udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lotz Károly

1995. szeptember 12.

Dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter Bukarestbe utazott és szept. 11-én tárgyalt Aurel Novac román közlekedési miniszterrel, szept. 12-én pedig jegyzőkönyvet írtak alá, amely szerint a két ország még idén megállapodást köt a vasúti szerelvények határon való kezelésének gyorsításáról, illetve a kombinált áruszállításról. Ugyancsak aláírták a légügyi egyezményt. A dr. Lotz Károly vezette magyar küldöttség tárgyalt Ilie Constantin Aurel vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel, továbbá Adrian Turicu román hírközlési miniszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

1995. szeptember 13.

Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szept. 13-án tájékoztatott romániai útjáról. Aláírták a légiforgalmi egyezményt, előrelépés történt a vasúti határforgalmi egyezmény kérdésében, tárgyaltak a közúti határátkelők korszerűsítéséről is. Méhkeréken és Battonyán várhatóan még idén megnyitják az állandó határátkelőhelyet. /Magyar Hírlap, szept. 14./

1998. február 28.

A határainkon túl élő magyarokat az anyaország sok egyéb teendők sorában akkor tudja hathatósan segíteni, ha minél több gazdasági együttműködés köti össze az anyaországgal - fogalmazták meg azon a Baján elkezdődött kétnapos tanácskozáson /febr. 27-28/, amelyet Egzisztenciateremtés, vállalkozásélénkítés és befektetések a Kárpát-medence régióiban címmel rendeztek. A tanácskozást harmadik alkalommal rendezte meg a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Új Kézfogás Közalapítvány, számos nagyvállalat, társaság, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával. A tanácskozáson mintegy százötvenen vettek részt, önkormányzati érdekképviseleti, gazdasági szakemberek, illetve számos karitatív és civil szervezet, alapítvány képviselői, a hazaiakon kívül Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról és Vajdaságból. A mostani találkozó a harmadik összejövetel, amelyet az 1995-ben e témakörben megfogalmazott kormányprogram szellemében rendeztek. Az első budapesti tanácskozáson az információcsere, a szakemberképzés, a tőkehiány mérséklése, a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése és a régiók közötti kereskedelem állt a középpontban. 1997-ben Debrecenben mindenekelőtt a kárpát-medencei régiókba irányuló tőkebefektetések növelésének lehetőségeit vették számba. A mostani fórumon az egzisztenciateremtéssel és a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos igényeket mérik fel, és természetesen számbaveszik a gazdasági együttműködések eddigi eredményeit is. - A kárpát-medencei régióban az együttműködés nem csupán határainkon túl élő magyarok iránt anyaországbeli kötelesség, de korparancs is. A Kelet-Közép-Európában lezajlott rendszerváltás ugyanis nagyjából azonos gondokat hozott. Valamennyi országra jellemző a tőkehiány, a munkanélküliség, az alacsony és közepes jövedelmek stagnálása, avagy csökkenése, a kiugróan magas jövedelmek ugrásszerű növekedése, az ezzel párhuzamosan jelentkező szociális feszültség. Ugyanakkor valamennyi ország egyenként kis befogadó és kibocsátó a nemzetközi piacokon. - Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozva a térség országainak egymásra utaltságát rámutatott: a korábbi együttműködési struktúrákat - például a KGST-t - lassan váltják fel újak. Sajnálatos tény - mondotta -, hogy az eseti tapasztalatcseréken túl érdemi, szervezeti együttműködés még nem alakult ki a térség tőkepiacának közös aktiválásában az adottságok együttes kihasználására. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent, 1996-ban ez 58 millió, tavaly 370 millió USA dollárt tett ki. Ez azonban kevés - mondta -, Romániában például az együttesen 2,5 milliárd dollár külföldi befektetésből mindössze 25 millió dollár magyar érdekeltségű. Törzsök Erika ezen a fórumon jelentette be: idén március 1-jén hatályba lép a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelyet az Európa Tanács 40 tagállama közül 18 írt alá. Hét állam, köztük hazánk már ratifikálta. A charta célja Európa történelmi, regionális, illetve kisebbségi nyelveinek védelme. - Az esemény közben tartott sajtótájékoztatón Birtalan Ákos romániai turisztikai miniszter arról szólt, hogy fontos lenne a sokrétű együttműködési feladatok rangsorolása. Első helyen említette az infrastruktúra-fejlesztést, valamint a privatizációban való részvételt. Lotz Károly azt emelte ki, hogy egy-egy országon belüli regionális együttműködéseknek át kell nyúlniuk a határokon túl is. - A vízumkényszer újonnan történő bevezetéséről egyelőre szó sincs - szögezte le Tabajdi Csaba a nemzetközi sajtótájékoztatón feltett kérdésre válaszolva. Megítélése szerint a miniszterelnök szavait félreértették, akik ily módon értelmezték Horn Gyulának, a közbiztonság erősítése érdekében felvetődött javaslatát. A határellenőrzést természetesen javítani kell, de ennek csak egyik és nem elengedhetetlen eszköze a vízum. Tabajdi Csaba megemlítette, hogy készülnünk kell az EU-tagságunk kapcsán előálló új helyzetre. Az unióba való belépésünk után meg kell oldani a határainkon túl élő magyarok beutazási kedvezményét, mégpedig oly módon, hogy a megoldás nem ellenkezhet a schengeni egyezménnyel. A konferencián Burgert Róbert, az Új Kézfogás közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: tavaly mintegy 1,3 milliárd forintot kaptak a költségvetésből, amelyből eddig több mint 850 milliót használtak fel. Egyebek között létrehoztak 24 vállalkozásfejlesztési központot, a legtöbbet - tizenhetet - Erdélyben, a többit Kárpátalján és a Felvidéken, illetve egy már a Vajdaságban is működik. A költségvetési forrás csaknem felét Erdélybe juttatták, kiemelten azzal a céllal, hogy segítsék a határainkon túli vállalkozásokat. A tanácskozáson elhangzott az is, hogy a határon túlra került mintegy 30 milliárd forintnyi kárpótlási jegynek a magyar privatizációban való felhasználását sokrétű módon próbálják elősegíteni. Így nagy jelentőségű döntés volt, hogy az áramszolgáltató vállalatok magánosításánál minden vállalat esetében 20 százalékos részvénycsomagot a külföldi kárpótoltak részére kellett elkülöníteni. - Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményeként értékelték a résztvevők, hogy a magyar tőke külföldön is megjelent. E folyamatot, illetve a hazai privatizációban való részvételt előmozdíthatják a hasonló - a politikai, gazdasági és pénzügyi helyzetet, a változó jogszabályokat is ismertető - tanácskozások, de szükség lenne egy közös jogszabályfigyelő intézmény felállítására is - fogalmazódott meg. Az ez irányú információcsere eszköze lehet például az Internet. Birtalan Ákos felszólalásában egyébként a hazájában eddig lezajlott privatizációt és a lehetőségeket ismertetve a zöldmezős beruházások, az elő-, illetve posztprivatizációban való bekapcsolódásra biztatta a magyar befektetőket. Megítélése szerint szerencsésebb lenne, ha nem "kétoldalú", hanem háromoldalú vegyes vállalatokat alapítanának, például magyar, román és szlovák társulások részvételével. A magyar kormány és állami tulajdonban lévő bankok, intézmények által tavaly egymilliárdos alaptőkével alapított Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaság vezérigazgatója, Mészáros András sajnálattal állapította meg, hogy kevés a megfelelően kidolgozott, jó projekt. Az idén 350-900 millió forinttal kívánják támogatni a szomszédos országokba irányuló magyar tőkeexportot. Szó esett a tanácskozáson a kistérségek közötti kapcsolatokról, közöttük a magyar felső-Bácska és a vajdasági észak-Bácska közötti gazdasági együttműködésről. /MTI/

