udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 143 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-143
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lakatos Péter

2000. április 13.

Lemondott tisztségéről Modok Gusztáv, Bihar megye alprefektusa, magántermészetű okokra hivatkozva. A területi RMDSZ két személyt, Lakatos Péter gazdasági ügyvezető alelnököt és Jakabffy László megyei ügyvezető elnököt javasolta a megüresedett tisztségre. A jelöltek meghallgatása után, melyen jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök is, a helyi RMDSZ vezetői titkos szavazással Jakabffy Lászlót választották az alprefektusi tisztségre. Hivatalos kinevezése azonban az e heti kormányülésen várható. /Új nagyváradi alprefektus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2000. november 16.

Margittán a helyi RMDSZ választási kampánygyűléssel egybekötött Ady-emlékünnepséget rendezett nov. 12-én. A díszvendégek között volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, az MDF elnöke, Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Komlós Attila budapesti református lelkész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának ügyvezető elnöke. A megyei RMDSZ részéről jelen volt Kapy István elnök, Lakatos Péter ügyvezető alelnök, alprefektus, valamint Pete István államtitkár, szenátorjelölt, Székely Ervin, Kovács Zoltán, Fazakas László képviselőjelöltek. /Kampánygyűlés és Ady-emlékünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2000. november 22.

Nov. 21-én Nagyváradon, Ady Endre szobránál emlékeztek költő születésének 123. évfordulójára diákok, állami intézmények, civil szervezetek, iskolák képviselői. A koszorúzást a Kőrösvidéki Múzeum és az Ady Múzeum igazgatója, Aurel Chiriac, illetve Tóth János kezdte. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete nevében Kapy István elnök, Lakatos Péter alprefektus és Jakabffy László ügyvezető elnök rótta le tiszteletét. Az Ady Endre Középiskolát nagyszámú diáksereg kíséretében Jankó Szép Sándor igazgató és Tóth Márta aligazgató képviselte. Elhelyezték koszorúikat a Szigligeti Társulat, a Kiss Stúdió, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium, az Anna Nőszövetség valamint a Nagyváradi Magyar Diákszövetség képviselői. /Ady születésére emlékeztünk. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

2001. március 10.

Sajtótájékoztatón jelentette be Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő, hogy vállalná a megyei RMDSZ-szervezet elnöki tisztségét, ha bizalmat szavaznak neki a tisztújító küldöttgyűlésen. Mindeddig a képviselő egyetlen ellenjelöltje Lakatos Péter volt alprefektus. Tizenkét pontban határozta meg elképzeléseit az RMDSZ-ről az a kezdeményező csoport, amelynek tagjai Szilágyi Zsolt képviselőt jelölik a Bihar megyei szervezet élére. A Reform Tömörülés platform vezető személyisége kifejtette, azért vállalta a jelölést, hogy ismét "békés körülmények között, kellemes légkörben és hatékonyabban tevékenykedhessen a térség egyik legerősebb szervezete". A tizenkét pont olyan kitételeket tartalmaz, mint a politikai fair-play, a belső átvilágítás, együttműködés a történelmi egyházakkal, a regionalizmus kiszélesítése, az értelmiségiek és az ifjúság, a civil szervezetek bevonása a szervezet munkájába. A képviselő hangsúlyozta, ha a tagság őt választja elnöknek, a Bihar megyei intézményvezetőket nem politikai hovatartozásuk, hanem szakértelmük szerint válogatja majd ki. /Simon Judit: Szilágyi Zsolt bemutatta tizenkét pontját. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

2001. június 18.

Szentjobbra szervezett kirándulást jún. 17-én a Máltai Segélyszolgálat, az Erdélyi Kárpát Egyesület és az RMDSZ megyei ügyvezető elnöksége. A látogatók megtekintették a régi apátság épületét is, ahol jelenleg orvosi rendelő működik. Jelen volt többek között dr. Földes Béla, a Máltai Segélyszolgálat Bihar megyei vezetője, Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke is. Bemutatták Csilik József István király szent jobbja és Szentjobb község története című könyvét. /Könyvbemutató és borkóstoló Szentjobbon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 18./

2001. július 11.

Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Kiss Sándor választmányi júl. 9-én sajtótájékoztatón ismertette, hogy hol tart a megyei RMDSZ. Lakatos Péter az eddigi sikerekről és a még meg nem valósult tervekről beszélt. Az első kategóriában felsorolta az egyházi javak visszaszolgáltatását elősegítő helyi döntések meghozatalát, az igényelt magyar nyelvű líceumi, illetve szakiskolai osztályok számának biztosítását, az eddig hátrányos helyzetbe hozott magyar többségű települések önkormányzatainak fokozottabb támogatását a költségvetés elosztásánál, a Varadinum Alapítvány kuratóriumának felállítását, 10 ezer magyar nyelvű tankönyv beszerzését, és végül a választmány új működési szabályzatának elfogadását. Feladatként jelölte meg az új közigazgatási törvény kisebbségi kitételeinek életbeléptetését, a megyei székház igazi Magyar Házzá való átalakítását. Nem sikerült még elérni a tagnyilvántartás naprakésszé tételét, illetve az évi eseménynaptár véglegesítését. /Wagner István: Bihar megyei RMDSZ-szervezet. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./

2001. november 12.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének meghívására nov. 10-én Nagyváradra látogattak az RMDSZ Szatmár és Arad megyei vezetői. A találkozó célja: a tevékenység összehangolása, az eddigieknél hatékonyabb együttműködés, a rendszeres információ- és tapasztalatcsere megvalósítása. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének részéről megjelent Illyés Gyula elnök, Szatmárnémeti alpolgármestere, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei István képviselő, az Arad megyei RMDSZ-t Király András elnök, Toóth László, Búza Gábor és Kocsik József ügyvezető alelnökök képviselték. A vendéglátók között szerepelt Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kiss Sándor, a választmány elnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Lakatos Péter röviden bemutatta a Bihar megyei szervezet struktúráját és működését. Bihar megyében 20.000 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. - Illyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke kifejtette, hogy jelenleg az állam ellehetetleníti az önkormányzatok munkáját. /Rais W. István: Erősítenék az együttműködést. RMDSZ-es megyei vezetők megbeszélése. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./

2001. november 13.

