udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 122 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-122
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lezsák Sándor

1990. március 20.

Budapesten márc. 20-án a Hősök terén több tízezres tömeg tiltakozó nagygyűlésen ítélte el a marosvásárhelyi véres eseményeket. Lezsák Sándor, a nagygyűlést megnyitva, hangoztatta: az aggodalom gyűjtötte össze az embereket, hogy felemeljék szavukat a marosvásárhelyi magyarokat ért véres atrocitások ellen. Hetek óta baljós hírek érkeznek Romániából. Legyünk higgadtak, ugyanakkor a világ közvéleményének szánt üzenetünk legyen erőteljes, mondta. Sinkovits Imre színművész felolvasta a Sütő András által aláírt nyilatkozatot, melyet a Maros megyei RMDSZ szervezet intézett a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsához. Kányádi Sándor beszélt, majd Göncz Árpád, a Magyar Írók Szövetségének nevében felolvasta azt a levelet, amelyet a Román Írószövetséghez intéztek. Csurka István, az MDF elnökségi tagja méltatta a marosvásárhelyi események során súlyosan megsérült Sütő András életútját. Romániában a diktátor már halott, de a diktatúrát még nem szüntették meg teljesen. Tamás Gáspár Miklós, a szabaddemokraták képviselője hangoztatta, hogy Iliescu elnöknek lépéseket kell tenni a magyarság jogainak garantálásáért. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt, Sebestyén László a Magyar Néppárt, Németh Zsolt Fidesz, Prepeliczay István a Független Kisgazdapárt, Csepella Imre az Erdélyi Szövetség nevében, Kónya Imre a Független Jogász Fórum nevében beszélt. Bejelentették, hogy a súlyos állapotban levő Sütő Andrást Budapestre hozták, kórházban ápolják. /Nagyszabású demonstráció a Hősök terén. = Népszabadság, márc. 21./

1992. január 1.

Tavaly szeptemberben felhívás jelent meg budapesti lapokban: adakozzanak a moldvai árvízkárosultak megsegítésére. Az adományokat a Margitszigeten a Máltai Szeretetszolgálat és az IDF /Ifjúsági Demokrata Fórum/ képviselői vették át. Jelen volt többek között Horváth Balázs miniszter, Kozma Imre atya, Lezsák Sándor, Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület titkára. Sok segély érkezett, mondták el a moldvai csángók a falvakban, de a segélyeket a parókiára és a tanácsházára vitték, ahonnan nem mindenki kapott a rászorultak közül. Külsőrekecsinbe a legtöbb segítség Magyarországról érkezett. /Demse Márton: Csángó tudósítás. Árvíz után Klézsén. = Magyar Fórum (Budapest), jan. 1./

1993. április 21.

Lezsák Sándor a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, alelnöke. Létrehozta és vezeti a Lakitelek Alapítványt. Nemrég Marosvásárhely járt az alapítvány kuratóriumával. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a Lakitelek Alapítvány gyűjtőmeder. Erőket akarnak mozgósítani mindenütt, hogy elinduljon valami. Fáradt és zsibbadt az ország. Vannak bizonyos döntések, amelyekhez kétharmados többség szükséges, mint például a sajtó, a rádió, a tévé ügye, ami médiaháborúhoz vezetett. Ennek folytán vált az MDF népszerűtlenné. A volt kommunista vezetők a politikai hatalmat átmentették gazdasági hatalommá. Az emberek nagy hányada becsapottnak érzi magát. Hangos a számonkérő hang. /Nagy Miklós Kund: A lehetetlenben megtalálni a lehetségest. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

1993. június 1.

Az MDF elnökségének egyhangú döntése értelmében a lemondott Für Lajos helyett Lezsák Sándor veszi át az MDF ügyvezető elnökének tisztét, meghatározatlan ideig. Az elnökség a rotációs rendszer mellett döntött, bizonytalan ideig a hat alelnök látja el felváltva e poszt teendői. Lezsák Sándor elmondta, csalódott, hogy az általa remélt csapatmunka most nem jött létre, mert Csurkáék távol maradtak az elnökségi ülésről. Lezsák szerint Csurkának az MDF-en kívül kell elképzeléseit, programját megvalósítani. Hozzátette: Elek Istvánnak és Debreczeni Józsefnek el kell döntenie. Hogy a jövőben hogyan akarnak politizálni. /(őszy-tóth): Lezsák: Csurka a párton kívül fogalmazza meg programját. = Magyar Nemzet, jún. 1./

1993. október 2.

Ötnapos erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Nahimi Péter kifejtette: útjukkal szeretnék még mélyebbé tenni kapcsolataikat az RMDSZ-szel, hiszen vannak a magyarságnak ebben a térségben közös céljai és érdekei. Szeretnének találkozni az erdélyi magyarság egyházi, gazdasági életének képviselőivel, a sajtóval, írókkal, művészekkel. Az MDF az első pillanattól fogva természetes feladatának tartotta a határokon túli magyarság támogatását. "Pártként is testvérünknek érezzük az RMDSZ-t, annál is inkább, hogy a közelmúltban az RMDSZ ugyanazt a nemzetközi pártközösséget, az EDU-t választotta, melynek mi is tagjai vagyunk, és amelynek Antall József az egyik alelnöke." - mondta. Az anyaország akkor tud a határon túli magyarságért a legtöbbet tenni, ha kellően erős államot hoz létre a Kárpát-medencében. /Gazda Árpád: Nemzet és demokrácia. Beszélgetés Nahimi Péterrel, az MDF alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2-3./

1993. október 3.

