-medencében a magyarság léte: templomon és iskolán. Majd Szent István oltalmába ajánlotta a nemzetet megtartó édesanyákat. Tőkés László püspök üzenetével Csűry István generális direktor érkezett. Szentmise után hosszú sorokban kígyózott a tömeg a templom külső falába süllyesztett szobor köré, ahol a Szent Jobb őre, dr. Szabó Géza kanonok áldotta meg István király mellszobrát. /Balla Tünde: Királyszobrot avatott Szentjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./

2000. szeptember 26.

Virág László, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke szept. 25-én nagyszabású környezetvédelmi pályázat ügyében járt Nagyváradon a Megyei Tanács vezetőinél, majd a polgármesternél. A két megye összehangolt környezet-menedzsmentjét szeretnék kialakítani, erre dolgoznának ki egy 2 millió eurós, azaz 650 millió forintos nagyprojektet. Magyar oldalon a környezetirányítási rendszer kiépítésén a hangsúly. Határon átnyúló közös nyilvántartási, adatszolgáltatási, mérési rendszert dolgoznának ki, román részen a hulladéktárolás, a füstszűrő berendezések felszerelése, a veszélyes hulladékok kezelése is fontos helyet kapott a tervezetben, az ideihez hasonló ökokatasztrófák kivédése érdekében. Virág László elmondta: október 2-3-án Győrben találkozik a magyar PHARE-képviselőkkel, hogy a lehetséges pénzlapokról tájékozódjék. /Balla Tünde: Ökoprogram Hajdú-Biharral. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 26./

2001. január 19.

Margitta városi könyvtára 76 ezer kötetes, ebből 25 ezer magyar nyelvű. A könyvtárnak 3800 olvasója van. Hat hónapja magyar alkalmazottja is van a margittai bibliotékának, s a frissen felújított épület falára kétnyelvű felirat került. Tavaly mindössze 250 kötetet tudtak vásárolni. /Balla Tünde: A könyvet semmi sem pótolja. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 19./

2001. május 14.

Érsemjénben született 1929. szeptember 27-én dr. Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházkerület nyugalmazott püspöke. Május 11-én szülőfalujába is elvitte Fény a rácsokon c. könyvét. Csiha Kálmán mesélt gyermekkoráról, tanulóéveiről, majd a bekövetkezett üldöztetésekről, amelyeket az 56 utáni embertelen börtönévek tetéztek. A tíz év nehéz börtön után, szíve tisztaságát megőrizve tudott megbocsátani fogvatartóinak. A semjéni Kazinczy Ferenc iskola diákjai Csiha Kálmán verseiből készítettek meglepetést, majd az ex-püspököt egy róla készült portréval ajándékozta meg a község elöljárója. Csiha Kálmán azt tervezi, hogy könyvet ír a börtönélet és a püspökség közti időről és összeállítja új verseskötetét. /(Balla Tünde): Csiha Kálmánt szülőfalujában köszöntötték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2001. május 15.

Az érmelléki mocsárvilágot, az azt tápláló Ér folyó vizének rendbetételével szinte teljesen eltüntették az 1970-es évek elejére, s ezzel nem csak ökológiai katasztrófát okoztak, de a régió lakóinak önazonosságtudatának is ártottak. Az értelmiségi elvándorolt, elszegényedési folyamat indult be. Ennek megállításáért Érszalacson egész napos rendezvénysorozatot szerveztek Érmelléki tavasz címmel. A program első felében a szalacsi születésű világhíres szobrász, Balaskó Nándor nevét ünnepélyesen is felvette a helyi általános iskola. Kolozsvár után a házaspár Szalacson rendezett kiállítást Balaskó grafikáiból és akvarelljeiből. A művészről 1970-es spanyolországi disszidálása után nem lehetett hallani, de munkái a Vatikánba is megtalálhatók. - Budapestről az eseményre hazaérkezett dr. Kováts E. Lajos akadémikus 204 madárfajt azonosított az Érmelléken, amikor évtizedekkel ezelőtt kutatta a láp sajátos állatvilágát. Az Érmellék másik avatott ismerője dr. Wilhelm Sándor halbiológus az Ér jelenlegi folyására épített lápfűzér tervét vázolta. /(Balla Tünde): Értékmentés a huszonnegyedik órában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2001. május 25.

