udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Russel-Johnston /lord/

1999. január 29.

Lord Russel-Johnston, az Európa Tanács Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges politikai pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. Továbbá azt is indítványozta, hogy e pártok vezetői ne tölthessenek be köztisztségeket, és felszólította a demokratikus pártokat, hogy ne kössenek szövetséget a szélsőséges politikai alakulatokkal. Lord Russel-Johnston javaslata elsősorban Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a németországi újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges politikai pártokat érinti. - Romániára nem a nemzeti kisebbségek, hanem a homoszexuálisok miatt leselkedik az újabb monitorizálás veszélye. - Az Európa Parlament romániai küldöttsége támogatja az Európa Parlament elnökének javaslatát. Frunda György szenátor kijelentette, hogy Romániában egyes pártok számára igenis megfelel a szélsőséges pártok létezése (lásd a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártját, amely a Nagy-Románia Párthoz képest valóban "centrumpárt"). Andrei Chiliman liberális képviselő azt nyilatkozta, hogy a román parlament elemezni fogja a politikai pártokra vonatkozó törvényt, amelynek egyes szakaszai módosítást igényelnek. A román küldöttség képviselői a Mediafaxnak ugyanakkor azt is elmondták, hogy szerintük minimális az esélye annak, hogy az Európa Parlament Románia monitorizálását kezdeményezze a nemzeti kisebbségek ügyében. Cristian Dumitrescu demokrata szenátor nem támogatja Frunda Györgynek az ad hoc bizottság létrehozására vonatkozó javaslatát, mert szerinte az Európa Parlament monitorizálási és jogi bizottsága bőségesen ellátja ezt a feladatot. Bogdan Niculescu Duvaz képviselő (DP) rámutatott: Románia "sokkal jobban áll" a kisebbségi jogok fejezetével, mint a régió összes szomszédos országa. /Nemzetközi összefogás a szélsőséges pártok ellen? Le Pennek, C. V. Tudornak és az újnáciknak nincs mit keresniük Európában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2001. április 13.

Ápr. 11-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadta Lord Russel-Johnstont, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnökét. A tanácskozáson a magyar kisebbség helyzetéről volt szó. A szövetségi elnök elmondta, hogy a kétmilliós magyar közösséget képviselő RMDSZ programjában két nagyon fontos célkitűzés szerepel: Románia európai csatlakozásának támogatása és a szükséges gazdasági, szociális és politikai reform véghezvitele, ugyanakkor a magyarok nemzeti közösségi jogainak visszaállítása. Az RMDSZ képviselői tájékoztatták lord Russel-Johnstont a közösségi és egyházi tulajdonok meg nem oldott helyzetéről, az oktatási kérdésről, a magyar egyetem visszaállításáról, a magyarok arányos képviseletéről a közéleti intézményekben. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke támogatásáról biztosította az RMDSZ képviselőit. /Lord Russel-Johnstonnal találkoztak az RMDSZ-vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

2001. július 3.

A magyar státustörvénnyel kapcsolatos kérdéseket az érintett államoknak közvetlenül, kormányközi konzultációk keretében kellene megvitatniuk, nem lenne túlságosan konstruktív az Európai Tanács közvetítése ebben az ügyben - jelentette ki lord Russel-Johnston, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke a Curentulnak adott interjújában. Russel-Johnston hangsúlyozta, hogy a magyar státustörvényről kizárólag saját személyes véleményét tudja megfogalmazni, szavai nem jelentik a testület hivatalos álláspontját. A román lapok közül a Curentul volt az, amely Russel-Johnston korábban kifejtett véleményét az Európa Tanács hivatalos álláspontjaként tálalta olvasóinak. Az ET parlamenti közgyűlésének elnöke most pontosított: "Nem hiszem, hogy az a törvény, amely a Magyarországgal szomszédos államokban - Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában - élő magyaroknak személyi igazolványt és bizonyos jogokat ad a társadalombiztosítás, az oktatás és a közlekedés terén, túlságosan sokat segítene. Ellenkezőleg, úgy vélem, hogy ez a törvény nehézségeket fog okozni a szomszédos államokban élő magyaroknak, és nem segíti a kétoldalú kapcsolatokat sem." /Pontosít lord Russel-Johnston. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998