udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Orban, Leonard

2006. október 31.

Leonard Orban képviseli Romániát az Európai Bizottságban (EB), miután José Manuel Durao Barroso EB-elnök elfogadta a román jelölt személyére vonatkozó bukaresti javaslatot. Orban kultúráért, oktatásért és többnyelvűségért felel majd. Ez meglepetést okozott Bukarestben, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök október 30-i nyilatkozatából némi csalódottságot is ki lehetett érezni. Tariceanu szerint noha első hallásra nem fontos a többnyelvűség, a sok nemzetet egyesítő Európában nagyon fontos témakörnek számít. /B. T.: Többnyelvűség a magyar származású román biztosnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./ Leonard Or­bant minden párt jónak tartja, mert egyiknek sem tagja, és sem pénzügyi, sem politikai téren nem merült fel gyanú ellene. A 45 éves Orban Brassóban született, közgazdászi és mérnöki oklevele is van. 2001 és 2004 között a csatlakozási tárgyalások vezetőjének helyettese, 2004 decemberétől az integrációs tárca államtitkára és a csatlakozási tárgyalások vezetője, majd uniós megfigyelő és az integrációs miniszter helyettese. /Románia európai biztosa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./

2006. november 15.

Varujan Vosganian szenátor, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) szóvivője megkapta az átvilágító bizottság döntését: a politikus nem működött együtt a kommunista rendszer politikai rendőrségével. Vosganian esetleges szekuritátés múltja annak nyomán került a figyelem központjába, hogy közvetlenül az európai biztosi tisztségbe való jelölése után a sajtóban olyan híresztelések jelentek meg, miszerint a politikust Liviu Turcu volt kommunista külügyi hírszerző egyik alárendeltje szervezte be. Ezek után Vosganian bejelentette visszalépést a jelöltségtől, utódja Leonard Orban lett. /CNSAS: Vosganian nem működött együtt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2006. november 28.

Meghallgatták Leonard Orbánt, Románia EU-biztos jelöltjét az Európai Parlament Művelődés- és Oktatásügyi Bizottságában. Orban szerint a tagállamok maguk döntenek a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról. A politikus kifejtette: 2007-ben magas rangú találkozót kezdeményez a multikulturalizmus és a többnyelvűség irányvonalainak szabályozása érdekében, 2008-ban pedig az utóbbi területen kíván új tervet kidolgozni.  Az Európai Parlament szocialista frakciója rábólintott Orban jelölésére. Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) európai parlamenti delegációjának vezetője arról érdeklődött: Leonard Orban biztosként fel kíván-e lépni konkrét ügyekben is, mint például a karintiai szlovének kétnyelvű helységnévtáblái vagy a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar feliratai ügyében? Tabajdi a meghallgatást követően elmondta, hogy a biztosjelölt teljesítménye alapvetően elfogadható volt, bár kételyek merülhetnek fel azzal kapcsolatban: lesz-e ereje, az összeurópai értékek ezen a kényes területen való képviseletére. Járóka Lívia /Fidesz/ európai néppárti képviselő asszony azt tudakolta a jelölttől: mit kíván tenni a roma nyelv hivatalos nyelvvé tételéért. A politikus második kérdése a BBTE-en kialakult helyzetre és a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozott. Leonard Orban válaszában csupán általános előrehaladásról beszélt. /Meghallgatták Leonard Orbánt. Ma teszik közzé a vizsga eredményét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2006. november 29.

Az Európai Parlamentben a többnyelvűség európai bizottsági posztjára pályázó Leonard Orban hangoztatta, hogy nincsenek nyelvi feszültségek románok és magyarok között, Románia komoly előrehaladást tett a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása terén, közben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről (BBTE) elbocsátották azt a két magyar tanárt, akiknek egyike az önálló állami magyar egyetemért folytatott küzdelem legutóbbi mozzanataként magyar nyelvű feliratokat helyezett el az egyetem három épületében. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke érvényt akart szerezni az egyetem szenátusa tavalyi határozatának. Az EU-ban olyan bemutatkozó füzettel népszerűsíti magát a BBTE, amelyben többek között az áll, hogy az egyetem teljes körű és minden szintű felsőoktatást biztosít román, magyar, német és jiddis nyelven; a tanulmányi vonalak, nyelvtől függetlenül autonómiával rendelkeznek, dönthetnek az oktatás, a humánerőforrás, az együttműködési kapcsolatok, a kutatás, valamint saját nyelvű kiadványok kérdésében. Az egyetemet bemutató kiadvány szerint a jelenlegi 1270 címzetes oktatóból 230-an tanítanak a magyar és negyvenen a német karokon, a 43 288 hallgatóból 6401 látogatja a magyar karok óráit és 1023 a német nyel­­vűekét. Azonban a magyar tannyelvűként meghirdetett szakok egy részén a tantárgyak nagy hányadát románul tanítják, de a statisztikában ezek úgy szerepelnek, mint a magyar tanulmányi vonalhoz tartozók. /Fekete Réka: Többnyelvűség Európában, nyelvüldözés Romániában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./

2006. november 29.

Az Európai Parlament (EP) szakbizottságainak elfogadták a román biztos-jelöltnek, Leonard Orbánnak a többnyelvűségi tárcára vonatkozó jelölését. Josep Borell, az EP elnöke javasolta, hogy Orban feladatkörét terjesszék ki a kisebbségek jogállására is. Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti megfigyelő elmondta: – Az összes jelenlevő képviselő egyhangúan megszavazta Orban jelölését. Azok is igennel voksoltak, akik azelőtt való nap sarokba szorító kérdéseket tettek fel a jelöltnek. Orban kijelentette: védeni fogja a kisebbségek nyelveit. /Elfogadták Leonard Orban jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2006. november 30.

