udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 203 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-203
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lorántffy Zsuzsanna

1991. április 27.

Az RMDSZ marosvásárhelyi nőszervezete felvette a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület nevet. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./

1991. május 1.

Marosvásárhelyen megalakul a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, ezt a nevet vette föl az RMDSZ Nőszervezete. /(Marosi Barna): Megalakult Marosvásárhelyen megalakul a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./

1991. október 7.

Közös tanévnyitó volt okt. 7-én Nagyváradon a két új felekezeti középiskolában, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban és a Szent László Katolikus Gimnáziumban. Az új intézményeknek nincs önálló épületük, a 9. Számú Általános Iskola adott helyet nekik, ahol a gimnazistáknak délután kezdődnek az órák. /Iskolai tanévnyitó. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

1992. február 25.

Febr. 25-én gyűlést tartott a Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ a tanárok és a diákönkormányzat tagjainak részvételével. Az ülésen a Sulyok István Alapítvány létrehozásáról tárgyaltak, melynek szükségességéről Pásztor György, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium igazgatója beszélt. /Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatója), Nagyvárad, 1992. márc., II. évf. 3. sz./

1992. augusztus 14.

Nagyváradon 1991-ben két egyházi középiskola indult, a katolikus Szent László Gimnázium és a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium. Mindkettő - hely hiányában a 9. sz. Általános Iskolában kezdte meg működését, azonban ebben az évben a tanfelügyelőség nem engedélyezi ezt a megoldást. Még nem tudják, hol kezdik meg az új tanévet. Szeretnének épületet vásárolni. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./

1993. október 28.

Nagyváradon megtartották a Református Iskolaközpont avatóünnepségét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1990-ben indította a Sulyok István Református Főiskolát, 1991-től a főiskolán nappali tagozat is működik. A hallgatók a vallástanári diploma mellé más tárgyból is kapnak diplomát /jogi, szociális munkás és német nyelvtanári szak közül választhatnak/. Az 1991/92-es tanévtől három református gimnázium működik: a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium, a Szatmárnémeti Református Gimnázium és a Zilahi Református Gimnázium. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium létrehozásáért sokáig harcoltak. A gimnázium régi épületét nem kapták vissza, ezért megvettek egy épületet és a város magyar lakosságának segítségével újjávarázsolták. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke szerint példaértékű ez az iskolaavatás egész Erdély számára. Entz Géza, Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozta, hogy az iskolaavatás kétszeresen ünnep, ha kisebbségi közösségről van szó. /Papp János: Iskolaközpont a megmaradásért. = Új Magyarország, okt. 28./

1994. július 9.

Júl. 9-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban ünnepélyesen felavatták a Bíró József művészettörténész, Erdély kastélyai monográfusának emlékére felállított emléktáblát, Balázs Jenő alkotását. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 12./

1995. május 14.

Máj. 11-én - a Varadinum keretében - felavatták az RMDSZ Várad-újvárosi körzetének székházát, ahol megnyílt Tolnay Tibor festőművész kiállítása. Máj. 13-án tartották meg a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban a Keresztény Orvosok Szövetségének éves közgyűlését, több mint száz orvos részvételével, az RMDSZ-székházban pedig kiosztották a Szent László-pályázat díjait, amelyen 58 pályázó vett részt Erdélyből. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 531. sz./ Máj. 14-én volt Nagyváradon a Varadinum`95 zárónapja. Koszorúzással emlékeztek meg Szent László szobra előtt halálának 900. évfordulójáról, majd misét celebrált Paskai László bíboros, szentbeszédet mondott Szendi József veszprémi püspök, igét hirdetett Tőkés László püspök. A vendégeket Tempfli József katolikus püspök köszöntötte. Az ünnepségen jelen volt Rudas Ernő bukaresti nagykövet, Csoóri Sándor vezetésével a Magyarok Világszövetsége küldöttsége, Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, Markó Béla és több RMDSZ-képviselő, továbbá Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Vasile Hosu nagyváradi görög katolikus püspök. Este a színházban bemutatták a Szent Lászlóról szóló A lovag király című szertartásjátékot. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

1995. július 9.

