udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 36 találat lapozás: 1-30 | 31-36
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lamperth Mónika

1996. november 19.

Bebizonyosodott, hogy a magyar külügyi kormányzat rossz lóra tett, amikor Ion Iliescu választási kampányát támogatta - jelentette ki Németh Zsolt /Fidesz/ a parlament nov. 19-i ülésén. Szentiványi István külügyi államtitkár nem ismerte el, hogy a kormány támogatta volna Iliescut. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ a szeptemberben aláírt alapszerződés következményének tartotta, hogy a választási kampányban egyik fél sem játszotta ki a "magyar kártyát". Csapody Miklós /MDF/ szerint a kormány akkor is azt mondaná, hogy neki lett igaza, ha Iliescu nyerte volna a választásokat. Lampert Mónika /MSZP/ szerint érthetetlen, hogy a Fidesz miért akarja szembeállítani a magyar kormány az új román vezetéssel. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az új román kormánnyal jobb alapszerződést lehetett volna kötni. /Népszava, nov. 20./

2000. augusztus 23.

A Magyar Szocialista Párt Budapesten Nyitott kapuk címmel négynapos szabadegyetemet rendezett, amelyre a határon túlról is érkeztek fiatalok, Lamperth Mónika MSZP-alelnök szavai szerint fórumot szeretne teremteni azoknak a fiataloknak, akik érdeklődnek az MSZP elképzelései iránt és megosztanák a párt képviselőivel a jövőről alkotott gondolataikat. A zárónapon Magyarok a Kárpát-medencében címmel előadást tart Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /MSZP-s nyári szabadegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2002. január 9.

Magyarországon felharsogott az ellenzék kórusa: nem lett volna szabad aláírni Romániával a státustörvény romániai alkalmazását lehetővé tévő egyetértési nyilatkozatot. Holott: az aláírás előtt az Orbán–kormány egyeztetett az összes parlamenti párttal, s egyiknek sem volt kifogása ellene. Hallgatja az ember ezeket az ellenzéki nyilatkozókat, s azon morfondírozik, hogy vajon egyáltalán épeszű, normális emberek ezek? – tette fel a kérdést Veres István. Hiszen olyan gyermeteg kifogásokkal állnak elő. Egyik legfőbb kifogásuk az, hogy a romániai munkaerő beáramlása miatt az anyaországiak munka nélkül maradnak. Holott: a külföldiek munkavállalását szigorúan szabályozzák. A másik fő kifogás meg az egészségügyi ellátásra vonatkozik. Kökény Mihály szocialista politikus, volt egészségügyi miniszter egyenesen azt tételezte fel, hogy rengeteg olyan erdélyi magyar lesz, aki már régen betegeskedik Romániában, s Magyarországon úgy fogja majd gyógykezeltetni magát, hogy igénybe veszi a három hónapos magyarországi munkalehetőséget. Az ember elcsodálkozik: hogy lehet ekkora sületlenséget még elgondolni is, nemhogy kiállni vele a televízió nyilvánossága elé? Hiszen a munkavállaláshoz orvosi vizit kell. Néhány héttel korábban Romániában folyt a konkolyhintés, de annak immár vége. Most a magyarországi szocialistákon és liberálisokon a sor. Amennyiben a Kovács Lászlók, Kökény Mihályok, Lampert Mónikák, Fodor Gáborok, Borsik Jánosok és társaik magyarigazolvány nélkül is magyarok, akkor nekünk talán jobb is nem magyarnak lennünk, semmint ilyeneknek, szögezte le a cikkíró. /(veres) [Veres István]: Anyaországi hisztéria a státustörvény kapcsán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./

2002. június 4.