Egy esztendeje Margittán az ezer éves keresztény magyar államiság megalapítójára emlékeztek Dávid Ibolya, a magyar igazságügyi miniszter asszony jelenlétében. Idén, november 11-én Ady Endrét ünnepelték a Berettyó parti városban, s a rendezvénynek ismét Dávid Ibolya volt a díszvendége. "Egy év alatt megszületett a nemzeti összetartozásunkat nem csak jelképező, hanem tartalommal is megtöltő első törvény. Egy év alatt nagyon sokat léptünk előre abban, hogy egy nemzet tagjai összetartoznak. Éljenek a politikai határok innenső vagy túlsó oldalán, s a Jóisten megadta nekünk, hogy nemzetben cselekedhetünk" - fejtette ki a miniszter asszony az Ady-szobornál elmondott beszédében. Előzőleg részt vett a város új katolikus templomában tartott ünnepi szentmisén, Az ünnepségen jelen volt Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Pete István RMDSZ-es szenátor, illetve több képviselő és Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke. A megemlékezésre nem vetett homályt az érmihályfalvi határátkelőnél történt intermezzo, miszerint az igazságügyi minisztert védő magyar kormányőrt a román határőrök felszólították, ne hozza magával önvédelmi fegyverét, holott időben, a diplomáciai szokásoknak megfelelően jelezték a tárcavezető Romániába érkezését. /(Balla Tünde): Ada-ünnepség Margittán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2001. december 15.

Iskolák és önkormányzat címmel Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában szervezett tanácskozást dec. 13-án a Bihar megyei magyar elöljáróknak és iskolaigazgatóknak a megye RMDSZ-szervezete és tanfelügyelősége. Lakatos Péter Bihar megyei területi RMDSZ-elnök szerint iskolák és önkormányzatok nem ismerik egymás problémáit. 2002 januárjában kétnapos konferenciára Nagyváradra invitálják valamennyi erdélyi magyar középiskola vezetőjét, hogy a tömbmagyar és a szórványvidékek specifikumait is rendszerbe foglalhassák. A bihari tanintézetek nagyrésze szegény, infrastrukturálisan elmaradott. Nagyon sok helyettesítő tanít falvakon, a csekély fizetés és a kimerítő ingázás miatt a legtöbb ifjú diplomás városi iskolákba vándorol pár éven belül. A vidékiek és a városiak közti esélyegyenlőség romlott. Miklós Mihály Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes elmagyarázta: bár számtalanszor fordulnak hozzájuk a kollégák, a tanfelügyelőségnek nincs törvényadta lehetősége minden esetben segíteni. Biharban az iskolák javarészének nincs egészségügyi működési engedélye. Fodor József vikárius kifejtette, hogy az egyházi oktatást nem ismerték el Romániában, a váradi katolikus és református gimnázium magániskolaként alakulhatott meg és nyert működési engedélyt. /(Balla Tünde): Érdemben foglalkozni a magyar oktatás ügyével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2002. március 16.

A március 15-e alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek délben kezdődtek a főtéri Szent Mihály templomban, amely zsúfolásig megtelt kokárdát viselő magyarsággal. Az ökumenikus istentisztelet kezdetén Czirják Árpád érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, dr. Rezi Elek unitárius püspökhelyettes, Mózes Árpád, Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője beszélt. Ezek után Alföldi László főkonzul a magyar kormány nevében megköszönte Czirják Árpádnak, hogy évről évre megszervezi és helyet ad a március 15-i ünnepségeknek, felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. Az ökumenikus istentisztelet áldással, majd a Szózat és a Himnusz eléneklésével zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi magyarok hazájában. Megyeszerte megünnepelték Március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A hagyományokhoz híven az ökumenikus istentisztelet befejeztével Kolozsvár magyarsága a Biasini szállónál folytatta az emlékünnepséget. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez, az ünnepi beszédet Eckstein-Kovács Péter szenátor tartotta meg. Szabó László, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) részéről, a mai erdélyi magyar fiatalság tizenkét pontját tette közzé. A MIT által a tömegben osztogatott szórólapokon a következő állt: 1. Magyarságunk bátor vállalását — a küszöbön álló kulcsfontosságú népszámlálás alkalmával is. 2. "Restitutio in integrum"-ot: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását. 3. Önálló állami magyar egyetemet. 4. Erdélyi magyar bankot. 5. A Csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését. 6. Alternatív katonaság bevezetését. 7. A politikai foglyok szabadon bocsátását és rehabilitációját (lásd Agache-ügy). 8. Államfői kegyelmet Bardóczy Csabának, Eva Maria Barki "persona non grata" minősítésének visszavonását. 9. Az RMDSZ térjen vissza eredeti programjához és a Kolozsvári Nyilatkozathoz. 10. Az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesülését, az ifjúság megosztásának beszüntetését. 11. A Communitas Alapítvány közpénzeivel való nyilvános elszámolást. 12. Össznemzetben gondolkodó és cselekvő magyarországi kormányt. Végül megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. /Ördög I. Béla: Méltósággal ünnepelte 1848 emlékét Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ 6/ A márc. 15-i ünnepségek Marosvásárhelyen, a Bernády téren elhelyezett Bem emléktáblánál kezdődtek. Balla Loránd, a Vártemplom lelkészének köszöntő beszéde után a marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola diákjai mutattak be rövid műsort, amit koszorúzás követett. Az ünnepség Petőfi Sándor szobránál folytatódott. Az ünnepség a Szózat, a nemzeti himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Megemlékezés az összefogás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen márc. 15-én délután közel tízezer ember ajkáról csendült fel a Himnusz a Székely Vértanúk emlékművénél. Lobogott egymás mellett a román, a magyar és az Európai Unió zászlója. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Silvia Ciornei, a kis- és középvállalatokért felelős miniszter tolmácsolta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Polonyi Géza követségi titkár olvasta fel. Frunda György szenátor beszédében figyelmeztetett: ki kell harcolni a kolozsvári állami magyar egyetemet, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot és a színtiszta magyar Bolyai Farkas Líceumot. Beszédet mondott még Borbély László képviselő, Lakatos Péter református lelkész, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Kiss Annamária, a marosvásárhelyi MADISZ elnöke és Keresztesi Péter, a MAKOSZ elnöke. /Mózes Edith: Ünnepelt Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

2002. március 19.

