udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Van den Brande, Luc

2004. április 28.

A Hivatalos Közlöny szerint a helyhatósági választásokon összesen 41 párt vehet részt. A listán nem jelent meg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) neve, amelynek részvételét a Központi Választási Iroda elutasította. Németh Zsolt és Braun Márton fideszes képviselők ápr. 27-én javaslatot nyújtottak be az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez, bírálva, hogy a helyhatósági választásokra érvényes román törvény hátrányosan megkülönbözteti az ottani nemzeti kisebbségi pártokat. A javaslat – amelyhez számos más országbeli képviselő is csatlakozott – bírálja, hogy a törvény a kisebbségi szervezetek számára külön s majdhogynem irreális szabályokat állapít meg. A parlamentben képviselt pártokra ilyen szabályok nem érvényesek, s mint Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke elmondta, úgy tudja, hogy a parlamenti képviselettel nem rendelkező román pártoknál sem szabtak ilyen szigorú feltételeket. Németh szerint politikai diszkrimináció történt, aminek az volt a célja, hogy az autonómia célkitűzését felvállaló politikai szervezet ne indulhasson a júniusi helyhatósági választásokon. /Magyar képviselők bírálják a romániai helyhatósági választások szabályait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./ Az Európa Tanács tizenöt képviselője olyan határozat elfogadását kezdeményezi, amelyben az ET Parlamenti Közgyűlése figyelmezteti Romániát, hogy a helyhatósági választásokat szabályozó törvény diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz, és sérti a Tanács által képviselt európai szellemiséget. A kezdeményezők mindenekelőtt a nemzeti kisebbségi szervezetek választási részvételével kapcsolatban megszabott feltételeket tartják elfogadhatatlannak. Szintén kifogásolják, hogy az egyébként is szigorú szabályokat a törvény végrehajtási utasításait tartalmazó kormányrendelettel visszamenőleg megváltoztatták, tovább nehezítve a részvételi feltételeket. Az aláírók: Braun Márton (Magyarország), Németh Zsolt (Magyarország), Bauer Edit (Szlovákia), Christos Pourgourides (Ciprus), Sali Berissa (Albánia), Michael Spindelegger (Ausztria), Lord Kilclooney (Nagy-Britannia), M. Andrzej Wielowieyski (Lengyelország), Paoletti Tangheroni (Olaszország), Luc Van den Brande (Belgium), Hanne Severinsen (Dánia), Manuela Aguiar (Portugália), Andreas Gross (Svájc), Boriss Cilevics (Lettország), Renate Wohlwend (Liechtenstein). /Sz.K.: /ET-képviselők tiltakoznak a választási törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

2005. október 6.

Magyar kezdeményezésre harmincnál is több képviselő Strasbourgban határozati javaslatot nyújtott be az Európa Tanácshoz (ET) a vajdasági nemzeti kisebbségek aggasztó helyzete miatt, az emberi jogok megsértésének kivizsgálását, valamint nemzetközi jelentéstevők Vajdaságba küldését kérve a testülettől. A határozati javaslatot az Európa Tanács strasbourgi parlamenti ülésszakán jelen lévő mindhárom magyar párt (az MSZP, a Fidesz-MPSZ és az SZDSZ) képviselői támogatták, az aláírók köre nem csak a magyarokra korlátozódik. A javaslatot hivatalosan Luc Van den Brande, a kereszténydemokrata, konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt parlamenti közgyűlési frakcióvezetője nyújtotta be, jelezve, hogy ő maga is támogatná az ET újabb vajdasági szerepvállalását, de aláírta azt a két másik nagy képviselőcsoport, a szocialisták és a liberálisok frakcióvezetője is. A dokumentum szerint az aláírók aggodalmuknak adnak hangot a vajdasági etnikai és nemzeti kisebbségek elleni, riasztó és immár huzamosabb ideje tartó emberi jogsértések miatt. Iskolás gyerekek, nők és egyházi személyek is zaklatásnak és fizikai támadásoknak vannak kitéve, a kisebbségekhez kötődő intézmények, valamint magántulajdonban lévő javak ellen vandál cselekedeteket hajtanak végre, rasszista, antiszemita, idegengyűlölő falfeliratok jelennek meg. Mindennek célja, hogy egyes nemzeti kisebbségek tagjait megpróbálják otthonuk elhagyására, illetve az anyaországhoz fűződő kapcsolataik megszakítására rábírni. A határozati javaslat megemlíti, hogy jelenleg a legfőbb célcsoportot vezető értelmiségiek és politikusok jelentik, így például Kasza József, a legnagyobb vajdasági magyar szervezet, a VMSZ elnöke. /Európa tanácsi határozati javaslat a vajdasági helyzetről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2007. január 23.

