udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 286 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-286
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lokodi Imre

1996. február 24.

Febr. 23-24-én Szovátán tartotta III. országos közgyűlés Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/, olvasható Lokodi Imre tudósításában. A közgyűlésen bel- és külföldi szaktekintélyek is részt vettek. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke elmondta, hogy a 147 gazdakörből több mint harminc Maros megyében működik, ugyanott hét RMGE-tagságú mezőgazdasági társulás. Siker, hogy az egyesület szaklapja, az Erdélyi Gazda folyóirat példányszáma nő, sikeresek voltak az RMGE szaktanfolyamai. Gondot jelent az RMGE anyagi nehézsége, egyetlen fizetett alkalmazottja van, az egyesület ügyvezető elnöke, Farkas Zoltán, az RMGE csak alapítványi segítséggel működhet. Beindult a faluturizmus, létrehoztak információs irodákat Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen. A közgyűlésen - első alkalommal - megjelent Florea Parlogea mezőgazdasági minisztériumi növénytermesztési vezérigazgató. A tisztújító szavazás során újraválasztották dr. Csávossy Györgyöt az RMGE elnökének. A falu válsághelyzetben van, mondta az elnök, ennek orvoslására keresik a megoldásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

1996. május 22.

Marosvásárhelyen régi igényt elégít ki az 1995 novemberében megnyílt Bernády Kultúrközpont. Azóta több mint ötven előadást tartottak, képzőművészeti tárlatok nyíltak, könyvbemutatókat tartanak, kéthetente koncerteket rendeznek. Itt kapott helyet a Bolyai Társaság, a Pedagógiai Szövetség is. A kultúrközpont egyetlen hátránya, hogy 70-80 főnél többet nem tud befogadni, ezért a nagyobb rendezvényeket továbbra is a Kultúrpalotában tartják. /Lokodi Imre: Kávéház, régi és új hangulatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1996. július 22.

Júl. 21-22-én tartotta Marosvásárhelyen országos értekezletét a Vatra Romaneasca. Dr. Zeno Opris, a szervezet elnöke a szokott kirohanást intézte az RMDSZ ellen, az RMDSZ-ről és "anyaországáról" szólva. Emlékeztette hallgatóságát arra, hogy a Vatra vezetősége 1995. júl. 18-án Iliescu elnökkel találkozott, ahol maga Opris kérte az elnök segítségét a magyar nemzetiségű agresszorok ellen. Rá egy évre /1996. júl. 18-án/ újra találkoztak Iliescuval. Mi voltunk az elsők, mondotta Opris, akik már 1990-ben rámutattunk az RMDSZ románellenes, antidemokratikus voltára, és kértük a parlamentet, tegye meg a szükséges intézkedéseket. És nem tette meg. Most, a tizenkettedik órában a bukaresti törvényszékhez fordultunk, hogy mint politikai pártot, amely nem ismeri el az ország alkotmányát, nemzetellenes, alkotmányellenes /lásd autonómiatörekvések/ cselekedetekre ragadtatta magát, ne jegyezzék be a hivatalosan elismert pártok közé. - Opris elmondta: az államelnökkel történt legutóbbi találkozójukon egyetértettek abban, hogy az összes politikai pártnak - ideológiájától függetlenül - a nemzeti érdekek megőrzésén kell fáradoznia. Ez azt jelenti, hogy újabb offenzíva a láthatáron, nyilván az RMDSZ ellen. Ilyen irányban ezután - reméli a Vatra elnöke - szorosabb lesz az összefogás az államelnökség, a kormány, a parlament, a politikai pártok, a román ortodox egyház, a hadsereg és a belügy körében. /Lokodi Imre: Offenzíva a láthatáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

1996. november 15.