Király András, Ilyés Gyula és Lakatos Péter, az RMDSZ Arad, Szatmár és Bihar megyei elnökei február végén nyílt levélben bírálták az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, Tőkés László püspököt, valamint a Református Egyházkerület Igazgatótanácsát, amiért az egyházfő és a vezető testület úgymond nem egyeztet velük, amikor a párt csúcsvezetésének politikáját és helyi korifeusainak magatartását nyilvánosan elmarasztalja. A három területi vezető kifogást emelt az ellen, hogy a református egyház és vezetői elvárásokat fogalmaznak meg az RMDSZ-szel szemben, megalkuvóknak nevezik a szövetségnek a hatalomhoz dörgölőző politikusait, hiányolják a reális népképviseletet, sürgetik a visszatérést az eredeti programhoz, számon kérik a kongresszusi határozatok megvalósítását és általában kárhoztatják az RMDSZ politikai versenypárttá válását. Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./

2002. március 23.

A következő tanévtől magyar nyelvű tanítóképzés indul a nagyváradi állami egyetemen - közölte márc. 22-én az MTI bukaresti irodájával Teodor Maghiar, az intézmény rektora. Teodor Maghiar elmondta, hogy az egyetem szenátusának erről szóló határozatát elküldték a minisztériumnak. A tervek szerint a 2002-2003-as tanévtől kezdve az intézmény keretében működő felsőfokú tanítóképzőben egy-egy magyar nyelvű szakot indítanak tanítók, illetve óvónők részére. A nagyváradi állami egyetemen jelenleg nincs magyar nyelvű oktatás. Maghiar arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a tanítóképzés után terveznek-e más magyar nyelvű szakokat is indítani. A magyar nyelvű tanítóképzés azért is rendkívül fontos a Partiumban, mert a Nagyváradon működő magyar magánegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, illetve jogelődje, a Sulyok István Főiskola nem kapta meg az akkreditálást a tanítóképző szakra. A magánegyetem terveit végleg ellehetetlenítette az, hogy a román oktatási minisztérium tavaly megvonta a pedagógusképzés jogát a Romániában működő felsőfokú magánoktatási intézményektől. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy a Sulyok István Főiskolán végzett pedagógusok diplomáját államilag nem ismerték el. Emiatt az ilyen diplomával rendelkező végzősöket csak helyettesítőkként lehetett alkalmazni ideiglenes jelleggel. Ez nagy anyagi és szakmai hátránnyal járt a végzősökre és az érintett magyar tannyelvű iskolákra nézve. /Magyar nyelvű tanítóképzés Nagyváradon . = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./

2002. március 23.

Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke egységbontó provokációnak tartja az érmelléki területi szervezet létrejöttéről szóló híreket. Érmihályfalván, Székelyhídon, Széplakon és Margittán, valamint a környező községekben, falvakban a helyi választmányok megszavazták a kezdeményezést, hogy az Érmelléken a Bihar megyeitől független területi RMDSZ-szervezet működjön. /Simon Judit. = "Egységbontó provokáció". = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

2002. március 27.

A Bihar megyei RMDSZ márc. 23-i ülésén foglalkozott a megyei szervezet és a református egyház, pontosabban a Tőkés László püspökkel kialakult helyzettel. Lakatos Péter, a megyei szervezet elnöke szerint a püspök előszeretettel azonosítja magát az egyházzal és az egyházkerülettel. Többször is tárgyalóasztalhoz ültek a megyei RMDSZ-vezetők Tőkés püspökkel, de az egyeztetések eredménytelenek voltak. Lakatos Péter reagált a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának március 18-án kiadott nyilatkozatára: ez "a csúsztatás, a félretájékoztatás és mesterségesen gerjesztett feszültség példája." A megyei RMDSZ nem távolodott el az egyházaktól - fejtette ki a megyei elnök. /(Balla Tünde): A Bihar megyei RMDSZ szerint: Az egyházkerülettel nincs vitás kérdésük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2002. április 6.

Indokolatlannak tartja az RMDSZ Bihar megyei vezetése az érmellékiek kiválási szándékát. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy a megyei vezetés a sajtó útján szerzett tudomást az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezet megalakulási szándékáról. Lakatos rámutatott, az Érmellékről egyszer sem érkezett beadvány a megyéhez, melyben valamilyen gondra hívták volna fel a figyelmüket. A megyei elnök elfogadhatatlannak tartja, hogy 60 ezer ember sorsáról alig 75-en döntsenek. Ezért is indulnak érmelléki körútra. Kiss Sándor válaszmányi elnök elismerte azonban, hogy kommunikációs hibák történtek, nem ismertették kellőképpen az eredményeiket. Az előzmény: kilenc érmelléki helyi szervezet, valamint Kovács Zoltán képviselő szándéknyilatkozatot fogalmazott meg és juttatott el a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT), melyben kérték az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezet megalakulásának jóváhagyását. /Simon Judit: Lakatos: hamis állítások. Érmelléki körútra indulnak a Bihar megyei RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2002. július 31.

Megtörtént Nagyváradon Orsolya rend ingatlanainak hivatalos átadása. A város és a rend közti protokollumban leszögezik: legkevesebb 10 évig az épületben működhet az Ady Endre középiskola. A tulajdonos kötelezte magát, hogy a várostól az iskoláért kapott 99 millió lejes bérleti díjból, megkezdi az épület állagmegőrző munkálatait és a zárda teljes felújítását. A tárgyalásokon az egyház részéről Tempfli József római katolikus megyéspüspök, a város részéről Bíró Rozália alpolgármester, a megyei RMDSZ-szervezettől pedig Lakatos Péter elnök és Kiss Sándor nyújtott hathatós segítséget. /(Balla Tünde): Megszületett és aláírták az átadási protokollumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2002. augusztus 26.