Sikeres volt a máj. 18-án kezdődött, kilencedik alkalommal megtartott Nyíló Akác rendezvény Érmihályfalván: akár tízezren is lehettek az összegyűltek. Érmihályfalva főterén vásári sokadalom, karneváli kavalkád volt. Már létezik a Nyíló Akác népi tánccsoport. Sok esemény volt, kézilabda- és focibajnokság gyermekeknek, érmihályfalvi gyerekszínház, a helyi irodalmi kör könyvbemutatóval, volt képkiállítás, református és római katolikus kórustalálkozó és borkóstoló is. Jelen voltak a testvértelepülések /Barót, a szlovákiai Tornalja, és a magyarországi Nyírábrány/ képviselői is. /Balla Tünde: Kilencedik Érmihályfalvi Nyíló Akác. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2001. június 6.

Jún. 4-én tartották Biharvajdán az újjáépített református templom felavatását. Az 1999 karácsonyán leégett a templomot kül- és belföldi összefogással sikerült helyreállítani. Az üszkös falmaradványokat vizsgálva derült ki, hogy régi, 12. századi templom maradványait őrzi a hajlék; most Emődi János és fia, Tamás régészek feltárta falrészeket is megtekinthetik a Vajdára látogatók. /(Balla Tünde): "Sötét a világ, ragyogj, kicsi láng... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2001. június 12.

A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Bihar megyei szervezete tudományos kávéházat nyitott meg jún. 9-én Nagyváradon, a Sas Palota-beli RMDSZ-székház teraszán. Szabó Ödön, a szervezet bihari elnöke megnyitójában kifejtette: azt szeretnék, hogy rang legyen valakinek bemutatkozni a kávéház teraszán. /(Balla Tünde): Tudományos kávézó nyílt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. július 20.

A középiskolai helyek csak augusztusban, a pót-képességvizsga után telnek be Bihar megyében. Magyar tannyelvű osztályokba 160 kilencedikest várnak még - tájékoztatott Miklós Mihály megyei főtanfelügyelő-helyettes. A Szent László Gimnáziumban /Nagyvárad/ 15 betöltetlen hely maradt, a vidéki iskolákban is bőven vannak még hasonló osztályok: Érmihályfalván, Margittán, Székelyhídon, Nagyszalontán, a kágyai szakiskolában egyaránt. /(Balla Tünde): Tanulókat várnak még a bihari iskolák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2001. július 31.

Hosszantartó, súlyos betegség után július 27-én, életének 62. évében elhunyt Modok Gusztáv, Bihar megye előző alprefektusa. A népszerű RMDSZ-es politikus már egy éve volt távol a politikai élettől és közszerepléstől. Mezőtelegden született, Kolozsváron szerzett jogi diplomát. Előbb Szilágy megyében, majd Bihar megyében dolgozott statisztikusként. A politikai életbe kerülése 1996-os alprefektusi kinevezésétől kezdve megfontolt, józan politikusként ismerték. Modok Gusztávot júl. 30-án a fugyivásárhelyi kápolnából helyezték örök nyugalomra. (Balla Tünde): Elhunyt Modok Gusztáv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2001. augusztus 9.

Hegyközcsatáron sikeresek voltak Hegyközi Napok. Volt lovasverseny, varrotasokból összeállított helytörténeti kiállítás, mesemusical, a fiataloknak pedig koncert. /Balla Tünde: Ezrek ünnepeltek a Hegyközön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2001. augusztus 18.

Érsemlyénben falunapokat tartanak a hét végén. Este Szigligeti A cigány c. darabját a helyi színjátszók mutatják be. Aug. 19-én lovasok és mazsorettek hívogatnak a programokra. Az ökumenikus istentiszteleten jelen lesz dr. Csiha Kálmán ny. püspök. Megemlékeznek Kazinczy Ferenc halálának 170. évfordulójáról és Kazinczy Lajos aradi vértanúról. /(Balla Tünde): Falunapok Érsemlyénben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2001. szeptember 1.

