udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Laskay Adrienne

2000. november 27.

Kolozsvárra hazalátogatott Szalay Miklós zeneszerző, zenetanár nemzedékek megbecsült irányítója, tanára. Pályája szülővárosából, Aradról indult és Kolozsváron folytatódott: a Magyar Művészeti Intézetben, majd a Gh. Dima Zenekonzervatóriumban szerzett zenetanári és zeneszerzési diplomát. Hosszú évekig tanította a Gh. Dima Zenekonzervatórium magyar nyelvű csoportjait szolfézsre, partitúraolvasásra, összhangzattanra, formatanra. Megrokkant egészséggel elhagyta az országot és Ausztriába emigrált. Jelenleg Bécsben él, ahol zeneszerzői munkássága mellett számítógépes kottagrafikával foglalkozik. Munkássága felöleli a kórusra írt művek egész sorát, kamarazeneműveket, zongoradarabokat, egy zongoraversenyt stb. A kolozsvári Állami Magyar Opera Szalay Miklós 70. születésnapja alkalmából szerzői estet rendez nov. 27-én a művész-tanár tiszteletére. /Laskay Adrienne: Szalay Miklós zeneszerző 70 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2001. november 10.

Kolozsváron a Magyar Opera felvállalja az erdélyi kortárs magyar zeneszerzők műveinek bemutatását. Szalay Miklós után Demény Attila az a zeneszerző, aki egész estét betöltő műsorral, zeneszerzői munkásságának mintegy keresztmetszetével jelentkezett az operában. /Laskay Adrienne: Demény Attila szerzői estje. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2002. március 16.

Izraelben megírt, itthon Laskay Adrienne gondozásában megjelent első kötete után most a hazatekintő Szinberger Sándor újabb három könyvvel gazdagította a hazai operairodalmat, a magyart és a románt egyaránt. A három kötet cím szerint: A visszatekintő számadása, Vesszőparipáim, A közönség rászedésének rövid antológiája. Szinberger Sándor visszaemlékezett a kolozsvári színjátszás utolsó hatvan esztendejére, "mint szem- és fültanú, no meg egy kissé mint cselekvő részese az eseményeknek". A nyolcvanadik évét betöltött Szinberger Sándor zeneszerzést tanult a kolozsvári Zeneakadémián és művészettörténetet a Bolyai Tudományegyetemen. 1951-ben lett főrendező a Magyar Operában, 1956-tól pedig ugyanott igazgató és főrendező. 1974-i volt a Magyar Opera igazgatója, utána a kolozsvári román operánál dolgozott még négy évet. Sikerei voltak külföldi rendezésein is, hiszen dolgozott Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, sőt, Egyiptomban is rendezte az Aidát! 1978-ban kivándorolt Izraelbe, ahol újságíróként dolgozott, később pedig egyetemi tanárként és operaszerzőként. Azonban Izraelben is megmaradt jó magyarnak. Bizonyíték rá ez a négy, magyarul megírt és megjelentetett könyv. /Kovács Ferenc: A visszatekintő számadása. Szinberger Sándor gondolatai az operáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2002. március 21.

A Budapesti Tavaszi Fesztiválon a kolozsvári Magyar Opera Kálmán Imre A bajadér című operettjét mutatja be a társulat márc. 22-én, az Operettszínházban. /Laskay Adrienne: A bajadér Budapestre utazik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2002. április 12.

Mester József /Welland, Kanada, 1927. aug. 10. ? Vecsés, 2002. ápr. 8./, a kolozsvári Magyar Opera egykori énekese Vecsésen örök búcsút vett a földiektől. Több emlékezetes alakítása volt. A közelmúltban már mint nyugdíjasnak tapsolhatott Kolozsvár közönsége utolsó fellépéséhez, Vajda János: Mário és a varázsló című operájában. /Laskay Adrienne: In Memoriam Mester József (1927?2002) . = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2002. szeptember 11.

95 éves korában elhunyt Kallós József (1907-2002), a kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese és Eisikovits Miksát követő második igazgatója. Kallós József először operettszerepekben lépett fel. Később elvégezte a kolozsvári zeneakadémia ének szakát és eljutott a nagy opera és operett tenorszerepekig. A Magyar Opera élén eltöltött évek (1950. ápr. 1. - 1952. jan. 1.) gyümölcsözőek voltak az intézmény számára. 1952-ben lemondott az intézmény vezetéséről, és feleségével, Wilkovits Kató mezzoszopránnal együtt átszerződött a Román Operaházhoz. A Magyar Opera közönsége még sokáig tapsolhatott művészetének mint meghívott vendégnek. /Laskay Adrienne: In memoriam Kallós József (1907-2002). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2003. október 8.