Megalakult Magyarországon az új Országgyűlés. Elnökéül Szili Katalin szocialista képviselőt választotta az alig tízfős többséggel rendelkező balliberális koalíció, noha a hölgy nem büszkélkedhet semmilyen tekintélyes politikai vagy közéleti múlttal. Zömmel hasonló szürke pártemberekből állt össze végül az új kormány is, amelynek névsorát Medgyessy Péter (MSZP) terjesztette be, együtt "saját" kormányprogramjával, amely egyszerre hemzseg az ígéretektől és a korrekciós utalásoktól, az előző kabinetnek címzett bujtatott kritikáktól. A kormány 15 tagú, közülük négyen az SZDSZ emberei. A tárcavezetők, valamint a melléjük rendelt államtitkárok zöme tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, egyesek közülük vezető funkciót töltöttek be a kommunista pártapparátusban, illetve a KISZ-ben. A kabinetnek három hölgytagja van, régi hivatalnok mindegyik, de Lamperth Mónika belügyminiszteri kinevezése így is megütközést keltett. Akárcsak a Jánosy György szocialista népművelőnek kiosztott tárca új elnevezése (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium. A hivatalba lépett MSZP– SZDSZ-kormány máris átfogó tisztogatásba kezdett az államapparátusban, amelyet folyamatosan tölt fel a pártklientúra embereivel. Különös hangsúlyt fektetnek a Miniszterelnöki Hivatalra, ahol számos bizalmi helyet kap így például az a Szabó Vilmos (MSZP) is, aki a határon túli magyarokért felel majd úgy, hogy a témával és az egyes régiókkal csak most kezd majd el ismerkedni... További nyugtalanságra adhat okot, hogy a külügyben az a Bársony András lesz a politikai államtitkár, aki nem túl erélyesen képviselte eddig az össznemzeti magyar érdekeket különféle európai testületekbe delegálva. Érdekesnek mondható Bálint-Pataki József kinevezése is a Határon Túli Magyarok Hivatalának élére, aki az előző kormány idején is vezető beosztást töltött be itt, ami egyfelől kontinuitást sugallhat az eddigi törődésben, odafigyelésben, támogatásban, másfelől ekkora balliberális bizalom magyarázatra késztetheti az új elnököt. Medgyessy Péter volt MSZMP KB-tag, Kádár János legszűkebb köréhez tartozó bizalmi ember. A Grósz-kormányban pénzügyminiszter, a Németh-kormányban miniszterelnök-helyettes. Később a Horn– Kuncze-kormány idején, Bokros Lajos utódjaként mint "párton kívüli szakértő" ismét a pénzügyi tárca irányítója. Miniszterelnök-helyettesként írja alá a bős-nagymarosi vízlépcső "végleges" megállapodását, amelynek eredményeként Csehszlovákia elterelte a Dunát. Pénzügyminiszteri tevékenysége betetőzéseként 1998-ban – már a választások elvesztése után – parlamenti jóváhagyás nélkül még hirtelen aláírta a budapesti 4-es metró megépítéséhez kapcsolódó 160 milliárd forintos kormányzati kezességvállalást, melyet 2001-ben a Legfelsőbb Bíróság is törvénytelennek minősít. Jelenleg az Ügyészségi Nyomozóhivatal vizsgálatot folytat gazdasági tanácsadó cége ellen a Gresham-palota értékesítése során feltárt 100 ezer dolláros megvesztegetés ügyében, amely által Medgyessy markát kb. 30 millió forint ütötte holmi lobbi-tevékenység honoráriumaként. /A régi újak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

2002. július 6.

Lamperth Mónika belügyminiszter közölte: a kormány úgy döntött, hogy mintegy 1,5 milliárd forintot biztosít pótlólagosan a magyarigazolványok előállításának pénzügyi fedezetére. Elmondta, hogy a magyarigazolványok iránt a vártnál lényegesen nagyobb érdeklődés mutatkozott. Kifejtette, hogy a törvényelőkészítők havi 17 ezer kérelemmel számoltak az idei év első hat hónapjára, ezzel szemben eddig mintegy 440 ezren nyújtottak be kérelmet saját jogú, illetve hozzátartozói igazolványra, ami havonta 74 ezer kérelmet jelent. Az igazolványokra szánt keret június 30-ával elfogyott, ezt kívánja pótolni a kormány. Közölte, hogy a közigazgatási hivataloknál is növelni kívánják a személyi kapacitást. A fővárosi közigazgatási hivatalnál pedig - ahol a legnagyobb a sorban állás - júl. 3-tól kétszeresére emelték a nyitvatartási időt, és az ügyintézés minden nap addig tart, amíg a sorszámok el nem fogynak. /Felgyorsul a magyar igazolványok kiadása? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2003. január 21.

Rómában jan. 20-án megkezdődött a Szocialista Internacionálé tanácsának ülése, amelyen az MSZP képviseletében jelen van Kovács László külügy- és Lamperth Mónika belügyminiszter is. A kétnapos tanácskozás kezdetén Kovács László megbeszélést folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel a két ország kormánypártjai közötti kapcsolatokról. Eldöntötték: a már véglegesített MSZP-SZDP együttműködési és partnerségi megállapodást az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusa alkalmával írják alá. Közölték: Adrian Nastase és Medgyessy Péter jelenléte az RMDSZ kongresszusán nem csupán a két párt közti viszony, hanem Markó Béla szövetségi elnök újraválasztása támogatásának szempontjából is fontos. /Nastase és Medgyessy részt vesz az RMDSZ-kongresszuson. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2003. március 13.

