udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lendvay Éva

1996. november 1.

Apáthy Géza életében hiába várta verseskötete megjelenését. Most a magyar Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium és a Brassói Lapok Alapítvány támogatásával megjelent a költő Szavaimmal betakarlak című kötete /Brassói Lapok kiadása/ Lendvay Éva válogatásában. /Brassói Lapok (Brassó), nov.1./ Apáthy Géza /Brassó, 1943. aug. 17. - Brassó, 1976. okt. 16./

1996. december 11.

A fiatalon elhunyt, nagy tehetségű költő, Apáthy Géza halálának 20. évfordulóján emlékestet tartottak Brassóban, az Evangélikus Központban, bemutatva Szavaimmal betakarlak című kötetét, amely a Brassói Lapok Alapítvány támogatásával jelent meg. Ez első, egyben posztumusz kötete. Az előszót Lendvay Éva írta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./ Apáthy Géza /Brassó, 1943. aug. 17. - Brassó, 1976. okt. 16./

2000. április 5.

Nemrég tartottak tisztújítást az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületben /Brassó/ , s máris több rendezvényt szerveztek. Az új vezető Házy Bakó Eszter műkedvelő színjátszó, jelenleg munkanélküli, 1993-tól a brassói Harag György magyar egyetemista színjátszó csoport vezetője és rendezője. Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület 1991 júniusában alakult meg. Harminchat alapító tagja van, 70 rendes tagja. Brassóban kezd ismertté válni az egyesület. Az egyesület idei programja gazdag. Az ezer éves államiság és annak vetülete a Barcaságra a címe annak a pályázatnak, melyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától nyertek. Ennek keretében hónaponként egy-egy rendkívüli magyar-, illetve helyi történelem órát tartanak a középiskolások számára. Kozsik József színművész Petőfi Sándor verseiből összeállított műsorával fog fellépni. Április 14-én nyitják meg a Barcasági csángó népművészeti kiállítást. Április 24-én ünneplik Lendvay Éva költőnő születésnapját az egyesületben. Május folyamán lesz Kisgyörgy Zoltán Barangolás Székelyföldön című könyvének bemutatója. Nyáron lesz a legnagyobb rendezvényük. - Az egyesület legnagyobb gondja, hogy nincs székházuk, 8000 kötetes könyvtáruk a helyi RMDSZ szervezet padlásterében van. /Közművelődés a Koronavárosban. Beszélgetés Házy Bakó Eszterrel, az Apáczai Csere János KE vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2000. május 12.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ szervezésében máj. 12-én köszöntik a városban élő Lendvay Éva költőnőt 65 év a gyermekkor útvesztőiben címmel. Lendvay Éva (Szemlér Ferenc leánya) költő, szerkesztő. Brassóban született 1935. április 24-én. 1959-ben szerzett oklevelet a Kolozsvári Babes-Bolyai TE magyar szakán. 1959-63 között az Utunk, 63-65 között pedig az Új Idő szerkesztője, majd 1968-77 a Brassói Lapok szerkesztője, a bukaresti Művelődés munkatársa. Verseskötetei: Bájoló ének (Forrás-sorozat, Buk. 1967), A második kérdés (1977), A földtől a homlokunkig (1981) Felszálló füst(1986), Árnyék a falon (Br. 1993). I.Grigorescu, H.P. Bengescu, Ana Blandiana, Anghel Dumbraveanu, Mircea Ciobanu műveit fordítja magyar nyelvre. A Magyar Írószövetség fordítói szakosztályának díjában részesült 1991-ben, valamint a Brassói Írótársaság díjában 1984-ben. /(Tóásó Áron Zoltán): Lendvay Éva köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./ Lendvay Évát ünnepelte a brassói magyar közösség máj. 12-én a Reménység Házában. A találkozó váratlan vendége volt Markó Béla, aki bevallotta: Lendvay Éva volt az, aki kinyitotta számára a versírás kapuját. Markó Béla rögtönzött laudációjában elmondta: "Azt hiszem, Lendvay Évának a legnagyobb öröme az lehet, hogy ekkora közönség gyűl egybe ma még itt Erdélyben, Brassóban a költő tiszteletére. Ez a tíz esztendő, s mi magunk mindent megtettünk azért, hogy leszoktassuk az embereket a versről, s rászoktassuk más, kevésbé fontos dolgokra. Én dicsérem a brassóiak konokságát, vers iránti szeretetét." /Brassói Lapok (Brassó), máj. 12./