Okt. 3-án az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsvárott fogadta az MDF küldöttségét. Takács Csaba tájékoztatta a vendégeket az RMDSZ munkájáról, Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke pedig pártja működéséről számolt be. Délután kolozsvári értelmiségiekkel találkoztak, ahol a fő téma a magyar egyetemi oktatás volt. Többen megfogalmazták az anyagi igényeket. Benkő Samu kérte, hogy a magyar kormány a tárgyalásokon vesse fel az erdélyi magyarság javainak visszaadását. Cs. Gyimesi Éva és Magyari András, a Babes-Bolyai Egyetem rektor-helyettese pozitívan ítélték meg, hogy a jelentkezők betöltötték a "plusz 300 helyet". Jelenleg összesen 2241 magyar hallgatója van a kolozsvári egyetemnek. - Főiskolák alakulnak Székelyföldön, de komoly anyagi támogatásra várnak, nincsenek megfelelően képzett szakemberek. Megállapodtak abban, hogy iskolaügyben jártas szakembert küldenek a helyzet felmérésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1993. október 5.

Erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Találkoztak Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspökkel, másnap tanácskoztak az RMDSZ ügyvezető elnökségével Kolozsváron, majd találkoztak értelmiségiekkel, egyházfőkkel. Október 4-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytattak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és az RMDSZ helyi vezetőivel, majd felkeresték Sütő Andrást. További útjuk: Segesvár, Gyulafehérvár, ahol találkoznak Bálint Lajos érsekkel, Temesvár, ahol értelmiségiekkel és az RMDSZ helyi vezetőivel találkoznak. Szabó Tamás privatizációs miniszter kifejtette: a magyar kormány alkotmányos kötelessége felvállalni a magyar kisebbségek érdekképviseletét és érdekvédelmét. /Nits Árpád: MDF-küldöttség Erdélyben. Alkotmányos kötelesség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /

1993. október 6.

Szándékosan választotta ügyvezető elnöki teendői átvétele utáni napot arra Lezsák Sándor, hogy Erdélybe induljon, mondta, mert az RMDSZ-nek egész Kelet-Európa iránti felelőssége kell, hogy legyen. Természetes, hogy első útja Nagyváradra, Tőkés László és Tempfli József püspök urakhoz vezetett, tette hozzá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1993. október 7.

Az MDF küldöttsége Temesvárra látogatott, ahol a város értelmiségi képviselőivel találkoztak. Nahimi Péter alelnök elmondta, hogy az MDF nemzeteszme koncepciója szempontjából a lényeg az: értékteremtő és értékmentő a nemzeteszme valamely vonása, vagy sem. Amelyik ilyen, azt a koncepció felvállalja. A magyar nép igazolta, hogy csak csupán egy nagyon szűk csoport érdekeit fejezik ki a szélsőségesek. Az MDF-ből a tagságnak mindössze 5 %-a vált ki. Ugyanakkor több mint 5 % új tag lépett be. Lezsák Sándor elmondta, hogy az MDF soha nem volt hajlandó populista engedményekre. /Mandics György: Beszélgetés az MDF vezetőségével Temesváron. = Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 7./

1993. december 12.

Meghalt Antall József miniszterelnök /Budapest, 1932. ápr. 8.-Budapest, 1993. dec. 12./. Haláláról, temetéséről, pályafutásáról: Markó Béla, az RMDSZ elnöke Lezsák Sándornak, az MDF ügyvezető alelnökének címzett levelében közös veszteségnek nevezte Antall József halálát, aki mindvégig szem előtt tartotta a magyar nemzet egészének érdekeit. A romániai magyarság a magyar nemzet részeként tisztelte és nagyra becsülte az elhunyt miniszterelnök áldozatos munkáját. /Markó Béla: Közös veszteség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A Romániai Magyar Szó az MTI részletes ismertetőjét közölte a kormányfő haláláról, Szabad György méltatásáról, majd a nemzetközi reagálás következett Clinton: Nagy veszteség címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete a Magyar Köztársaság kormányának küldött táviratában fejezte ki mélységes részvétét "az egyetemes magyarság gyászában". "Erdélyben nem felejtjük el, hogy annyi évtized után Antall József volt az első független magyar kormányfő, aki fölvállalta a felelősséget a határokon kívül élő magyarság sorsáért." /Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Antall Józsefet több méltatta, búcsúztatta, például: Szűcs László: Antall József halálára. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14., Krajnik-Nagy Mihály: A miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14., A mi szál gyertyánk. = Jelen (Arad), márc. 14., Friss-Panián Iván: Búcsú. = Jelen (Arad), márc. 14., Az Erdélyi Napló közölte az orvoscsoport közleményét a halál okáról, majd Göncz Árpád köztársasági elnök és Boross Péter belügyminiszter emlékező szavait. A lap nem hozott saját kommentárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./ Gálfalvi Zsolt meleg szavakkal emlékezett a kivételes képességű kormányfőre. /Gálfalvi Zsolt: Sors és történelem. = A Hét (Bukarest), dec. 17./ Dr. Binder Pál emlékezett az elhunytra. /Dr. Binder Pál: Találkozásom dr. Antall Józseffel, az orvos-történésszel. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./

1994. április 14.

