udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Blaga, Lucian

1995. április 27.

Kevéssé ismert, hogy Románia területén kívül a pesti egyetemen 1863-ban alakult román tanszék volt az első Közép-Európában. Első professzora Alexandru Roman volt, a románok nemzeti jogainak harcosa. 1935-ben megjelent a román tanszék vezetőjének, Tamás Lajosnak a műve, a legalaposabb munka a dákoromán kontinuitás tézisei ellen. A két világháború között még több román filológus nem állt a dákoromán kontinuitás alapján. Alexandru Philipide a balkáni román bevándorlás differenciált képét vázolta fel, a kolozsvári iskola vezére, Sextil Puscariu az admigrációs, vagyis hozzávándorlási elméletet dolgozta ki. Eszerint Erdélyben egy romanizált nép képviselte a folytonosságot, amelyhez később délről újabb és újabb román népelemek csatlakoztak. 1950-től vált egyeduralkodóvá az ideologizált szemlélet, ekkor már nem vettek tudomást a balkáni románságról. - A közelmúltban Lucian Blaga születésének századik évfordulójára Lélek és titok címen kötet jelent meg Miskolczy Ambrus tollából. Blagától ered a "mioritikus tér" elmélete, 1936-ban Blaga könyvet írt erről. Tisztelői szerint Blaga a Miorita-kultusszal teremtette meg a nemzeti egységet. A Miorita báránykát jelent, Vasile Alecsandri átköltésében vált ismertté. A ballada szerint a pásztorfiút hiába figyelmezteti a bárányka sorsára, nem áll ellen, megadja magát. Vannak, akik a román nép fatalizmusát olvassák ki belőle, mások, így Mircea Eliade vallástörténész a humánumot találták a balladában. /Magyar Nemzet, ápr. 27./

1996. június 5.

A nagyváradi képviselőtestület elfogadta az idei költségvetését, eszerint a tanügyre mintegy hétmilliárd lejt irányoztak elő. Többen kifogásolták az aránytalan elosztást. Az Ady Endre Középiskola csupán 125 millió lejt kapott, ez az összeg az egyik legalacsonyabb, a Lucian Blaga Középiskola viszont 844 milliót. Az aránytalanságok miatt a tanácsosok úgy döntöttek, hogy az iskolák közötti elosztást a választások nyomán megalakuló új testület határozzon. Az Ady Endre Középiskolára előirányzott összeg még a legszükségesebbekre sem elég. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5./

1997. november 19.

A Ziua, Adevarul de Cluj és a Stirea tájékoztatnak, hogy Funar kérte Virgil Petrescu nemzet-nevelésügyi minisztert, halassza el a kolozsvári Lucian Blaga könyvtár aligazgatói tisztségének betöltésére kiírt versenyvizsgát, mivel a vizsgáztatási kritériumokat úgy állapították meg, hogy a helyet az RMDSZ egy képviselője tölthesse be. A kolozsvári polgármester szerint az a cél, hogy a könyvtár titkos állományához csak RMDSZ-es, illetve a magyar főkonzulátus embereit vegyék fel. Doru Radosav, a könyvtár igazgatója kijelentette, a tisztség betöltéséhez szükséges a magyar nyelv tudása, figyelembe véve a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét. A magyar aligazgató a könyvtár magyar könyvállományával fog foglalkozni. Radosav aberrációnak minősítette Funarnak a titkos állományra vonatkozó kijelentését, mivel az illető állomány mindenki számára hozzáférhető. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 18., 221. sz./

1997. november 20.

