udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Leövey Klára

2002. április 26.

Máramarosszigeten a Református Nőszövetség a helyi RMDSZ-szel Leövey Klárára és Szilágyi Istvánra emlékezetek. A 105 esztendővel ezelőtt elhunyt két nagy népnevelő pedagógusra emlékező rendezvényen Bogya Kis Mária lelkipásztora méltatta Teleki Blanka és Leövey Klára barátságát. Leövey Kláráról a kolozsvári dr. Csetri Elekné tartott előadást. Szilágyi István portréját Sipos István református esperes ismertette. Gerstmeyer József, a történelmi Máramaros magyar nyelvű középfokú oktatásával kapcsolatos gondokat vázolta. Az Oktatási Minisztérium jóváhagyta egy magyar középiskola létesítését a 2002/2003-as tanévvel kezdődően Máramarosszigeten, de csak azzal a feltétellel, ha addig sikerül helyreállítani az erre a célra kijelölt épületet. /?Hogy például szolgáljunk". Leövey Klára és Szilágyi István emlékezete. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 26./

2002. május 31.

Oktatási fórumot szervezett május 16-án a Nagybánya területi RMDSZ. A tanácskozás célja a magyar nyelvű oktatás helyzetének felmérése és a lehetséges megoldások számbavétele. Cziple Aurél főtanfelügyelő-helyettes ismertette a megye anyanyelvű oktatásügyi hálózatát érintő problémákat. A magyar gyermekeknek csak 30 százaléka jár magyar tagozatra, a fennmaradó 70 százalék románul tanul." – állapította megVida Noémia nagybányai RMDSZ ügyvezető elnöke. Felsőbányán jobb az arány: 156 magyar nemzetiségű tanulóból jelenleg 115 tanul magyarul. Szinérváralján a legnagyobb gond a szakképzett, fiatal tanárok hiánya, az oktatók többsége vagy bedolgozó, vagy nyugdíja, továbbá a magyar tagozatot átköltöztették egy másik épületbe, ahol nincsenek mellékhelyiségek, sem víz, de pénz sem a helyreállításra. Koltón talán két pedagógus helybéli, a többiek Nagybányáról vagy Felsőbányáról ingáznak, sőt messzebbről is Domokoson 6-8 gyermekkel működő (összevont) osztályok is vannak. Kapnikon már csak I-IV. osztály működik. Magyar óvoda létezik ugyan, de az óvónő szeptemberben Magyarországra távozott, így most – más megoldás hiányában – román óvónő foglalkozik a magyar tagozatos gyermekekkel. Szamosardó a pozitív példa: bentlakásos szórványiskola működik már évek óta. Megnyertek egy pályázatot az Illyés Közalapítványnál a működési költségekre, saját gazdaságuk van, majdnem mindent megtermelnek, amit a gyermekek ellátása igényel. Megyei szinten 10-12 magyar nyelvű tagozat szűnt meg az utóbbi tíz évben. Ezt csak némileg ellensúlyozta a Németh László Gimnázium beindulása. Szinérváralján és Apahegyen a román lakosság egy része veszélyforrásnak érzi a magyar nyelvű oktatást, ennek is köszönhető, hogy a gyermekek egy része nem iratkozik magyar tagozatra, annak ellenére, hogy otthon magyarul beszélnek. Magyarellenes megnyilvánulásokat Felsőbányán is voltak: a román anyanyelvű rajztanárnő letérdepeltette a diákokat, mert azok magyarul beszéltek egymás között. A különböző tantárgyakat, mint rajzot, idegen nyelveket a magyar tagozaton is román anyanyelvű tanárok tanítják, mivel nincs magyar oktató. Ősztől beindulhatna Máramarosszigeten az önálló magyar nyelvű középiskola, a minisztérium azonban az épület helyreállításához kötötte ennek végső jóváhagyását. Az önkormányzat az ígért 400 millió lejnek csak egy részét tudta erre a célra elkülöníteni, a megyétől pedig nem sikerült pénzt szerezni. A máramarosszigeti Leövey Klára Gimnázium sorsa az egész környékre kihatással lehet, hiszen legtöbb településen már csak fakultatív anyanyelvű képzés folyik. Félő: a magyar nyelvű zenei oktatás ősztől nem indulhat majd be Nagybányán. /Dávid Lajos: Oktatási fórum: tartjuk "a formánk". A magyar gyermekeknek csak egyharmada jár magyar tagozatra. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 31./

2002. július 19.

Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő a Máramaros megyei magyar tanügy legégetőbb gondjairól beszélt. Néhány éve a VIII. osztályos diákok már nem felvételi vizsga, hanem az úgynevezett kisérettségi eredményei alapján tanulhatnak tovább valamelyik tanintézet IX. osztályában. A magyar osztályokban végzett VIII. osztályos gyermekek látványosan rosszabbul szerepeltek, mint a megyei átlag. A Németh László Gimnáziumban /Nagybánya/ a bejutási arány 55,7%-os volt, megyei szinten ugyanez az arány 78,9%. Az ősszel induló Leövey Klára Gimnáziumban /Máramarossziget/ meghirdetett két IX. osztályban (56 hely) 30 helyet sikerült eddig betölteni. A sikertelenség miatt oda kell figyelni a tanárok munkájára. Nem mindegy, hogy egy most induló magyar tanintézetben sikerül-e az induló osztályokat feltölteni. Ezzel ellentétben az érettségi eredményei kiemelkedően jobbak voltak. /93,33%-uk sikeresen érettségizett/. A Németh László Iskolaalapítvány pályázatára érkezett 3 millió forint a budapesti Apáczai Közalapítványtól, amelyet egy nagybányai tanári szolgálati lakás, illetve kollégiumi szálláshely vásárlására használnak fel. - Leövey Klára Gimnázium néven új magyar középiskola kezdi meg működését Máramarosszigeten. Az épületben folynak a munkálatok. A gimnázium összesen 13 osztályteremmel fog működni, s lesz benne egy tanári szoba, igazgatóság, három kisebb labor, könyvtár, titkárság és egy két osztályterem méretű tornahelyiség is. Távlatilag a tetőtér, valamint a pince beépítésére is lehetőség van. A nagybányai Németh László Gimnáziumtól eltérően I.-től XII. osztályig tanulhatnak itt a szigeti és a Máramarossziget-környéki gyermekek. /Dávid Lajos: Magyar oktatás: sok még a javítanivaló. A szigeti Leövey Klára Gimnáziumban már folynak a munkálatok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 19./

2002. szeptember 13.

A Krónika szept. 7-8.-i számának Szigeti zsarolás című cikkéből kiderült, hogy a máramarosszigeti kormánypárti tanácsosok választás elé állították RMDSZ-es kollégáikat: vagy elfogadják a református egyház által visszaigényelt terület bérbe adását, vagy a Leövey Klára Gimnázium elesik a negyedmilliárdos támogatástól. Szilágyi Adalbert Béla megjegyezte, hogy a háború utáni államosításkor a Nagybányai Református Egyházmegyétől 52 épületet és több száz hektár földet vettek el jogtalanul. Most végre kell hajtani az 501/2002-es törvényt, ahelyett, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő kisebbségeket zsarolják. /Szilágyi Adalbert Béla, a Nagybányai Református Egyházmegye főgondnoka: Égrekiáltó: többségi zsarolás iskolaügyben? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 13./

2002. december 27.