Szept. 29-én Bécsben elhunyt Szalay Miklós zeneszerző. Alig pár év telt el azóta, hogy Kolozsváron a Magyar Opera szerzői est keretében ünnepelte a zeneszerző Szalay Miklós, a kolozsvári G. Dima Zeneakadémia egykori tanára 70. születésnapját. Gyógyíthatatlan kórral küzdött, halála mégis döbbenetet okozott barátai, egykori tanítványai körében. Tájfutóként hódolt természetszeretetének, még önként vállalt bécsi emigrációja után is. Csellóversenye mellett a már Bécsben komponált vonósnégyesét sikerrel mutattak be mind Ausztriában, mind Magyarországon, énekkari műveit a Magyar Opera énekkara adta elő. /Laskay Adrienne: Szalay Miklós (1930-2003). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2004. január 23.

Január 22-én Kárpát-medence-szerte megemlékeztek a Himnusz születésnapjáról, a Magyar Kultúra Napjáról. Budapesten a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek elismerésével ünnepeltek. Marosvásárhelyen első alkalommal tartottak emlékezést a Kultúrpalotában. Az EMKE Maros megyei szervezete és a Tompa Miklós Társulat közös szervezésében Bánffy Miklós Szétszórtan című művéből hallottak részleteket a jelenlevők. Találkozóra hívta a képzőművészeket Nagyváradon a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A tárlaton 38 bihari és magyarországi művész munkái, festmények, akvarellek, grafikák, szobrok, fafaragványok voltak láthatók. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében a Szobrok szabadsága címmel ünnepi estet rendeztek, amelynek díszvendége Melocco Miklós magyarországi szobrászművész volt. Kolozsváron a Magyar Opera társulata Dehel Gábor rendezésében Erkel Ferenc István király című operáját adta elő. A két felvonás közti szünetben Laskay Adrienne A Kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve című kötetét mutatták be. Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szervezésében ünnepeltek, vetítették a Bánk bán című operafilmet. Székelyudvarhelyen a régió népzenei kincseit leltározó konferenciával ünnepeltek. Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást Moldvai, gyimesi csángó, mezőségi és kalotaszegi magyar népzenegyűjtés címmel. Haáz Sándor az irányításával kiadott Törpe-Daloskönyvek sorozatot mutatta be. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át a Márai Sándor-díjakat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjakat, a Bibliotéka emlékérmeket, A kultúra támogatója, valamint A kultúra pártfogója elismeréseket Budapesten. Márai Sándor-díjat kapott Monoszlóy Dezső Ausztriában élő író, hat évtizedes regényírói és költői munkásságáért. /Antal Erika, Botházi Mária, Farkas Réka, Pengő Zoltán, Zilahi Imre: Díjeső és művészeti estek a Magyar Kultúra Napján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2004. január 24.

Bemutatták Laskay Adrienne A kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve /Erdélyi Hírlap Kiadó, 2003/ című kötetét. A többszázoldalas kötet forrásdokumentumnak is tekinthető, hiszen az intézmény archívuma hiányos. /(Rostás-Péter Emese): Könyvek és opera a magyar kultúra napján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2004. augusztus 7.

Idén ünnepli 40 éves fennállását a Gyulai Várszínház. A nyaranta megrendezett Várjátékok állandó vendége a kolozsvári Magyar Opera, mely ez alkalommal a nyolcadik (egyben utolsó) Erkel-opera, a Dózsa György bemutatójával emelte az ünnepi hangulatot. 1991 óta majd minden nyári évadban, a Magyar Opera társulata a Gyulai Várszínházzal együttműködve sorozatban mutatta be Erkel operáit – a nyolc operából hatot. Az Erkel-művek mellett mindig színre vitt egy-egy operát, operettet vagy táncjátékot is. A bemutató közönsége lelkesen ünnepelte a kolozsvári társulat produkcióját. Magi István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának művészeti főosztályvezetője dr. Hiller István miniszter nevében a nyolc Erkel-opera bemutatásáért díszoklevelet nyújtott át a társulatot képviselő Simon Gábor igazgatónak, mellyel a kolozsvári Magyar Opera társulatát miniszteri elismerésben részesíti a magyar zene, elsősorban Erkel Ferenc operáinak évről évre repertoáron tartó magas művészi fokon előadott sorozatáért. Ezen kívül dr. Hiller István miniszter Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott Hary Béla karmesternek, a Magyar Opera örökös tagjának a hosszú évtizedeken átnyúló kimagasló művészi munkásságáért, a nyolc Erkel-opera színpadra állításáért és zenei vezetéséért. Dr. Perjési Klára polgármester díszoklevéllel jutalmazta Valkay Ferenc koreográfust, az Erkel-operák koreográfiájának megálmodóját. – A Gyulai Várszínház rendezésében tudományos ülés keretében emlékeztek meg Erkel Ferencről. /Laskay Adrienne: A kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2004. augusztus 7.