Júl. 7-9-én tartották meg Kiskőrösön a magyarországi Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozóját, melyen a határon túli magyar nemzeti közösségek képviselői is részt vettek. A megjelentek megvitatták a határon túli magyar közösségek szellemi életének önszerveződését, az irodalmi társaságok együttműködésének lehetőségét. A találkozón a szatmári és aradi Kölcsey Egyesület, a nagykárolyi Kaffka Margit Társaság, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület, a kikőrösjenői Művelődési Egyesület, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet, a csíkszeredai NYIT /Nyelv-, Irodalom Tanítás Társulat/ a szilágsági EMKE szervezet és a zerindi Művelődési Egyesület képviseltette magát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 571. sz./

1996. július 3.

Nagyváradon a vártnál kevesebb volt a jelentkező a magyar nyelvű középiskolákba, illetve tagozatokra.. A Iosif Vulcan Tanítóképzőbe a 30 helyre 64-en, az Ady Endre Középiskolába a 180 helyre 195-en, az Eminescu Középiskolában 90 helyre 84-en, a Szent László Gimnáziumban 60 helyre 30-an a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumba 60 helyre 39-en iratkoztak be. Ősszel lesz pótjelentkezés. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./16/

1996. augusztus 3.

Megkezdődtek a református világtalálkozó eseményei, ennek ellenére a hatalompárti román sajtó továbbra is a rendezvény betiltását követeli, kifogásolja a kormány engedékenységét. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata aug. 2-i száma első oldalán közli az Ilie Fonta vallásügyi államtitkárral készült interjút, aki kijelentette, hogy a világtalálkozó rendezvényeinek helyszínei "egybeesnek Nagy-Magyarország térképével". Fonta szerint a magyar millecentenáriumi ünnepségek "exportjáról" van szó. A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei aug. 2-i számában Petre Salcudeanu kormánypárti képviselő, csúfosan leszerepelt volt művelődési miniszter azt állította, hogy a világtalálkozó korteshadjárat Frunda György elnökjelölt mellett. A Cronica Romana szerint Tőkés László elképzelései szerint a találkozó utolsó napján Nagyváradon azon a helyen leplezik le Lorántffy Zsuzsanna szobrát, ahol egykor Eminescué állt, amelyet a horthysta hatóságok döntöttek le a bécsi diktátumot követő időszakban. /Magyar Nemzet, aug. 3./ Ioan Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke szerint hiba volt a "félvallásos világtalálkozó" engedélyezése. /Új Magyarország, aug. 3./

1996. augusztus 6.

A Magyar Református Világtalálkozó partiumi főrendezvénye aug. 6-án volt Nagyváradon, ahol I. Rákóczi György hitvesének, Lorántffy Zsuzsannának egész alakos szobrát /Gergely István (Kolozsvár) szobrászművész alkotását/ avatták fel, a nagyváradolaszi templom előtti parkban. Az utolsó napokban bonyodalmak támadtak, a benyújtott engedélyezési dokumentumon a műemlékvédelmi felügyelet korábban nem hiányolt pecsétjének hiányzása miatt 1,6 millió lej büntetést róttak ki, ennek megfizetése után történhetett a szobor leleplezése. Tőkés László méltatta a református nagyasszony érdemeit, a magyar iskola szolgálatában végzett munkásságát. I. Rákóczi Györggyel gondja volt arra is, hogy az ortodox románság anyanyelvén olvashassa a Bibliát és anyanyelvén tanulhasson. Lorántffy Zsuzsanna alapította az első erdélyi román iskolát Fogarasban. Tőkés László püspök beszédében visszautasította azt a rágalmat, hogy a szobrot Eminescu eltávolított szobrának talapzatára emelték volna. A szoboravatás után a mintegy háromezres tömeg elzarándokolt Tőkés László püspökkel a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium egykori épületéhez, amelyben jelenleg a román Andrei Saguna Középiskola működik. Szerettek volna bemenni az épület dísztermébe, ott alakult meg ugyanis hetvenöt éve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, azonban nem kaptak bebocsátási engedélyt, a tanfelügyelőség fertőtlenítésre hivatkozott. Nem engedélyezték azt sem, hogy a református tanítóképző kilencven évvel ezelőtti felavatásának évfordulójára emlékező magyar és román nyelvű emléktáblákat elhelyezzenek az épület falán. A református templom szomszédságában átadták rendeltetésének a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központot és az új Református Egyházi Múzeumot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7./ Az I. Rákóczi György által kiadott román nyelvű Újtestamentum /cirill betűs/ 1648-ban jelent meg, Gyulafehérváron.