Ősztől magyar tannyelvű felsőfokú tanítói és óvónői képzés indul Nagyváradon, a helyi egyetemen. Az elviekről egyeztetett a Bihar megyei RMDSZ és az egyetem vezetősége. A napokban tárgyalt Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök és Pető Csilla, a megyei szervezet oktatási ügyvezető alelnöke az egyetemmel. Az egyeztetések eredményeképpen szeptemberben szerveznek felvételit az új főiskolai karra Váradon, amelynek jóváhagyását a minisztériumtól megkapta a felsőoktatási intézet. Hatályos törvények értelmében csak akkreditált egyetem indíthat tanítóképző főiskolai szakot. Az új karra 100 helyet biztosít az egyetem. Hároméves a képzés, külön tanítói és óvodapedagógusi szak indul. /Felsőfokú tanítóképzés indul Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

2002. november 11.

Az RMDSZ Bihar megyei választmánya nov. 9-én Nagyváradon ülésezett. Lakatos Péter területi elnök beszédének jelentős részében Tőkés László tiszteletbeli elnököt támadta. Elmondta többek között, hogy "elzárták a csapokat az anyaországban", veszélyben a tiszteletbeli elnöki pozíció, és előfordulhat, hogy reálisan elszámoltatják az elköltött több száz millió forintról. Szerinte Tőkés Lászlónak meg kellene hallgatnia az általa bírált RMDSZ-vezetők véleményét is, mielőtt "kommunista módra elítéltetné őket egy kierőszakolt úgymond kollektív döntéssel". Az ülés végén Kondor Ferenc tenkei RMDSZ-elnök megalázónak nevezte azt a stílust, ahogyan a területi elnök a tiszteletbeli elnökről beszélt. Kiss Sándor választmányi elnök kijelentette: ő sem ért egyet mindennel az elhangzottakból, de hozzátette: a bihari RMDSZ-vezetőket nagyon sok bírálat érte Tőkés László részéről. /"Veszélyben a tiszteletbeli elnöki pozíció". = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./

2002. december 13.

Dec. 12-én ülésezett Budapesten az Országgyűlés Külügyi Bizottsága. A kormány még decemberben be kívánja terjeszteni a kedvezménytörvény módosítását a parlament elé - szögezte le Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta, hogy még nem zárultak le a konzultációk a kedvezménytörvényről Romániával és Szlovákiával. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke kifejtette, hogy a jelenlegi kormány bizonytalanságot mutat a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdésekben, ami felbátorított bizonyos szomszédos országokat. Szerinte Magyarország és a magyarság defenzívába került érdekei érvényesítésében. A kormány jelentős késében van a kedvezménytörvény módosításával. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az Orbán-Nastase memorandum megnyitotta az utat a kedvezménytörvény módosítása előtt, a mostani kormány ennek ellenére felajánlotta a lehetőséget Romániának a jogszabállyal kapcsolatos változtatásokra. Az ülésen vitát váltott ki Kovács László külügyminiszter bukaresti tárgyalásai után elhangzott nyilatkozata. A kedvezménytörvény módosítását vezérlő hét alapelv közül, amelyeket a miniszter említett, ellenzéki képviselők leginkább azt kifogásolták, hogy a törvény hatálya az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem terjed ki. Kifogásolták azt is, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) nem vett részt Kovács László bukaresti tárgyalásain. Kiss Elemér jelezte, hogy az ideihez képest 10 százalékkal növekszik jövőre a határon túli magyarság költségvetési támogatása. Az ellenzék képviselői vitatták a támogatás növekedését. Németh Zsolt rámutatott arra, hogy az ő számításai szerint idén összesen 12 milliárd támogatást kaptak a határon túli magyarok, míg jövőre csupán 8,4 milliárd forintra számíthatnak. Szó volt Medgyessy Péter részvételéről a román nemzeti ünnep alkalmából dec. 1-jén Budapesten rendezett fogadáson, amit a kancelláriaminiszter nem kívánt kommentálni. A bizottság ülésén résztvevő határon túli magyar szervezetek képviselői közül Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke megjegyezte, hogy az elmúlt három évben a román vezetők együtt koszorúztak márc. 15-én a magyarság képviselőivel. Az ügyet a romániai magyar politikus túldimenzionáltnak minősítette. Szóba kerültek még a HTMH-nál történt személyi változások. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke visszautasította, hogy tisztogatás folyt volna a hivatalnál. Mint mondta, a HTMH-tól eltávozott 12 munkatárs közül ötöt még az előző kormány mentett fel végkielégítéssel, a többieknek olyan munkakört ajánlottak, amely megfelelt volna korábbi beosztásuknak. Hozzátette, hogy a HTMH volt elnöke, Szabó Tibor november vége óta betegállományban van, a neki felkínált szakmai főtanácsadói posztot nem fogadta el. /A kedvezménytörvényről vitázott az OGY külügyi bizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2002. december 23.

Dec. 22-én valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház képviselői részt vettek Nagyváradon a püspöki palota visszaszolgáltatásának halogatása elleni tiltakozó megmozduláson. Negyedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon a történelmi magyar egyházak hívei. A rendezvény 16 órakor kezdődött a római katolikus székesegyházban, mintegy 500 hívő előtt megtartott szentmisével. A megmozduláson részt vett valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház püspöke. Tempfli József római katolikus megyés püspök mellett jelen volt Tőkés László püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke családi elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni, őt Kovács István előadótanácsos képviselte. A hallgatóság soraiban ott volt az RMDSZ három Bihar megyei parlamenti képviselője: Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Pete István szenátor, valamint Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, jónéhány helyi és megyei tanácsos. Tempfli József püspök hangsúlyozta, a törvényesség és igazságosság feltételezi a nagyváradi püspöki palota és a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatását. Tőkés László püspök kijelentette, azért jött el, hogy e nemes ügyben közösséget vállaljon katolikus testvéreivel. A református püspök bírálta a magyar kormányt és az RMDSZ-t, amiért az 1996-os magyar-román alapszerződésbe nem foglalták bele az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Tőkés azt is felrótta az RMDSZ vezetőinek, hogy nem emelték fel szavukat az ellen, hogy a 2000-ben elfogadott ingatlantörvényből kihagyták az államosított egyházi épületeket. "13 év óta csúfot űznek kétmillió magyar emberből és vezetőikből" - mondta Tőkés. A római katolikus püspökség 1996 óta pereskedik az állammal annak érdekében, hogy visszakapja a püspöki palotát. Az épületben jelenleg a Kőrösvidéki Múzeum működik. /Püspöki tüntetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./

2003. január 3.