2007. október 11.

A Bernády-gyűjteményt október 20-tól a szentendrei MűvészetMalomban tekintheti meg a nagyközönség. A Szépművészeti Múzeum anyagaként egykor ideiglenesen marosvásárhelyi letétbe került alkotások több mint 90 év elteltével láthatók ismét Magyarországon. A gyűjtemény része Barabás Miklós, Lotz Károly, Munkácsy Mihály, Ferenczy Károly és Fényes Adolf több festménye is. A Bernády-gyűjteményként ismert 44, nagy értékű alkotás 1913-ban a Szépművészeti Múzeumból szekereken utazott Marosvásárhelyre, egy ottani kiállításra, Bernády György polgármester kérésére. Nem sokkal később kitört a világháború, majd a trianoni békeszerződés következtében a képek a román állam tulajdonában kerültek. A felbecsülhetetlen értékű alkotások mostanáig, évtizedeken át a marosvásárhelyi múzeum raktáraiban porosodtak. Most a festmények négy hónapon át lesznek láthatók Szentendrén. /A Bernády-gyűjtemény Szentendrén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2008. október 12.

Felsőbányán a Nagyboldogasszony-templom felszentelésének 150. évfordulója alkalmából főpásztori szentmise volt. Az ünnepi alkalomra a plébánia egy füzetet adott ki (Hitter Ferenc: 150 éves a felsőbányai római katolikus Nagyboldogasszony-templom, Editura Anima, Bucuresti, 2008) és egy videofilmet. A füzetben levő város- és egyháztörténeti adattár a helység gazdag, küzdelmes múltjára vet fényt. A temlom oltárképét Lotz Károly festette. Az egykori plébános, Pály Ede (1901–1924) írta és megzenésítette a Nagyasszonyunk, hazánk reménye című Mária-éneket. /Máriás József: Másfél évszázad nyomtatásban és filmen. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 12./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998