udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Varga, Lucia Ana

2006. február 14.

Átadták az árvízvédelemben kiemelkedő szerepet játszó személyeknek járó kitüntetéseket. Egyetlen erdélyi sem kapott elismerést, habár a Hargita és a Temes megyei árvizek a legsúlyosabbak között voltak. Lucia Ana Varga államtitkár elmondta, ők csupán listát készítettek a kitüntetendő személyekről, ezt benyújtották felsőbb fórumokhoz, és ott született a döntés. /Erdélyieknek nem járt kitüntetés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2008. augusztus 1.

A hatóságok igyekeznek eltakarni, meghazudtolni azokat a környezeti katasztrófákat, amelyekért ők a felelősek, amelyek forrását már évek óta fel kellett volna számolni. Szomorú, hogy nincs kivétel román és magyar nemzetiségű tisztségviselő között, egyformán csúsztat és szépíti a dolgokat mindkettő. A Borsabányán július 26-án bekövetkezett gátszakadás nyomán hatalmas mennyiségű zagy zúdult a Colbul II derítőből, az alatta elhelyezett Colbul I-be. Csak a csoda mentette meg a gátat az átszakadástól és a Visót meg a Tiszát egy újabb hatalmas méretű élővilág-haláltól. A hatóságok az érintett Ukrajna és Magyarország illetékes hatóságainak őszinte tájékoztatása helyett – erre nemzetközi egyezmények kötelezik őket – az egész balesetet letagadták. Kivétel volt Mircea Man, Máramaros megye tanácselnöke, aki őszintén elmondta a sajtónak: Máramaros megyében számtalan hasonló állapotban lévő derítő létezik, amelyek a veszélyt jelentenek a környezetre. Szerinte ezeket mielőbb fel kellene számolni. Lucia Ana Varga, a környezetvédelmi tárca államtitkára és Böndi Gyöngyike Máramaros megyei prefektus továbbra is azt állította: nem történt szennyezés, minimális szintű a baj. Az RMDSZ-es prefektus asszony felhívta a megye hivatalosságainak a figyelmét: ne fecsegjenek, „még nemzetközi botrány és per lehet az ügyből”. A borsabányai ügyről már tud a közvélemény. Azonban a július 16-án az Aranyoson végbement, jelentős halpusztulással együtt járó katasztrófáról sem a környezetvédelmi tárca, sem a vízügyi hatóságok nem szóltak. A balesetről tájékoztatni kellett volna Magyarországot. Korodi Attila miniszter magatartása Európában elfogadhatatlan. Ezekről a környezeti balesetekről legalább utólag tájékoztatást kell adni. Az RMDSZ-nek pedig – kormánytényezőként – komoly figyelmeztetésben kell részesítenie tisztségviselőit. /Tibori Szabó Zoltán: Folyik a zagy – és a hazudozás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2008. augusztus 2.

Levélben fejezte ki köszönetét Kóthay László magyar vízügyi államtitkár román kollégájának, Lucia Ana Varga környezetvédelmi államtitkárnak, amiért Románia megengedte, hogy néhány magyar szakember ellátogasson Borsabányára, és a helyszínen tájékozódjon július 26-án gátszakadást szenvedett derítő helyzetéről. A levél szerint a magyar szakemberek által készített jelentés alapján a magyar környezetvédelmi tárca „megnyugtathatja a magyar közvéleményt”. A román fél – éppen Varga államtitkár szorgalmazására – mindent megtett annak érdekében, hogy a borsabányai szennyezés méreteit kisebbítse, azt jelentéktelennek mutassa be. Öt napon át a román hatóságok azt ismételgették, hogy a gátszakadás nyomán a Csiszla patakba kikerült zagy, a patak magas vízhozama miatt annyira felhígult, hogy a szennyezést már a Visó folyóban sem lehetett kimutatni. Azonban július 31-én a kolozsvári Szamos-Tisza vízügyi igazgatóság közleményt adott ki, amelyben leszögezte: a szennyezés következtében a Visó vize II. fokúról III. minőségi fokra romlott, mangánnal, rézzel és cinkkel szennyeződött. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi lakosság Kóthay-féle megnyugtatásának megalapozottsága megkérdőjelezhető. A Kóthay-levelet Korodi Attila környezetvédelmi miniszter is kihasználta, kijelentetve: a dokumentum elismeri, hogy a Tiszát a borsabányai baleset nem mérgezte. Varga államtitkár pedig egyenesen gratuláló levélről beszélt, amikor a magyar tárca dokumentumának megérkezését bejelentette. A magyar hatóságok a levélben szóvá sem tették, hogy július 16-án az Aranyoson is halpusztulással járó súlyos környezeti katasztrófa történt, s hogy a szennyezés tényéről a romániai illetékesek a magyarországi hatóságokat és közvéleményt nem tájékoztatták. A Szabadság tudósítója a hatalmas mennyiségű döglött halat a Maros és az Aranyos találkozásától nem messze saját szemével látta. Budapest végül augusztus 1-jén közölte: számon kérték Bukaresttől, hogy miért nem értesítették a történtekről a magyar felet. Augusztus 1-jén ismeretlenek kőolaj-származékokkal szennyezték a Kis-Szamost, közölte a Szamos-Tisza vízügyi igazgatóság. /Gratuláció Budapestről a szennyezésért? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998