Romániában élő magyar vállalkozóknak és vállalkozásukat most indítóknak előadás-sorozatot szervez jún. 13-15-én Lakiteleken szakemberek részvételével a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány /kuratóriumi elnöke Lezsák Sándor/ és az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda /elnöke dr. Árvay Zoltán/. A pályázatokat Lakitelekre kell elküldeni. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

1994. október 29.

Okt. 29-én ért véget Nyírbátorban a Kárpát-medencében élő magyarság harmadik közoktatási fóruma. A konferencia befejezéseként állásfoglalást írtak alá. Fontosnak tartják, hogy a jól bevált támogatási rendszerek fennmaradjanak. /Kelet-Magyarország (Nyíregyháza), okt. 31./ A rendezvényt Lezsák Sándor országgyűlési képviselő nyitotta meg, majd Dobos Krisztina, képviselőtársa szólt a magyar közoktatás helyzetéről. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium feladatvállalásai a határon túli magyar közoktatás helyzetéről című előadásában Töttösy Istvánné elemezte az elmúlt négy évet, majd utóda, Egyed Albert, az MKM osztályvezetője ismertette a tárca koncepcióját. Biztosította a fórumot, hogy az Etnikai és Nemzetiségi Főosztály folytatni kívánja a határon túli magyar oktatási intézmények támogatását, de helyesebbnek látják ezt egy közalapítványi rendszer segítségével megoldani. A kiadott állásfoglalásban értékelték az elmúlt négy év minisztériumi segítségét, és azt, hogy a döntésekbe bevonták őket. A Magyarok Világszövetsége indítványozta a Magyar Pedagógusok Társasága létrehozását, a fórum pedig javasolta, hogy a pedagógusszövetségek képviselői vegyenek ebben részt. /Új Szó (Pozsony), nov. 29./

1994. november 28.

Határon túli és hazai ifjúsági szervezetek és iskolák részvételével szervezte meg az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió /IKU/a konferenciát Kisebbségek szerepe az önkormányzatokban címmel a Lakiteleki Népfőiskolán. Lezsák Sándor házigazda, MDF-képviselő és Surján László, a KDNP elnöke nyitotta meg a háromnapos /nov. 25-27./ tanácskozást, melyen Tabajdi Csaba államtitkár is részt vett. Előadást tartott - többek között - Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. A résztvevők nov. 27-én zárónyilatkozatot adtak ki, amely síkraszáll a nemzetiségi fiatalok társadalmi, gazdasági és kulturális, illetve tájegységi önrendelkezése mellett. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a határon túli magyar ifjúsági szervezetek nem kapják meg azokat a jogokat, amelyeket a helsinki egyezmény garantál számukra. /Népszabadság, Magyar Nemzet, Esti Hírlap, nov. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1995. január 5.

Olajos Csaba 1994. dec. 26-án hunyt el, jan. 5-én volt a temetése Budapesten, a Farkasréti temetőben, ahol dr. Hegedűs Loránt református püspök és Lezsák Sándor költő, MDF-országgyűlési képviselő búcsúztatta az elhunytat. Lezsák Sándor jóbarátjára emlékezett, felvázolva életútját. Olajos Csaba 1972 óta járt Erdélybe. Nekünk kötelességünk minden elszakított területet megismerni, mondta. 1981-ben stencilgépet csempészett Erdélybe, ezzel sokszorosították az Ellenpontokat. Demszky Gáboréknak is hozott stencilgépet Bécsből. 1983-ban kitiltották Erdélyből. Amikor a szlovákiai Duray Miklóst letartóztatták, akkor az Olajos-házaspár ment a feleségéhez, szervezni a tiltakozást. 1984-ben kitiltották őket Csehszlovákiából. Ekkortájt naponta 10-15 vendégük volt. Sokan jöttek hozzájuk. Így állított be lakásukra Hosszú István, a Zsil-völgyi bányászsztrájk vezetője, amikor 24 óra alatt családjával együtt el kellett hagyni Romániát. Olajos Csaba egyszer eljött Lakitelekre. Menjünk el horgászni, ott nem hallgatnak bennünket, mondta. Rengeteg a dolgunk, meg kell beszélni. Szőcs Géza is felbukkant, hármasban folytatták a beszélgetést. Aznap a rendőr is megjelent a Tisza-parton, igazoltatott... Az MDF szervezésében is tevékeny volt Olajos Csaba. Erősítette a kapcsolatokat a határon túli magyar vállalkozókkal. /Új Magyarország, jan. 6./

1996. május 25.

Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke erdélyi körútra indult, máj. 23-án Nagyváradon találkozott Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Máj. 24-én Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatra van szükség a két szervezet között. Lezsák Sándor megerősítette, hogy az alapszerződés megkötésének előfeltétele a romániai magyarság egyetértése, illetve az anyanyelvű oktatás megoldása, az egyházi javak visszajuttatása. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ feje fölött ne szülessenek a romániai magyarságra vonatkozó döntések. "Ha az MSZP-SZDSZ külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk." - jelentette ki Lezsák Sándor. "A magyar-szlovák alapszerződés kudarca" - fejtette ki az MDF elnöke - azt jelzi, hogy a magyar politika "két éve tévesen ítéli meg a folyamatokat". Markó Béla elmondta, hogy elvi egyetértés volt vendégével szinte mindenben. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy a magyarországi pártok támogassák az RMDSZ által javasolt megoldásokat. Lezsák Sándor részt vett a pünkösdi csíksomlyói búcsún. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1996. május 27.

Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke erdélyi körútra indult, máj. 23-án Nagyváradon találkozott Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Máj. 24-én Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatra van szükség a két szervezet között. Lezsák Sándor megerősítette, hogy az alapszerződés megkötésének előfeltétele a romániai magyarság egyetértése, illetve az anyanyelvű oktatás megoldása, az egyházi javak visszajuttatása. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ feje fölött ne szülessenek a romániai magyarságra vonatkozó döntések. "Ha az MSZP-SZDSZ külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk." - jelentette ki Lezsák Sándor. "A magyar-szlovák alapszerződés kudarca" - fejtette ki az MDF elnöke - azt jelzi, hogy a magyar politika "két éve tévesen ítéli meg a folyamatokat". Markó Béla elmondta, hogy elvi egyetértés volt vendégével szinte mindenben. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy a magyarországi pártok támogassák az RMDSZ által javasolt megoldásokat. Lezsák Sándor részt vett a pünkösdi csíksomlyói búcsún. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1996. május 30.

Harmadik Trianont készít elő a külpolitikai kormányzat a magyar-román alapszerződéssel, jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF elnöke máj. 30-i sajtótájékoztatóján. Lezsák Sándor elmondta, hogy romániai tárgyalásain Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyaránt úgy nyilatkozott: az Antall-kormány képviselte hitelesen a magyarság érdekeit a nemzetközi fórumokon. /A Népszabadság kérdésére Markó Béla elmondta, hogy a Lezsák Sándorral nem tárgyaltak az Antall-kormányról. Egyetértettek viszont abban, hogy az alapszerződést nem szabad a romániai magyarság nélkül megkötni./ Az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy az alapszerződésről folyó tárgyalásokba vonják be a romániai magyar szervezeteket. Lezsák Sándor felelőtlennek nevezte Kovács László külügyminiszter tárgyalásait a román féllel, tudomása szerint ugyanis nem esett szó arról, hogy a történelmi egyházaknak adják vissza tulajdonaikat, és biztosítsák az egységes magyar anyanyelvű oktatási rendszert. /Népszabadság, Magyar Nemzet, máj. 31./

1996. június 19.

Az Magyar Demokrata Fórum /MDF/ kettészakadásáról, a kiváltakból alakult Magyar Demokrata Néppártról /MDNP/ kérdezte Németh Tünde Lezsák Sándort, az MDF elnökét. Az 1994-es választási vereség után a személyi ellentétek és a stílusbeli eltérések eléggé durván előjöttek, fejtette ki Lezsák Sándor. Szabó Ivánék inkább a liberalizált gazdaságban látták a kitörést. Az MDF egyébként nem szakadt szét, pusztán a frakcióból vált ki egy csoport. "Egy hónappal a történtek után ez bízvást kijelenthető, ugyanis az eddigi adatok szerint kevesebb mint ezer ember vált ki az MDF-ből." A belépések közben nagyrészt ellensúlyozták a kilépőket. Viszont így gyöngült az ellenzék. Mi a véleménye Vitányi Iván március 16-án a képviselőházban tett kijelentéséről, miszerint "a nemzet az a tízmillió állampolgár, akik között élünk", tette fel a kérdést a lap munkatársa. Ez "olyan felháborító kijelentése volt mind Vitányi Ivánnak, mind Horn Gyulának, mely az érvényben levő magyar alkotmány szellemiségével ütközik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún- 19./

1996. július 18.