A magyar, ukrán és zsidó kisebbséget sértő cikke miatt az érintett három közösség máramarosszigeti szervezetei perelni készülnek a Ziarul de Sighet főszerkesztőjét. Vasile Tivadar főszerkesztő több ízben valótlan, a kisebbségekre nézve sértő dolgokat közölt. "Sokan elfelejtik, hogy 12 év alatt - amióta demokrácia van az országban - két kisebbségi iskola nyílt meg, miközben a többségért, vagyis a románság számára semmit sem tettek" - írja Tivadar. A cikk címe egyébként Mit akartok még? Nem szégyellitek magatokat? "Míg a városháza közpénzekből biztosítja a kisebbségi tanintézmények gondtalan működését, a szigetiek víz és fűtés nélkül maradtak." A főszerkesztő a magyarokat támadta: "Egy magyar nyelvű adásban, mely Máramarosszigetről szólt, elhallgatták, hogy a város 5 milliárd lejt áldozott a magyar iskola korszerűsítésére. Hangsúlyozták ellenben, hogy Tőkés László református püspök 25 millió lejt adományozott, míg Markó Béla RMDSZ-elnök 10 iskolatáblát hozott magával" - folytatja a cikk írója. Pesek Zoltán, a magyar iskola munkálatai pénzügyeinek adminisztrálására alapított Leövey Klára Egylet elnöke, az állítja, az állam csupán egymilliárdot fektetett be a tanintézménybe. "Ugyanakkor a költségvetés-kiegészítésből 150 millió lej készpénzt szavazott meg számunkra a helyi tanács" - tette hozzá az elnök. "Nagyon felháborító, amit Tivadar írt - mondta a Krónikának a történelmi Máramaros RMDSZ-szervezet elnöke, Gerstmayer József. - Nincs kizárva, hogy törvényszékhez fordulunk" - jelentette ki Gerstmayer. Zahoránszki Mihály alpolgármester az önkormányzatot érintő támadásokat sérelmezte. "Nem tudom, miből gondolja, hogy ötmilliárdot kapott az államtól vagy az önkormányzattól a Leövey Gimnázium. Levelet fogalmazunk meg az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkkel együtt, melyben hibaigazítást kérünk a szerzőtől, ugyanakkor felkérjük, kérjen bocsánatot a szigeti magyarságtól. Ha ez nem történik meg, bepereljük Tivadart" - jelentette ki Zahoránszki. A cikk szerzője értetlenségét fejezte a történtek miatt. "Én magam is magyar származású vagyok. Nem értem, mi a bajuk a vezetőknek. A Máramaros Megyei Tanfelügyelőségtől tudom, hogy ötmilliárd lejt fektetett bele az iskolába - mondta Vasile Tivadar. - Én a valóságot vázoltam, ami természetes, hogy nem tetszik a kisebbségek képviselőinek" - mondta a főszerkesztő. /Pesek Attila: Fellázadtak a helyi kisebbségek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./

2003. február 18.

A máramarosszigeti római katolikus egyházközség kész tárgyalni arról, hogy lemond az egykor a tulajdonában levő múzeumkertről, ha ott a Leövey Klára Gimnáziumnak épül tornaterem - nyilatkozta Schönberger Jenő plébános. /Pesek Attila: Tornaterem épül a Leöveynek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

2003. április 16.

Máramaros megyében ápr. 12-én aláírták a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ közötti helyi egyezményt. Az egyezmény szerint még az idén fel kell építeni a nagybányai Németh László, illetve a máramarosszigeti Leövey Klára Gimnázium tornatermét. A felek síkra szállnak a magyar kisebbség arányos képviseletéért a megye döntéshozó, közigazgatási és végrehajtó testületeiben. A magyar nyelv és irodalom fakultatív oktatását beiktatják a tantervbe. Biztosítják a koltói Petőfi Sándor Emlékmúzeum javításához szükséges pénzforrásokat. A napokban írt alá megyei szintű együttműködési megállapodást a Beszterce-Naszód megyei kormánypárt szervezete és az RMDSZ. A dokumentum értelmében az RMDSZ és a PSD megyei szervezete fokozott figyelmet fordít a nemzeti kisebbségek védelmére. /S. M. L.: Magyar iskolákat fejlesztenek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

2003. április 29.