1996. augusztus 6.

A Magyar Református Világtalálkozó partiumi főrendezvénye aug. 6-án volt Nagyváradon, ahol I. Rákóczi György hitvesének, Lórántffy Zsuzsannának egész alakos szobrát /Gergely István (Kolozsvár) szobrászművész alkotását/ avatták fel, a nagyváradolaszi templom előtti parkban. Az utolsó napokban bonyodalmak támadtak, a benyújtott engedélyezési dokumentumon a műemlékvédelmi felügyelet korábban nem hiányolt pecsétjének hiányzása miatt 1,6 millió lej büntetést róttak ki, ennek megfizetése után történhetett a szobor leleplezése. Tőkés László méltatta a református nagyasszony érdemeit, a magyar iskola szolgálatában végzett munkásságát. I. Rákóczi Györggyel gondja volt arra is, hogy az ortodox románság anyanyelvén olvashassa a Bibliát és anyanyelvén tanulhasson. Lorántffy Zsuzsanna alapította az első erdélyi román iskolát Fogarasban. Tőkés László püspök beszédében visszautasította azt a rágalmat, hogy a szobrot Eminescu eltávolított szobrának talapzatára emelték volna. A szoboravatás után a mintegy háromezres tömeg elzarándokolt Tőkés László püspökkel a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium egykori épületéhez, amelyben jelenleg a román Andrei Saguna Középiskola működik. Szerettek volna bemenni az épület dísztermébe, ott alakult meg ugyanis hetvenöt éve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, azonban nem kaptak bebocsátási engedélyt, a tanfelügyelőség fertőtlenítésre hivatkozott. Nem engedélyezték azt sem, hogy a református tanítóképző kilencven évvel ezelőtti felavatásának évfordulójára emlékező magyar és román nyelvű emléktáblákat elhelyezzenek az épület falán. A református templom szomszédságában átadták rendeltetésének a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központot és az új Református Egyházi Múzeumot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7./ Az I. Rákóczi György által kiadott román nyelvű Újtestamentum /cirill betűs/ 1648-ban jelent meg, Gyulafehérváron.

1996. augusztus 16.

Országos szinten is egyedülálló új múzeummal gazdagodott Nagyvárad, a Partiumi Református Múzeummal. A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ épületében kapott helyet. A múzeum gondolata Veres Kovács Attila, a váradolaszi templom lelkészétől származik.A gazdag gyűjteményben kegytárgyak, kelyhek, könyvek, úrasztali terítők láthatók. Az egyházkerület kiadásában megjelent négynyelvű Partiumi Kincsestár tartalmazza az feltárt anyagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

1996. augusztus 16.

Országos szinten is egyedülálló új múzeummal gazdagodott Nagyvárad, a Partiumi Református Múzeummal. A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ épületében kapott helyet. A múzeum gondolata Veres Kovács Attila, a váradolaszi templom lelkészétől származik.A gazdag gyűjteményben kegytárgyak, kelyhek, könyvek, úrasztali terítők láthatók. Az egyházkerület kiadásában megjelent négynyelvű Partiumi Kincsestár tartalmazza az feltárt anyagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

1996. november 30.

Nov. 30-án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. Jelen voltak a nagyváradi Anna és Bethlen Kata Nőszövetség, a gyergyószentmiklósi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, a Bethlen Kata Alapítvány, az Unitárius Nőszövetség, a katolikus Keresztelő Szent János Egyesület, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség és a katolikus Caritas képviselői. A szövetség megalakította a Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége Alapítványát /EMNSZA/, ennek céljai között van: helyreállítani a család szerepét a társadalomban, felkarolni a nagy és csonka családokat, a nemzettudat fejlesztése, stb. Az EMNSZA elnökének Tokay Rozáliát, a Magyar Mozgássérültek Egyesületének vezetőjét, alelnökének Szász Rózsát, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség elnökét választották meg. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1996. december 3.