Marosvásárhelyen másodszor /idén nov. 7-9-e között/ megrendezte a Magyar Könyves Céh a Nemzetközi Könyvkiállítást. Összesen 29 kiadó vett részt a kiállításon, román nyelvű kiadók is. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója elmondta, hogy városában mindig nagy becsülete volt a könyvnek, Csíkszereda az első az országban az egy főre eső könyvvásárlás szempontjából. A tavalyi könyvvásárra mintegy 20 ezren jöttek el, idén hétezren voltak kíváncsiak a kiállításra, akik 50 millió lejért vásároltak könyvet. A csíkszeredai Corvina-Kájoni Kiadó Orbán János Dénes és György Attila köteteit mutatta be, olvasható Lokodi Imre tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A könyvkiállításon a következő romániai magyar kiadók vettek részt: Kriterion /Bukarest/, Kolozsvárról: Polis, Komp-Press, Tinivár, Csíkszeredáról: Pallas-Akadémia, Corvina, Pro Print, Hunga-Libri román-magyar vegyescég, Marosvásárhelyről: Mentor, Impress, Procardia, Janus /a budapesti Balassi Kiadó leányvállalata, Sepsiszentgyörgyről: Bon-Ami, Déváról: Corvin Magazin, továbbá a Lyra. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Nem jelzik, melyik városban van a Lyra Kiadó.

1997. január 10.

A Ceausescu-diktatúra idején, 1986-ban Marosvásárhelyen a z Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem néhány hallgatója /Ábrám Zoltán, Pávai Zoltán és mások/ létrehozta a Communitast, a magyar irodalmi kört. A Communitas hír elterjedt a városban, sokan eljöttek egy-egy alkalommal. A kör tevékenységét figyelték a hatóságok, de nem tiltották be. A kör létrejöttének tizedik évfordulóján, 1996. dec. 14-én emlékünnepséget rendeztek a Bernády-házban. Az évforduló alkalmából megjelent a Communitas Emlékkönyv, ennek művelődéstörténeti jelentősége van. A könyv szerkesztője az egykori szervező, dr. Ábrám Zoltán, aki annak idején vezette az emlékfüzetet. Ebbe rögzítették a meghívottak gondolataikat, verseiket, novelláikat. A hajdani köri összejövetelekre meghívottak között volt Székely János, Markó Béla, Lázár László, Marosi Ildikó, Szépréti Lilla, Győrffy Kálmán, többek között. - A Communitas újrakezdet tevékenységét, de lendülete már nem a régi. /Lokodi Imre: Hogyan lehetnénk együtt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1997. január 17.

1859-ben alakította meg az Erdélyi Múzem-Egyesületet gróf Mikó Imre, az EME Orvosi Szakosztálya pedig 1931-ben jött létre, az akkori kolozsvári orvosi egyetem tanárainak vezetésével. 1948-ban megszüntették a működését, az EME Orvosi Szakosztálya 1990-ben indult újra, marosvásárhelyi székhellyel. Azért Marosvásárhelyen, mert itt képezik az orvosokat, tájékoztatott dr. Pap Zoltán professzor szakosztályi elnök. Közel 850 tagja van a szakosztálynak, a tagdíjból tartják fent a székházat. Vándorgyűléseket tartanak és az elhangzott előadásokat közlik az Orvosi Szakosztály Értesítőjében. - Évente 20-40 szakorvos pályázat alapján mehet Magyarországra, továbbképzésre. /Lokodi Imre: Hogyan állunk az anyatejjel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

1997. január 20.

Jan. 10-én a Romániai Magyar Könyves Céh Egyeztető Tanácsa tisztújító közgyűlést tartott, elemezték az elmúlt két év tevékenységét. Káli Király István elnök elmondta, hogy az Egyeztető Tanács a céhet alkotó 25 cég, illetve egyesület és alapítvány képviselőiből áll. A tanács szakmai információkkal állt tagjai rendelkezésére, lehetőséget teremtett arra, hogy a romániai magyar könyvkiadók részt vegyenek az elmúlt két év valamennyi fontosabb rendezvényén, sikerült két alkalommal nemzetközi könyvkiállítást rendezni Marosvásárhelyen. Elemezték a könyvkiadás támogatására kiírt pályázat 1996. évi lebonyolítását, amelyet a pályázatot kiíró magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium példaértékűnek értékelt. - Már korábban felmerült az igény egy saját könyvszakmai lap kiadására. Úgy döntöttek, hogy lehetőséget kell teremteni a versenyhelyzetre, hiszen az információ áru, akinek megéri, annak azt meg kell vásárolnia. Szükség van önálló székhelyre, állapították meg a közgyűlésen. A tisztújítás során öttagú elnökséget választottak /Bencze Tibor, Cseke Péter, Dávid Gyula, Káli Király István, H. Szabó Gyula/, elnöknek újraválasztották Káli Király Istvánt, H. Szabó Gyulát a kiadásért, Bencze Tibort a kereskedelemért felelős alelnöknek választották meg. A céh a törvényhozáshoz fordul a profittörvény bizonyos kitételének módosítása érdekében, amely elsősorban a kiadókat sújtja. Kérik, hogy a magyar kiadók a magyar olvasók számával arányosan részesüljenek a támogatásból. /Lokodi Imre: A Céh a törvényhozáshoz fordul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1997. november 1.