Demény Lajos terjedelmes tanulmányában a mai román történetírásban kibontakozó kritikai szemléletet vette számba. 1990 és 1992 között még bátorságra volt szükség annak kimondásához, hogy a román történetírás válságban van, mára már lehet erről beszélni. A tankönyvekben azonban még a régi szemlélet uralkodik, a gátlástalan kizárólagosság, az öndicséret. A nemzetközi konferenciákon a román holocaustról volt szó, először beszéltek az Antonescu-diktatúra zsidó áldozatairól, melyet egészen az utóbbi évekig elhallgattak. 1989 után nemcsak a kritikai szemléletű történészek léptek színre, hanem a legszélsőségesebb, Nagy-Románia Párthoz tartozó Vasile Budriga csoport is. Éppen ők késztették azután a történészeket a kritikus hangvételre. Az új szemléletben szerepe van Lucian Boia /sz.1944/ professzornak, aki Bukarestben, az egyetemen a román és egyetemes histográfia szemináriumát vezeti. 1980-ban javaslatára hozták létre a történészek bukaresti világkongresszusán a Nemzetközi Histográfiai Bizottságot, melynek főtitkára, majd elnöke lett. 1995 és 1997 között három tanulmánykötet szerkesztője részben szerzője, kettő közülük a román kommunizmus és egy a román történelem mítoszairól szól. Az utóbbival foglalkozik Boia behatóan. 1995-ben megjelent munkájával /Mituri istorice romanesti (Magyarul: Román történelmi mítoszok)/ Boia az érdeklődés középpontjába került. Megvizsgálta a román mítoszokat, foglalkozott a nemzeti hősökkel, akiket hol dicsőítettek, hol eltaszítottak. A szerző kitért a dák eredetelméletre, hozzátéve, az utóbbi két évtizedben ez az uralkodó elmélet a román történetírásban. A román nyelv tetemes szókincse szláv eredetű, tehát a szláv elem asszimilálása előtt nem lehetett beszélni a román nyelv kialakulásáról. Az eredetvitában Boia professzor leszögezte, hogy "a román nép kialakulása elsősorban nyelvészeti kérdés".- A román nép egységének mítoszát a kommunizmus korában megszilárdították és visszavezették a dák királyokig. A román egység szimbólumát, Mihály vajdát a múlt század harmincas éveiig a Habsburg hatalom szolgálatába szegődött zsoldosnak tartották a román történészek. Aarion Florian 1837-ben kiadott könyvében csinált belőle nemzeti hőst, ezt a képet szentesítette Nicolae Balcescu. Igaz, A. D. Xenopol tagadta, hogy Mihály vajdát a nemzeti egységtudat vezette lépéseiben. A teljes változást a kommunista diktatúra időszaka hozta, amikor a hódítás helyett az egységesülést hirdették. Az egység mítoszának a jegyében betiltották a regionális vonatkozású tanulmányok kiadását. Boia azt is megállapította, hogy 1989 után a nemzeti mitológiát képviselő történészek megőrizték hadállásaikat, sőt: ők már nem elégedtek meg Mihály vajdával, hanem azt állítják, hogy Stefan cel Mare moldvai vajda is az összes románok ura volt. "Itt már nem csupán értelmezésről van szó, mint Mihály vajda esetében láttuk, hanem új történelem feltalálásáról. Az egyik középiskolai tankönyvben azt is kijelentették, hogy 1848-ban a románok egyetlen forradalmi programmal léptek fel, amikor köztudott, hogy több és távolról sem azonos programjuk volt" - írta Boia professzor. A román lelkiség mítoszát a jobboldali, nacionalista Lucian Blaga fejtette ki. Blaga és mások azonosították a román lelkületet az ortodoxiával. - Boia könyvében a román mítoszok sorába utalja az állandóan hangoztatott román függetlenségi küzdelmeket. - Könyvéből az is kiderül, hogy Dobrudzsában 1880 előtt a románok kisebbségben voltak és hosszú évtizedekre volt szükség, hogy a romanizálást elvégezzék: 1947-ig romanizáló bizottság működött miniszteri rangban levő királyi megbízott elnöklete alatt. /Demény Lajos: Mítoszokról - mitizálás nélkül. A román történetírás kritikai irányzatai. = A Hét (Bukarest), nov. 20./

1999. június 25.

Maros megyében öt líceumban szerveztek felvételi vizsgát a középiskolák magyar tagozatán induló osztályokba. A Bolyai Farkas (200 hely), az Unirea líceumokban (50 hely), a Papiu Ilarian Kollégiumba (50 hely), a szászrégeni Lucian Blaga és Petru Maior líceumokban (25 hely) minden helyet betöltöttek. Azon líceumok és szakközépiskolák betöltetlen maradt helyeire, ahol nem szerveztek felvételit, szombaton, jún. 26-án jelentkezhetnek a diákok. Marosvásárhelyen a Pedagógia Líceumban filológia szakon 6, míg nevelőket képző szakon 3 hely betöltetlen, a Gheorhge Sincai Szakközépiskolában filológia szakon 9 hely, az Elektromaros Líceum reál- természettudományok osztályában 14 hely, az Építészeti Szakközépiskolában a műszaki rajz szakon 15 hely, a segesvári Mircea Eliade Líceum magyar filológia szakán 3 hely, a marosludasi szakközépiskola teszmészettudomány-reál osztályában 12 hely, a bándi líceum matematika- informatika osztályában 11 hely, a dicsőszentmártoni elméleti líceum reál osztályában 12, filológia szakon 8 hely van. A sikertelenül vizsgázó diákok eredményeik függvényében kérhetik felvételüket az Avram Iancu Szakközépiskola textil osztályába (16 üres hely), vagy a Faipari Szakközépiskola falfeldolgozó osztályába (20 hely), esetleg a Traian Vuia Szakközépiskola szerelő szakára (9 hely) is. /Szombaton lehet jelentkezni a maradt helyekre. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2000. szeptember 18.