Kolozsváron nov. 30-án megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. Jelen voltak a nagyváradi Anna és Bethlen Kata Nőszövetség, a gyergyószentmiklósi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, a Bethlen Kata Alapítvány, az Unitárius Nőszövetség, a katolikus Keresztelő Szent János Egyesület és a Mária Nőszövetség, a kolozsvári Evangélikus Nőszövetség, a Magyar Pedagógusszövetség és a katolikus Caritas képviselői. Meghatározták céljaikat: helyreállítani a család szerepét a társadalomban, a nagy és csonka családokat felkarolni, a nemzettudat fejlesztése, kapcsolatok fejlesztése az anyaországgal, ismertetni az ifjúsággal a nemzeti értékeket stb. Megválasztották a vezetőséget: elnök Tokay Rozália, a Magyar Mozgássérültek Egyesületének vezetője, alelnök Szász Rózsa, a marosvásárhelyi Lorántffy Zuzsanna Nőszövetség elnöke, titkár dr. Bakos Katalin általános orvos. /Megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1997. április 28.

Nagyváradon a Varadinum ápr. 28-i rendezvénye volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott könyvbemutató.A házigazda, Veres Kovács Attila lelkész üdvözölte a vendégeket, majd a váradi színház egykori főrendezője, a ma Magyarországon élő Szabó József ismertette Kelemen Iván Várad színészete című könyvét. Kelemen Iván 1961-1974 között volt a színház irodalmi titkára, tudós tanárember, amellett kitűnő műfordító. Salamon Juliska Levelek Nagyváradról /Polimark Kiadó, Bukarest/ című gyűjteményét Halász Anna ismertette. Dukrét Géza-Péter I. Zoltán Nagyváradi városismertetőjét Szilágyi Aladár méltatta. A székelyudvarhelyi Ablak Könyvkiadó szerkesztő-mindenese, Majla Sándor az általa összeállított Fagyöngy versantológiát és az Erdélyi Dekameron prózaantológiát mutatta be. Végül dr. Indig Ottó Barabás Zoltán Ulysses gúnyájában című verseskötetét elemezte. /Gittai István: Új könyvek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 29./

1997. július 2.

A floridai Sarasotában működő Kossuth Klub elnöke, dr. Fésűs Andorné Lányi Erzsébet hosszú évek óta segíti a határon túli magyarság megmaradását, Munkásságáért Göncz Árpád a Köztársasági Elnök Aranyérmét ajándékozta számára. Elmondta, hogy a nyolcvanas években Budapesten megismerkedett Kovács Miklóssal, aki társaival együtt hátizsákban horda a könyveket Erdélybe. Ennek hatására ő is elkezdett Erdélybe járni, vitte a gyógyszert, élelmiszert. Kovács Miklós hű segítőtársa volt az erdélyiek támogatásában. Amikor Tőkés László elkezdte tiltakozó akcióját, dr. Fésűs Andornénak sikerült eljutni Temesvárra, sikerült beszélnie Tőkés Lászlóval és elhozta az üzenetét. Ugyancsak ő kezdett gyűjteni a rendszerváltozás után annak érdekében, hogy Nagyváradon megindulhasson a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium, továbbá megszervezte a nagycsaládos erdélyi tanulók támogatását. /Erdély-járó mozgalom és "Floridai Áron". = /Új Magyarország, júl. 2./

1997. szeptember 26.

Szept. 26-án Tőkés László püspök és Szilágyi Aladár egyházkerületi főgondnok mutatta be Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban Hajdu-Moharos József Partium című hiánypótló monografikus művét. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30., Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 15./

1997. október 10.

Okt. 10-12. között rendezik meg az Erdélyi Magyar Nőszövetségek III. találkozóját, a helyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet szervezésében. Az első nőszövetségi találkozót két évvel ezelőtt Marosvásárhelyen tartották, míg a tavaly Kolozsváron gyűltek össze a nőszervezetek. A mostani találkozóra 11 szövetség jelezte részvételi szándékát Temesvárról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Nagyváradról és máshonnan. A találkozó során a nőegyletek képviselői meghallgatják egymás beszámolóit, eldöntik, hogy alakítsanak-e országos szövetséget, s ha igen, megvitatják ennek alapszabályzatát is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 1030. sz./

1998. február 11.