A brüsszeli semmitmondó válaszok után most „óvatos és figyelmes” magatartással igyekszik elkerülni Leonard Orban az egyértelmű állásfoglalást a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ügyében. Románia EU-biztosjelöltjének meghallgatása, ismeretes, egybeesett a Bolyai Kezdeményező Bizottság kolozsvári tábla-akciójával. Közben november 22-én a BBTE az Európai Parlamentben rendezett kiállításon mutatta be, mennyire fontosnak tartja a multikulturalitás és többnyelvűség érvényesülését a felsőoktatásban. A magyarországi EP-képviselők a bizottsági meghallgatáson, majd az ezt követő napokban több felhívást, tiltakozást juttattak el a különböző EU-fórumokhoz. „Felháborítónak tartom a Babes–Bolyai Egyetem eljárását, amely szemben áll valamennyi európai értékkel, illetve Románia és az egyetem deklarált céljaival – áll Szent-Iványi István (SZDSZ) állásfoglalásában. A Kossuth Rádiónak nyilatkozó Leonard Orban szerint a kérdés az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. Ígérte, hivatalba lépése után megvizsgálja majd, hogy milyen hatásköre van ezen a Orban kijelentette, egyelőre nem akar reagálni a kolozsvári helyzetre. A magyar EP-képviselők közös nyilatkozatban is tiltakoztak a BBTE körüli botrányos események miatt. Az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának képviselői felháborodással vették tudomásul, hogy a Babes–Bolyai Egyetem két tanárát, Hantz Pétert és Kovács Lehelt elbocsátották állásából. „Elfogadhatatlan és felháborító az egyetem szenátusának cinikus indoklása, amely szerint a két oktató szélsőséges és fizikai erőszakot alkalmazott az elmúlt napokban. A tanárok nem tettek mást, mint a magát multikulturálisnak nevező egyetem több mint egy éve hatályban lévő rendeletének megfelelően kifüggesztették a magyar feliratokat a román nyelvű feliratok mellé” – áll a közleményükben. „Ez az eset is egyértelművé teszi, hogy az erdélyi magyar közösség oktatási jogait nem önálló magyar karok, hanem valójában államilag finanszírozott önálló magyar egyetemek biztosíthatják. Egy többnyelvű egyetemen az oktatási nyelvek szabad használata az emberi jogok része.” – áll Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének állásfoglalásában. /Sz. K.: Leonard Orban „óvatos, figyelmes” BBTE-ügyben. Magyar EP-képviselők közös fellépése Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2006. december 1.

Az Európai Parlament magyar delegációvezetőinek négypárti nyilatkozata Állítsák vissza a magyar feliratokat és karokat a Babes-Bolyai Egyetemen! Az Európai Parlament FIDESZ, MSZP, SZDSZ és MDF képviselői megdöbbenéssel és felháborodással vették tudomásul, ami az elmúlt napokban Romániában a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen történt. Az Egyetem két tanárának elbocsátása, a magyar rektor-helyettesek tiltakozása jól mutatja a problémát; a magát három tannyelvűnek – román, magyar és német – definiáló, a régió elé magát példaértékű ún. multikulturális egyetemként bemutató Babes-Bolyai továbbra is kirekesztő politikát folytat a kisebbségi nyelvhasználat ellen. Felháborító és cinikus, hogy az elbocsátásokkal párhuzamosan a romániai Babes-Bolyai Egyetem Brüsszelben, az Európai Parlament épületében kampányt szervezett önmagáról, mint a multikulturalitás követendő jó példájáról, elhallgatva a tényt miszerint a három tannyelvű Egyetemen a magyar oktatók évek óta kérik a magyar nyelvű feliratok kihelyezését és a hiányzó magyar karok visszaállítását. A magyar kisebbség eddigi békés kiállása és a jövőben is szükséges összefogása elengedhetetlen és példaértékű. Miközben az Egyetem erőszakkal távolítja el a magyar nyelvű feliratokat, Leonard ORBAN a nyelvi sokszínűségért felelős román biztos-jelölt az Európai Parlamenti meghallgatásán azt nyilatkozta, hogy ő egy „olyan országból jön, mely a kisebbség jogainak tiszteletben tartása és védelme téren jelentős előrehaladást ért el”. Figyelembe véve a tényt, hogy Románia uniós csatlakozása bizonyos kritériumok (demokrácia, emberi jogok, törvényesség, kisebbségi jogokat garantáló intézmények stabilitása, stb.) teljesítéséhez volt kötve, mindaz ami a Babes-Bolyai Egyetemen történt az ország uniós csatlakozása előtt egy hónappal, nagyon súlyos problémákat vet fel. A fentiekre való tekintettel, a Magyar Néppárti, Szocialista és Liberális Delegáció felszólítja az egyetem szenátusát, hogy saját egy éve hatályban lévő rendeletét hajtsa végre; a román nyelvű feliratok mellé a magyar és német feliratokat is függessze ki! Helyezzék vissza állásukba az elbocsátott oktatókat és tegyenek konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy a háromnyelvűség tükröződjön az egyetemi élet mindennapjaiban! Kezdeményezzük, hogy a kinevezését követően a soknyelvűségért felelős biztos haladéktalanul vizsgálja ki a történteket. Amennyiben egy hónapon belül ezek nem teljesülnek, a magyar EP képviselők minden európai fórumot fel fognak használni, hogy a többnyelvűséget biztosítsák a Babes-Bolyai Egyetemen. Brüsszel, 2006. november 29. /Erdély.ma, dec. 1./

2006. december 1.