Március 15. a világon élő minden magyar ünnepe, de mindemellett a szabadság, a testvériség és egyenlőség üzenetét hordozza más népek számára is. Ez a nap a népek közötti egyetértésre és békés együttélésre emlékeztet" - fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti sajtóértekezletén. Markó Béla beszámolt arról, hogy márc. 22-én Országos Önkormányzati Konferenciára kerül sor Marosvásárhelyen. Az RMDSZ elnöke külön kitért a konferencia meghívottainak névsorára is, amelyből kiemelte Lamperth Mónika magyar belügyminisztert valamint Octav Cozmanca román közigazgatási minisztert. A Reform Mozgalom megalakulása Markó Béla szerint azt bizonyítja, hogy az RMDSZ radikális platformja krízishelyzetben van: hangsúlyosabbá vált megosztottsága, egyik része az RMDSZ-en belül akar maradni, másik része meg a kiválást szorgalmazza. Hozzátette, hogy az RMDSZ platformjainak jogukban áll ilyen jellegű mozgalmakat létrehozni, vagy platformjaikat megszüntetni. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsot kivizsgáló parlamenti albizottságnak a tanács feloszlatására vonatkozó döntésével kapcsolatban Markó Béla kifejtette, hogy az albizottság nem működött teljes mértékben törvényes keretek között. Ennek megalakításában megszegték többek között a Parlamentnek azt a szabályát, amelynek értelmében, minden parlamenti pártnak képviseltetnie kell magát a bizottságban. Az RMDSZ-nek nincs egyetlen képviselője sem vett részt az albizottság munkálataiban. Nem megoldás a tanács feloszlatása - fogalmazott az RMDSZ politikusa. /RMDSZ sajtótájékoztató Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

2003. április 10.

Ápr. 9-én Lamperth Mónika magyar és Ioan Rus román belügyminiszter aláírta azt az új szerződést, amely kölcsönösen megszünteti a két ország között a vízumkötelezettséget. Lamperth Mónika az aláírást követően elmondta: a két ország között 1967 óta hatályban van a kölcsönös vízummentességi megállapodás, most ezt újították meg és igazították a schengeni feltételekhez. Ez az unió tagállamaihoz hasonlóan az első belépéstől számított fél éven belül 90 napos vízummentes tartózkodást tesz lehetővé a jelenlegi alkalmankénti 30 napos tartózkodással szemben. /Kilencvennapos vízummentesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

2003. április 18.

Budapesten az elmúlt héten tartott román-magyar belügyminiszteri találkozón Ioan Rus román és Lamperth Mónika magyar belügyminiszter megegyezett arról, hogy a Romániában befektetni kívánó magyar vállalkozóknak ne kelljen tartózkodási vízumot kiváltaniuk - jelentette be az RMDSZ ápr. 17-i sajtóértekezletén Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Borbély szerint a román kormány az ápr. 18-i ülésén készül döntést hozni az ügyben. Szerinte a beruházókra vonatkozó országlistáról a kormány leveszi mindazokat az államokat, amelyek 2004-ben csatlakoznak az Európai Unióhoz. Románia szenátusa hetekkel ezelőtt enyhített valamelyest az idén januárban életbe lépett idegenrendészeti törvénynek a külföldi beruházókkal szembeni szigorán: a szenátus döntése értelmében a külföldi beruházóknak egyes esetekben 70 ezer, más esetekben 50 ezer euróval kellett volna rendelkezniük ahhoz, hogy tartós vízumot kaphassanak Romániában. A kormány sürgősségi rendelettel módosította tavaly év végén az idegenrendészeti törvényt. Egyebek között feltételként szabta azt, hogy a külföldi beruházónak legkevesebb 100 ezer euróval kell rendelkeznie ahhoz, hogy tartós vízumot kaphasson Romániában. Magyarország felvetésére Adrian Nastase kormányfő január végén azt az ígéretet tette Medgyessy Péter magyar miniszterelnöknek, hogy a román kormány felülvizsgálja a vitatott előírást. Szintén Magyarország EU-csatlakozásához kapcsolódik az idegenrendészeti szabályrendszer azon módosítása, miszerint a román és magyar állampolgárok 90 napig tartózkodhatnak Magyarországon, illetve Romániában turistaként, az eddigi 30 nap helyett. Az intézkedés számos, Magyarországon munkát vállaló erdélyi magyart érint, akik havonta "pecsételni" kényszerülnek a román-magyar határon. Erről a módosításról is a két belügyminiszter tárgyalásain született egyezség. /Salamon Márton László: Ma döntenek a vízumeltörlésről. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

2003. szeptember 9.