Febr. 11-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ dísztermében bemutatták a Partiumi Füzetek második kiadványát: Kordics Imre Sírok, sírjelek a Váradi-Olaszi temetőben című munkáját. a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /elnöke Dukrét Géza/ adja ki a Partiumi Füzetek sorozatot. A bemutatón Tőkés László püspök kifejtette: "Ahol kipusztulnak az utódok, a leszármazottak, ott meghalnak a temetők is. Ez a könyv kísérlet arra, hogy ha a temetőt el is pusztították, legalább az emléke maradjon fenn." Tőkés László elmondta, hogy a rogeriuszi református templom kertjébe nyolc honvédtiszt sírhelyét és hamvait helyezik majd el. Az esten Tempfli József püspök is beszédet mondott. /Pásztai András: "Az emléke maradjon fenn". = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 13./

1998. március 8.

Márc. 7-8-án Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi központban ünnepélyesen megnyitották az Erdélyi Népfőiskolai Collégiumot. Az alapító okirat szerint az intézmény civil kezdeményezésként kívánja folytatni népfőiskolát alapító és fenntartó elődeinek hagyományőrző, értékteremtő, közösségépítő és hiterősítő munkáját. Nagy Attila püspöki titkár ismertette az 1998-as programot, kiemelve olyan témaköröket, mint A magyarság jövőképe Erdélyben, Elvándorlás-kivándorlás, Gazdasági változások. Dr. Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke az 1989 utáni magyarországi népfőiskolákról beszélt, Tavaszi Hajnal a sárospataki és nagyváradi kezdeményezés között vont párhuzamot, dr. Csapó József szenátor s nemzeti önazonosság megőrzésé hangsúlyozta, Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Collégium elnöke kifejtette, hogy a népfőiskolai intézmények fogalma az utóbbi évtizedekben kitörlődött Romániában. Tőkés László püspök a felnőttképzés szerepéről, az egyház és kultúra viszonyáról beszélt. Másnap dr. Egyed Ákos professzor, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság elnökének Wesselényi 1848 tavaszán című tanulmányát olvasták fel. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./

1998. május 13.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Tiltakozás a román-magyar kapcsolatok szándékos megrontása ellen címen kiadott nyilatkozatában kifejtette, hogy vannak olyan román újságírók, akik magyar politikusok és közéleti emberek szavait szándékosan eltorzítva közlik, hogy a román olvasókban táplálják a magyarság iránti ellentétes érzéseket. Ilyen újságírónak bizonyult Mihaela Avram nagyváradi újságírónő, aki a Jurnal de dimineata máj. 5-i számában valótlanságokat adott Tőkés László szájába. A rokonszenves újságírónő előzőleg vendégük volt a Lorántffy Zsuzsanna Központban rendezett román-magyar baráti találkozón. Másnap visszaélt a vendégszeretettel és közönséges hazugságot írt le. Tőkés László felszólította a magyar-román megbékélés pártján álló román újságírókat és a román közvéleményt, hogy szorítsa ki "a nyilvánosság és a médiák területéről mindazokat, akik továbbra is a románok és a magyarok összeugrasztásából keresik meg a kenyerüket". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1998. szeptember 14.

Szept. 14-én volt az általános iskolákban a tanévnyitó. Nagyváradon a Szent László Római Katolikus Gimnáziumban ünnepi szentmisével kezdték a tanévet, melyet Tempfli József megyéspüspök celebrált. Összesen nyolc osztályban folyik a tanítás. A református középiskolában, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban az istentisztelet után Popperné Cserepes Zsófia igazgatónő köszöntötte a diákokat. A nagyváradi Iosif Vulcan Tanítóképzőben Bardóczi Erzsébet aligazgató magyarul köszöntötte a tanulókat. A képző 1500 növendékéből 150-en járnak magyar tagozatra. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

1999. január 15.