A Bihar megyei RMDSZ szervezet év végi sajtótájékoztatóján, Lakatos Péter területi elnök, Kiss Sándor választmányi elnök, a Bihar megyei Tanács alelnöke és Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, a rogériuszi szervezet vezetője kifejtette: a bihari magyarság otthonosabban érezheti magát e vidéken, ez mindenképp az RMDSZ munkájának köszönhető, az önkormányzatoknál megvalósulhatott a kétnyelvűség. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök avatta fel a Bihar megyei RMDSZ felújított székházát. A Bihar megyei küldöttgyűlés 89 százaléka Markó Béla jelölését támogatta. A protokollumban vállaltak jelentős része teljesült.

2003. január 20.

Alig két héttel az RMDSZ VII. kongresszusa előtt jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Markó Béla elnök az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között létrejött 2002-es együttműködési megállapodás eredményeit értékelte, majd a 2003-ra szóló újabb protokollum megkötésének esélyeit mérlegelte. A protokollumba foglalt kérések megvalósítása Markó szerint nyolcvan-kilencven százalékban jónak mondhatók, ezzel szemben a két szervezet együttműködése helyi szinten igen változó. Markó Béla az eredmények közé sorolta többek között a föld- és erdőtulajdonok visszaszolgáltatását, az egyházi restitúciós törvény elfogadását, a zászló- és himnuszhasználattal kapcsolatban elért eredményeket, Románia meghívását a NATO-ba stb. Markó úgy értékelte, hogy az együttműködés megfelelő az RMDSZ programja és a romániai magyar közösség szempontjából. 2003-ban be kell fejezni a föld- és erdőtulajdonok teljes visszaszolgáltatását, el kell kezdeni az egyházi restitúciós törvény alkalmazását. Tovább nem halasztható az önálló magyar karok létrehozása a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), illetve az oktatás bővítése és működtetése a szórványvidékeken. Markó szerint van esély arra, hogy státustörvény fennmaradjon. Az elnök bírálta azokat, akik szerint a szervezetben súlyos belső viszályok vannak.Takács Csaba ügyvezető elnök közölte: közel 35 ezer pályázatot nyújtottak be Erdélyben az oktatási-nevelési támogatásra. Ebből az Illyés Közalapítvány eddig csak mintegy 1700 pályázatot bírált el, s ezekre átutalták a támogatási összeget. Több mint 1,4 milliárd forintra lenne szükség a tavalyi romániai pályázatok kifizetéséhez. Az RMDSZ már többször kérte a magyar kormány illetékeseitől a kérdés rendezését. Toró T. Tibor képviselő, az RT elnöke heves támadást intézett az RMDSZ vezetősége ellen, leszögezve, hogy az általa vezetett platform nem kíván segítséget nyújtani az egypártrendszer és a diktatúra intézményesítéséhez. A politikus a helyzet megoldásának kulcsát a belső választásokban látja. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök emlékeztetett: május 31-ig le kell bonyolítani a belső választásokat. A vitát követően Nagy Zsolt ügyvezető alelnök számolt be a kongresszus előkészítéséről. /Papp Annamária: Diktatórikus szervezet az RMDSZ?! Kongresszus előtti utolsó SZKT - találkozás két hét múlva Szatmárnémetiben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ Puskás Bálint véleménye: "Ha nemzeti közösségünk tagjai felé azt az üzenetet továbbítjuk, hogy valami nagy baj van, s az embereken a reménytelenség, az elkeseredés lesz úrrá, ezért mi - akik a politikával ez kívánjuk üzenni - vagyunk a hibásak." Lakatos Péter: "Egyesek bedobnak a köztudatba, hol kettős állampolgárságot, hol azt, hogy Szatmárnémetiben gyülekezet lesz, még a nevét is szégyellik kiejteni, hogy kongresszus." Katona Ádám: "A neptuni útról térjen rá az RMDSZ az önrendelkezés útjára, mert az önrendelkezés és a belső anyaország megteremtése a megmaradásunk feltétele. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés csak bizonyos feltételek mellett vesz részt a kongresszuson. Ezek közül az első az autonómia, majd az, hogy a romániai magyar nemzeti közösség minden tagja legyen választható." Szilágyi Zsolt szerint a Kárpát-medencében élő magyarok és az anyaország viszonyának rendezéséhez abból kell kiindulni, hogy miként oldotta meg hasonló gondját Románia: közel egymillió állampolgárságot adományozva a Prtuton túlra. Verestóy Attila úgy látta, szakadásveszély van, "mert egy rendszer, mely ez idáig túlságosan is eredményesen működött, most önpusztítóvá kezd válni." /(Bögözi Attila): SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., folyt.: jan. 21./

2003. február 6.

Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2003. február 14.

Közpénzekből történő támogatás esetén, kit részesítenének előnyben: egy nonprofit közhasznú alapítvánnyal társult, eddig támogatásban nem részesült püspökséget, vagy egy Kft-t, amelynek részese egy eddig sokat támogatott és a támogatásokkal kellő módon elszámolni nem tudó egyházkerület, valamint a holdudvarába tartozó magánszemélyek?" - tette föl a kérdést Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, a nagyváradi Mecénás Alapítvány kuratóriumának tagja a Nagyváradon tartott sajtótájékoztatón, az érmindszenti Ady-zarándokhely kapcsán, Jelen volt Tempfli József római katolikus megyéspüspök, ott voltak a Mecénás Alapítvány kuratóriumi tagjai: Biró Rozália, Kiss Sándor kuratóriumi elnök, Lakatos Péter, dr. Földes Béla, Fodor József és Szabó Ödön. Előző napon Tőkés László püspök újságíróknak szóvá tette: az előző magyar kormányzat idején pályázatot nyertek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál egy Adyfalván létesítendő egyházi, kulturális és gyógyturisztikai komplexum létesítésére, mintegy 320 millió f

2003. május 16.