Egy szegedi székhelyű magyar civil szervezet, a Magyar Baráti Közösség levélben fordult Lamperth Mónika belügyminiszterhez "az anyaországba áttelepült határon túli magyarok önazonossághoz való jogának védelmében". A levél emlékeztet arra, hogy egyes szomszédos államok hatóságai magyar nemzetiségű polgáraik keresztnevét lefordítják, s Jánosból Ioan vagy Ján lesz, vagy színmagyar kereszt- és családneveket torzítanak el, hagyják el róluk az ékezetet, például Tündéből Tunde, Kovácsból Kovacs lesz. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal általános gyakorlata az, hogy az eredeti román, szlovák, szerb útlevélben szereplő írásmódot veszi alapul, s tünteti fel a magyar letelepedési vagy tartózkodási engedélyen; a kérelmezők az esetek nagy részében hiába tiltakoznak ez ellen. A Magyar Baráti Közösség javasolja, hogy abban az esetben, ha egy kérelmező magyarországi tartózkodásra jogosító dokumentumért folyamodik, s magyar nemzetiségűnek vallja magát, akkor használhassa nevét a magyar nyelv szabályai szerint. /D. L.: Magyarországon sem lehetnek magyarok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./

2004. március 1.

Február 28-án Erdélybe látogatott Lamperth Mónika belügyminiszter, aki az erdélyi magyarság politikai vezetőivel találkozott, és előadást tartott Magyarkapuson az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az Önkormányzati Menedzsment Alapítvány által közigazgatásban dolgozó szakemberek részére szervezett tanfolyamon. A belügyminiszter közölte: a magyar kormány eddig is támogatta és a jövőben is támogatja, hogy Románia mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Lamperth Mónika Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezetőségével. A belügyminiszter emlékeztetett: Magyarország és Románia egyaránt kihirdette az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, amely szerint a helyi önkormányzatok jogosultak együttműködni más államokban működő önkormányzatokkal. Markó Béla, az RMDSZ elnöke előadásában Románia európai integrációjának kérdését boncolgatta. Az integráció a határok leomlását, a romániai magyarság és az anyaország egymáshoz való közeledését segíti elő. A sajtótájékoztatón a belügyi tárca vezetője elmondta: Magyarország azt szeretné, ha európai uniós csatlakozása nyomán nem alakulna ki valamiféle „új függöny”. Románia és Magyarország között további együttműködési megállapodásokat készítenek elő. Közölte: április 27-én és 28-án találkozik román kollégájával, akivel határforgalmi egyezményt ír alá Bukarestben. Ez várhatóan tartalmazni fogja a Székelyhíd–Létavértes határátkelőhely megnyitásának tervét is. Lamperth Mónika ezután Nagyváradra utazott, ahol megbeszélést folytatott az ottani RMDSZ-székházban. /B. T.: Magyarország nem szeretne "új függönyt". Erdélybe látogatott Lamperth Mónika magyar belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 1.

A magyar hatóságok megvizsgálják annak lehetőségét, hogy rövidítsék a vízumbeszerzés idejét – közölte Magyarkapuson Lamperth Mónika. A Krónika kérdésére a magyar belügyminiszter elmondta, román részről érdeklődés mutatkozik a magyar önkormányzati modell iránt. Budapest megvizsgálja a vízumbeszerzés ideje rövidítésének lehetőségét. A tárcavezető az érintettek személyiségi jogaira hivatkozva nem válaszolt arra, hogy kérte-e a román állam a Magyarországon élő, a kézdivásárhelyi Agache-, illetve a székelyudvarhelyi Cserehát-perben elítélt Orbán Daniella, valamint Bardócz Csaba kiadatását. /R. Sz.: Vizsgálják a vízumkibocsátási idő csökkentésének lehetőségét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 1.