Romániai körútja végén a nagyváradi római katolikus püspökségre látogatott el Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, ahol Tempfli József megyéspüspök fogadta őt, több helyi RMDSZ-vezető társaságában. Medgyessy Péter közölte: az Adrian Nastase kormányfővel folytatott megbeszélésekor kérte, adják vissza a váradi püspöki palotát a katolikus egyháznak. A román miniszterelnök ígérte: megfontolják a dolgot. Hangsúlyozta, fontos számára a határon túli magyarság sorsa, Magyarország pedig jószomszédi viszonyra törekszik Romániával. Medgyessy a jelenlegi magyar kormány határon túli politikáját nem volt hajlandó kommentálni. Tódor Albert nagyszalontai polgármester meghívásának eleget téve Nagyváradról a hajdúvárosba, romániai látogatásának utolsó állomására látogatott az MSZP miniszterelnök-jelöltje. (Balla Tünde): Medgyessy Péter Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2001. szeptember 14.

Bihar megyében eddig négy községet érintett az iskola-összevonás, tájékoztatott Miklós Mihály helyettes Bihar megyei főtanfelügyelő. Megérkezett Biharba az a négy kisbusz, amely szept. 15-től az érintett falvakból iskolába szállítják a tanulókat. A szaktárca javaslatokat kért újabb iskola-összevonásokra. Biharban ötről döntöttek ismét, köztük két magyar tanintézetet is érint a tervezet: a Sebes-Körös menti Örvéndből Élesdre, az érmelléki Asszonyvásáráról pedig a községközpontba, Kiskerekibe szállítanák a gyermekeket. Néhány nappal az iskolakezdés előtt az iskolaigazgatók az újságból értesültek arról, hogy összevonhatják a községi iskolát és a gyermekeknek autóbusszal kell ingázniuk. Megdöbbenten fogadták a hírt. Asszonyvásárán például hetven gyermekkel nyolc osztályos iskola működik, ám az iskolaigazgatón kívül egyetlen szakképzett pedagógus sincs. Örvéndben 50 diákja van a nyolc osztályos iskolának. Biharban ezer szabad állás van és rengeteg összevonásra alkalmas iskola, - tette hozzá Miklós Mihály. /(Balla Tünde): Felsőbb utasításra. Iskola-összevonások Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2001. szeptember 18.

Már 11 éve rendszeresen megtartják a Bihar megyei MIDESZ szervezte Határmenti Ifjúsági Találkozót, bihari, magyarországi és más külföldi fiatalok részvételével. Szept. 14-én a vidéki tagszervezetek hat tehetséges fiataljának alkotásaiból nyílt képzőművészeti tárlat Nagyváradon, a kanonok-sori Tibor Ernő Galériában, ez volt az ifjúsági találkozó megnyitója. Szept. 15-én zajlott a MIDESZ-Kupa focibajnokság, amelyen Nagyszalonta, Hegyközcsatár, Érkeserű, Kiskereki, Székelyhíd, Érmihályfalva, Margitta és Bors ifjú focistái mérkőztek egymással. A kupát a szalontaiak nyerték meg. Szept. 16-án volt táncbemutatót, majd következett a Republik-buli. /(Balla Tünde): XI. Határmenti Ifjúsági Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2001. szeptember 21.

Szept. 21. és október 14. között tizedszer rendezik meg a Nagyváradi Őszt. A megnyitón a nagyváradi felekezetek múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartanak kollokviumot. Lesz légi bemutató, a Röviddráma Hete alkalmából magyar nyelvű előadás is, megrendezik az Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház Hetét is. /(Balla Tünde): Tíz éves a Nagyváradi Ősz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2001. szeptember 25.

Megnyílt a X. Nagyváradi Ősz háromhetes rendezvénysorozata. Valamennyi váradi egyházi vezető hivatalos volt a rendezvényre, amelyen Tőkés László püspöke kemény szavakkal illette az ortodox egyházat. Tőkés László szerint csak akkor van értelme toleranciáról beszélni, ha kiküszöbölik a kisebbségi egyházakat ért negatív diszkrimináció minden formáját. Viorel Faur egyetemi tanár felszólalásában azt állította, hogy a püspök nyilakat lövellt az ortodox püspökre. Nagyvárad adott otthont egy nemzetközi sport-táncversenynek, amely szintén a Nagyváradi Ősz egyik rendezvénye volt. Románia valamennyi táncklubja képviseltette magát a standard és latin-amerikai táncokban. A rövid dráma hete szept. 24-én kezdődött a nagyváradi színházban. A hazai színházak jelentős számban képviseltetik magukat, magyarországi és német vendégeket is Váradra várnak a héten. /(Balla Tünde): Jubileumi Nagyváradi Ősz. Tőkés László a felekezeteket ért negatív diszkriminációról beszélt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2001. október 2.