Közös határozati javaslatban tiltakozott január 22-én Strasbourgban a romániai magyar kisebbséget a felsőoktatás terén sújtó diszkrimináció ellen az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének több vezető politikusa, neves külföldi képviselők. A határozati javaslat – amelyet Göran Lindblad, a svéd delegáció vezetője nyújtott be, de azt aláírásával támogatta például a parlamenti közgyűlés egyik legfőbb testületének, a politikai bizottságnak az elnöke, a török Abdülkadir Ates, valamint Luc Van der Brande, az Európai Néppárt parlamenti közgyűlési frakciójának vezetője, Eduard Lintner, a tagállamok kötelezettségvállalásait ellenőrző monitoring bizottság elnöke, illetve Borisz Cilevics, a kisebbségi albizottság vezetője is – felkéri a parlamenti közgyűlést, hogy vizsgálja meg: biztosított-e a magyar kisebbség esélyegyenlősége a romániai felsőoktatásban. A beterjesztők sürgetik azt is, hogy a parlamenti közgyűlés szólítsa fel Romániát a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának ratifikálására. A határozati javaslat emlékeztet a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen kialakult helyzetre, ahol két magyar oktatót eltávolítottak, mert magyar nyelvű feliratokat akartak elhelyezni az épületekben – miközben az egyetem magát háromnyelvű (román-magyar-német), multikulturális intézménynek mondja. A dokumentum leszögezi, hogy Romániában a magyar anyanyelvű professzorokat és diákokat a felsőoktatásban való anyanyelvhasználat terén számos módon diszkriminálják. A felsőoktatásban tovább tanulóknak csak 4,4 százaléka tartozik a magyar kisebbséghez, s mindössze 1,6 százaléka élhet azzal a lehetőséggel, hogy magyarul tanulhasson, miközben a magyarok aránya az ország lakosságának 6,6 százaléka. A magyar küldöttség egységesen támogatta az indítványt. /ET-határozati javaslat a romániai magyar kisebbség felsőoktatási diszkriminációja ellen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

2007. október 4.

Az Európa Tanács számos vezetőjével találkoztak október 3-án Strasbourgban annak az ifjúsági karavánnak a résztvevői, amely több mint egy héttel ezelőtt indult el Marosvásárhelyről, hogy felhívja a figyelmet a romániai felsőoktatási rendszerben a magyarokat érő hátrányos megkülönböztetésre. Kovács Lehel, a karaván vezetője, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke elmondta, fogadta őket többek közt Mateo Sorinas, a parlamenti közgyűlés főtitkára, Göran Lindblad svéd néppárti képviselő, illetve Luc van der Brande, az európai néppárti frakció vezetője. A Strasbourgban szintén megjelent Hantz Péter, a BKB másik alelnöke hozzátette: a parlamenti közgyűlés főtitkára megígérte, hogy a panaszokat összegző dokumentumokat eljuttatja a közgyűlés elnökének és az oktatási szakbizottságnak is. A karaván Romániából Magyarországon, Szlovákián, Ausztrián és Svájcon keresztül érkezett Strasbourgba. Útközben egyetemi városokban – így a szlovákiai kitérő során Révkomáromban – osztották szét szórólapjaikat, Genfben pedig fogadta őket az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának nemzeti kisebbségekkel foglalkozó illetékese. Kovács Lehel hangsúlyozta, hogy Románia nem tartja be saját törvényeit. Az állam az egyetemi autonómiára hivatkozik, az egyetem viszont az államra mutogat. Szerinte nagy igény van az önálló, magyar oktatási nyelvű egyetemre. /Strasbourgban az ifjúsági karaván. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998