Horn Gyula miniszterelnök romániai látogatása nyomán egymás után születtek az állásfoglalások a magyar egyetemről. A Népújság (Marosvásárhely) körkérdésére adott válaszokból idézett a lap. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár leszögezte: sohasem állította, hogy nincs szükség önálló magyar felsőoktatási intézményre. Számára elfogadhatatlan, hogy legyen magyar egyetem, de nem Kolozsváron. Victor Ciorbea kormányfő "túl gyakran változtatja a véleményét". Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora körül tömörülő szűk csoportnál a "magyar tagozat bármely változata nagy ellenállásba ütközik." Megakadályozzák a szenátusnak a magyar oktatás kiteljesítésére vonatkozó határozatainak végrehajtását. Cs. Gyimesi Éva újra javasolni fogja az önálló magyar fakultásokat, de először mindezt a rektorral és szűk körével ismerteti, mert nem híve annak, hogy "a nagy magyar nyilvánosság" hamarabb tudja meg, hogyan gondolkodik. - Spielmann Mihály történész szintén Kolozsvárra gondol, de hozzátette, hogy Marosvásárhely is jó hely. Nem áll ki egyetlen város mellett sem. - Tonk Sándor egyetemi előadótanár határozott: a magyar egyetemnek Kolozsváron van a helye. - Ungvári Zrínyi Imre egyetemi adjunktus szerint az RMDSZ-nek tiltakoznia kell Horn Gyulánál, a sajtónál, de nem kell elkeseredni. A román erők azt akarják, hogy a magyar egyetem ne Kolozsváron legyen. Ennek ellenére ebben a városban kell létrehozni az egyetemet, a székelyföldi városokban pedig kihelyezett főiskolákra van szükség. /Lokodi Imre: Egyetem-dilemma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ Emlékeztető: Cs. Gyimesi Éva 1997. jan. 31-én, a Szabadelvű Kör ülésén kifejtette, hogy szerinte Kolozsváron az önálló magyar egyetem mit jelentene: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallja. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./

1999. február 23.

Sebestyén Spielmann Mihály mentette meg a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ febr. 23-i ülését. A meghívott előadó, Ormos Mára magyarországi történész ugyanis az időjárási viszonyok miatt nem tudott eljönni. Előadása Trianonról szólt volna. Helyette vállalta az előadást Sebestyén Spielmann Mihály. Farkas Ibolya színésznő Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét szavalta el, majd Jánosházy György költő átadta a társaság által meghirdetett diákpályázat nyerteseinek a díjakat. /Lokodi Imre: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

1999. április 1.

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság meghívta Pálffy Gézát, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársát, aki Erdély önállóságának fénykoráról tartott előadást. /Lokodi Imre: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

1999. április 7.

Az egyre nehezebb anyagi helyzetben a színházaknak igazodniuk kell az új pénzügyi kihívásokhoz, kommerszdarabokkal kell elébe menni a gondoknak, fejtette ki Interjú Béres András, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója. A zenés előadásoknak is művészi színvonalon kell megjelenniük. Marosvásárhelyen járt Caramitru miniszter, Béres András azt szorgalmazta, hogy a költségvetés összeállításánál vegyék figyelembe, hogy itt két társulatról, egy magyarról és egy románról van szó. - A társulat Kolozsváron fog vendégszerepelni, majd ápr. 25-én Budapesten. /Lokodi Imre: Interjú Béres Andrással, a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatójával. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

1999. augusztus 24.

A mikházi kolostor falain belül támadt ferences szellemiség meghatározóan bejárta az országot, a rendháznak híre eljutott Rómáig. Volt idő, amikor fejedelmi tiltások miatt Erdélyben, a ferencesek Szent István rendtartományában mindössze a csíksomlyói és a mikházi kolostorok működhettek. A negyvenes évek végén kényszerlakhelyekre: Máriaradnára, Esztelnekre hurcolták valamennyi ferences szerzetest, jobb esetben, hiszen többen börtönben végezték. A most aranymisés P. Kádár Kálmán Páter István hűséges maradt hitéhez, rendjéhez, népéhez akkor is, amikor kényszerlakhelyre hurcolták, de hűséges maradt népéhez, amikor később a börtönből szabadult Márton Áron püspök közbenjárására a barátok a felszámolt kolostorokban újrakezdhették hivatásukat, az atya is visszatért Mikházára. /Lokodi Imre: Erdélyi franciskánusok aranyünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

1999. augusztus 28.