Tempfli József püspök szerint a hatalom szándékosan odázza a tárgyalást, ugyanis most dec. 3-ára napolta el a Legfelsőbb Bíróság a nagyváradi Barokk Palota ügyében folytatott per tárgyalását. - Romániában még nincs jogállam. Nem vagyunk méltók rá, hogy bekerüljünk az Európai Unióba - szögezte le máj. 15-i sajtótájékoztatóján Tempfli József. 2001-ben a bíróság az egyház javára döntött, azonban az ítélet ellen a Körösvidéki Múzeum nevében fellépő állami intézmények és a püspökség egyaránt fellebbezett, utóbbi az indoklást kifogásolván. A püspök szerint a hatalom tudja, hogy amíg nem születik végleges ítélet, az egyház nem fordulhat a choz. Tempfli József a fejleményekről még a PSD-vel való tárgyalás megkezdése előtt tájékoztatta a Brassóban tartózkodó Lakatos Péter területi RMDSZ-elnököt, aki ígéretet tett rá, hogy Adrian Nastase miniszterelnöknek fogja felvetni a Barokk Palota ügyét. /Pengő Zoltán: Újabb halasztás a Barokk Palota perében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

2003. június 18.

Illegitimnek és erkölcstelennek tartja Tőkés László az RMDSZ Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságának (SZEFB) tevékenységét. A püspök közleményében kifogásolta, hogy Ungvári-Zrínyi Imre, a testület elnöke május 28-án levélben értesítette: "A bizottság álláspontja szerint Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnökének Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével szembeni 2002. október 16./508-as számmal iktatott panaszába foglaltak a tiszteletbeli elnöki tisztség időközben való megszüntetése ellenére sem váltak érvénytelenné". A SZFEB elnöke felszólította Tőkést, hogy a felhozott vádakkal szemben nyújtsa be írásbeli védekezését. Tőkés László kifogásolja, hogy erre a felszólításra "közel nyolc hónappal a panasz megtétele után" került sor. A püspök közleményében megismételte korábbi állításait, miszerint az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnökével "szoros családi cinkosságban álló" Seres Dénesné iskolaigazgató "gyakorlatilag visszaállamosította a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot, s ehhez - "az RMDSZ és az SZDP cinkos kollaborációjának áldásaképpen" - a szövetség vezetősége tevőlegesen hozzájárult. A püspöke leszögezte: "Mindaddig, amíg a kongresszus panasz tárgyává tett súlyos szabálysértésének és etikai vétségének elkövetőit - élükön a szövetségi elnökkel - nem vonják felelősségre, másfelől pedig múltbeli és jelenlegi erkölcsi vétségekben elmarasztalható elnökük a bizottság éléről nem távozik, semminemű etikai felelősségre-vonásnak nem vagyok hajlandó magamat alávetni". /Tőkés László: Vonják előbb felelősségre Markó Bélát. A püspök ellen tavaly indított etikai eljárás újabb állomása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2003. június 30.