2001. március 5.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával "Az 1000 éves államiság és annak vetülete Brassó megyében" c. programja keretében jöttek össze sokan márc. 2-án a Reménység Háza központban. Itt értékelték azt a pályázatot is, amelyet az Egyesület hirdetett meg, s amelynek célja a Barcaságban tevékenykedő ismeretlen vagy kevésbé ismert személyiségek, írók, költők felkutatása és bemutatása volt. A beérkezett munkák közül díjazták Reiff István tanárnak az édesapjáról Reiff Károly Alajos tevékenységéről írt dolgozatát, a Budapesten élő Szamosi Annának dr. Köpe Viktorról írt tanulmányát, Magdó János dr. Istók János életművét méltató referátumát és Schaffer Kinga Enikő Zajzoni Rab Istvánról írt pályamunkáját. Az ACSJKE elnöke, Házy-Bakó Eszter díszoklevéllel tüntette ki, az idén hetvenötödik életévét betöltő Reiff István tanárt, "a brassói kultúra örökös szenátorát". Tavaly ezzel a díjjal az Egyesület Lendvay Éva brassói költőt tüntette ki. /Magyar kulturális est. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2002. december 7.

Marosvásárhelyen a Bernády György Művelődési Központban tartotta meg irodalmi estjét a Kozsik színész házaspár. Kozsik József és Kozsik Ildikó rendhagyó produkciót adott elő: válogatásuk Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Szőcs Kálmán, Vásárhelyi Géza, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Kovács András Ferenc, Lendvay Éva, Egyed Emese, Dán Éva és Magyari Lajos verseiből állt össze. Az esten a költemények párbeszéde folyt. A Kozsik házaspár 1997-ben hívta életre a Tamacisza nevű minitársulatot. Öt éve járják Erdély, Székelyföld városait és falvait, s gyermekműsoraik mellett eleddig József Attila, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Arany János verseiből állítottak össze pódiumműsorokat. Kovásznán Illyés Gyula születésének századik évfordulója alkalmából tisztelgett emléke előtt a közönség, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub rendezésében. /Magyari Lajos: Versek és költők nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

2003. július 23.

A brassói származású Lendvay Évát, aki 1958-ban költőként debütált az Utunk c. hetilapban, a Romániai Írószövetség brassói fiókja Opera Omnia életműdíjjal jutalmazta. Az év nagy részét Bukarestben töltő költőnő és műfordító Szemlér Ferenc lánya. Apja ajánlotta, hogy versei közlésekor válasszon álnevet, így lett Lendvay Éva. /(Tóásó Áron Zoltán): Opera Omnia-díj Lendvay Évának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

2003. július 29.

A Brassói Írók Társasága a 2002-es esztendő Életmű díjával tüntette ki Lendvay Éva költőt, műfordítót, újságírót. Lendvay Évának több verseskötete (Bájoló ének, A második kérdés, A földtől a homlokzatig, Felszálló füst) és versfordítása jelent meg. /S. Muzsnay Magda: A Cenk álma. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2004. október 4.