Aug. 28-án, születésének 90. évfordulója közelében a költő és író Horváth Istvánra, Magyarózd szülöttjére emlékeztek a szülőfaluban. Az emlékező gyülekezet állta körül a sziklatömböt, melybe Jékely Zoltán verssorait véste a kőfaragó: "Kire ficánkoló autó tiport,/ Nyugtasson a falud,/ Szegény Költő-Tiborc!" A református templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett Dr. Bustya Dezső, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese és Czirják Árpád kanonok, érseki helynök. Horváth Istvánra a Budapestről érkezett Pálfy G. István és Fábián Gyula író emlékezett. A költő lánya, Horváth Arany felolvasta a Horváth István Alapítvány szándéknyilatkozatát. Az ünnepség a Horváth István emlékháznál folytatódott, ahol Sütő András beszédében hangsúlyozta: "Látszólagosan az elmúlt esztendőkben a magyar irodalomnak egy egész hatalmas nagy szellemi vonulata hallgatott el, hallgattatták el, vagy hallgatnak róla, mintha nem lett volna. Ezek közé tartozik többek között Illyés Gyula, ide tartoznak mindazok, beleértve Veres Pétert, Sinka Istvánt, akik Horváth István szellemi családját, szellemi fénykörét alkották. Ez viszont csak átmeneti csöndesség és érdeklődés annak a világnak a részéről, amely fázik, hogyha népiséget hall, amely fél, ha nemzetről beszélnek, amely retteg, hogyha az kerül szóba, hogy a költőnek nem mindenekelőtt való feladata a lepkefogás a virágos mezőkön, hanem az, hogy a nemzete a lelkéből szakadt gondolatokat, vágyakat öntsön örök formába(...) Úgy halt meg Horváth István, valójában meggyilkoltan, mint nem egy magyar költő, gondoljunk Szabédi Lászlóra, a költő barátjára, aki ugyanolyan csalódottan halt meg vonatkerekek alatt, viszont a kéz, amely őt oda taszította, a parancs, amely belőle a lelket kikergette, az éppen ugyanannak a diktatúrának volt az ereje, amely Horváth Istvánt is üldözöttként találta élete utolsó esztendeiben. Az a Horváth István halhatatlan, aki az Én vándorlásomon indult, és akinél ennek a falunak, de talán Erdély falvainak is az ő könyvénél - A Magyarózdi toronyaljára gondolok - gyönyörűbb szellemi katedrálist senki nem állított. Ilyen gyönyörű szellemi katedrális építője előtt hajtom meg itt most fejemet magam is...". /Lokodi Imre: Átmeneti csöndességben. Magyarózdon, Horváth István tornácán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30., (M.J.): Horváth István emlékünnepség Magyarózdon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Horváth István /Magyarózd, 1909. okt. 9. - Kolozsvár, 1977. jan. 5./ emlékezetes munkája a Magyarózdi toronyalja /1971/ című falurajza. Rendőrautó gázolta halálra.

1999. szeptember 2.

Évadkezdés előtt áll Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Béres András társulatigazgató kifejtette, hogy nehéz helyzetben vannak a színházak, a színészi fizetések rendkívül alacsonyak, s nem tudtak emelni. Alapvetően nem kommersz színházat, hanem művészszínházat akar csinálni, jelentette ki. /Lokodi Imre: Gong előtt a Tompa Miklós Társulatnál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

1999. szeptember 8.