Jún. 28-án délelőtt ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Meghallgatták a szövetségi választási bizottság jelentését, s igazolták a 144 képviselő mandátumát. Megalakultak a frakciók, szám szerint nyolc. Ezek: Kereszténydemokrata, Székelyföldi frakció, Novum Forum, Partium, Új Erő, Szórvány, Szabadelvű és a Nemzeti Polgári Centrum. Nem sikerült megválasztani az SZKT állandó bizottságát, mert a többes jelölés során az alelnök-jelöltek közül csak Puskás Bálint kapta meg a szükséges szavazatszámot. Az elnökválasztás simán ment, ugyanis egyetlen jelölt volt, Frunda György, aki 103 szavazattal 21 ellenében nyerte el a tisztséget. A másik alelnök és a négy titkár megválasztását a következő SZKT- ülésre halasztották. Frunda György kijelentette: szeretné, ha az SZKT funkcionális parlamentként működne, nem az iszapbirkózás, a sértegetések, a parttalan viták színtere lenne. Markó Béla szövetségi elnök nyitotta meg az SZKT alakuló ülését, kijelentve, hogy a testület tagjai "hiteles képviselői a romániai magyar közösség politikai akaratának. Nem valamiféle új keletű erdélyi magyar kutyabőr által, nem közfelkiáltás által, hanem választás által". Hangsúlyozta, hogy közösen kell dolgozniuk az RMDSZ programjának végrehajtásáért, "ezt helyettünk senki sem fogja megtenni. Tanácsokat kapunk majd ezután is, különböző fórumokról meg- megüzenik majd nekünk, hogy mi a dolgunk, időről időre ki leszünk téve olyan grammatikai leleményeknek, hogy: "fogjuk meg és vigyétek!", de a munkát nekünk kell elvégeznünk". Az SZKT-nak történelmi kihívásokkal kell szembenéznie az elkövetkezendőkben. Döntéseinek következményei ugyanis kihathatnak nemcsak a következő évekre, de az elkövetkezendő évtizedekre is, hiszen a jövő nemzedékek sorsáról is határoznak, valahányszor meghoznak egy-egy politikai döntést. Példának az erdélyi autópálya tervét hozta fel, hozzátéve, hogy sem ebben az ügyben, sem a nyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás, sem az egyetem vagy az önkormányzatiság dolgában nem lehet előrehaladást elérni, ha nem lennének politikailag egységesek, vagy ha a magyarságnak nem lenne parlamenti képviselete. "Nélkülünk rajzolnák át a térképet, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk szerveznék át a közigazgatási egységeket, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk történne minden, ami fontos és mi majd tiltakoznánk. Itt-ott talán még le is fékezhetnénk az áruló szándékokat, még toldozhatnánk- foldozhatnánk is egy kicsit a szakadt térképen, de ez a maximum, amit elérhetnénk". (...) "Mi nem ezt akarjuk! Mi partnerek akarunk lenni, mi bele akarunk szólni azokba a döntésekbe, amelyek minket is érintenek, és dönteni akarunk azokban a kérdésekben, amelyek csakis minket érintenek. Ehhez egységes RMDSZ-re van szükség!" - hangsúlyozta Markó Béla. Ezután Markó kirohant a fórumosok ellen, akik megbontják az egységet. A testület elfogadta Markó Béla javaslatát, és további bizalmat szavazott Takács Csaba ügyvezető elnöknek és az általa összeállított csapatnak. A tanács jóváhagyta a parlamenti frakciók működési szabályzatát, elutasította Ungvári Zrinyi Imre, a szövetségi etikai bizottság elnökének bizalmi szavazásról szóló indítványát, és állásfoglalást fogadott el az Európa Tanács 1609. számú, a regionális autonómiáról szóló ajánlás-tervezetéről. Az állásfoglalás elfogadását parázs, személyeskedésektől sem mentes vita előzte meg, ugyanis két változatot dolgoztak ki, egyiket az ügyvezető elnökség, másikat az RMDSZ képviselőházi frakciójának polgári szárnya. A testület az ügyvezető elnökség által kidolgozott változatra adta voksát. Szilágyi Zsolt, a Polgári szárny képviselője azzal vádolta Frunda Györgyöt, az ET jogi bizottságának alelnökét, hogy nem tájékoztatta az RMDSZ parlamenti frakcióit Andreas Gross svájci képviselő jelentéséről, amelyben a regionális autonómia elveinek jogi érvényesítését kéri, s amelyben megállapítja: "Az autonómia megoldást jelenthet az olyan, háborús konfliktussá növekvő politikai feszültségekre, amelyek az utóbbi években Európában kitörtek, túlnyomórészt nem államok közötti, hanem kisebbségek és államok közötti háborúkat jellemezték". Frunda György válaszában elmondta, hogy a Gross- jelentést az ET parlamenti közgyűlése elfogadta. A jelentés nem etnikai autonómiáról szól, hanem regionális autonómiáról, mint a konfliktus megoldásának eszközéről, és kimondja, hogy az autonóm hatóságoknak figyelembe kell venni a kisebbségek igényeit, jogait. Frunda szerint az Európa Tanácsban két felfogás ütközött: a francia és a német, azaz a szubszidiaritás elvére alapozó és a centralizált államfelfogás. Gross a szubszidiaritáson alapuló svájci modellre hivatkozva hangsúlyozta, hogy a parlamentek és a kormányok kötelesek hatáskörük egy részét átruházni alacsonyabb szintekre. Ha nem sikerül közös nevezőre jutni, akkor bírói parlamentet vagy nemzetközi intézetet kell létrehozni. Frunda György szerint Szilágyi Zsolt félrevezeti a magyarságot, amikor etnikai autonómiát emleget, és megvádolja őt, hogy nem tájékoztatta a parlamenti frakciókat. A Szövetségi Egyeztető Tanács megalakította a szakbizottságokat, megválasztották azok elnökeit és titkárait. Megalakult az egyházi szakbizottság, elnök Borzos István; közművelődés és művészet, elnök Jakobovits I. képzőművész; gazdaság és környezetvédelem, Sebestyén Csaba; oktatás- tudomány, Szőcs Judit; sajtó, könyvkiadás, Kántor Lajos; emberjogi szaktestület, Hajdu Gábor. /Mózes Edith: Megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./ A megalakult frakciók (zárójelben a frakció tagjainak száma, illetve vezetője): 1. Kereszténydemokrata Frakció (17, Kelemen Kálmán); 2. Székelyföldi Frakció (13, Ladányi László); 3. Novum Forum Frakció (11, Borbély László); 4. Partiumi Frakció (27, Lakatos Péter); 5. Új Erő Frakció (19, Borboly Csaba); 6. Szórvány Frakció (11, Winkler Gyula); 7. Szabadelvű Kör Frakció (10, vezetőjét később választják meg); 8. Nemzeti Polgári Centrum Frakció (22, Kónya-Hamar Sándor). A frakciókba be nem lépett 14 képviselő függetlenként tevékenykedik majd az SZKT-ban. A felsorolásból látható, a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platform, illetve a Bucur Ildikó vezette baloldali platform az új testületben nincs jelen. Nem alakítottak külön frakciót a Reform Mozgalomnak az SZKT-ban jelen lévő tagjai sem, akik az ülésen javaslataik zömét a Nemzeti Polgári Centrum Frakció támogatásával nyújtották be. A belső ellenzékként számon tartott korábbi platformok képviselői egyébként most a Nemzeti Polgári Centrum Frakcióba tömörültek, amely 22 tagjával - a Partiumi Frakció után - a második legnagyobb SZKT-frakciót alkotja. Az Új Erő Frakciót az SZKT-ban képviselt ifjúsági szervezetek képviselői hozták létre. 19 tagjával ez a testület harmadik legnagyobb frakcióját adja. Az SZKT megválasztotta az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságát, amelynek öt tagja közül kettőt (Bíró Enikő, Markó Attila) a szövetségi elnök javasolt. A fennmaradó három helyre titkos szavazással Asztalos Csabát, Rozsnyai Sándort és Rütz Erzsébetet választották meg. Toró T. Tibor felhívással fordult a testülethez, hogy az RMDSZ-ben állítsák helyre a sokszínűséget, mert a szervezet homogén párttá vált, ahonnan az ellenvéleményeket kiszorítják, ami az érdekképviseletet gyengíti. Javasolta a szabályzat vitájának elnapolását, újratárgyalását, s a konszenzussal elért kétharmados döntéshozatal bevezetését. Ellenkező esetben úgy vélte, a többség diktatúrája érvényesül a kisebbség felett. Ez utóbbi megfogalmazást Székely Ervin visszautasította. Márton Árpád és Verestóy Attila egyaránt azzal érvelt, hogy a parlamenti frakció működőképességének és hatékonyságának biztosítása megköveteli az ott egyszerű többséggel elfogadott döntések kötelező érvényesítését a parlamentben. Az SZKT Toró T. Tibor javaslatát leszavazta. Ungvári-Zrínyi Imre, az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának (EFB) elnöke három etikai vizsgálatról számolt be a testületnek. Az elsőt Pécsi Ferenc képviselő ellen nyújtották be, aki 2002 februárjában a bukaresti Curentul napilapban azt állította, hogy gazdasági érdekszövetség létezik az RMDSZ és a kormánypárt vezetői között. Az EFB felszólította Pécsit, hogy terjessze be bizonyítékait, vagy pedig vádjait nyilvánosan vonja vissza. Pécsi közölte: élni kíván fellebbezési jogával. Kifogásolta, hogy a két évvel ezelőtt általa benyújtott keresettel az EFB mindmáig nem foglalkozott, miközben az ellene irányuló keresetet kivizsgálta. Az EFB-határozatot az SZKT elfogadta. A második a Nagy Pál kontra Asztalos Csaba ügy volt. Az EFB figyelmeztetésben részesítette Asztalost, aki a hatóságoknál levédte a MIT nevet, miközben tudta, hogy ezt évek óta a Magyar Ifjúsági Tanács nevű szervezet, az RMDSZ egyik partnerszervezete használja, s ezzel erkölcsi kárt okozott a MIT-nek és a szövetségnek. Asztalos kijelentette: fellebbezni fog, hiszen amikor a nevet levédte, a MIT "már rég nem volt" az RMDSZ ernyője alatt. Az EFB-határozatot az SZKT elutasította. A harmadik a Lakatos Péter kontra Tőkés László ügy volt. Markó felhozta a státustörvény történetét. Rámutatott: az RMDSZ nem örült annak, hogy "az egységes nemzet fogalma helyett az egy nemzethez való tartozás elve maradt a szövegben", ám a szövetség azoknak a nevében fogadta el a módosítást, akik igénylik a támogatásokat, és akik számára fontos, hogy a kedvezmények köre bővült. Hozzátette: a következő feladat annak elérése, hogy a jogszabály Romániában alkalmazható legyen, ehhez azonban az RMDSZ-nek politikai befolyásra van szüksége. Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felállítása a Tejútnál is messzebb van. Kelemen Attila a magyarországi politikai ellentétek Erdélybe hozatala ellen foglalt állást. Markó Béla beszédét és a szövetség jelenlegi politizálását a Nemzeti Polgári Centrum Frakció nevében Szilágyi Zsolt élesen bírálta. Rámutatott: ha ebben a ritmusban halad az egyházi ingatlanrestitúció, a teljes vagyon visszaszerzése akár 30 évig is eltarthat. Ugyanakkor leszögezte, nem igaz, hogy a Kárpát-medencei magyarság 98 százaléka egyetértett a státustörvény módosításával. Furcsállotta azt is, hogy miközben a magyar státustörvényt az EU kifogásolja, a moldovaiak nyugodtan lehetnek kettős - moldovai és román - állampolgárok. /Tibori Szabó Zoltán: Boldogulásunk egységünktől és gazdasági erőnktől függ. Marosvásárhelyen újjáalakult a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2003. július 5.