Feltartóztatták a román határon és nem engedték belépni az országba Bayer Zsolt magyar újságírót a borsi határállomás román határőrei február 28-án hajnalban. Szemtanú elmondása szerint hajnali fél négykor Bayer Zsoltot a határátkelő hely román oldalán a határőrök feltartóztatták és közölték vele: nagyon sajnálják, de nem engedhetik be Romániába, mert neve ott szerepel az ő számítógépes tilalmi listájukon, amely a Romániából kitiltott személyekről készült. Székelyudvarhelyi forrásból az MTI úgy értesült, hogy Bayer Zsolt magánlátogatásra érkezett volna Romániába, ahol ismerőseivel, barátaival akart találkozni. – Politikai megfontolásból senkinek sem lehet megtiltani, hogy beutazhasson Románia területére – szögezte febr. 28-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke azzal kapcsolatban, miszerint Bayer Zsolt újságírót a román határőrség nem engedte belépni az országba. Lamperth Mónika belügyminiszter Magyarkapuson közölte, nem tud érdemben nyilatkozni a hivatalos helyen meg nem erősített hírrel kapcsolatban, előbb alaposan kell tájékozódnia. Az újságírói kérdés elhangzásakor román hivatalos részről még nem erősítették meg a hírt Bayer Zsolt feltartóztatásáról. Markó Béla az újságíróknak elmondta: az RMDSZ is csak nem hivatalos forrásból értesült az esetről, ezért tájékoztatást kért a román kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a vezetőitől. Ez utóbbiak ígéretet tettek, hogy informálják majd a magyarok politikai szervezetét. Markó leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy valakit politikai álláspontja miatt ne engedjenek be a határon, legalábbis politikai megfontolásból senkinek nem lehet megtiltani azt, hogy Romániába beutazzon. Ami Bayer Zsolt politikai nézeteit illeti, maga Markó sem ért egyet azokkal, de az RMDSZ elnöke szerint politikai álláspontokkal szemben csak politikai eszközökkel szabad fellépni. /Bayer Zsoltot feltartóztatták a román határon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./ Az, hogy Bayer Zsolt kitiltását Tőkés Lászlótól Markó Béláig és Smaranda Enachéig politikai érzelmeitől függetlenül mindenki elítéli, annak a jele, hogy az alapvető szabadságok és a méltányos eljárások tekintetében immár létezik valami egyetértés-minimum, írta Bakk Milklós. Azonban Bayer Zsolt kitiltása a szerző autonómiával kapcsolatos állásfoglalására vezethető vissza, ez a román politikai elit gondolkodásmódjának változatlanságát mutatja. A kilencvenes évek elején Romániából kitiltott Eva Maria Barki és Doru Braia szintén az autonómia kulcsszavával vétett az ellen, amit nemrégiben Adrian Nastase a „románok sértegetésének” nevezett. Minderre akkor kerül sor, amikor Adrian Nastase kormánya az uniós tárgyalások felügyeletét egy titkosszolgálati múlttal rendelkező államminiszterre bízza. /Bakk Miklós: Egy kitiltás olvasata. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 10.

Az Országgyűlés márc. 9-én megerősítette a katasztrófák esetére vonatkozó magyar–román együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt. Lamperth Mónika belügyminiszter elmondta: az egyezmény célja, hogy a két ország illetékes szervei együttműködjenek a katasztrófák megelőzésében, valamint a bekövetkezett katasztrófák és súlyos balesetek következményeinek mérséklésében és felszámolásában /Megerősítették a magyar–román segítségnyújtási egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2004. április 28.

Ápr. 27-én megállapodást írt alá Bukarestben Lamperth Mónika magyar és Ioan Rus román belügyminiszter. – Az Európai Unió biztonsága szempontjából kulcskérdés a magyar és a román rendészeti, határőrségi, bevándorlási illetve migrációs hivatalok és intézmények együttműködése – hangsúlyozta Bukarestben Lamperth Mónika, aki belügyi küldöttség élén kétnapos hivatalos látogatást tesz Romániában, s vendéglátójával, Ioan Rus belügyminiszterrel kétoldalú közúti és vasúti határforgalmi egyezményt, illetve egy végrehajtására vonatkozó kormányközi megállapodást írt alá. Egyetértettek abban, hogy növelni kell a határátkelők számát, és korszerűsíteni a már meglévőket. Lamperth Mónika ehhez hozzáfűzte, román kollégája megígérte: intézkedni fog, hogy a Létavértes–Székelyhíd határátkelő román oldalán az infrastruktúra minél hamarabb kiépüljön. /Román–magyar egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./ A nyáron nyílhat meg a Létavértes-Székelyhíd közötti új határátkelő, s itt vezetik be először az egyidejű, közös vám- és útlevél-ellenőrzést a magyar és a román határrendészeti hatóságok – közölte Bukarestben Lamperth Mónika belügyminiszter asszony. /Lamperth Mónika Bukarestben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

2004. június 19.

Magyarország vizsgálatot kezdeményez az Európa Tanácsban (ET), ha nem szűnnek meg a vajdasági magyarok elleni támadások – figyelmeztetett Lamperth Mónika belügyminiszter jún. 18-án Szabadkán, egy fórumon. A miniszter asszony a vajdasági önkormányzati és helyi közösségi vezetők képzésének szentelt tanfolyamsorozat megnyitóján beszélt erről. A fórumot a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) szervezte. A vajdasági magyar önkormányzati képviselőkön kívül a délvidéki magyarok politikai képviselői és budapesti szaktárcák szakértői vesznek részt rajta. Lamperth Mónika közölte, hogy Magyarországot aggodalommal tölti el az, hogy az utóbbi időben bántalmazások, atrocitások és gyalázkodások érik a magyarokat a Vajdaságban. "Magyarország nem fogja tétlenül nézni, hogy vajdasági magyar honfitársaink napról-napra feszültségben éljenek... Hiszünk a szerb demokratikus erők erejében és bölcsességében. Abban, hogy nem engedik meg a magyarellenes támadások folytatódását. Ha Szerbia méltó módon fog bánni magyar polgáraival, akkor Magyarország lesz az első, amely a nemzetközi szintéren mindent megtesz azért, hogy Szerbia-Montenegró nemzetközi elfogadtatása megfelelő legyen" – mondta. /Magyarország vizsgálatot kezdeményezhet az atrocitások ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

2004. június 22.