Eredményt hirdettek Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem színészképzés- valamint a dramaturgia román és magyar tagozatán. Kovács Levente, a Szentgyörgyi István tagozat /magyar tagozat/ vezetője arról tájékoztatott, hogy marosvásárhelyi fiatalokból senki sem került be a tizenkilenc jelölt közé. Kovács Levente amióta itt van, közel negyven éve ilyet nem tapasztalt. Ez annak kulturális mélyrepülésnek a következménye, amely az itteni középiskolás és líceumi életet jellemzi, következménye az ifjúsági és diákszínjátszás teljes hanyatlásának. Szomorú tény, hogy amikor a színházi élet valamelyes fellendülést mutat, ugyanakkor a pálya iránti érdeklődés éppen abban a városban csappan, ahol gyakorlatilag három magyar társulat is működik. A legnagyobb tömbmagyarsággal rendelkező városról van szó. - Újdonság a rendezői szak indulása, amely a budapesti főiskolával közösen szervezett osztály keretében indul. A négy helyre tizenhárman jelentkeztek.- Idén végzett az első teatrológus osztály. Fontos terület, mert nincsenek színikritikusok, nincsenek gyakorló dramaturgok, színháztörténészek és nincsenek művészmenedzserek. /Lokodi Imre: Vásárhelytelenség. Példátlan a Szentgyörgyiben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

1999. október 11.

A különböző vidékeken rendszeressé válnak a Gyöngykoszorú-találkozók. Az őszi Gyöngykoszorút Kibéden szervezték október 9-én, ahol még mindig virágzik a népmese, a népzene, a néptánc. Népviseleti felvonulással kezdődött, Parajd, Erdőszentgyörgy, Mezőpanit, Gernyeszeg, Vajdaszentivány hagyományőrző csoportjai jöttek el. Ökumenikus istentisztelet után tartották a Gyöngykoszorú néptánctalálkozót. Először a Kibédi Seprődi János Művelődési Egylet ez évben alakult tánccsoportja lépett színpadra, utána jöttek a többi csoportok. /Lokodi Imre: Õszi Gyöngykoszorú Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

1999. október 15.

Okt. 14-én a Tanügyminisztérium által kezdeményezett, a PER marosvásárhelyi irodája által megszervezett szemináriumon a megoldatlan romániai roma oktatásról volt szó. Kötő József államtitkár elmondta, hogy a szervezés fázisánál tartanak. Minden megyében létrehozzák a roma oktatásért felelős szakfelügyelői tisztséget. Ki kell dolgozni a roma oktatás tantervét, hogy megszülethessen a sajátos roma történelmet bemutató oktatási tanterv és magának a tankönyvnek a megírása. /Lokodi Imre: A roma oktatás csak anyanyelvi tantárgyként "értelmeződik" = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

1999. december 14.

Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke dec. 10-re összehívta a testület rendkívüli ülését. Előzőleg ugyanis a nov. 26-i TKT-ülés nem fogadta el a megyei elnök jelentését, az ügyvezető elnök beszámolóját és a költségvetést sem hagyta jóvá. Kincses Előd kifejtette, hogy szabályzatsértő dolog volt félóra alatt az ügyvezető elnöki beszámolóról és a költségvetési jelentésről egyszerre szavazni. Kolcsár Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke szerint amióta Borbély Lászlót nem választották be a parlamentbe, azóta lódult meg a világ. Továbbra is a klikk- és lobbiszellem határozza meg az RMDSZ legfelső vezetését. Heves vita folyt. Tőkés András végül indítványozta, hogy a testület szavazás alapján utalja vissza a TKT-nak a testület november 26-i döntéseit, vagyis tűzze napirendre a megyei szervezet alapszabályzat-módosításának újratárgyalását. Ezt a Területi Egyeztető Tanács többségi szavazattal elfogadta. /Lokodi Imre: Lobbifészek a Köcsög utcában? TET kontra TKT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

2000. január 13.

Megjelent Molnár József Várhegy alatt, dombok között Magyarlapád /Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, 1999/ című monográfiája. A szerző magyarlapádi születésű, ma Nagyváradon élő nyugalmazott református lelkész. /Lokodi Imre: Várhegy alatt, dombok között Magyarlapád. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2000. január 17.

Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója mutatta be Markó Béla új könyvét (Feledékeny Európa, Mentor, Marosvásárhely) jan. 14-én Marosvásárhelyen. A könyv Markó Béla tíz esztendő alatt elhangzott beszédeit, előadásait, interjúit tartalmazza Markó Enikő szerkesztésében. A feledékeny Európa a kisebbségi kérdésben az erőszakos asszimiláció helyett biztosítja a fájdalommentes fogyatkozást. /Lokodi Imre: Markó Béla új könyve. Feledékeny Európa. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

2000. február 2.