A hét végén Székelyhídon írták volna alá a Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar megye közötti kisrégiós együttműködési szerződést, azonban ez - a román fél hibájából - elmaradt. A Debrecen városi és valamennyi vidéki önkormányzat már rég elfogadta az együttműködési megállapodás tervezetét. Azonban Bihar megye még le sem fordíttatta román nyelvre a július 7-én megkapott az együttműködési megállapodás magyar nyelvű változatát. A magyarországiak jogi személyiségű szerveződést képzeltek el az együttműködés hátterébe. A népes magyarországi küldöttség szóvá tette, hogy gyorsabb előrehaladásra számítottak. /(Balla Tünde): Elmaradt a Bihar-Hajdú-Bihar Eurórégiós Együttműködés aláírása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2001. október 5.

Okt. 4-én nagy rendőri készültség várta Nagyváradon az érkező Orbán Viktor miniszterelnököt. Állig felfegyverkezett katonák, mesterlövészek, csendőrök, az elnöki őrző-védő szolgálat emberei figyelték a járókelőket, egy katonai helikopter délután háromtól este nyolc óráig körözött a Partiumi Egyetem és a református templom fölött. Hatalmas tömeg gyűlt össze a magyar kormányfő fogadására. Tőkés László püspök beszédében elmondta: nyolcvan év után ismét összefogtak a romániai magyar egyházak és egyetemet indítottak nemzetük fejlődéséért: "Kiáltani kell! Dadogó korunkban, tört magyar nyelven megszólaló erdélyi magyar kistársadalmunkban, suttogó félelmeink közepette, makogó, dadogó gyermekeink között, a megalkuvás suttogása közepette, kiáltanunk kell! A szólás jogát és szabadságát, sőt kötelességét, sőt egyházi hivatását kell hirdetnünk a mai napon. Jaj nekünk, ha az igehirdetők nem igéről, hanem másról beszélnek!" - A Partiumi Keresztény Egyetem hosszú távon integrálódik az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi öt és csíkszeredai négy szakján 374 diák kezdi meg egyetemi tanulmányait, és számuk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem nyolc szakján tanuló diákokkal együtt eléri az 1100-at. Az egyetemre felvett diákok fele tandíjmentesen tanulhat; a tandíjköteles helyeken egyévi taníttatásért 200 dollárnak megfelelő összeget kell fizetni. A hallgatók hatvan százaléka ösztöndíjat kap. A magyarság részaránya Romániában 7,12 százalékos, az 1999-2000-es tanulmányi évben viszont a magyar egyetemi hallgatók csupán a diákok 4,89 százalékát tették ki, s ennek a 4,89 százaléknak is közel háromnegyede román nyelven tanult. Ezért volt szükség a magyar egyetemre. - Orbán Viktor államfő a református templomban tartott beszédében elmondta: "Hiszem, hogy a magyar nemzet tévedései nagy mértékben éppen onnan erednek, mert midőn cselekedetei és szenvedései által gazdaggá tette történetét, kincsszekrényét zárva tartotta vagy legalább belőle nem merített a jelen számára elég tanulságot. Szigorú gondolatokat idéztem az imént: Kemény Zsigmond éppen százötven évvel ezelőtt vetette papírra ezeket a sorokat. Igaz ugyan, hogyha másfél száz esztendőt mennék vissza az időben, sem a magyarság, sem Közép-Európa nem ismerne önmagára; mégis olyan erővel szólnak hozzánk e szavak, hogy hatásuk alól ennyi idő elmúltával sem vonhatjuk ki magunkat. Szigorú szavak, de biztatóak is egyben. Önbírálatra késztetnek, de erős benne a bíztatás, amikor azt halljuk, hogy a jövőnk alakításához rendelkezésünkre álló minden szükséges erő, ezer év gazdag történelme során összegyűjtött minden szükséges tanulság itt van velünk; századok felhalmozott ereje, történelmi korok letisztult tanulsága. A történelem az élet tanítómestere, mondták a görögök; kár, hogy nincsenek tanítványai, tették hozzá később a rezignált angolok. S valóban, dicsőség és szenvedés tanulsága csak úgy állhat mellénk bölcs tanítóként, ha mi magunk is képesek vagyunk fölfrissíteni emlékezetünket. Akkor tanít a történelem mindannyiunkat, ha hisszük: ez a történelem mindannyiunké. Éppen azért gyűltünk most itt össze, mert tudjuk: közös a múltunk és hisszük, hogy a jövőnk is közös lesz, itt a Kárpát-medencében. Van mondanivalónk egymás számára A mögöttünk hagyott száz év során soha nem látott módon elszigetelte egymástól az idő az európai népeket. A magyarságot is részekre szakította és miközben elválasztott bennünket egymástól, az erőszak minden lehetséges eszközével igyekezett megakadályozni, hogy a magyar nemzet újra megtalálja szerepét a Kárpát-medencében és Európában. Az a század azonban elmúlt. A múlt véget ért. Ma már nem taposnak idegen csizmák a történelmünkbe. De ez kevés. Ha nem akarjuk, hogy nyakunkon maradjon az előző évszázad minden szennyese, úgy kiforrott és bátor képet kell rajzolnunk a jövőről. Kedves barátaim; meggyőződésem, hogy van mondanivalónk egymás számára és van üzenetünk a világ magyarjai és Európa többi nemzete számára is. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egy ilyen üzenet. Elhatároztuk, hozzáláttunk és megcsináltuk. Igen, a Kárpát-medencei magyarság ma már képes arra, hogy ilyen nagy közös vállalkozásokat sikeresen véghez vigyen. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem arról beszél, hogy az erdélyi magyar oktatásban új korszak veszi, veheti kezdetét. Az egyetem azt üzeni: ezer év keresztény magyar kultúrájára a XXI. században is lehet építeni. Azt üzeni: az erdélyi és partiumi magyarság nem azon gondolkozik, hogy lesz-e jövője, hanem azon, milyen legyen ez a jövő. Számunkra az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és benne a Partiumi Keresztény Egyetem, annak létrehozása azt bizonyítja, hogy a politikai határok által szabdalt magyarságot szellemiségében külső erő nem oszthatja meg. A XXI. század küszöbén azt is látnunk kell, hogy a magyarság végre elegendő hitet, elszánást és erőt gyűjtött össze ahhoz, hogy a közös gondolkodás nemzetévé váljon. Úgy érzem, mindannyian tudjuk, hogy csak akkor lesz sikeres a magyar nemzet és benne az erdélyi és partiumi magyarság csak akkor tudja a sorsát maga alakítani, ha a fölnövekvő nemzedék szert tehet az ehhez szükséges eszközökre, versenyképes tudásra és az elődöktől örökölt kultúrára. Az egyik nem pótolja a másikat. Az erdélyi magyar kultúrára eddig is szükség volt, és ezután is szükség lesz ahhoz, hogy az egész Kárpát-medencei közösség megmaradhasson. Történelmi korok fordulóján élünk; ez nem dicsőség, ez adottság. Dicsőség az, ha okos előrelátással és szorgalmas munkával a magyarság történelmében is sorsfordulóvá tesszük e kort. Sorsunk olyan fordulójává, amelynek során a magyarságnak egymástól elválasztott részei a közös nyelv, a közös kultúra és a tudomány szövetségében egymásra találhatnak." A beszédet vastaps követte, majd a díszvendégek és a tömeg átvonultak a száz méterrel odébb lévő keresztény egyetemhez, amelyet Orbán Viktor fölavatott. Itt kijelentette a kormányfő: "Ma látszólag egy egyetem kapujának megnyitásán voltunk jelen, de többről van szó, hiszen önök hallhatják időnként a magyar kormány programjának részeként is azt a gondolatot, hogy eljött az ideje a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének. És akkor mindenki azt kérdezi, hogy is kell azt érteni. Hát így kell érteni, úgy kell érteni, hogy a Kárpát-medencei magyarságot egy gazdasági, egy kulturális, egy szellemi élet részévé kell tenni. Ehhez egyetemekre, közös kulturális intézményekre, közös programokra és közös szellemiségre is szükségünk van és szükségünk lesz. És bizony, ez a folyamat, amelyről beszéltem, lépésről lépésre épül majd és természetesen nem áll meg Partium és Erdély határainál, Felvidék sem kerülheti el a sorsát, Délvidék sem kerülheti meg a sorsát és jó reményeink vannak, hogy nehány esztendő múlva már valóságos, jól megszervezett, biztos lábakon álló intézmények jelentik a kis magyar életet, a maga közösségeivel egyetemben, minden területen, amely ma nem lehet az anyaország része." A miniszterelnöki delegáció 19 óra körül távozott Nagyváradról. Mögötte maradt a nép, a kipirult arcú asszonyok, a könnyeiket nehezen visszafogó férfiak, az elragadtatott gyerekek. Az erdélyi magyarok, akiket Orbán Viktor megerősített hitükben s megnyugtatott: nincsenek kihalásra kárhoztatva. /Andó András: Orbánt többen várták Nagyváradon, mint Iliescut Aradon. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vágta át a Partiumi Keresztény Egyetem avatószalagját. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./ Okt. 4-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétében tartott ünnepségen felavatták Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) felújított és korszerűsített székházát, és megnyitották az egyetemi tanévet. A PKE hét karának akkreditált szakán idén 653 diák tanul majd 122 egyetemi oktató irányításával. Ezeknek egy része a szintén magyar állami támogatással felújított és bővített, a református egyházi tulajdonban lévő, 150 férőhelyes Arany János kollégiumban kap elhelyezést. Orbán Viktor kormányfő beszédében rámutatott: "Van mondanivalónk egymás, a világmagyarság, és Európa többi nemzete számára is. Az EMTE létrehozása ilyen üzenet: elhatároztuk, hozzáláttunk, és megcsináltuk." Tempfli József nagyváradi római-katolikus megyéspüspök igehirdetése után Kovács Béla, a PKE rektora tartott tanévnyitó beszédet. Beszédet mondott többek között Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is. Orbán Viktor az ünnepség után elmondta: boldog, hogy részt vehetett a tanévnyitón és székházavatón, az egyetem létrehozásában. - Az elveszített XX. század után az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a XXI. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött és folytatódik - mondta. Adrian Nastase megállapítására utalva kifejtette: a magyarországi választásokig hátralévő, és az azt követő időszak között szerinte nincs különbség. Ezért nem indokolt, hogy akár egy napot is elvesztegessenek a román-magyar kapcsolatok előbbrevitelében. A magyar kormány kész arra - mondta - hogy "minden fontos és érdemi kérdésben komolyan tárgyaljon, és ha lehet megegyezéseket érjen el". Hozzátette: a román-magyar vegyes bizottság nem jutott megegyezésre, de ez a magyar felet nem keseríti el. Magyarország minden polgárának az az érdeke, hogy Románia sikeres ország legyen és ennek érdekében Magyarország szívesen nyújt segítséget. /Tibori Szabó Zoltán: Megnyitotta kapuit a partiumi egyetem. Orbán Viktor részt vett a nagyváradi tanévnyitón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./ Katonai helikopter körözött Nagyvárad belvárosa felett, inkább csak erődemonstráció végett. Amikor az ünnepi istentisztelet után a tömeg kivonult az egyetem épülete elé a miniszterelnökkel az élen egy rövid utcai szalagavatóra, nemhogy a forgalmat nem állították le biztonságiak, de eltűrték, hogy a villamosvezetők a tömegbe hajtsanak. A fent köröző helikoptertől ellenben nem lehetett hallani semmit. - Utoljára 1977-ben járt Nagyváradon ilyen magas rangú magyar kormányküldöttség, az akkori találkozó gyalázatosan végződött. Ezt a gyalázatot mosta most le jelenlétével Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozta püspök. "Céljaink máig sem változtak. Nem engedünk a 48-ból, sem az 56-ból" - jegyezte meg a püspök, majd szóvá tette: rosszindulatú támadások érték, hogy az Orbán kormány "kliensei", ám a nagyszerű együttműködést nem szabad ilyen módon degradálni, mondta. Tőkés László kitért arra is, hogy pár napja a román államelnök Nagyváradon az állami egyetemen járt megnyitni az új tanévet. A "román egyetemen", fűzte hozzá, hiszen, egyetlen szakot sem indítottak magyarul, pedig sok magyar ajkú él Bihar megyében. "Egyszer talán majd Iliescu elnök megtiszteli jelenlétével a mi tanévnyitónkat is, hogy megtapasztalja a magyarok vendégszeretetét, ahogyan Vasile Dancu tájékoztatási miniszternek már része lehetett benne." - Németh Zsolt politikai államtitkár jobb idők kezdeteként értékelte az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat beindítását, s kissé meg is fricskázta a román biztosági szerveket a különösen zajosra sikeredett védelem miatt. /Balla Tünde: Jobb idők kezdetén? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozata: Boldog vagyok, hogy itt lehettem, és hogy éppen nekünk jutott az a feladat, hogy közreműködjünk ennek a nagyszerű intézménynek a létrehozásában. Mindannyian láthatják, hogy az elveszített 20. század után - ahogyan mi magyarok mondjuk - az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a 21. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött, és folytatódik. Tőkés László püspök sajtónyilatkozata: Mindenekelőtt nagybeteg édesanyámra és családom itt lévő tagjaira gondolok. Hálával gondolok rájuk, hiszen erre az útra, amely ide vezetett, ők vezettek el. A magyar oktatás, valamint a keresztyén hit iránti elkötelezettséget tőlük kaptam. Tőlük kiindulva, gyermekeinkre és unokáinkra, az utánunk jövő nemzedékre gondolok, és itt szavam beleillik a magyar kormány családpolitikai felfogásába. Túl minden politikán, protokollon a gyermekeinkről van szó, az unokáinkról - a családjainkról van szó. Nekünk nem lehet mindegy, hogy milyen sorsra jutnak ebben az országban, Erdélyben, ebben a térségben a kommunizmus utáni nehéz időszakban. Másodsorban ezt az alkalmat ragadom meg, hogy megköszönjem - Romániára nézve is - azt az ajánláscsomagot, amelyet a miniszterelnök úr Marosvásárhelyen nyújtott át Adrian Nastase román kormányfőnek, amely nemcsak a magyarok, hanem egész Románia számára kedvező. Ez a gesztus számomra jelképezi, hogy nem a magyarok elszigetelt érdekéről van szó, hanem jövőnket csakis népeink közösségében, összefogásban, barátságban és szeretetben képzelhetjük el. Az egyetem üzenetünk a világnak. /Orbán Viktor és Tőkés László sajtónyilatkozata. A jövő elkezdődött és folytatódik. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./