A Bihar megyei Tanfelügyelőség elfogadta az 1999?2000-es tanévben indítandó osztályokra vonatkozó tervezetet. Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, hogy a magyar tannyelvű osztályok számának és szakának megállapításakor jóváhagyták az iskolák kérését. Ennek értelmében ősszel több mint harminc magyar kilencedik osztályt szeretnének létrehozni Biharban. A nagyváradi Ady Endre Középiskolában az idén is hatot indítanának, az Eminescuban hármat. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a Szent László Római Katolikus Gimnázium 2-2 IX. osztály indítását tervezi. A Iosif Vulcan Tanítóképzőben egy magyar kollégiumi osztály lesz, azt a Sulyok István Református Főiskola patronálja majd. További osztályok között szerepel a Közgazdasági Iskolacsoportban egy könyvelőségi szakosztály, az építészeti iskolában egy inasképző is. A nagyszalontai középiskolában, a margittai Octavian Goga Középiskolában, Székelyhídon, Mihályfalván szintén indulnak magyar osztályok /Magyar kilencedik osztályok Biharban - A Bihari Napló alapján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1999. október 11.

Okt. 9-én tartották Nagyváradon a Kárpát-medencei népfőiskolai vezetők találkozóját. Dr.Bodnár Ákos, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára Hittel, lélekkel, felelősséggel, dr.Csapó I.József szenátor a Személyes szerepvállalás és felelősség kisebbségi léthelyzetben, dr. Kis Boáz lelkipásztor Szempontok a harmadik évezred református népfőiskolájához, Orbán Zoltán lelkipásztor A közösségépítés ezredvégi kérdései, míg Barabás Zoltán egyházkerületi szóvivő, a Partiumi Közlöny főszerkesztője az Értelmiségi létminták egy hiányos képletű társadalom címmel tartott előadást. Okt. 10-én Tőkés László hirdetett igét a nagyvárad-olaszi református templomban, majd megkoszorúzták Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony szobrát. Az Erdélyi Népfőiskolai Collégium által szervezett találkozó városnézéssel ért véget. /Kárpát-medencei népfőiskolai vezetők találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1999. október 12.

Veres-Kovács Attila nagyvárad-olaszi lelkipásztor emlékeztetett: a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központot /Nagyvárad/ 1996-ban adták át rendeltetésének. Az emeleten, a nagyteremben van a Partiumi Református Múzeum, amely előadóterem is, százharminc-százötven személy befogadására alkalmas. Egyházi gyűléseket, irodalmi esteket, könyvbemutatókat, kamarakoncerteket, előadásokat, kiállításokat rendeznek a teremben. Az alagsorban van a modern konyha, a százhúsz személy befogadására alkalmas ebédlő, az adminisztrátor irodája és raktárhelyiségek. Ebben a központban van az egyházközség könyvtára is, olvasóteremmel. A központban végzik a diakóniai munkát. Két éve indult meg az egyházkerület szeretetszolgálata, a szegények, nagycsaládosok, magányos és magatehetetlen idősek meleg étellel való ellátása. Ma állami támogatás nélkül, önerőből fenntartott konyhát működtetni szinte isteni csoda.. /Fábián Tibor: Hároméves gyöngyszem. Interjú Veres-Kovács Attila nagyvárad-olaszi lelkipásztorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 12./

1999. október 30.

Marosvásárhelyen az önkormányzat román tagjai is beleegyeztek, hogy utcákat nevezzenek el Márton Áronról, Kós Károlyról, Széchenyi Istvánról, de Bem tábornok nevét már törölték a listáról. Végre megoldódik az RMDSZ Maros megyei szervezetének székház-ügye. A város központjában egy villát készül kiutalni a polgármesteri hivatal a szervezetnek. Az eddig a szövetség által elfoglalt főtéri helyiségekbe a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Maros Művészegyüttes költözik, melynek előbbi székhelyét visszakapta a jogos tulajdonos, a református egyház. /Márton Áron, Kós Károly, Széchenyi - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./

1999. december 9.

Dec. 9-én Nagyváradon az EME nagyváradi fiókegyesülete és a Sapientia Varadiensis Alapítvány szervezésében tudományos ülést tartottak a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban. Az előadások mellett ismertették az idei eredményeket, vázolták az alapítvány és a fiókegyesület jövő évi terveit. "Háromszorosan is ünnepi alkalom a mai: 140 éve jegyezték be az Erdélyi Múzeum Egyesületet, a nagyváradi fiókegyesület négyéves múltra tekint vissza, a Sapientia Varadiensis Alapítványt pedig egy éve jegyezték be" - mondta dr. Fleisz János elnöki megnyitójában. Bejelentette, hogy dec. 8-án megalakult a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. Több előadás hangzott el. /Péter I. Zoltán: Tudományos kutatók tervei. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-203




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998