Ion Caramitru művelődési miniszter jan. 21-i hatállyal felmentette tisztségéből a marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatóját, Kárp György színművészt. Az indoklás: felmentik azokat az ügyvezető igazgatókat, színidirektorokat, akik kinevezés és nem versenyvizsga alapján töltik be jelenleg tisztségüket. Azonban a felmentés egyelőre csak a vásárhelyi Nemzetihez érkezett, holott más társulatoknál is töltenek be kinevezés révén vezető tisztségeket. A magyar tagozaton vannak fiatal színészek, akik nehezen viselték el őt, mert keményen bírálta magatartásukat. Kárp György és Béres András közt is vannak nézetkülönbségek, az RMDSZ vezetőségében sem kedvelik Kárp Györgyöt. - Február 15-re meghirdették a versenyvizsgát az ügyvezető igazgatói állásra. - Kárp György elmondta, hogy áldatlan állapotok vannak mindkét társulatnál. A magyar tagozaton a fiatal színészekkel van baj, kifogásolta a fiatalok pontatlanságát és az örökös alkoholmámort. Folytatják azt a léha életmódot, amit megszoktak a főiskolán. - Azt is beszélik, hogy Kárp György a román tagozatot favorizálta a költségvetés elosztásánál. Kárp elismerte, hogy a Liviu Rebreanu tagozat többet költött a költségvetésből, mint a Tompa Miklós Társulat, ezt azzal indokolta, hogy a magyar tagozatnak csak annyira volt igénye. /Lokodi Imre: (Z)űr a színházban, avagy mit mondott Napóleon? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

2001. január 14.

A Küldetésben című marosvásárhelyi római katolikus értesítő, a Keresztelő Szent János plébánia kiadványa VI. évfolyamának 2000. decemberi számában az egyik szerkesztő, Lokodi Imre, Csató Béla főesperest a gyulafehérvári főegyházmegye zsinatáról kérdezte. /Plébániai értesítő. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 14./

2001. február 19.

Febr. 16-án végre megnyílt a csíkzsögödi Nagy Imre festőművész képeinek kiállítása - közel 15 éves rejtegetés után -, Marosvásárhelyen, a Nagy Imre Képtár. Sütő András az Istenek és falovacskák című esszékötetében írta: "Tény azonban, hogy Nagy Imre magányos színálmai egy meghatározott népi-nemzeti közösség - nevezetesen a székelység - emberi és tárgyi világában, annak konkrét formáiban nyerik el igazi értelmüket. A sajátságosban - mit helyinek is nevezhetünk - az egyetemest. Bartóki mintára. A szarvassá vált fiak kiáltozásaiból Párizs hangját is kihalljuk; de ezek a szarvasok nem Párizs utcáin sétálnak. Nagy Imre Bartók biztonságával tudta megállapítani mindig: hol bugyognak az ő forrásai. Szó szerinti értelemben is tudja: melyik szarvasfiú hol fog naphaladáskor megjelenni a Hargita vágatos oldalán". Legfőképpen Fodor Imre alpolgármester érdeme, hogy a Köteles Sámuel utca 1. szám alatt megnyílt a képtár. /Lokodi Imre: Megnyílt a Nagy Imre Képtár. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

2001. március 12.

Szerzőavatás volt márc. 9-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Buksa Éva-Mária tanárnő könyvének címe: Történelmi színjátékok, históriák /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. A könyvet Sebestyén Spielmann Mihály történész mutatta be: Buksa Éva-Mária ahhoz az erdélyi magyar tollforgató csapathoz, vonulathoz tartozik, aki nem engedte a történetiség szellemét elröppenni. A hagyományban gyökerező középkori gyakorlathoz nyúlt vissza: a tandrámához. "Történelmi színjátékai, históriás játékai többet mondanak el az erdélyi szellemi és lepergett századokról ebben a népszerű, jól követhető párbeszédes-játékos- színpadi formában, mint harminc feszített iramú tudós értekezés, kötelező bevezetés az irodalom élvezetébe, tantervileg előírt tárgyóra." A könyv hét dramatikus írást ölel fel. Lektorálta: Sebestyén Mihály, Peris Teréz, Tóth István és Weszely Tibor. - Az örökség átadása nemzedékről nemzedékre kötelező. /Lokodi Imre: Buksa Éva-Mária könyve. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

2001. április 12.