Történelmi jelentőségű a magyar-magyar csúcstalálkozó, összegezték már közös értékelésüknek a címében is a júl. 4-5-i Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozást Csapody Miklós és Kecskés János. A tanácskozás nem a legjobb előjelekkel indult. A parlamentben a tervezett autonómiavitától visszariadt a kormányzó többség. A konferencia eredménye mégis történelmi jelentőségű. Végre "megszületett az anyaállamban élő és a tőle elszakított, kárpát-medencei magyarság egy nemzethez tartozását elismerő, azt mintegy kinyilvánító politikai dokumentum." A "benne megfogalmazottakat a nemzeti kérdés nemzeti konszenzusának tekinthetjük." A négy párt /Fidesz, MDF, KDNP, MNDP/, valamint a kormánypártok egyeztetett, az FGKP és az RMDSZ önállóan elkészített tervezetét osztották szét a résztvevők között. A kormánykörökből még azt is kétségbe vonták, hogy egyáltalán beszélni kell a Magyarok Világszövetsége által szorgalmazott nemzeti stratégiáról, majd azt hangoztatták, hogy a stratégia az eurointegráció. A csúcstalálkozó előtti héten a nemzeti érdekeket kifejező pragmatikus szemlélet kerekedett felül. Ennek előjele volt a Népszavában megjelenő Tabajdi Csaba-interjú és Törzsök Erika írása a Magyar Hírlapban. A zárónyilatkozat megszövegezésénél az RMDSZ tervezetét tekintették kiindulópontnak, mert az volt a legrövidebb. A legfontosabb kitételben, a nemzeti egység deklarálásában sikerült megegyezni, ez "a világ magyarsága összetartozásából kiindulva" megfogalmazással került a nyilatkozatba. A "zárónyilatkozat elkészítésével már a gyakorlatban is működött a nemzeti minimum elve." A nemzeti minimum megfogalmazásának igényét főleg az MDF-es politikusok, illetőleg a velük hasonló eszméket követő gondolkodók szorgalmazták, az utóbbi időben pedig Lezsák Sándor, az MDF elnöke. A nyilatkozatot az eddigi paktumjellegű megállapodások fölé a megállapodók széles köre és maga az ügy emeli. Az alkotmányba "is beemelhetjük a megállapodás eredményeit." A megállapodásból következő jogszabálykészítés a kormány feladata, számonkérése pedig az ellenzéké. A közös nyilatkozat "megkerülhetetlen normaképző etikai kódexnek tekintendő." - Az értékelés írói javasolják: "hazai médiumok is szervezzék meg a magyar-magyar csúcstalálkozóhoz kapcsolódó tanácskozásukat", ezzel meghatározhatnák a tájékoztatás nemzeti minimumát. Nem illenék teret adni olyan írásoknak, "amelyek kétségbe vonják, ordenáré módon támadják a magyar nemzetnek mint fogalomnak, mint értéknek a létét is. Furcsálljuk ugyanis, hogy a Magyar Rádió hírműsorában még az utóbbi napokban is az ?ottani magyarok? szervezeteként aposztofálják az RMDSZ-t, a Magyar Televízióban botránynak nevezik a csúcstalálkozót..." Az MDF őszre kidolgozza javaslatát a tervbe vett Nemzeti Egyeztető Tanács kialakításához. A létrehozandó NET által tervezett, a nemzeti stratégiát meghatározó munkába be kellene vonni miden olyan szellemi műhelyt, a Magyarok Világszövetségétől kezdve a hazánkat "kitalálni" akarókon keresztül a Lakiteleki Népfőiskoláig, amelyek mér elkezdték ennek kidolgozását. /Csapody Miklós-Kecskés János: Történelmi jelentőségű a magyar-magyar csúcstalálkozó. A működő nemzeti minimum. = Magyar Nemzet, júl. 18. - Csapody Miklós /MDF/ országgyűlési képviselő, Kecskés János az MDF szakértője./

1996. augusztus 15.

A magyar ellenzéki pártok bírálták az alapszerződés elfogadott változatát. Az MDF aug. 15-én nyilvánosságra hozott közleményében mind a magyar társadalom, mind a romániai magyarság szempontjából kétes értékűnek nevezte az alapszerződés elfogadott szövegváltozatát. Baljós előjelnek tekinti, hogy a magyar fél eleve lemondott a kollektív jogok és az autonómiatörekvések támogatásáról. Lezsák Sándor, az MDF elnöke levelet írt Horn Gyula miniszterelnökhöz, amelyben arra kéri, hogy végre tisztázza, hogyan értelmezi az ET 1201-es ajánlását. A Fidesz aug. 15-i sajtótájékoztatóján Rockenbauer Zoltán hangsúlyozta, pártja csak akkor támogatja az alapszerződést, ha az ET 1201-es ajánlás csorbítatlanul szerepel benne, ugyanígy az egyházi ingatlanok visszaadása és a Bolyai Tudományegyetem visszaállítása. A kormány ne írja alá azt, amit a határon túli magyar szervezetek nem támogatnak, javasolta a Fidesz képviselője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

1996. augusztus 15.

A magyar ellenzéki pártok bírálták az alapszerződés elfogadott változatát. Az MDF aug. 15-én nyilvánosságra hozott közleményében mind a magyar társadalom, mind a romániai magyarság szempontjából kétes értékűnek nevezte az alapszerződés elfogadott szövegváltozatát. Baljós előjelnek tekinti, hogy a magyar fél eleve lemondott a kollektív jogok és az autonómiatörekvések támogatásáról. Lezsák Sándor, az MDF elnöke levelet írt Horn Gyula miniszterelnökhöz, amelyben arra kéri, hogy végre tisztázza, hogyan értelmezi az ET 1201-es ajánlását. A Fidesz aug. 15-i sajtótájékoztatóján Rockenbauer Zoltán hangsúlyozta, pártja csak akkor támogatja az alapszerződést, ha az ET 1201-es ajánlás csorbítatlanul szerepel benne, ugyanígy az egyházi ingatlanok visszaadása és a Bolyai Tudományegyetem visszaállítása. A kormány ne írja alá azt, amit a határon túli magyar szervezetek nem támogatnak, javasolta a Fidesz képviselője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

1996. augusztus 22.