A világon egyedülálló vállalkozást valósított meg a kolozsvári Magyar Opera és a Gyulai Várszínház: az összes Erkel-opera bemutatását. A sorozat 1991-ben kezdődött, és az idén, 2004-ben ért véget. A Hunyadi László bemutatását követte 1992-ben a Bánk bán, majd 1993-ban a Brankovics György. Kétévi szünet után következett az István király színrevitele, 1998-ban a Névtelen hősök, 2000-ben a Bátori Mária, 2002-ben a Sarolta került műsorra, most pedig a Dózsa György. A tudományos ülésszak témája: Erkel Ferenc operái. Előadást tartott többek között a Erkel-operákat Kolozsváron színpadra segítők közül Laskay Adrienne karmester, karigazgató, a nyolc opera előkészítéséről Simon Gábor igazgató értekezett, a dramaturgiai feladatokról Hary Béla karmester beszélt. Kiállítás nyílt Gyulán "Nyolc Erkel opera Gyulán" címmel. – Tallián Tibor volt lett a kezdeményezője az összes Erkel-opera megjelentetésének. /S. Muzsnay Magda: A kolozsvári Magyar Opera háromnapos jelenléte Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2006. július 12.

Immár ötödik éve rendezi meg Miskolc városa a Bartók Béla nevével fémjelzett Nyári Nemzetközi Operafesztivált. Fellépett kolozsvári Magyar Opera is Kodály Zoltán Székely fonójával. A karigazgató Kulcsár Szabolcs, díszlet-jelmeztervező Witlinger Margit, koreográfus Juhász Anikó volt, karmester Hary Béla, a rendezés Demény Attila munkája. Az előadást a társulat megismételte Sátoraljaújhelyen. /Laskay Adrienne: „Bartók + Verismo 2006” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2007. július 25.

Július 27-én mutatják be a kolozsvári Polgármesteri Hivatalban az életrajzi lexikont, amely válogatást nyújt a Kolozsváron élő és alkotó jeles személyiségek lexikális adataiból 1800-tól napjainkig. A Kanadában élő dr. Dan Fornade egyetemi tanár által szerkesztett kötet számos munkatárs közreműködésével valósult meg. A válogatás román, magyar, német és más nemzetiségű személyiségek életrajzi adatait és munkásságát közli. A román nyelvű kiadvány a maga nemében egyedülálló kezdeményezés. A kötet 1200 elit értelmiségit mutat be. Függetlenül a válogatás vitatható szempontjaitól, e lexikon mindenképpen figyelmet érdemel. /Laskay Adrienne: Kolozsvári személyiségek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2008. január 19.

„Serkenj fel, kegyes nép!” címmel került sor tavaly arra az általános- és középiskolások számára meghirdetett Kárpát-medencei Kodály-vetélkedőre, amelyet a Magyar Zenei Tanács, a Jeunesse Musicales Hungary, valamint a Romániai Magyar Zenetársaság szervezett. Demény Attila zeneszerző is a zsűri tagja volt, aki hangsúlyozta, a résztvevő 106 csapat tagjai és a felkészítő tanárok egészen kivételes, különleges teljesítménye többszöri méltatást is megérdemel. Rendkívüli volt, hogy 106 csapat jelentkezett a Kárpát-medencéből. Ez 106 csapat a felkészítő tanárokkal együtt kb. 700 (!) megszállott embert jelent, ők több hónapig intenzíven, kitartóan Kodállyal foglalkoztak. Nagy öröm volt az is, hogy a 2006-os Bartók-vetélkedőhöz hasonlatosan a 2007-es Kodály-vetélkedő is Kárpát-medencei lett. A magyar–magyar kulturális integráció szellemében folyt a vetélkedő. A legnagyobb elégtétel a vetélkedő szakmai színvonala volt. A Duna Televízió viszont – enyhén szólva – kihátrált a rendezvény mögül. Pedig a résztvevőknek, annak a 700 diáknak az lett volna a legnagyobb jutalom, ajándék, ha a Duna Televízió felfigyel rájuk, hiszen az hivatása, hogy tájékoztassa a világ magyarságát. /Laskay Adrienne: Még egyszer a Kárpát-medencei Kodály-vetélkedőről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2008. április 14.