Nenad Csanak vajdasági parlamenti elnök szerint megengedhetetlen, hogy Lamperth Mónika magyar belügyminiszter a szerb hatóságok hatáskörébe tartozó dolgokkal foglalkozik, ugyanakkor a politikus úgy látja, a szerb belügyminiszternek azonnal le kellett volna mondania a Vajdaságban megszaporodó „soviniszta incidensek” miatt. Lamperth Mónika a hétvégén egy szabadkai önkormányzati fórumon felszólalva azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben nem szűnnek meg a vajdasági magyarok elleni támadások, Budapest vizsgálatot kezdeményez az Európa Tanácsban (ET), hogy – szükség esetén – a szervezet szankciókkal vessen véget a kisebbségellenes megnyilvánulásoknak. Csanak a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) nevű párt elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség legfőbb szövetségese a tartományban. /Nenad Csanak tiltakozik. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ Magyarország fenntartja azon álláspontját, hogy az Európa Tanácshoz fordul, ha nem szűnnek meg a vajdasági magyarok elleni támadások, ugyanakkor bízik a szerb demokratikus erőkben – jelentette ki Lamperth Mónika belügyminiszter jún. 22-én Budapesten. Arra az újságírói kérdésre, hogy pontosan mikor fordulnának az Európa Tanácshoz, milyen haladékot adnának Szerbiának, azt válaszolta: "nem fogunk késlekedni". /Lamperth megerősítette a magyar álláspontot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2004. augusztus 14.

Lamperth Mónika belügyminiszter kivételes méltányosságból engedélyezi 160 vajdasági magyar letelepedését Magyarországon. A jelenleg részben magánszálláson, részben pedig a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának (BM BÁH) befogadó intézményeiben élő 160 vajdasági magyar ügyében az eljárást az érintettek kérelmére folytatják le. /Elvi döntés a vajdasági magyarok letelepedéséről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2004. október 19.

Az MSZP okt. 16-i tisztújító kongresszusának döntése alapján a párt elnöke Hiller István, az elnökhelyettes Szekeres Imre, a két alelnök Juhász Ferenc és Újhelyi István lett. Az elnökségben a régi gárdából benn maradt egy-két ember, így Kiss Péter, Lamperth Mónika, Lendvai Ildikó és Mandur László. /Politológusok az MSZP új vezetéséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2005. január 18.

Január 17-én budapesti látogatásra érkezett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Közös magyar–román kormányülést tartanak az idén ősztől minden évben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten. A magyar kormány által tervezett nemzeti vízummal kapcsolatban Gyurcsány elmondta: azt nem etnikai alapon kívánják megadni, hanem a szomszédos ország azon állampolgárainak, akik többször szeretnének Magyarországra utazni. Kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok legális képviselőinek autonómiatörekvéseit támogatja. A megbeszélés témája volt Verespatak is, Tariceanu kijelentette: a terv kivitelezése még nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány minden lehetséges gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontot figyelembe vesz majd, és tekintettel lesz minden európai normára is. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csíkszeredai főkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni. Gyurcsány elmondta, egyetértettek román partnerével abban, hogy a következő időszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra. A Budapestre látogató román küldöttségnek tagja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Tariceanu szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja az RMDSZ, hozzájárulása alapvető jelentőségű mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban. Calin Popescu Tariceanu találkozott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint Orbán Viktorral. /Gyurcsány–Tariceanu találkozó Budapesten. Magyarországon kezdte a bemutatkozást az új román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Felmerült a Trianon film erdélyi vetítése körüli botrány is. A román miniszterelnök óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek sem az egyes román hatóságok túlbuzgóságát, de Koltay Gábor rendező témaválasztását sem. Hiller István kulturális miniszter, aki Markó Béla román miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet, a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. A román küldöttség tagjai kétoldalú tárgyalást folytattak magyar partnerükkel. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter Somogyi Ferenccel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Persányi Miklóssal, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Vasile Blaga belügyminiszter Lamperth Mónikával tárgyalt. /Csinta Samu: Bukarest felé tekint Gyurcsány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

2005. március 18.