Ápr. 27-én megkezdődtek Sepsiszentgyörgyön a XIV. Szent György Napok. Ez a városünnep, amely a polgármester szerint Erdély legnagyobb ilyen jellegű rendezvényévé nőtte ki magát, számos érdeklődőt vonzott. Ápr. 28-án a vakációzó gyerekek gyűltek össze a színház nagytermében. Délután megnyílt Papp Mihály Gondolatserkentő című kiállítása. A ferencvárosi Leövey Klára Gimnázium diákszínjátszói mutatták be Sütő András Kalandozások Ihajcsuhajdiában című mesejátékát. Este Sütő András Erdélyország, mit vétettem? című könyvét mutatta be a közönségnek. A városi művelődési házban a Gyárfás Jenő Amatőr Képzőművész Szövetség kiállítására kerül sor. /Farkas Réka: Egy hétig tart a városünnep. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

2003. április 30.

Máramarosszigeten a Leövey Klára Református Nőszövetség ápr. 27-én emlékezett meg névadója halálának 106. évfordulójáról. A szigeti református templomban tartott istentisztelet utáni ünnepi műsorban a Református Vegyes Kar, a Hollóssy Simon Vegyes Kar, az Ifjúsági Kórus, a magyar gimnázium tanulói léptek fel, majd a templomkertben megkoszorúzták a Leövey Klára tiszteletére emelt obeliszket. A szigeti önálló magyar iskola megnyitójára éppen csak a tanítás megkezdéséhez szükséges tíz tanterem készült el a majdnem 300 éves épület tatarozása során. Pénzhiány miatt még mindig nincsenek rácsatlakoztatva az illemhelyek a csatornahálózatra és az iskolának nincs megfelelő tornaterme. Az előbbi problémák megoldása csak napok kérdése, az utóbbi reménytelennek tűnik. Az SZDP- RMDSZ-protokollumban foglalt igény sem vitte előbbre az ügyet. Az iskolai könyvtárnak kijelölt földszinti terem (amelynek nincs közvetlen szellőztetési és fűtési lehetősége) renoválása befejeződött. A Dragos Voda Főgimnáziumból és a Cosbuc Általános Iskolából, ahol eddig a magyar tagozatok működtek, áthozzák a könyveket. A Leövey Klára Egyesület is átadja majd az adományokból származó könyveket a gimnáziumnak. Megtörtént már az eddigi átszervezésekkor, hogy több ezer magyar könyv került zúzdába. /Román János: Máramarossziget. Megnyílhat a magyar iskola könyvtára. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

2003. június 10.

A máramarosi magyar nyelvű oktatás a többi magyarlakta megyéhez viszonyítva jól áll: Máramaros az egyedüli megye, ahol az idén nőtt a magyar osztályok és a beiskolázott magyar tanulók száma. Ugyanakkor Máramarosszigeten sikerült beindítani a Leövey Klára magyar gimnáziumot, összegezte a megyei helyzetet Cziple Aurél máramarosi főtanfelügyelő-helyettes. 2002 októberében egy főtanfelügyelői konzílium "nagyon jó"-nak minősítette a munkáját, idén a megyében ő kapta a legnagyobb pontszámot. Ezután májusban kiszállt egy miniszteri ellenőrző bizottság, mely megállapította: "elégtelennek tartjuk a főtanfelügyelő-helyettes tevékenységét, ezért javasoljuk a leváltását". A bizottság tagjai nem beszéltek vele. Négy román kollégáját akarták rábírni arra, hogy ellene hamisan tanúskodjanak, amit ők visszautasítottak.Cziple Aurél azonnal fellebbezett a minősítés ellen. Az RMDSZ-hez fordult ügyében. Ludescher István területi elnök közölte: "Tudok róla, mert felhívott a prefektus, mert téged meneszteni kell. Nem támogathatunk." Ez nagyon bántja őt. Kérte, hallgattassák meg őt és ha tényleg valamit rosszul csinált,, akkor váltsák le. Cziple Aurél rájött: az RMDSZ akar tőle megszabadulni. Ha valami jól megy, azt el kell rontani. Felajánlották: mondjon le és megúszhatja a hercehurcát. Ő ezt elutasította. Azt akarja, hogy mindenki lássa: valójában mennyire nem törődik az RMDSZ a máramarosi magyar oktatással. Ugyanezt csinálták az elődjével is: addig szekálták a magyar főtanfelügyelő-helyettest, míg nem bírta idegekkel és lemondott. /Bölönyi Zoltán: Ha a fa túlnő a bokron... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 10./

2003. július 8.