Április 12-én a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Arról határoztak, hogy megreformálják az egyesület elnökségi összetételét és munkáját, a visszavonuló Kötő József elnök helyébe megválasztották Dáné Tibor Kálmánt, és április 12-ét erdélyi magyar közművelődési napnak nyilvánították. Kiosztották az EMKE 2008-as díjait. Kötő József elnöki beszámolójában áttekintette az EMKE tevékenységét, amely több ezer magyar civil szervezetet koordinál. Tavaly magyarországi alapítványi támogatásokból 10 millió forintot osztott ki a magyar házak kiépítésére (Nagyenyeden, Zilahon, Besztercén, Vajdahunyadon, Szilágysomlyón, Visón, Désen stb.). Fontos megvalósítás volt Kolozsváron a Szabédi-ház újjáépítése, ahol az Erdélyi Magyar Irodalom Kézirattára működik, valamint a Györkös-Mányi Albert Emlékház korszerűsítése. Az alapszabály módosítása nyomán megszűnt az ügyvezető elnöki funkció, és létrehozták a tanácsosi tisztséget. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnöki beszámolójában a tavalyi év eredményei közé sorolta a Pusztinai Csángó Kulturális Központ megteremtését, a www.emke.ro honlap beindítását, a hazai és magyarországi civil szervezetekkel kialakított kapcsolatokat. Idén július végén a Kolozsvár Társasággal megrendezik a kincses városból elszármazottak találkozóját, októberben pedig Kárpát-medencei konferenciát tartanak. A Szabédi-házban fog működni a Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet. Matekovics Mária (Bánság) a szórványsorsban élő 120 civil szervezet munkáját dicsérte. Muzsnay Árpád (Partium) az országhatáron átívelő együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Kiss Jenő (Székelyföld) szerint tavalyi legnagyobb eredményük az uniós pályázatok számbavétele volt. Pozsony Ferenc (Kriza János Néprajzi Társaság) arra hívta fel az EMKE vezetőségének figyelmét, hogy lobbizzon a hazai múzeumokban jelentkező magyar szakemberhiány pótlása érdekében. A tisztújítás során a következőket választották meg: elnök – Dáné Tibor Kálmán; régiói tanácsosok – Matekovics Mária (Bánság), Muzsnay Árpád (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély), Kiss Jenő (Székelyföld), Szép Gyula (társadalomszervezés); főtanácsos – Kötő József, elnökségi tagok – Széman Péter, Guttman Mihály, Házy Bakó Eszter, Beder Pál. Megjutalmazták az erdélyi magyar közművelődésben jeleskedőket. Az EMKE 2008-as díjazottjai: Szilágyi Aladár (Spectator-díj), Háromszék Zenekar (Kacsó András-díj), dr. Bárth János (Bányai János-díj), dr. Széman Péter (Kun Kocsárd-díj), Öllerer Ágnes (Nagy István-díj), Székely Szabó Zoltán (Bánffy Miklós-díj), Balázs Attila (Kovács György-díj), Balázs Éva (Poór Lili-díj), Fazakas Mihály (Szentgyörgyi István-díj), Soó Zöld Margit (Szolnay Sándor-díj), Györffi Dénes (Monoki István-díj), Calepinus Alapítvány (Balázs Ferenc-díj), Irsay Miklós (gr. Mikó Imre-díj), Bálint Lajos (életműdíj), Laskay Adrienne (életműdíj). /Ördög I. Béla: Erdélyi magyar közművelődési számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2008. június 28.