Ausztria és Magyarország segíteni kívánja Romániát uniós csatlakozási felkészülésében, ezért a három ország belügyminiszterei március 17-én együttműködési megállapodást írtak alá Budapesten az illegális migráció, a szervezett bűnözés és a korrupció visszaszorítása érdekében. Lamperth Mónika belügyminiszter Liese Prokop osztrák és Vasile Blaga román miniszterrel több dokumentumot is aláírtak a 2005–2006-os akcióterv keretében. Vasile Blaga román belügyminiszter, megköszönve a két ország támogatását, olyan történelmi időpontnak nevezte a találkozót, amely új fejezetet nyithat az ország biztonságpolitikájában. /Osztrák–magyar–román biztonságpolitikai megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2005. május 4.

Az a cél, hogy a határon túl élő magyar nemzetiségűek részére a magyarországi belépés, tartózkodás, letelepedés és az állampolgárság megszerzése könnyebb legyen, fejtette ki Lamperth Mónika belügyminiszter a magyar állampolgárságról szóló törvény és az idegenrendészeti törvény módosításáról szóló javaslat vitájában. Bevezetik a nemzeti vízum új intézményét, amely legfeljebb öt évre biztosít folyamatos tartózkodási lehetőséget, de nem jogosít fel munkavállalásra, tanulásra és családegyesítésre. A költséges hatósági orvosi vizsgálat kötelezettségét is megszüntetik. A parlamenti pártok vezérszónokai támogatásukról biztosították az előterjesztést. Avarkeszi Dezső, (MSZP) összefoglalva a javaslatot, elmondta: a jelenlegi 42 hónapról 19–20 hónapra csökkenti a határon túl élő magyarok állampolgárságának megszerzését. A módosítás értelmében a letelepedési engedély megszerzése után rögtön kérhető a honosítás, és a belügyminiszternek 12 hónapja van arra, hogy az államfő elé terjessze. Visszahonosítás esetén ez hat hónap – tette hozzá. Az állampolgári vizsga díja 28 ezer forintról ötezer forintra csökken, és vizsgamentességet kapnának mindazok, akik magyar nyelven érettségiztek. Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz) szerint az előterjesztés pótcselekvés, „a bűntudat megnyilvánulása”, amiért a kormánypártok „nemtelen eszközökkel” kampányoltak a kettős állampolgárság ellen a decemberi népszavazást megelőzően. /A könnyített honosítás vitája kezdődött az Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

2005. július 27.

Hetven-száz lakósátor beszerzését finanszírozza a romániai árvízkárosultak megsegítésére saját forrásból a magyar Belügyminisztérium. Lampert Mónika belügyminiszter azután döntött erről, hogy telefonon megbeszélést folytatott Nagy Zsolt román távközlési miniszterrel, aki a segítségét kérte. A belügyminiszter a Magyar Vöröskereszt vezetőivel közösen adománygyűjtő akció elindítását kezdeményezi. Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter levélben köszönte meg magyar kollégájának, Somogyi Ferencnek azt a segítséget, amit Magyarország nyújtott az árvíz sújtotta területeken. /Újabb magyar segítség az árvízkárosultaknak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2005. augusztus 22.

Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntette ki Sólyom László köztársasági elnök az önkormányzatiság és a háromszéki magyar közösség érdekében kifejtett eredményes munkájáért. A kitüntetést Lamperth Mónika belügyminiszter augusztus 19-án adta át. /Kitüntették Albert Álmost. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

2005. augusztus 29.

Minden lehetséges forrást mozgósítunk annak érdekében, hogy a székelyföldi árvíz sújtotta települések lakóin segíthessünk – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki, Markó Béla szövetségi elnök felkérésére, az árvíz sújtotta székelyföldi települések megsegítésére alakult országos operatív munkacsoport koordinálását vezeti. Gyurcsány Ferenc kormányfő és Lamperth Mónika magyar belügyminiszter is telefonon érdeklődött a székelyföldi helyzetről. Bejelentette, hogy jelentős szállítmány indul Magyarországról. Gyurcsány Ferenc javaslatára a magyar pénzügyminisztérium 30 millió forintot utal át arra a bankszámlára, amelyet az RMDSZ nyitott az árvízkárosultak megsegítésére. /RMDSZ operatív munkacsoport az árvízkárosultak megsegítésére. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

2005. október 5.

