udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lokodi András

1990. október 6.

Borbély Ernő parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy 1978-ban végzett Kolozsváron a filozófia szakon, majd Csíkszeredában tanított. 1982. nov. 23-án tartóztatták le, és 9 hónap vizsgálati fogság után kilenc évre ítélték államellenes összeesküvés és propaganda címen. Ennek való alapja az volt, hogy szerettek volna létrehozni a romániai magyarság érdekvédelmével foglalkozó szervezetet. 1984-ban az amnesztia eltörölte büntetése egyharmadát, így végül 4 év 8 hónapot töltött a bukaresti, majd a nagyenyedi börtönben. Végül a Securitate közölte, szeretnék, ha elhagyná az országot. Borbély 1989 tavaszán távozott az országból. Az 1989-es események után úgy döntött Szőcs Gézával, hogy hazatérnek. Borbély Ernő úgy látja, amíg a magyar kérdés az ország legnagyobb gondja, nem fog gazdaságilag talpraállni. Nem veszik észre, hogy nem a magyarok, hanem a régi szeku és a pártemberek jelentik a legnagyobb gondot. /Lokodi András: Legfontosabbak az emberi viszonyok ? beszélgetés Borbély Ernő parlamenti képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

1991. január 26.

Az öbölválságra hivatkozva a vámőrséget a Román Hírszerző Szolgálatnak /SRI/ rendelték alá, ez a szerv senkinek sem tartozik elszámolással. Szigorú a vámvizsgálat, aki többször volt már külföldön, azt visszafordítják, csak kevés élelmet és egy váltás ruhát lehet kivinni, továbbá igazolást kérnek: szabadságon van-e az illető. /Lokodi András: Mi újság a határon? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

1991. május 24.

Magyarországon a Református Alapítvány nagydíját Gelu Pateanunak ítélték oda februárban. Gelu Pateanu ötvennél több kötet fordításával próbálta javítani a román-magyar kapcsolatokat. Már 1978-ban felkereste őt egy belügyes, elmondva, hogy megbízása van az őrzésére. A hatalom eljárt ellene, megrendezett kábítószer-kereskedés ügyébe próbálták belekeverni, nemzetközi segítséggel sikerült ebből kikerülnie. Az írószövetség segítségét is kérte, de azt válaszolták, így jár, aki nem válogatja meg barátait. "Elköltöztem hát magyar barátaim közé Énlakára, majd Etédre. Tíz évig éltem ott, tapasztalataimat készülőfélben levő munkámban, az Erdély könyvében dolgozom fel." Az 1989-es változás után a Vatra Romaneasca hevesen támadta őt, állandóan fenyegették, olyannyira, hogy a falubeliek önkéntes őrséget szervezek háza köré. Telefonon fenyegették, még gyermekeit is, hogy miként fogják kínozni, felakasztani őket. 1990. márc. 15-én rálőttek az autóra, amelyben hazafele ment. Végül áttelepedett Magyarországra. Folyik a visszarendeződés Romániában. "Ezért a román értelmiséget teszem felelőssé, amely még most is politikai függésben él és manipulálható. "Megfogadtam, hogy soha többé nem lépek román felségterületre." - jelentette ki. Gyermekei szeretnének hazalátogatni, "de sajnos, képes lennék elhinni saját nemzetemről, hogy rajtuk állnának bosszút azokért, amiket én mondok." /Lokodi András: Soha többé nem lépek román felségterületre. Exkluzív interjú Gelu Pateanuval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2004. december 22.

A Szabadság napilap elmúlt 15 éve alatt a szerkesztőség többen tagja meghalt, így Bazsó Zsigmond, Krizsán Zoltán, Nagy Károly, Okos György és Pálfi Mircea, akik a rendszerváltás utáni években még aktív tagjai voltak a lapnak. Sok olyan kolléga van, aki innen ment nyugdíjba, vagy más lapoknál keresett magának munkahelyet, többen Magyarországra telepedtek át. Gál Mária, Dózsa Sándor, Horváth Gyöngyvér, Kiss János, Krajnik-Nagy Károly, László Ferenc, Lokodi András, Nits Árpád, Nits Ilonka, Orbán Ferenc, Ördög Béla, Pillich László, Szabó Piroska, Székely Raymond és Turós Jakab László hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak a Szabadság belső munkatársaiként. /Makkay József: Munkatársaink voltak... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998