1918-ban az erdélyi románok nemzetgyűlésre sereglettek össze Gyulafehérváron. Kimondták Magyarország románok lakta területeinek feltétel nélküli egyesítését Romániával, külön kijelentve a román nemzet elidegeníthetetlen jogát a Maros, Tisza és Duna között elterülő egész Bánátra. Gyulafehérváron a nemzeti közösségek számára több olyan ígéretet tettek, amelyek érvényesítése közel kilencven évvel az események után sem valósult meg. Az 1918-as gyulafehérvári határozat pontjai szerint a többség „teljes nemzeti szabadságot” ígér az ebben a térségben „együttlakó népek”-nek, leszögezve, hogy: „Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által”. Gyulafehérváron kimondták, hogy egyenlő jogokat és teljes vallási autonóm szabadságot biztosítanak az összes hitfelekezet számára, továbbá korlátlan sajtó, gyülekezési és egyesülési jogot, „minden emberi gondolat szabad terjesztését”, illetve „tiszta demokratikus uralom megvalósítását minden téren”. Ezzel szemben a Romániában élő nemzeti közösségeknek rendkívül nagy erőfeszítésébe kerül érvényt szerezni a gyulafehérvári egyesülési határozatokban megfogalmazott kisebbségi jogoknak. Elég csak a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) zajló eseményekre gondolni, ahol két magyar tanársegédet csupán azért rúgtak ki az állásából, mert a gyakorlatban alkalmazni akartak egy, az egyetem szenátusa, azaz legfelsőbb vezetése által mintegy másfél évvel ezelőtt elfogadott, a többnyelvű feliratok elhelyezésére vonatkozó határozatot. A kolozsvári eseményekkel párhuzamosan zajlott Leonard Orban EU-s biztosjelöltnek, a többnyelvűségi (!) tárca várományosának a meghallgatása az Európai Parlament illetékes szakbizottságaiban. Arra a kérdésre, hogy a BBTE-n leszaggatták a magyar feliratokat, Orban válasza az volt: Románia jelentős eredményeket ért el a kisebbségi jogok védelme terén, hiszen a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselettel rendelkeznek, az RMDSZ a kormánykoalíció tagja, a kisebbségek használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, a BBTE-n pedig biztosított az anyanyelvű oktatáshoz való jog. /Papp Annamária: Gyulafehévárról Európába. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2006. december 7.

December 6-án a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészkarának épületében a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője, Egyed Emese mintegy negyven diákja kíséretében belépett Mircea Muthu dékán irodájába, és átnyújtott egy kérvényt, amelyben néhány terem magyar nyelvű feliratozását kéri. A titkárságon iktatták a kérvényt, a dékán pedig a tanszékvezető tanárnő szerint megértő magatartást tanúsított. Ehhez képest az épületben és annak környékén valósággal hemzsegtek az őrző-védő és egyéb „elemek”, Nicolae Bocsan rektor pedig újabb nyilatkozatot tett közzé, amelyben – anélkül, hogy megnevezné őket – demagógnak nevezi a kétnyelvű, illetve magyar táblákért küzdőket. Az épület előtt legalább négy olyan ember lézengett, akik minden ki- és bemenőt alaposan megfigyeltek. A kapunál az igazoltatás után rendre találkozni lehetett azokkal az egyénekkel, akik a múltkori, Hantz Péter-féle tábla-akciónál is intézkedtek, filmeztek, fényképeztek, de nem a sajtó munkatársai. Vasile Tegudean, az őrség vezetője kezében szintén kamera volt. December 6-án reggel újabb közlemény érkezett a rektori hivatal részéről. Ebben, Nicolae Bocsan rektor az általa demagógnak nevezett egyének akcióit kárhoztatta. Szerinte álhír, hogy Mircea Muthu dékán beleegyezett volna a kétnyelvű táblák kihelyezésébe. Az Országgyűlés a Fidesz kezdeményezésre egyhangúlag ötpárti nyilatkozatot fogadott el. Ebben szolidaritást vállalnak a két elbocsátott adjunktussal, és mindenkivel, aki kiáll a magyar oktatás ügye mellett. A Professzorok Batthyány Köre levélben hívta fel Hans-Gert Poettering, az Európai Néppárt európai parlamenti csoportjának frakcióvezetője figyelmét a történtekre. A professzorok arra kérték a politikust, hogy kísérje figyelemmel az eseményeket, különös tekintettel Románia küszöbön álló uniós tagságára és a többnyelvűségért felelős főbiztos-jelölt, a román állampolgárságú Leonard Orban személyére. A budapesti Semmelweis Egyetem szenátusa egyhangúlag fogadta el tiltakozó nyilatkozatát, amelyben többek között leszögezi: tiszteletben tartja a kolozsvári BBTE autonómiáját, ugyanakkor meggyőződése, hogy az autonómia gyakorlása során nem valósíthat meg olyan – az Európai Unió alapvető értékeit kifejező, szabályaival és gyakorlatával össze nem egyeztethető – jogsértést, amely akadályozza a multikulturális értékek érvényesülését, így különösen a többnyelvűséget és a kisebbségek szabad nyelvhasználatát. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kétnyelvűsítő kísérlet a Bölcsészkaron. A magyar feliratok kifüggesztését kérték a dékántól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2006. december 13.