Gyergyószárhegyen, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) évente megtartott táborában osztották ki a hét végén a romániai magyar újságírók munkásságát honoráló nívódíjakat. A táborban jelen voltak a nemrég alakult Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének (VMÚE) képviselői is. A kétnapos MÚRE-táborban az újságírók a médiaetika és a professzionalizmus témakörben hallgathattak előadásokat. Nívódíjasok: az írott sajtó kategóriában Nagy-Miklós Kund, a marosvásárhelyi Népújság napilap Múzsa című kulturális mellékletének főszerkesztője, a rádiósoknál Vincze Lóránt, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adása szerkesztője, a televíziós kategóriában Baranyi László, az MTV2 marosvásárhelyi tudósítója, fotós kategóriában Egyed Ufó Zoltán, a nagyváradi Erdélyi Riport fényképésze. Idén Lendvay Évának, az Előre, a Brassói Lapok és a Művelődés nyugalmazott munkatársának ítélték az Életmű-díjat, az Ágoston Hugó publicista szorgalmazására alapított Pro Amicitia-díj új tulajdonosa pedig Ralu Filip, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke lett. A kezdő rádiósoknak ítélt Tomcsányi-díjat Szőcs Levente, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adásának munkatársa vehette át, különdíjjal jutalmazták a marosvásárhelyi rádió csapatát. A csapat tagjai: Thuróczki Emese, Kulcsár Andrea, Rákóczi Kinga, Bíró Zsolt és Rákóczi Levente. A Gyergyószárhegyi Kulturális Központ által kiosztott díjat Ferencz Imre, a csíkszeredai Hargita Népe újságírója vehette át. – A vajdasági és a romániai magyar újságírók érdekvédelmi szövetsége együttműködési megállapodást írt alá. /B. T.: MÚRE nívódíjakat osztottak Gyergyószárhegyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2005. január 20.

Brassóban a magyar kulturális események zömének szervezője az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület. Az egyesület legnagyobb gondja, hogy nincs székháza, rendezvényeinek leginkább a Reménység Háza ad otthont. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetője az egyesület szervezőjeként, mindeneseként elmondhatja, hogy sikeres volt az elmúlt év. A húsvét előtti hímestojás-író tanfolyamot és kiállítást Ferencz Ágnes képzőművész vezette. A Költészet Napján volt már eddig Versmondó Maraton és Költők Társaságában elnevezésű rendezvény az EMIL négy tagjával. Idén májusban a Reménység Házi Sokadalom lesz a soron következő rendezvényük. Idén 12. alkalommal tartják meg a Bartalis János Szavalóversenyt. Az RMDSZ-szel közösen tartották a március 15-i, valamint a Szent István-napi rendezvényt. Lendvay Évának, az egyesület tiszteletbeli elnökének 70. születésnapjára meglepetésként szeretnék kiadni a bukaresti rádióban sugárzott esszéit. Az egyesület fő támogatója a Reménység Háza, de segít a Brassó Megyei Tanács is, támogatja őket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, a Communitas Alapítvány. /Tóásó Áron Zoltán: Brassói magyar közművelődés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2005. október 31.

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) október 29-én Székelyudvarhelyen megtartott évi díjkiosztó ünnepségén méltatta az alapítvány által életműdíjban részesített két erdélyi írót, Sütő Andrást és Domokos Gézát, valamint a Hídverő-díjjal kitüntetett Görömbei András debreceni irodalomtörténész professzort, akadémikust. – A hűség erkölcse és napi gyakorlata volt az az erő, amely Sütő Andrást, Domokos Gézát és Görömbei Andrást egy bizonyos eszmei, baráti, harcostársi közösségben helyezte el – jelentette ki Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke. Görömbei András munkásságával kapcsolatban Pomogáts Béla hangsúlyozta: igen sokat és eredményesen tevékenykedett annak érdekében, hogy a magyar irodalom nagy alkotó egyéniségei és értékei, Illyés Gyula és Nagy László mellett az erdélyi Sütő András és munkássága is tiszta fényben álljon a nemzet emlékezetében. Sütő András – megromlott egészségi állapota miatt – nem tudott részt venni az ünnepségen. Az EMIA 10 éve alakult az erdélyi magyar irodalom népszerűsítése, az alkotók támogatása, a kiemelkedő alkotások jutalmazása céljából Lőrincz György székelyudvarhelyi író kezdeményezésére. A kezdő és fiatal írók támogatására évente pályázatot ír ki, különböző műfajokban, mint szociográfia, novella, esszé, regény, kritika. Legközelebbi pályázata az erdélyi magyar irodalom történetének megírását kívánja támogatni. Évente kiosztják az EMIA-díjat, valamint az életmű- és Hídverő-díjat. Az idei EMIA-díjas Lendvay Éva költő. /Kiosztották az idei EMIA- díjakat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998