Hibás tesztlapokkal és rossz fordításokkal nehezítették idén az érettségi vizsgát.A tárca kivizsgálást ígért. Az oktatási szakszervezet szerint a soha nem tapasztalt fejetlenséggel és kétértelműségek sorozatával jellemezhető érettségi vizsgáért az oktatási minisztériumot terheli a felelősség. Ebben az évben vezették be a tesztrendszert a román, illetve magyar nyelv és irodalmat, valamint az egyetemes irodalmat kivéve, rengeteg bonyodalmat okozott mind a tesztlapok helyessége, mind a magyar fordítás, mind pedig a különböző vizsgákon elbukók további szereplése. Idén első ízben nem jeggyel, hanem sikeres/sikertelen minősítéssel osztályozták a szóbelit. A tárcavezető előzetes bejelentése dacára nem mindenütt engedélyezték, hogy az első elrontott teszt után az érintettek folytathassák az érettségit. A tiltakozások nyomán Bukarestben és Bihar megyében a minisztérium 189 diáknak engedélyezte az elrontott vizsga megismétlését, de Brassó és Vrancea megyében - miután a kérésüket elutasították - diákok százai tüntettek. Máramarosszigeten a Leövey Klára Gimnázium első végzős nemzedékének fele vizsgázott sikeresen, miután a 20 magyar diákból 9-en elbuktak. A sikeres 11 diák öröme sem volt felhőtlen, ugyanis közülük csak kettőnek sikerült hetesnél magasabb átlaggal zárni. A háromszéki végzősök idén gyengébben szerepeltek, mint tavaly. Botos Erika, a megyei vizsgabizottság titkára elmondta: 1651 tanuló iratkozott be, 1623 jelentkezett vizsgára, 1289-en vizsgáztak sikeresen. A tavalyi 82 százalékkal és az egy évvel azelőtti 88 százalékkal szemben most 79,43 százalékos a sikerességi arány. Csíkszeredában egyes tételek helytelen magyar fordítása okozott nagy gondot. A tesztlapon szereplő érthetetlen fordítások, illetve megfogalmazások közé tartoztak: "egy 30 cégből álló ipari ág, amelyekből egyiknek sem van több mint 4 piac százaléka", "behatásolyák", "munka kérés a képesek részéről", a profitrátából "profit láb" lett stb. A pedagógus szerint lehetetlen volt minden elírást helyesbíteni, "egész osztályok" buktak el közgazdaságtanból. Kálmán-Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő szerint a csapnivaló fordításért Bukarest a felelős. Kolozs megyében a maturandusok 67,7 százaléka vizsgázott sikeresen. Tavaly 8 százalékkal magasabb volt ez az arány. /A diákokkal együtt a rendszer is bukott az érettségin. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

2003. szeptember 11.

Szept. 3-án hatályba lépett az a kormányhatározat, amely az idei évre vonatkozóan az egyetem előtti oktatást szolgáló ingatlanok felújításának, konszolidációjának finanszírozását célozza. A határozat életbelépését az RMDSZ vonatkozásában sorozatos tárgyalások, egyeztetések előzték meg, amelyeket Borbély László és Asztalos Ferenc képviselők folytattak a tanügyminiszterrel. A tárgyalások eredményeként az erdélyi megyék magyar tannyelvű közoktatási intézményei számára sikerült egy 8 milliárd lejes keretösszeget elkülöníteni. Ezek között van Maros megyében a marosszentgyörgi Constantin Romanu Vivu Általános Iskolának és a radnóti óvodának utalt (2, 5 milliárd lej), Hargita megyében a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceumnak valamint a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Kollégium 3. számú óvodájának kiutalt összesen 1, 3 milliárd lejes összeg, az aradi Csíky Gergely Iskolacsoport (800 millió lej), a máramarosszigeti Leövey Klára Elméleti Líceum (1 milliárd lej), illetve a csernátoni Végh Antal Középiskola (1 milliárd lej). /Nyolcmilliárd lej erdélyi magyar tanintézeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

2004. július 12.