Brüsszelben döntött az Európai Parlament, megszavazták, hogy Leonard Orban lesz a román főbiztos. Bukarestben a képviselőház és szenátus együttes ülésén szavazott, ennek eredménye, hogy Vosganian a kereskedelmi tárca vezetője. /Szavazás Brüsszelben és Bukarestben. Zöld jelzés Orbannak és Vosganiannak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2006. december 14.

Alaposan át kívánja tanulmányozni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzetet, és csak azután foglal állást az ügyben – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Leonard Orban, Románia többnyelvűségi EU-biztosa. Egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy támogassa a tagállamoknak az idegennyelv-tanulás érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Orban elmondta, hogy nem beszél magyarul. /Rostás Szabolcs: Érték a nyelvtudás. Leonard Orban román EU-biztos brüsszeli tárcája prioritásairól, a többnyelvűség előnyeiről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

2007. január 4.

Leonard Orban, Románia EU-biztosa párbeszédet javasol a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem ügyében. Nem kívánatosnak nevezte a kialakult helyzetet. Mint ismeretes, a BBTE szenátusa december 21-én másodszorra, véglegesen kitette állásából Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust a magyar feliratok elhelyezése miatt. Orban leszögezte, az Európai Parlament magyar képviselőinek felkérése ellenére az általa vezetett brüsszeli tárcának nem áll módjában kivizsgálni a kolozsvári felsőoktatási intézményben uralkodó állapotokat, mindössze annyit tehet, hogy az illető tagállam – esetünkben Románia – hatóságaitól kér tisztázást az ügyben. /Rostás Szabolcs: Orban: nemkívánatos BBTE-viszonyok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./

2007. január 19.

Levélben fordult Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztoshoz négy liberális európai parlamenti képviselő, Szent-Iványi István (SZDSZ), a lengyel Bronislaw Geremek, a finn Henrik Lax és az osztrák Karin Resetarits a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen kialakult helyzettel kapcsolatban. A levélben emlékeztettek arra, hogy 2006. november 22-én az egyetem két magyar oktatója megkísérelt magyar nyelvű feliratokat elhelyezni az egyetem épületeiben. Az egyetem biztonsági szolgálata ezt megakadályozta, és a feliratokat eltávolította. A két oktatót az egyetem szenátusának november 27-i határozata alapján kizárták az oktatói testületből, ellenük rongálás miatt büntetőeljárás zajlik. Az egyetem rektora még 2005-ben engedélyezte többnyelvű feliratok elhelyezését az oktatási intézményben, ennek határidejét 2006. január 1-jében határozta meg. A feliratok elhelyezése nem történt meg, sőt a rektor 2006. november 9-én már úgy nyilatkozott, hogy a román törvények ezt nem teszik lehetővé. A levelet jegyző EP-képviselők szerint az egyetem eljárása ellentétes az európai értékekkel, illetve Románia és a Babes-Bolyai Egyetem vállalt célkitűzéseivel. /EP-képviselők kérése. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

2007. január 20.

Figyelemmel követi az Európai Unió (EU) a cédulabotrányt – erősítette meg Leonard Orban a nyelvi sokszínűségért felelős EU-biztos. Újabb botrány tört ki a D. A. Szövetségben. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök felmentette tisztségéből Sebastian Bodut, az országos adóhivatal vezetőjét. A Demokrata Párt (PD), amely Bodut a hivatal élére jelölte, azt kifogásolja, hogy Tariceanu egyoldalúan, a megkérdezésük nélkül hozta meg a döntést. Bodu államtitkár előzőleg bírálta a kormány adópolitikáját. /B. T. : Brüsszel árgus szemekkel követi a belpolitikai torzsalkodást. Tariceanu menesztette Sebastian Bodut. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2007. január 23.

Leonard Orban és a bolgár Meglena Kuneva január 22-én letették az esküt az Európai Parlamentben. /Letette biztosi esküjét Leonard Orban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2007. március 2.

Nem kívánja kommentálni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar nyelvű feliratokkal kapcsolatban lezajlott eseményeket a soknyelvűségért felelős európai biztos, Leonard Orban – derült ki abból a válaszból, amelyet liberális európai parlamenti képviselők, köztük Szent-Iványi István (SZDSZ) levelére adott. Az EP-képviselők januárban fordultak Orbanhoz, mert szerintük az egyetem eljárása ellentétes az európai értékekkel, illetve Románia és a BBTE vállalt célkitűzéseivel. Arra kérték Orbant, hogy személyes befolyását felhasználva segítsen minden szereplő által elfogadható megoldást találni az egyetem multikulturális jellegének érvényesítésére. Válaszában a biztos jelezte, hogy az ügy nem tartozik közösségi hatáskörbe, ezért a bizottság nem kívánja annak részleteit kommentálni. A bizottság a magyar nyelvű táblák ügyét egyedi esetnek tekinti, és megítélése szerint a magyar kisebbség jogait általában véve tiszteletben tartják Romániában. /Leonard Orban nem kommentálja a felirat ügyet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2007. március 21.