Részben elhárultak az új határátlépési szabályzat alkalmazása következtében jelentkező nehézségek, azt követően, hogy Románia és Magyarország határrendőrségei október 4-én együttműködési megállapodást írtak alá, jelentette be Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, hozzátéve, hogy az úti célt igazoló iratokat csak azoknak kell felmutatniuk, akik a Schengen-övezetbe utaznak. A Schengen-övezetbe nem tartozik bele Nagy Britannia és Írország, illetve a tavaly május 1-jén az Európai Unióhoz csatlakozó Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Magyarország, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Málta és Ciprus. Tariceanu szerint nem kell felmutatni a szomszédos országba utazóknak meghívólevelet, vagy egyéb úti célt igazoló iratot, ez a kötelezettség azokra sem vonatkozik, akik bevásárlási céllal mennek Magyarországra. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az elmúlt napokban többször is egyeztetett Vasile Blaga belügyminiszterrel. A román politikussal Lamperth Mónika belügyminiszter is egyeztetett, és javaslatot tett arra, hogy csak a Schengen-országok esetében alkalmazzák ezt a szigorú szabályt. /Könnyebben utazhatunk Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2006. február 14.

Hamarosan megállás nélkül haladhatnak át a vonatok a román–magyar határon – közölte február 13-án Borbély László, területrendezésért és közmunkálatokért felelős megbízott miniszter, miután Budapesten a magyar kormány több tagjával találkozott. A politikus megbeszélést folytatott Lamperth Mónika belügyminiszterrel és Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterrel. A szakértők februárban Aradon találkoznak, hogy véglegesítsék az elképzelés gyakorlatba ültetéséhez szükséges eljárásokat. /Megállás nélkül a román–magyar határon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2006. május 29.

Gyurcsány Ferenc hallgat a kormánylistáról és a várt kormányprogramról. A hét végén a magyar sajtóban megjelent kormánynévsor közel áll a valósághoz. A sajtóhírek szerint Szilvásy György lesz a kancelláriaminiszter, Hiller István az oktatási és kulturális miniszter, Kiss Péter a szociális és munkaügyi miniszter, Petrétei József az igazságügyi és rendészeti tárca vezetője, Lampert Mónika az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Veres János marad a pénzügyminiszter, Gráf József a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az SZDSZ bejelentette, hogy Molnár Lajos lesz az egészségügyi miniszter, Kóka János marad a gazdasági tárca élén, és továbbra is környezetvédelmi miniszter lesz Persányi Miklós. Az új kormány várhatóan június 2-án mutatkozik be és 9-én teszi le az esküt. /A magyar sajtó kitalálta a miniszterlistát. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2006. június 3.

Gyurcsány Ferenc Molnár Lajost egészségügyi miniszternek, Gráf Józsefet földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, Kóka Jánost a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére, Szekeres Imrét a Honvédelmi Minisztérium, Petrétei Józsefet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Persányi Miklóst a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Göncz Kingát a Külügyminisztérium, Hiller Istvánt az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Lamperth Mónikát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Veres Jánost a Pénzügyminisztérium és Kiss Pétert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének jelöli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterjelölt Szilvásy György – jelentette be a kijelölt miniszterelnök június 1-jén. Kiss Péter lesz a miniszterelnök politikai helyettese, és a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal egyben ellátja a miniszterelnök kabinetjének feladatait is. /Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./ Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója úgy fogalmazott: ,,Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít”. Formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: ,,az MSZP nem képes megújulni. Reformkormányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc.”    /Ugyanazok kormányoznak, akik miatt nagy a baj (Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2006. szeptember 19.

Déván a Téglás Gábor Iskolában a tanévnyitón jelen volt Lamperth Mónika, Magyarország önkormányzati és területfejlesztési minisztere, Borbély László középítkezési és területfejlesztési, valamint Winkler Gyula kereskedelmi és gazdasági megbízott miniszter. – Lamperth Mónika miniszter asszonnyal a két minisztérium közti kapcsolatról tárgyaltam – jelentette ki Borbély László miniszter. – A további két hónapban majd közösen készítjük elő a Budapesten, a közös őszi kormányülésen véglegesíthető területfejlesztési terveket. Ide tartozik a Tisza-vízgyűjtő medence területrendezési tanulmányának elkészítése. Fontos a kistérségi politikában való gondolkodás. Magyarországon összesen 163 ilyen, kistérségi régió működik. Romániában csak az új közigazgatási törvény szentesítette a kistérségi régió lehetőségét, ám ez nálunk még gyerekcipőben jár – közölte Borbély László. A dévai iskola Hunyad megye egyetlen magyar közép- és szakiskolai képzést nyújtó állami oktatási intézménye, Borbély kifejtette: – A szórványoktatás terén a dévai Téglás Gábor iskola fontos állomás, amelynek megvalósításához mind a magyar, mind a román kormány hozzávetőlegesen egyformán járult hozzá: magyar részről 300 millió forint, míg román részről 170.000 euró értékű befektetés történt. A négyszintes létesítmény bentlakásában és étkezdéjében még folynak a munkálatok, de ezek pár hónapon belül befejeződnek. /N.-H. D.: Magyar–román miniszteri „kistalálkozó”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./


lapozás: 1-30 | 31-36




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998