Máramarosszigeten immár negyedik alkalommal szervezték meg a szórvány-kórustalálkozót. Szilágyi János szigeti katolikus esperes szerint Máramarossziget valóban egy sziget. A maroknyi magyarságot ukrán és román tenger veszi körül. Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egylet vezetője kifejtette: a máramarosi magyarságra jellemző az alkalmazkodás a román többségű környezethez, nincsenek magyar iskolák, templomok is alig, és egyre több magyar családban románul folyik a mindennapi csevegés is. A legtöbb énekkarvezető elmondta, többnyire ennek a találkozónak köszönhetően jöttek létre a helyi kis kórusok, és szintén ez az esemény tartja bennük a lelkesedést. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke elégedetlen volt, teljes mértékben hiányoznak a hagyományosan magyar énekek, kórusművek. A környéken már többnyire fakultatív magyar oktatás folyik. Borsabányán kénytelenek román nyelvű misét is tartani, mert a fiatalok már nem igazán értenek magyarul. Elöregedés jellemzi a várost, a helyi lakosságból mintegy 12–15 ezren külföldön próbálnak érvényesülni. Aknasugatagon is egyre kevesebb a magyar gyermek. Az iskolában van olyan évfolyam is, amelyben egyetlen magyar gyermek sincs, pedig a helyi lakosság mintegy 20 százaléka vallja magát magyarnak. Magyar nyelvet csupán fakultatív órákon oktatnak. Felsővisón a fiatalok már alig beszélnek magyarul, nagy az elvándorlás. A máramarosi régióban máig a legnagyobb előrelépést a máramarosszigeti Leövey Klára magyar gimnázium megalakulása jelentette. /Bálint B. Eszter: Ahol a létezés már nem garancia a jövőre. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

2006. február 24.

Megalakult a máramarosszigeti volt piarista diákok baráti köre. Jelenleg a bírósági bejegyzésnél tart az egyesület. A kis csoport tagja az Erdélyi Piarista Diákszövetségnek, s a kolozsvári piarista öregdiákok baráti körével közösen alakult meg. A baráti társaság anyagi lehetőségeihez mérten támogatni fogja a Leövey Klára Gimnázium katolikus diákjait. A baráti társaság elnöke Takács Sándor, alelnöke Darvay Noémi, titkára László Irén Etel. /Piarista diákok baráti köre. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 24./

2008. november 4.

Százhuszonöt személy, közöttük közel negyven máramarosszigeti pedagógus és 82 diák ellen emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA) az ország eddigi legnagyobb érettségi botrányában. A vádhatóság szerint egy máramarosszigeti magániskola /George Pop de Basesti Szakközépiskola/ vezetői 30 ezer eurót gyűjtöttek össze a diákoktól, és az összeg egy részét a vizsgáztató és felvigyázó tanárok megvesztegetésére fordították. A bírósági ügy magyar nemzetiségű tanárai tagadják, hogy csúszópénzt kaptak volna. „A kihallgatások során is elmondtam az ügyészeknek, hogy ártatlan vagyok, nekem nem is ajánlottak fel semmiféle pénzt” – mondta Pesek Szilárd Zoltán, Máramarossziget egyetlen magyar középiskolája, a Leövey Klára Gimnázium kémiatanára. Takács Ferenc, a Regele Ferdinand Gimnázium és a Leövey informatikatanára furcsállja, hogy miközben a felvigyázó tanárok ellen kevés bizonyítéka van az ügyészségnek, a vádiratból „eltűntek” vádlottak, és a vizsgáztatók közül csak egy pedagógus ellen emeltek vádat. /Rostás Szabolcs: Tagadnak a Leövey tanárai. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998