Ha az alapszerződést jelenlegi formájában írják alá, az országnak újabb menekülthullámmal kell számolnia. A Magyar Demokrata Fórum a megbékélés híve, de erre a jelenlegi tervezet alkalmatlan. Ezért az MDF a csatlakozik a KDNP javaslatához, a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához - jelentette be Lezsák Sándor, az MDF elnöke a párt aug. 22- i sajtótájékoztatóján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

1996. augusztus 22.

Ha az alapszerződést jelenlegi formájában írják alá, az országnak újabb menekülthullámmal kell számolnia. A Magyar Demokrata Fórum a megbékélés híve, de erre a jelenlegi tervezet alkalmatlan. Ezért az MDF a csatlakozik a KDNP javaslatához, a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához - jelentette be Lezsák Sándor, az MDF elnöke a párt aug. 22- i sajtótájékoztatóján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

1996. augusztus 28.

A magyar-román alapszerződés aláírása a szükséges kisebbségi jogok biztosítása nélkül a romániai magyarságnál csak a meglevő feszültség növeléséhez vezethet. A fenyegetettség és a bizonytalanság miatt pedig Magyarországnak és számos más európai államnak újabb menekülthullámmal kell szembenéznie - mondta az Új Magyarországnak Lezsák Sándor, az MDF elnöke annak kapcsán, hogy levelet intézett a konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Demokrata Unió /EDU/ tagjainak vezetőihöz. /Lezsák-levél európai pártvezetőkhöz az alapszerződésről. = Új Magyarország, aug. 28./

1996. augusztus 28.

A magyar-román alapszerződés aláírása a szükséges kisebbségi jogok biztosítása nélkül a romániai magyarságnál csak a meglevő feszültség növeléséhez vezethet. A fenyegetettség és a bizonytalanság miatt pedig Magyarországnak és számos más európai államnak újabb menekülthullámmal kell szembenéznie - mondta az Új Magyarországnak Lezsák Sándor, az MDF elnöke annak kapcsán, hogy levelet intézett a konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Demokrata Unió /EDU/ tagjainak vezetőihöz. /Lezsák-levél európai pártvezetőkhöz az alapszerződésről. = Új Magyarország, aug. 28./

1996. szeptember 3.

Az ellenzék indítványa alapján az Országgyűlés szept. 3-án délután egytől hajnalig tartotta rendkívüli ülését, vitanapját. A vita megkezdése előtt a házbizottságban nem született egyhangú megállapodás arról a javaslatról, hogy Markó Béla fölszólalhat-e az ülésen, az ellenzék hiába kérte ezt, a kormánypártok elvetették a javaslatot. Ennek alapján Markó Béla csak meghívott vendégként vehetett részt az ülésen. Kovács László külügyminiszter, Horn Gyula miniszterelnök ismételten kiállt az alapszerződés mellett, hasonlóan az SZDSZ nevében felszólaló Eörsi Mátyás. Az ellenzéki képviselők az alapszerződés jelenlegi szövegét vitatták. Orbán Viktor úgy vélte, hogy Eörsi Mátyás megvilágította mindenki előtt, hogy pártja miként gondolkodik a dokumentumról, amikor azt mondta: olyan alapszerződés nincs, amit az RMDSZ és Bukarest is elfogadhatónak tartana. A Fidesz elnöke szerint ezzel a kijelentéssel lelepleződött, hogy az SZDSZ és a kabinet Bukarestét és nem az RMDSZ véleményét fogadta el. - Lezsák Sándor, az MDF vezérszónoka hangoztatta: a magyar kormány a magyar-román alapszerződés jelenlegi szövegével azt üzeni, hogy nincs többé lelkileg együvétartozó egyetemes magyarság, csak nemzetrészek vannak, amelyek külön életet élnek. Ha az erdélyi magyarok több jogot akarnak, vívják ki maguknak. - Tabajdi Csaba államtitkár szerint az alapszerződés vállalható kompromisszum.- A fideszes Németh Zsolt számon kérte a kormánytól, hogy a magyar álláspont kidolgozásánál nem vette kellő súllyal figyelembe a határon túli magyarság véleményét. - A törvényhozás végezetül hajnali két óra előtt néhány perccel, 71 támogató és 235 elutasító szavazattal, tartózkodás nélkül elvetette a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. /A Romániai Magyar Szó átvette az MTI részletes jelentését a rendkívüli ülésről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

1996. szeptember 4.