A Bolyai Egyetem ügyének alakulására érdemes odafigyelni. A kétnyelvű táblák kihelyezése Hantz Péter és Kovács Lehel részéről előremutató gesztus volt egy olyan területen – az erdélyi magyarság ügyében –, amelyet hagyományosan a sóhajtozás, a trianoni kopjafák állítása, illetve a román miniszteri és államtitkári székek utáni lihegés jellemez. Másrészt, mert a Bolyai-ügy kitűnően szemlélteti a lelkiismeretlen, megalkuvó és kártékony erdélyi magyar politikát, írta a Kaszás Péter a budapesti Magyar Nemzetben. Elég felidézni, ahogy néhány hete Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter levélben tájékoztatta Göncz Kinga magyar külügyminisztert arról, hogy júniusban hatályba lép a Babes–Bolyai Egyetem szenátusának határozata, hogy ki lehet helyezni magyar nyelvű táblákat az intézetben – majd két nappal később a román diplomácia „helyesbített”, és közölte: mégsem lehet magyar felirat a kolozsvári egyetemen, mi több, a magyar tanárok elbocsátása indokolt volt. Ugyanilyen jellemző az is, ahogy Leonard Orban, az Európai Unió többnyelvűségért felelős román biztosa közölte: az egyetem ügye nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért az Európai Bizottság nem kívánja annak részleteit kommentálni. A románok célja, hogy csírájában elfojtsanak minden, a magyar felsőoktatás önállósodása irányába mutató kezdeményezést. A román nemzetpolitikának emellett alapvető stratégiai célja, hogy a magyarságot a hatalom minden szintjéről kiszorítsa. Könnyebb elsorvasztani a magyar kultúrát, ha nem hagyják kibontakozni a magyar nyelvű felsőoktatást. Kolozsváron 1920-ban még 80 százalék felett volt a magyarok aránya, míg ma már a 20 százalékot sem éri el. Amennyire érthető a román soviniszták magatartása, annyira érthetetlen a magyaroké. Markóékban a botrány kitörése után nemhogy a kormányból való kilépés lehetősége nem merült fel, de a legkisebb konfrontációt sem vállalták a románokkal az elbocsátott oktatók ügyében. Hasonlóan érthetetlen, hogy Nagy László és Magyari Tivadar annak ellenére elfogadta a románok által felkínált rektor-helyettesi posztot, hogy egyetlenegy sem valósult meg azon feltételek közül, amelyekhez az egyetem magyar tagozatának tanácsa a tisztségek betöltését kötötte. A rektor-helyettesi posztok elfogadása után az egyetem magyar tagozatának tanácsa nyilatkozatot adott ki, amelyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság akcióit „megfontolatlannak, megtervezetlennek, zavarkeltőnek és manipulatívnak” nevezte. Ilyen elvtelen magatartás az európai kisebbségpolitikában teljesen ismeretlen. Európa-szerte több kisebbség is autonómiával rendelkezik, több kisebbségnek saját egyeteme van. Másfelől olyan politikai érdekképviselete, mint a Markó Béla vezette RMDSZ, egyetlen európai kisebbségi közösségnek sincs. A Bolyai-ügy tökéletesen jellemzi az erdélyi magyar érdekképviselet utóbbi 17 esztendejét. /Kaszás Péter, Magyar Nemzet: A kolozsvári Bolyai-ügy. Az RMDSZ politikájára nincsen kisebbségi példa sehol sem Európában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 21./

2007. május 11.

A romániai magyar felsőoktatás kérdése is szóba került azon a közmeghallgatáson, amelyen Leonard Orban többnyelvűségért felelős uniós biztost hallgatta meg a Tabajdi Csaba magyar szocialista európai parlamenti képviselő elnökletével felállt nemzeti kisebbségügyi csoport Brüsszelben. Tabajdi aktívabb fellépésre sürgette Orbant a többnyelvű felsőoktatás valamint a Babes–Bolyai-ügy kapcsán. A biztos szerint a portfóliója magában foglalja a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét is, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy konkrét kérdésekben, így a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügyében a szubszidiaritás alapján a döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik. Gál Kinga fideszes képviselő ellentmondásosnak találta Leonard Orban álláspontját, leszögezve: a kisebbségi kérdés nem közösségi kompetencia, de nem is belügy a koppenhágai kritériumok elfogadása óta. A meghallgatáson az RMDSZ három EP-képviselője is részt vett, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem kapcsán az állami magyar egyetem szükségességét hangsúlyozták. /Balogh Levente: Nem belügy a nyelvhasználat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./ Leonard Orban, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa közmeghallgatásán részt vett mindhárom RMDSZ-es európai parlamenti képviselő – dr. Kelemen Atilla, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly. Kelemen Atilla felszólalásában elmondta, hogy egy olyan soknyelvű országban, mint Románia, ahol 18 kisebbségi szervezet van a parlamentben képviselve, és ahol a magyar kisebbség jelentős számarányban él, természetesnek tartaná, hogy létezzen egy állami magyar egyetem, amely a magyar anyanyelvű polgárokat szolgálja. – Leonard Orban a több irányból érkező kényes kérdéseket válasz nélkül hagyta. /Dr. Kelemen Atilla: Romániában szükség van egy állami magyar egyetemre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

2007. május 14.

