udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Laukó Katalin

1999. november 11.

Nov. 5-6-án a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület ünnepséget szervezett névadója tiszteletére. Kálmány Lajos Magyarpécskán kezdte meg népköltészeti gyűjtőmunkáját, amelynek első termékét Koszorúk az Alföld vadvirágaiból címmel, Pécskáról való alcímmel már 1877-ben kiadta Aradon. Pécskán a Kálmány Lajos Emléknapokat Heinrich József esperes-plébános és dr. Pálfi Sándor, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke nyitotta meg. A pinceklubban megnyílt a pécskai származású Laukó Katalin festményeinek kiállítása. Az ünnepi műsorban fellépett a pécskai Búzavirág felnőtt és ifjúsági együttese, az erdőhegyi Bokréta néptáncegyüttes, a pécskai iskolai énekkar és a Körösköz Irodalmi Kör is. Másnap az ismeretterjesztő tudományos ülés dr. Faragó József kolozsvári professzor előadásával kezdődött, dr. Burány Béla /Zenta/ nemzetünk lassú pusztulásának okait vázolta fel. Szabó Zsolt a Művelődés folyóirat bánsági kapcsolatairól beszélt, majd Csanádi János kisjenői tanár és folklórkutató énekléssel fűszerezett előadása következett. Bemutatták a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület gondozásában megjelent ötödik kötetet: A betyárgyerek az erdőben című Arad környéki népballadákat tartalmazó könyvet, melyet dr. Faragó József szerkesztett. Apáczai Bölöni Sándor folklórgyűjtő már nem érhette meg ezt a bemutatót. A templom falára elhelyezett Kálmán Lajos-emléktáblát leleplezték. /Emléknapok Pécskán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2005. december 22.

December 21-én Aradon, a Jelen Ház kávézójában az aradi nagyközönség is megismerkedhetett – az oslói, temesvári és makói bemutató után – Nagyálmos Ildikó, a lap szerkesztője Félmozdulat című, immár második verskötetével. A kötet kiadója az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ és a budapesti Fiatal Írók Szövetsége. A kötetet Pongrácz P. Mária ismertette. A bemutató után ugyanott volt Laukó Katalin fiatal pécskai festőművész kiállításának megnyitója. /(Kiss): Könyvbemutató és kiállítás-megnyitó a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

2009. április 2.

Április 1-jén megtelt Aradon a Jelen Ház kávézója, ahol a Jelen Galéria vendégül látta az első alkalommal megrendezett Kölcsey-tárlatot. A Kölcsey Egyesület nemrég megválasztott új vezetősége úgy döntött: a hagyományos rendezvényeken kívül újabbakra is gondol, így kért fel aradi magyar képzőművészeket, hogy együtt állítsanak ki munkáikból. Brittich Erzsébet, Eisele-Szűcs Zoé, Kett Groza János, Laukó Katalin, Móré-Sághi Annamária, Ódry Mária, Simó Margit, Siska-Szabó Hajnalka, Szép Zoltán és Takács Mihály két-két alkotása került a falakra. Mind a szervező Kölcsey Egyesület, mind a házigazda Jelen Galéria ezért arra kéri a most kimaradt művészeket, hogy a következő csoportos kiállításon legyenek jelen. A tárlatot házigazdaként Böszörményi Zoltán köszöntő szavai nyitották meg, majd Jankó András elnök ismertette a Kölcsey Egyesület terveit, amelyek nemcsak további tárlatokat, hanem zenei elképzeléseket is tartalmaznak. /Kiss Károly: Kölcsey-tárlat a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2009. augusztus 18.

A közel két méteres Kett Groza János festőművészt nem lehet nem észrevenni, ha végigmegy Arad főutcáján. Kettős nevének az a története, hogy édesanyja német volt, és a második világháború után fenyegette a Szovjetunióba deportálás. Akkor ajánlották neki, hogy vegye fel egyik sógora nevét, a Grozát is. Jól tette, mert így megszabadult a deportálástól. Kett Groza János /sz. Arad, 1941. aug. 3./ Déván végezte a középiskolát, Temesváron a képzőművészeti egyetemet. Az első grafika- és festménytárlata 1971-ben volt. Az 1989 utáni nyitás után jöhettek a külföldi alkotótáborok is. Az évek során több mint 4000 karikatúrája jelent meg hazai és külföldi lapokban. Közel két évtizede tanít Aradon a művészeti népiskolában. Sok művész kikerült a keze, például Siska-Szabó Hajnalka vagy Laukó Katalin. /Kiss Károly: Beszélgetés Kett Groza János képzőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

2009. október 3.

Az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozatába illeszkedő Alma Mater-napok és a X. Véndiák-találkozó keretében október 2-án megnyílt Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban a pécskai Laukó Katalin festménytárlata. A szervező pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke, Nagy István köszöntő szavai után az iskola igazgatója, Király András méltatta az iskola életében premiernek számító eseményt. /Kiss Károly: Laukó Katalin tárlata a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998