Markó Bélának, az RMDSZ elnökének megnyitó szavai után zárt ülésen kezdte meg munkáját szept. 4-én Pápán a magyar-magyar találkozó, amelyen megjelentek a határon túli magyar szervezetek képviselői, valamint a magyar parlamenti pártok képviselői, a kormány képviselői viszont távol maradtak. Több ellenzéki pártot első embere reprezentált, Orbán Viktor a Fideszt, Lezsák Sándor az MDF-et és Ghiczy György a KDNP-t. Lezsák Sándor bízik abban, közölte az MTI munkatársával, hogy a magyar-magyar találkozó mihamarabb intézményesül és egyeztető tanács jön létre a Kárpát-medencében élő magyarság képviseletével. A találkozó résztvevői között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül című állásfoglalását, amelyben elítélte a magyar kormány engedékenységét és kifejtette, hogy az alapszerződés jelenlegi szövegének aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Megütközéssel fogadták a megjelentek a hírt, hogy szept. 16-án Temesváron fogják aláírni az alapszerződést. Orbán Viktor emlékeztetett: a júliusi magyar-magyar csúcs nyilatkozatában szerepelt, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a határon túli kisebbségek identitás-megőrzési előfeltételének. Ezzel szemben az alapszerződésben az autonómiát gyakorlatilag kizárták, ami szerződésszegés. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke kifejtette: az MVSZ támogatja, hogy a magyar-magyar találkozók rendszeressé váljanak. Felállítottak egy irodát, amelynek az a célja, hogy éppen az alapszerződések nyomán történő visszásságokról adjon tájékoztatást a nemzetközi szervezeteknek. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ cáfolta, hogy a kormány eltért a korábbi magyar-magyar csúcs megállapításaitól és kiállt az alapszerződés mellett.- Közös közlemény kiadásával, de politikai nyilatkozat kiadása nélkül zárult Pápán a magyar-magyar találkozó. A közlemény szerint a résztvevők elemezték az eltelt időszak eseményeit. Bizottságot hoztak létre, mely elemzést készít az eddig aláírt alapszerződések hatásáról, kitérve arra, hogy alakult az adott országokban a magyarság helyzete. Az elemzések alapján a magyar-magyar csúcs ajánlásokat készít a teendőkről a nemzetközi pártszövetségek, a parlamentek és az érintett kormányok részére. További szakértői munkacsoport az autonómiakoncepciókat egyezteti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ Jelen volt az Amerikai Magyar Koalíció küldöttsége is. Tőkés László furcsa és kicsinyes viszonyulásnak nevezte azt, hogy a kormány nem vett részt a megbeszélésen. Felvetődött az is, hogy a magyar kisebbségek közös irodát nyissanak Brüsszelben. Tőkés László komoly eredménynek nevezte, hogy Pápán sikerült megmenteni a magyarok közötti együttműködést. Markó Béla folytatásnak és újrakezdésnek nevezte az eszmecserét, olvasható Nagy Iván Zsolt tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 5./ Csapody Miklós az Új Magyarország munkatársának, Udvardy Zoltánnak elmondta, hogy a kormány távolmaradását a tanácskozásról nem kivonulásként értékeli. "Nem lenne értelme nemzeti stratégiát keresni a kormány nélkül" -fejtette ki, hozzátéve: a tanácskozás résztvevői joggal várják el azt, hogy a kormányzat a következő csúcs összehívói között legyen. Markó Béla a kormányzati távolmaradásról elmondta: szept. 2-áig úgy tudták, hogy a HTMH és a kormány képviselői is jelen lesznek. /Új Magyarország, szept. 5./

1996. szeptember 16.