A brüsszeli politikusok nyílt aggodalommal beszélnek a romániai helyzetről. Kelemen Atilla – egyike az RMDSZ európai képviselőinek – felszólalt Brüsszelben azon az európai parlamenti meghallgatáson, amelyet az EP nemzeti kisebbségügyi frakciócsoportja tartott, bírálta a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét ellátó biztosnak, Leonard Orbannak a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kapcsán tett kijelentéseit. Kelemen Atilla elmondta, hogy hozzászólása előtt Gál Kinga képviselő asszony, továbbá egy észt és egy spanyol képviselő bírálta Leonard Orbant, ezután Kelemen hangsúlyozta, hogy a másfél milliós erdélyi magyarságnak joga és szüksége van egy államilag finanszírozott magyar egyetemre. Leonard Orban minderre nem reagált, nem adott választ a meghallgatáson jelen levő képviselőknek. /Lokodi Imre: Nem jó a régi lemezt hallgatni” Interjú Kelemen Atilla európai parlamenti képviselővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2007. június 15.

Leonard Orban többnyelvűségért felelős EU-biztos a vele készült exkluzív interjúban kifejtette, azokban a tagállamokban, ahova ellátogatott, fokozódó érdeklődést tapasztalt. Elsősorban nyelvi és kommunikációs kérdésekkel foglalkozik, szembesülnie kell az érzékenység változatos formáival. Ezt az érzékenységet tapasztalhatta az EP kisebbségi frankcióközi csoportjával május 9-én lezajlott találkozón is, amikor a képviselők elégedetlenül távoztak. Leonard Orban kifejtette az Európai Bizottság álláspontját a kisebbségjogi, nyelvhasználati, oktatási kérdéseket illetően: az EB illetékessége korlátozott, tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét, mely szerint ezeknek a kérdéseknek a megoldása az illető tagországok vagy régiók kompetenciájába tartozik. Mindezt emberi jogi, kisebbségvédelmi szempontból is kezelni kell, de az ő illetékessége csak kis részben fedi le ezeket a kérdéseket. Az Intergroup által felvetett tárgykör nem került az EB kollégiumának napirendjére. /Szilágyi Aladár: Az európai uniós kompetencia korlátai. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2007. július 18.

Leonard Orban, a többnyelvűségért felelős európai biztos ellenzi az RMDSZ három európai parlamenti képviselője azon kezdeményezését, hogy újraalapítsák az 1959-ben megszüntetett magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet. Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Atilla és Szabó Károly aláírásgyűjtésbe kezdtek az Európai Parlamentben az állami magyar Bolyai Egyetem újralapítása érdekében. A három EU-honatya azzal vádolja Románia mindenkori kormányait, hogy diszkriminatívak voltak a magyar kisebbséggel szemben, és felkérik az Európai Bizottságot és az Európai Miniszterek Tanácsát, hogy ítéljék el a román kormány hozzáállását, és kezdeményezzék azon eljárások elindítását, amelyek megkönnyítenék az egyetem megalapítását. Orban szerint “az Európai Bizottság nem kompetens az ügyben, lévén ez nemzeti vagy regionális, illetve az egyetemi autonómia hatáskörébe tartozik”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2007. július 31.

A Soros Alapítvány által kezdeményezett felmérés szerint a romániai egyetemi oktatók 70 százaléka semmi különbséget nem lát a hazai és a nyugat-európai oktatási intézmények között. Ezzel szemben a Traian Basescu államfő által kinevezett egyetemi oktatókból kutatókból álló bizottság kimutatta, hogy a romániai felsőoktatás és tudományos kutatás, néhány kiváló sziget lététől eltekintve, középszerű. A romániai tudományos közlemények számaránya – állítja a jelentés – tizenegyszer kisebb, mint a toplistán szereplő egyetemek átlaga, ötször kevesebb, mint a magyarországi intézményeké, s kétszer kisebb, mint a Bulgáriáé. Az uniós átlagnál is ötször kisebb ez a mutató. Ezt a kritikai hangot érdemes egybevetni azzal az önfényező gyakorlattal, amelyet a Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőtestülete folytat. Kónya Hamar Sándor, az EP kulturális és oktatási bizottságának tagja tíz pontba foglalva tárta az EP-képviselők elé a BBTE multikulturalizmusát és többnyelvűségét cáfoló érveit. Az előterjesztést magyar képviselőtársai, Kelemen Atilla és Szabó Károly is aláírták, ami ellen a bukaresti ellenzéki politikusok tiltakoztak, Tariceanu kormányfő lemondását követelték, s a BBTE vezetősége polgári per indítását helyezte kilátásba Kónya Hamar Sándor ellen. Ebben a csetepatéban megkapta a magáét az RMDSZ is. Valójában Kónya Hamar Sándor és társai felerősítették a Bolyai Kezdeményező Bizottság hangját, ami az önálló magyar karok létesítését s a magyar állami egyetem távlati visszaállítását illeti. Új elem viszont, hogy a Salat Levente helyébe lépő Magyari Tivadar rektor-helyettes megpróbálja leszerelni a magyar ,,egyetempártiakat”. Magyari Tivadar közleménye szeint 57 meghirdetett szakra 2100 diák iratkozott be.,,A felvétel közeledtével megerősödött az a kalandor-kampány, amely a BBTE magyar tagozatát válságosnak, alig létezőnek állítja be, de ez nem érte el a szándékát, a magyar fiatalokat sikerült őszintén, vendégszeretettel megszólítanunk” – nyilatkozta Magyari. Álláspontja egybecseng Leonard Orban többnyelvűségért felelős uniós biztos álláspontjával – egyébként az egyetem román vezetésének egészével –, amely szerint az EU-bizottságnak nincs jogi hatásköre az egyetemek szervezeti rendjét illetően, ez ugyanis a szubszidiaritás és az egyetemi autonómia körébe tartozik.,,A nyelveket nem az európai emberek szétválasztására, hanem éppen ellenkezőleg, egységük megteremtésére kell használni. ” Ezt a tételt hangoztatta Ceausescu is, s ,,az egység megteremtésének nyelve”, természetesen, a román lehet. Magyari Tivadar egy másik közleménye szerint az EP-ben folytatott bolyais akciózás nehezíti a BBTE magyar tanárainak munkáját. Érvelése tökéletesen megegyezik a diktatúra idejéből Furo Iuliu álláspontjával, azzal a különbséggel, hogy Iuliu már a magyaroknak is az állam nyelvén fejtette ki a nyelvi és mindenféle egység felette szükséges voltát.,,Nem valóságszerű – mondja Magyari Tivadar –, amikor például ezekben a napokban 1200 magyar diák ballagott tízezernyi szülő jelenlétében magyar nyelvű szavalatok, imák és egyéb köszöntők közepette. Ezen a héten írják záróvizsga-dolgozataikat ötvenféle profilon, szakon, magyar nyelven, és védik szakdolgozatukat, s két hét múlva már magyar nyelvű »Isten hozott« is köszönti az elsőéves beiratkozókat, várhatóan háromezer fiatalt. ” Ez tulajdonképpen mind szép és jó, írta Sylvester Lajos. Minél többen jussanak be a magyar szakokra, de abban a hitben iratkozzanak be, hogy egy egyetemnek mint önálló entitásnak, autonóm intézménynek megvan, illetve meg kell teremtenie azt a kulturális közeget hallgatói és tanári kara számára, amely a több évszázados erdélyi magyar oktatási jelenlét hagyományaiból fakad. Az Isten hozott felirat szép dolog, de nem pótolja vagy helyettesíti az önálló állami magyar egyetemet. /Sylvester Lajos: Isten hozzon, Magyar Állami Egyetem! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