2001. október 12.

Kapy István alpolgármester bejelentette, hogy okt. 30-án benyújtja lemondását. A szabadon maradt alpolgármesteri szék betöltéséről már tárgyaltak, szóba került Bíró Rózália neve, nagy valószínűséggel ő a tisztség várományosa. /(Balla Tünde): Lemond Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

2001. október 20.

A magyar nemzet szabadságharcának egy sikerkorszakáról emlékeztek meg okt. 14-én Bihardiószegen: Bocskai István hajdúi élén Bihardiószeg és Álmosd között 1604 okt. 15-én vívta meg első, fontos ütközetét a Habsburgok ellen. A református templomban igét hirdető Tőkés László püspök leszögezte: 12 év alatt kevés változás történt, mert nem volt mentalitásbeli átalakulás. "Visszaválasztottuk elnyomóinkat" és hogy "a magyarok életét is az anyagi érdekek határozzák meg. Eredeti céljainktól visszaestünk"- hangoztatta. Bocskairól Cs. Nagy Zoltán történész tartott előadást. A templomkertben felállított kopjafánál egyházi és világi vezetők koszorúztak. /Balla Tünde: Bihardiószegen az álmosdi csatára emlékeztek. Tőkés László szerint egyéni anyagi érdekek kerültek a nemzet érdekei elé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 391-402




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998