Ünnepélyes keretek között vette birtokba júl. 3-án Nagyváradon a Római Katolikus Püspökség a Barokk Palota restitúciója első lépéseként visszaadott helyiségeket. A palota részleges visszafoglalását az épületnek a kápolna mellett található, emeleti termében ünnepelte Tempfli József megyés püspök, Fodor József püspöki helynök, Markó Béla szövetségi elnök, Székely Ervin képviselő, Pete István szenátor, Lakatos Péter, a Bihar Megyei RMDSZ elnöke és Kiss Sándor megyei választmányi elnök, a megyei önkormányzat alelnöke. Tempfli József köszönetet mondott mindazoknak, akik kitartó lobbival hozzájárultak ahhoz, hogy az egyház "birtokon belül" kerüljön. Tempfli József elérzékenyülve mondta, reméli, rövidesen a palota dísztermében lehet majd ünnepelni az épület teljes visszaszolgáltatását. Most egy emeleti és három földszinti termet, a kápolnát és a pince egy részét veszi birtokba az egyház. Októberben további három helyiség kerül vissza a püspökség tulajdonába. A püspökség vállalta, hogy megtűri a Körösvidéki Múzeumot az épületben mindaddig, amíg annak új székhelyet találnak, de ennek legtöbb öt év alatt meg kell történnie. /Pengő Zoltán: Biztató kezdet. Néhány helyiséget birtokba vett a püspökség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2003. július 30.

Júl. 26-án ült össze a Bihar megyei RMDSZ választmánya, hogy elfogadja az Operatív Tanács határozatait, a választmány működési szabályzatát és kinevezzék a szakbizottságok tagjait. Az RMDSZ-SZDP protokollum múlt heti aláírásáról Lakatos Péter területi elnök kiemelte, hogy a tavalyi ugyan nem teljesült valamennyi pontjában, mégis jelentősen hozzájárult a bihari magyarság támogatásához, az egyházi ingatlanok visszaszerzéséhez. A nemzeti érzülettől túlfűtött román sajtó negatívan kommentálta és túlzónak találta az idei protokollumban szereplőket, az RMDSZ azonban ragaszkodni valamennyi ponthoz, fejtette ki Kiss Sándor a választmány elnöke. /(Balla Tünde): Protokollum után összeült a választmány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

2003. augusztus 2.

Nagyváradon láncfűrésszel kezdték el az Ady Endre Kulturális Központ és Termálszálló építésének előkészületeit. Az építkezésre 320 millió forintos magyar állami támogatást nyert Mecénás Alapítvány vezetői azt remélik, a létesítményt már a jövő év májusában átadhatják, és abban tarthatják a hagyományos Varadinum ünnepségsorozat egyes rendezvényeit. Lakatos Péter kurátor elmondta, a támogatás első részlete májusban futott be az alapítvány bankszámlájára. Az építkezés fővállalkozója a nagyváradi Santeam Kft. A létesítmény alapkövének ünnepélyes letételére már májusban sor került, ám a szükséges engedélyek hiányában a munkálatokat ez idáig nem lehetett elkezdeni. A beruházást finanszírozó Határon Túli Magyarok Hivatalával kötött szerződés értelmében az alapítványnak a munkálatok megkezdésétől származott egy éven belül kell elkészülnie a kivitelezéssel. Az épületben háromcsillagos szálló, étterem, előadóterem, klub és egy kisebbfajta Ady-kiállítás kap helyet. A létesítménynek saját parkolója és strandja lesz. A létesítmény megépítésére a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök tette le az első pályázatot még az Orbán-kormány idején. Az egyházkerület azonban Adyfalván építette volna meg a központot. A pályázat sikeréről és a 320 millió forintos támogatás elnyeréséről Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter három nappal a kormányátadás előtt levélben értesítette a püspököt. A Mecénás Alapítványt Kiss Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester és Mudura Alexandru, a Lotus Market pláza vezérigazgatója hozták létre nagyváradi magyar egyetemi hallgatók anyagi támogatása céljából. /Pengő Zoltán, Gazda Árpád: Az első "kapavágás" - láncfűrésszel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./Mudura Sándorról van szó, Medgyessy Péter miniszterelnök régi ismerőséről.


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-143




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998