2007. november 16.

A dokumentumok román fordítását követeli Ciprian Dobre Maros megye prefektus. Traian Basesescu államfőhöz, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz és a többnyelvűségért felelős romániai EU-biztos Leonard Orbanhoz készül fordulni Kincses Előd. A marosvásárhelyi jogász arra kíváncsi, hogy az alkotmány által garantált anyanyelvhasználat értelmében mi a különbség a magyar és kínai nyelv között. Kincses egyik ügyfelének, a mezőcsávási Nagy Bélának azért utasította el a Ciprian Dobre prefektus által vezetett földosztó bizottság a visszaigénylési kérését, mert bizonyos okiratokat nem fordíttatott le magyarról román nyelvre. Egy magyar személyazonosságival be lehet utazni Európát, Marosvásárhelyen viszont annak a lefordítását követelik. Ciprian Dobre prefektus a bíróságnak címzett beadványában rámutatott, hogy „Románia hivatalos nyelve a román”. A Krónikának nem sikerült elérnie Dobrét, aki korábban megtiltotta, hogy a prefektúra ügyeiről beosztottjai nyilatkozzanak. /Szucher Ervin: Magyar iratra nincs erdő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

2008. január 24.

Az Európai Bizottsághoz (EB) fordult a Magyar Demokrata Fórum (MDF) europarlamenti képviselője, mivel Romániában az állampolgárság elvesztésével büntetnék a román nyelvismeret hiányát. Az ügy pikantériája, hogy az EB részéről feltehetően épp Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztosnak kell reagálnia. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke által a szenátushoz benyújtott törvényjavaslat azontúl, hogy kötelezővé teszi a Romániában élő állampolgárok számára a román nyelv kötelező elsajátítását, a nyelvtudás igazolására két évet hagyna, ellenkező esetben az érintettek elveszítik román állampolgárságukat. Olajos Péter – szemben az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatával – diszkriminatívnak találja a törvénytervezet, annak elfogadása szerinte hátrányosan érintené Európa legnagyobb őshonos kisebbségét, a Romániában élő több milliós magyarságot és ellentétes az állampolgárságról szóló Európai Egyezménnyel. /Brüsszelben tiltakoznak Voiculescu törvénytervezete ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2008. február 1.

A két RMDSZ-es és Tőkés László független romániai magyar európai parlamenti (EP) képviselő is felszólalt az EP január 30-i brüsszeli plenáris ülésén, beszédük közös jegye, hogy mindhárman először szólaltak fel az európai törvényhozásban, és mindhárman magyarul. Tőkés a nyelvtörvénytervezetről, Winkler a régiókról, Sógor a romák helyzetéről beszélt. Tőkés László felszólalásában bejelentette: Leonard Orbanhoz, az Európai Bizottság soknyelvűségért felelős tagjához fordul a Dan Voiculescu volt konzervatív pártelnök által benyújtott „szélsőségesen diszkriminatív" román nyelvtörvénytervezet ügyében. Elfogadása esetén a törvény az állampolgárság elvesztésével szankcionálná a román államnyelvet nem ismerő, etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket – emelte ki. Úgy vélte, „a törvény mindenekelőtt az Erdély földjén őshonos magyar közösség ellen irányul". Eddig egyetlen román parlamenti párt sem foglalt állást ellene, sőt az Országos Diszkriminációellenes Tanács is zöld utat adott neki – tette hozzá. Ezzel egy időben egy másik diszkriminatív jellegű törvény, a tanügyi törvény elfogadására is készül Románia parlamentje – hangoztatta Tőkés László. Mint mondta, ezekkel az ügyekkel azért fordul az uniós biztoshoz, mert meggyőződése, hogy „Romániának a nyelvi jogok tekintetében az Európai Parlament demokratikus gyakorlatát kell követnie". Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy halaszthatatlan a romániai gazdasági régiók újrafelosztása, a közigazgatási intézményrendszert pedig decentralizálni kell. Sógor Csaba kijelentette, feladatának tekinti a roma kérdés kapcsán nemrég felerősödött etnikumközi feszültségek enyhítését. /Erdélyi szűzbeszédek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 1./ A Népújság csak Sógor Csaba és Winkler Gyula felszólalását ismertette, nem tett említést Tőkés László felszólalásáról. /Sógor Csaba az etnikumközi feszültségek oldásáról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

2008. február 15.