Többedmagával Marosvásárhelyen járt Eörsi István író, publicista. A vásárhelyi irodalmi esten felolvasott verseiből, majd a Népújság munkatársának fejtette ki álláspontját a rasszizmusról, politikai utazókról és arról, hogy mit hozhat nekünk a globalizáció. - A szabadelvű értelmiségi sorsa az, hogy állandóan a konfliktusokat keresse? - kérdezte az újságíró. Vannak értelmiségiek, akik abban látják feladatukat, hogy valamiképpen integrálják a széthulló értelmiséget és a közéletet, felelte Eörsi, ő pedig az ellentétek élesedéséhez, de főleg tisztázódásához járul hozzá. "Régen ellenzéki voltam, fő ellenségemnek a pártállamot tekintettem. Most egy politikailag igazságosabb világban élünk, ami a politikai szabadsággal egy olyanfajta szegénységet, nyomort, hajléktalanságot hozott, ami egyszerűen nem volt ismert Magyarországon." A zámolyi romák elhíresült ügyében a Francia Köztársaság kormánya elnökének, Lionel Jospinnak küldött magyar értelmiségiek levelét Eörsi is aláírta. Lokodi Imre újságírónak - Erdélyből tekintve az anyaország felé - furcsának tűnik, hogy pusztán származása miatt ma Magyarországról valakinek menekülnie kell. Eörsi szerint "Most nincs pártállam, de van eszement nacionalizmus és rasszizmus. Mert még a szegénységet is gyakran megpróbálják zsidózással meg ilyesmikkel magyarázni, de elkeserítő, hogy egy demokratikus jogállamban még mindig megalapozottan kell tartania valakinek attól, hogy hátrányos helyzetbe kerül, és üldöztetés áldozata lesz származása miatt. Ezért tiltakozni kell. Katasztrofálisnak tartom a trianoni revízió állandó emlegetését is, nem mintha Trianont nem tartanám iszonyatosnak, Trianon igenis iszonyatos volt." De most az európai egységesülésen kellene dolgozni. - Eörsi hamarosan Erdélyben is hosszabb időt akar tölteni. Szerinte nemzeti polgárság nem alakult, németek és zsidók lettek a polgárok. "A dzsentriből jött elszegényült nemesből nem lett polgár soha". Megállapította: "Magyarországon európai értelemben vett jobboldal sincs." Vagyis, tette hozzá az újságíró: fasiszta, rasszista, populista, nacionalista... Eörsi nem tiltakozott. - Most többfajta csőcselék jelentkezhet, állapította meg. "Ha Magyarországon a cigánykérdés nem oldódik meg öt éven belül, robbanás lesz."/Lokodi Imre: A demokráciában nem csak egy hülye típus jelentkezik. - Interjú Eörsi Istvánnal. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

2001. július 11.

A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ július 4-én Kolozsváron tartott küldöttgyűlésén úgy döntött, hogy megszakít minden kapcsolatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel és az RMDSZ-en kívül határozza meg a helyét. Lokodi Imre, a Népújság munkatársa elmarasztalta a MIT-et ezért a döntéséért. Ironikusan feltette a kérdést, mit tud az erdélyi magyar ifjúság ezekről a szervezetekről: MISZSZ, OMDSZ, IKE, ODFIE, RODOSZ, IFINET? És mit tett le az ifjúság képviselete gyanánt a közösség asztalára a MISZSZ? /Lokodi Imre: MITizálás = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

2001. szeptember 13.

Az utóbbi tíz esztendő romániai magyar könyvtermésének a felét a falumonográfiák teszik ki. A felületesen készült munkák többet ártanak, mint használnak az erdélyi történetírásnak. Minderről dr. Szabó Miklós történész fejtette ki nézetét. A falumonográfia egy teljes, részleteiben is kidolgozott, véglegesen elkészített munka, amely feltételezné azt, hogy tudósokból álló kutatócsoport munkálja ki, geológiai, földrajzi, természetrajzi, történelmi, népismereti, művelődéstörténeti, szociológiai anyakönyvi-népesedési, tulajdonviszonylati és más szempontok alapján. Aki felvállal egy falumonográfiát, mindezekről írnia kell. Egy hatvan-nyolcvan oldalon megírt könyvet falumonográfiának nevezni enyhén szólva tájékozatlanságról árulkodik. Van más eset is. Csittszentivánon például érdekes kis füzetecskét adtak ki, amelyben a falu bemutatkozik. Egyféle kalauzszerű kis kiadvány. Aki falutörténettel foglalkozik, annak óhatatlanul bele kell vágnia az egyháztörténetbe is, mellőzni nem lehet. Falumonográfia megírásánál először ajánlatos felkutatni a falu nevének az eredetét. Azután jöhet a Székely Oklevéltár, más esetben a vármegyei főnemes levéltárának kutatása, következhetnek az egyházi levéltárak. A csoportmunka hasznosabb, csak alaposan meg kell válogatni a munkatársakat. A falutörténethez érdemes csatolni az élő falunévsort. /Lokodi Imre: Mit nevezünk falumonográfiának? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2001. december 10.