Szept. 16-án Temesváron Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu miniszterelnök aláírta a magyar-román alapszerződést. Az eseményen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Teodor Melescanu külügyminiszter, Adrian Nastase képviselőházi elnök, az RMDSZ nem képviseltette magát legfelsőbb vezetői szinten, Dézsi Zoltánt, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét küldte, ezzel is jelezve fenntartásait. A román parlamenti pártok - a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt kivételével - képviseltették magukat. Magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkár. A magyar ellenzéki pártok távollétükkel fejezték ki egyet nem értésüket.Az aláírási ceremónia alatt Temesváron sokezer román tüntetett az alapszerződés és Iliescu elnök ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Az SZDSZ sem képviseltette magát /miután megszavazta és Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő az alapszerződés mellett hitet tevő cikket írt a másnapi Magyar Hírlapban/. Iliescu elnök beszédében éppen a Magyar Hírlap és a Curierul National felmérésére hivatkozott: mindkét ország közvéleménye támogatta az alapszerződést. Horn és Iliescu elnök megbeszélést tartott. Az aláírás után kezdődött a város római katolikus Milleneumi templomában az RMDSZ Temes megyei szervezte által szervezett Őrzők, vigyázzatok a strázsán című ökumenikus gyülekezés, amelynek vendégeként megjelent Lezsák Sándor, az RMDSZ elnöke is, ott volt az RMDSZ több vezetője, Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Bárány Ferenc parlamenti képviselő és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke. A felszólalók között volt Tőkés László, a gyülekezés kezdeményezője, aki hangoztatta: a romániai magyarságnak nem szabad lemondania sem a kollektív jogokról, sem az egyházi javakról, továbbá Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora is. "Befelé folynak a könnyek itt, a temesvári katolikus templomban" , nyilatkozta Udvardy Zoltánnak, az Új Magyarország munkatársának Lezsák Sándor. "Nagy önfegyelmet tapasztalok azon a napon, amikor két szocialista kormány szerződést köt az itt élő magyarok feje fölött". /Az aláírásról szóló tudósítások: Udvardy Zoltán: Szentesítették Trianont. Tőkés László: amiről egy nemzet lemond, azt végleg elveszíti. = Új Magyarország, szept. 17. - Nagy Iván Zsolt: Aláírták a román-magyar alapszerződést. Kedvező nemzetközi visszhang, ellenzéki bírálatok. = Magyar Nemzet, szept. 17. - Gyévai Zoltán: Aláírták az alapszerződést. = Magyar Hírlap, szept. 17. - M. Lengyel László: Aláírás Temesváron, tiltakozás itt és ott. = Népszabadság, szept. 17. -Baracs Dénes: Aláírták az alapszerződést. = Népszava, szept. 17./ Az Őrzők vigyázzatok a strázsán ökumenikus gyülekezést a felszentelésének 100. évfordulóját a közeljövőben ünneplő temesvári Milleniumi templomban tartották. Markó Béla lemondta a részvételt, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az őrállónak ma is az a kötelessége, hogy felhívja a figyelmet a veszedelemre. "Jogaink tekintetében nem alkuszunk és javainkról nem mondunk le. A közösségi jogok sem képezhetik alku tárgyát." Megdöbbentő, hogy "a magyar kormányzat sem vette figyelembe e jogokra vonatkozó álláspontunkat és véleményünket." Trianon óta már a harmadik szerződést kötötték meg a fejünk felett, miközben "megfosztottak javainktól, egyházi ingatlanainktól, földjeinktől, intézményeinktől, házainktól és jogainktól." "Mi az alapszerződés hívei vagyunk, de jó alapszerződés, de jó alapszerződést szeretnénk!" Dézsi Zoltán, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke Markó Béla üzenetét hozta: "Mi önmagunk felett rendelkezve akarunk bekapcsolódni a teremtett világ rendjébe. Hogy ezt megvalósíthassuk, össznemzeti összefogásra van szükség." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke kifejtette: a mai napig abban a hitben ringattuk magunkat: Magyarország a mi autonóm közösségünk állami szintű képviselője. Azonban Magyarország az aláírással ennek az ellenkezőjét bizonyította. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora biztosított mindenkit arról, hogy a határ túloldalán is aggódnak sorsukért. A helyi RMDSZ nevében felszólalt Balaton Zoltán, dr. Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor, Bodó Barna és dr. Obest László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

1996. szeptember 16.

A rossz alapszerződés, amelynek tartalma, időpontja, helye egyaránt kifogásolható, nem hozhat jó megbékélést. Az MDF dunai párbeszédet javasol az érintett térség konzervatív politikusainak részvételével. A helyszíne Lakitelek lesz, feltehetően novemberben. - nyilatkozta Lezsák Sándor, az MDF elnöke. /Új Magyarország, szept. 16./

1996. szeptember 21.

Magyar-magyar meg nem támadási egyezményt kell kötni, javasolta Kádár Béla a Szárszó'96 konferencia Budapesten rendezett tanácskozása /szept. 20-23./ második napján. A tanácskozást a Szárszói Baráti Kör, a Püski Kiadó és a Magyar Szellemi Védegylet kezdeményezte. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a zsúfolásig megtelt teremben a nemzeti minimum kidolgozását sürgette. Rámutatott: a legfontosabb a nemzeti belső bizalom, a türelem és az összefogás. Válságban tartanak bennünket, mondta, ezt a válságot nem kezelni kell, ahogy a Horn-kormány teszi, hanem meg kell szüntetni. "Az ellenzék összefog, ha itt lesz az ideje, mert nem engedheti, hogy olyan nemzeti kisebbség telepedjen rá a nemzet egészére, mely a jövőnket kockáztatja" - mondta Giczy György, a KDNP elnöke. Duray Miklós, az Együttélés elnöke megállapította, hogy a mai magyarországi politika a határon túli magyarság közéletét is gyengíti. Bíró Zoltán a rendszerváltás sajátos kudarcáért a neoliberalizmus világszellemét és Nyugatnak fölajánlkozó politikusokat tette felelőssé. Tabajdi Csaba politikai államtitkár levélben értesített a konferencia résztvevőit, hogy nem kíván fölszólalni. /Új Magyarország, Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, szept. 23./ Az egyik erdélyi résztvevő, Gagyi-Balla István beszámolt arról, hogy a Szárszó'96 találkozón mintegy tizenöt előadás hangzott el. Az előadók többnyire erős kritikával illették a jelenlegi magyar vezetést, amilyen képtelen a társadalmat nyomasztó kérdések megoldására. A megjelent erdélyi részvevői /Gazda József, Fülöp G. Dénes, Bodó Barna, Borbély Imre/ a romániai magyarság gondjait elemezték. /Gagyi-Barna István: Szárszó'96. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-122




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998