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője Brüsszelben találkozott Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztossal. A két politikus arról tárgyalt, hogyan lehet az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) között minél szorosabb együttműködést kialakítani. Rendkívül fontos tájékoztatni az EB-ét és az EP-ét a romániai helyzetről. Winkler Gyula kijelentette, európai parlamenti képviselői munkájában nagyon sokat jelent majd, hogy Leonard Orban európai biztos felajánlotta támogatását. /Winkler: Leonard Orban felajánlotta támogatását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2008. február 20.

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő a romániai magyarok anyanyelvhasználatának kérdéséről beszélt a testület strasbourgi plenáris ülésén e napirend előtti felszólalásában. Vázolta a magyar közösség számára diszkriminatív arányeltolódásokat – a 6,4%-os magyarság a felsőoktatásban alig 4%-ban van jelen, és csak 1,6% tanulhat anyanyelvén – valamint a csángóföldi helyzetet, ahol bár ötven év után újból tanulhatnak magyarul a gyerekek, sok faluban a helyi hatóságok, iskolaigazgatók zaklatják az oktatást, kitiltják a nyelvet az iskolából. Felszólalását Leonard Orban, többnyelvűségért felelős biztos „második anyanyelv” programjának értékelésével zárta, hozzátéve, „bízunk abban, hogy az európai országok többségi nemzetei ezentúl nemcsak az állam nyelvének az elsajátítását tartják fontosnak, hanem azt is, hogy a velük élők megőrizhessék anyanyelvüket, és saját tanintézményeikben tanulhassanak minden oktatási szinten. Használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban, a bíróságokon és a törvényhozásban. 2008 a kultúrák közti párbeszéd éve. Legyen valóban az. ” – fejtette ki Sógor Csaba EP-képviselő. /Sógor Csaba a teljeskörű anyanyelvhasználat mellett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2008. április 17.

Az Európai Bizottság (EB) meghívására Sógor Csaba részt vett Brüsszelben az európai nyelvi sokszínűségről szóló jelentés megvitatásán. A jelentést a kezdeményező témagazda, Leonard Orban, többnyelvűségi biztos mutatta be. Sógor Csaba európai parlamenti (EP) képviselő a jelentésből hiányolta, hogy „a dokumentum nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatának kérdésével, holott az EU lakosságának 10%-a olyan kisebbségekhez tartozik, akik nem bevándoroltak, hanem a határok lépték át őket”. Elmondta, hogy Romániában az utóbbi évszázadban a kisebbségek, és ezáltal az általuk használt nyelvek száma, 30%-ról 10%-ra fogyott. Az EU-s tagállam Románia területén bizonyos adófizető polgárok gyermekeinek egy része (pl. a csángó közösség tagjai) még mindig nem tanulhatnak anyanyelvükön. /EB-közmeghallgatás az unió soknyelvűségéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

2008. május 27.

Feszült körülmények közt készül Brüsszelben a román igazságszolgáltatás helyzetét elemző jelentés, több tagállam nyomást gyakorol az illetékesekre a védzáradék életbe léptetése érdekében, figyelmeztetett Románia EU-biztosa, Leonard Orban. A nyugati sajtó Románia szavazati jogának felfüggesztését kéri. Az Európai Bizottság aggodalommal figyeli a bukaresti parlament döntéseit. /Elégedetlen EU. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

2008. június 4.

Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás ügyének megoldatlanságára hívta fel hallgatósága figyelmét Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő június 3-án Brüsszelben, az erdélyi Sapientia egyetemi hálózat vezetőivel tartott sajtótájékoztatón. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezető Tanácsának elnöke, valamint Farkas Emőd, a Sapientia Alapítvány irodavezetője volt jelen. Találkoztak Leonard Orbannal, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős –román állampolgárságú – biztosával. Támogatását kérték ahhoz, hogy Erdélyben érvényesüljön a többnyelvűség. Leonard Orban a találkozón azt hangsúlyozta, hogy az oktatáspolitika nem európai bizottsági hatáskörbe, hanem nemzeti hatáskörbe tartozik. Orban ugyanakkor támogatásáról biztosította a többnyelvűség előmozdítását célzó törekvéseket. A Bolyai Tudományegyetemet a román hatóságok még 1959-ben megszüntették. 1990 óta sem sikerült elérni, hogy önálló állami intézményként indulhasson újra. Tőkés elmondta, ezért választották a magánegyetemi utat. Az összesen négy helyszínen – Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon –, mintegy 3500 hallgatóval működő, egyházi alapítású Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve Partiumi Keresztény Egyetem költségeinek nagy részét a magyar állam állja, a Sapientia Alapítványon keresztül. Ahhoz, hogy román állami támogatásban részesülhessenek, hivatalos akkreditációra lenne szükség. /Tőkés Brüsszelben az erdélyi magyar felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./


lapozás: 1-30 | 31-46




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998