Dec. 8-án a bázeli-marosvásárhelyi székhelyű Teleki Alapítvány megnyitotta a Teleki-évet, ugyanis 2001-2002 a Teleki Téka megnyitásának 200. évfordulóját jelenti. A Teleki-esztendő megnyitóbeszédét Sebestyén Spielmann Mihály, a Téka kutató főkönyvtárosa tartotta. A Teleki-év folyamán kiállításokat rendeznek, tudományos ülésszakokat szerveznek, fogadják a Telekieket szerte a világból, kötetet adnak ki. Az Ars typographica című kiállítás a nyomdászat művészetét, a szép könyv művészetét mutatja be a kezdetektől a 19. századig, melyhez példákat a Teleki-gyűjteményből válogattak. Az 1445 és 1500 között nyomtatásban megjelent ősnyomtatványok közül 52 címet sikerült a könyvtáralapítónak megszereznie. Látható Lucas Cranach rajzaival díszített címlap, Albrecht Dürer által készített arckép. A megyei tanács 2002-ben megkezdi a Teleki Téka épületének és kapujának felújítását. /Lokodi Imre: Megnyitották a Teleki-évet. Ars typographica. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2002. február 1.

A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ jan. 2-i vendége, dr. Faragó József néprajztudós A moldvai csángó népi kultúrától a magyar nemzeti kultúra felé címmel tartott előadást. Erdély híres néprajzos tudósát, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagját nem kell bemutatni – mondta róla Sütő András író az esten. Akiktől Faragó József fél évszázada gyűjtött Pusztakamaráson és környékén, azok jó rész már a temetőben nyugszik, és nem jelentéktelen csapatuk a többségi románságba beolvadt, emlékezett Sütő András. Az író óvó napokról álmodik, "amelyek még lakatlan jövőnket benépesíthetik mégis ezen a tájon". Ezért köszöntötte a február másodikán nyolcvan esztendős Faragó Józsefet. A néprajztudós a moldvai csángókról tartott előadást. A középkori jellegű nép kultúráját töretlenül őrző etnikai csoport továbbra is a vallási hovatartozásban látja identitásának legfőbb meghatározó tényezőjét. Közben fokozatosan jut el a nyelvi-nemzeti beolvadás mai, utolsó stádiumába. Mindezek ellenére, a csángó magyar nyelvjárás, a folklór is, olyan páratlan magyar nemzeti érték, amely nélkül kultúránk színtelenebb, szegényebb lenne. A néprajztudós jelezte, hogy nyomdában van a Csángó magyar népballadák című összesítő válogatása, a maga több mint 200 szövegében a legértékesebb változatokat képviselve. /Lokodi Imre: Dr. Faragó József köszöntése. Sütő András: Óvó napokra gondolok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

2002. február 11.

Febr. 9-én Marosvásárhelyen, a Teleki Tékában Sebestyén Spielmann Mihály főkönyvtáros bemutatta dr. Deé Nagy Anikó A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár ex librisei című kötetét. A szerzőnek korábban a Téka sorozatban jelent meg Teleki Sámuel és a Teleki Téka c. kötete, majd A könyvtáralapító Teleki Sámuel című monográfiája. Deé Nagy Anikó könyve nemcsak képeskönyv, hanem épületes olvasmány, művelődéstörténeti séta, felhívás a gyűjtésre. A könyv évtizedeken keresztül készült, a régi könyvekből derültek ki, hogy mielőtt a református kollégium vagy a Teleki Téka állományába bekerültek volna, kiknek a kezén mentek át. Így kerültek felszínre a régi ex librisek. /Lokodi Imre: Ex libris a Teleki Tékában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-286




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998