A kolozsvári Magyar Opera gyászolja a tehetséges táncosnőt, az 50-es és 60-as évek felejthetetlen szubrettjét, a népszerű művésznőt, Timkó Editet (1925-2008). Nagyvárad szülötteként 1942-ben kötelezte el magát a színpad szolgálatára. Tehetségét a budapesti Színművészek és Filmművészek Vizsgálóbizottsága működési engedéllyel honorálta. A Népopera megalakulásakor Kolozsvárra szerződött balett-táncosként. Az élet keményen próbára tette, családi tragédiája nem okozott megtorpanást nyugdíjazásáig felfele ívelő pályáján. /Laskay Adrienne: In memoriam Timkó Edit (1925 – 2008) = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2009. április 30.

Az erdélyi magyar táncművészet helyzetképe, illetve a 20. századi magyar tánckutatás erdélyi vonatkozású eredményei kerültek terítékre a Tánc Világnapja alkalmával szervezett tudományos ülésszakon a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Tranzit Alapítvány által szervezett „Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón” elnevezésű tudományos konferencián. Horváth István, a szervező intézet vezetője hangsúlyozta: ki kell lépni az elmúlt évtizedek kisebbségpolitikája által létrehozott skanzenbe zártságból egy sokkal tágabb, a tánc másfajta funkcióit is kereső táncművészet irányába. Laskay Adrienne a Magyar Opera 19. és 20. század eleji tánc „repertoárját” ismertette, Juhász Csilla a Passeggio Historikus Együttes koreográfusa pedig a reneszánsz táncról beszélt. Az előadások kitértek a Romániai Magyar Néptánc Egyesület működésére is. A Deák Gyula által vezetett Háromszék Táncegyüttes keretében jött létre 2005-ben az M Stúdió elnevezést viselő mozgásszínházi műhely. Uray Péter, M Stúdió művészeti vezetője hangsúlyozta, a mozgásszínház műfaja olyan alkalmazott terület, amely bármiből építkezhet a harcművészetektől a balettig, a kortárs táncműfajokon át a színházi megoldásokig. Kelemen Kinga és Sinkó Ferenc előadása is a kortárs tánc bemutatását célozta, a kontakt improvizációról és a GroundFloor Egyesület tevékenységéről esett szó. Könczei Csongor vitaindító előadásának központi kérdése volt, hogy lehet-e beszélni erdélyi magyar néptáncművészetről a szakképzés hiányában? Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora az ősztől induló táncművészeti képzést ismertette. A tudományos ülésszak könyvbemutatóval zárult: a jelenlévők megismerkedhettek Könczei Csilla Táncelméleti írások című kötetével. A kolozsvári EFES (a Babes–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának kiadója) által megjelentetett kiadvány a magyar nyelvű tánckutatás terén hiánypótló. /Musca Szabolcs: Kilépni a skanzen-identitásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2009. szeptember 7.

Elhunyt Barcsay Zoltán zeneművész-tanár, súlyos betegség vitte el augusztus 30-án. Kolozsváron született 1929. május 24-én. Hegedülni a Zsizsmann-konzervatóriumban tanult. A Magyar Operában játszott, az opera egyik alapító tagjaként. Márkos Albert tanár javaslatára a hegedűt brácsára cserélte fel, és szólamvezetőként onnan is ment nyugdíjba. 1954-ben végezte a kolozsvári Gh. Dima Zenekonzervatóriumot, a következő évben már a zenelíceum tanára. Nyugdíjazása után (1992), már betegen, a balett-líceumban korrepetitor volt. Zeneszerzőként elsősorban hangszerelt, többek között Horváth Béla–Szinberger Sándor Kék Duna című operettjét, amely sokáig repertoárdarabja volt az operának. Vezényelt operetteket, Big-Band együttesével évekig koncertezett. Nyugdíjasként közösségi munkában vezette a heti egy összejövetelen az „Öreg fiúk” együttesét a Magányosok Klubjában. Párhuzamosan muzsikált az orvosok zenekarában is. Dalszerző munkásságáért Reményik-díjjal tüntették ki. /Laskay Adrienne: Búcsú Barcsay Zoltántól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2009. október 20.

A kolozsvári Művelődés szeptemberi száma válogatást közölt annak a rendhagyó tudományos ülésszaknak a dokumentumaiból, amelyet egy háromnapos táncművészeti program keretében április 28-30. között tartottak Kolozsvárott. A tartalomból: Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón (Könczei Csongor); A műtánc kialakulása az erdélyi színpadokon (Laskay Adrienne); A néptánctól a táncszínházig (Deák Gyula); Javaslat a romániai magyar intézményesített felsőfokú táncművészeti oktatás bevezetésére (Könczei Csongor). /b. d. : „Táncoló” Művelődés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998