Kézdivásárhelyen ősztől új főiskolai képzés indul: román nyelvű főiskolai képzést indít a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem. A távoktatási képzésre több mint háromszázan iratkoztak be. A legnagyobb az érdeklődés a jogi kar iránt. Bár ígéret van a magyar nyelvű képzés indítása iránt, egyetemi oktató hiányára hivatkozva az egyhamar nem várható. Gábor Rezső, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ igazgatója, a román távoktatási rendszer egyik kezdeményezője arra hivatkozott, hogy tíz éve hiába vártak a magyar egyetemre, most élni kell a lehetőséggel. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta, hogy Háromszékről csupán egyetlen pályázat érkezett, a Székely Nemzeti Múzeum kutatócsoportjától, háttérintézmény kiépítésére. /Farkas Réka: Román főiskolai képzés indul Kézdivásárhelyen. Kihasználatlan lehetőségek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2001. február 6.

Febr. 1-jén Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kurátora, valamint a Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala szervezésében tartották meg A háromszéki felsőoktatás jövője az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében c. tanácskozást. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a háromszéki közoktatás helyzetéről számolt be, ebből kiderült, hogy 2000-ben Háromszéken végzettek 39,7 százaléka állami egyetemeken tanul tovább, 8,41 százaléka magánegyetemekre, 12,9 százaléka technikumokba iratkozott, 18, 23 százaléka dolgozni kezdett, és 12 százalék körüli azoknak a száma, akik valószínűleg beilleszkedési segélyben részesülnek a munkaügytől vagy fekete munkát vállaltak. A nagyszebeni Lucian Blaga egyetem Kézdivásárhelyen indított ősztől néhány szakot távoktatással, ide kb. hatszáz fiatal iratkozott be, nagyrészük Háromszékről, a hallgatóknak csupán elenyésző hányada román nemzetiségű. Az oktatás román nyelven folyik. "Miközben a magyar egyetem létrehozásán munkálkodunk, elveszítettünk ezer fiatalt" - mondotta a főtanfelügyelő. Dr. Domokos Ernő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolájának igazgatója vázolta az elmúlt tíz év helyzetét a felsőoktatás terén. A 91-ben Sepsiszentgyörgyön is beindított Hyperion magánegyetemtől, amely később posztliceális képzésre tért át, a Gábor Dénes főiskola kihelyezett szakán át, el egészen a Babes-Bolyai kihelyezett főiskoláig, egyértelműen pozitívnak nevezhető a folyamat Domokos Ernő szerint, mert a háromszéki fiatalok fogékonyak a (tovább)tanulásra. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány egyéves működéséről számolt be. Kezd körvonalazódni a magyar egyetem. Az egyik rész Marosvásárhelyen lenne műszaki szakokkal, egy másik Csíkszeredában (itt is már elkezdődött több szak ideiglenes akkreditációja), s Kolozsváron lenne az egyetem adminisztrációs és információs központja, könyvtára, s talán különböző szakok is. E több lábon megélni kívánó egyetem egyik pillére Háromszéken lehetne. Birtalan Ákos azt is elmondta, hogy Háromszék, pontosabban a Székely Nemzeti Múzeum melletti Dél-Kelet Intézet, mindössze egyetlen kutatási pályázattal jelentkezett, melyet elfogadott ugyan a Sapientia Alapítvány, de kiegészítések szükségesek. Jó lett volna, ha Székelyföldnek lett volna közös koncepciója, különben mindenki kéri a maga kis szeletét. - Az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, az EMTE sepsiszentgyörgyi fiókjának szándékában áll műszaki karok létrehozására pályázni. A másik terv a Megyei Tanácsé, mely egy turisztikai főiskola vagy egyetem létrehozását szorgalmazza. /Éltes Enikő: A háromszéki fiatalok akarnak tanulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

2001. július 17.

Az RMDSZ közleménye szerint Maros megye 17 középiskolájában a magyar tannyelvű osztályokban 314 hely maradt üresen. Marosvásárhelyen a Ion Vlasiu és Traian Vuia szakközépiskolákban 18-18, a Ion Vlasiuban 3, az Avram Iancu műszaki osztályaiban 49, a technológián 26, az Electromaros szakközépiskolában 20, a Gh. Sincaiban 18, az Aurel Persu-ban 12, a C. Brancusi szakiskolai osztályaiban 21. Segesváron, a Mircea Eliade líceum filológia oszályában 2, a szovátai faipari szakközépiskolában 22, az erdőszentgyörgyi szakközépiskolában 17, a társadalomtudományok szakon 16. Nyárádszeredában 7 hely, a szászrégeni Lucian Blaga líceumban 17, a bándi líceumban 25 hely, míg a dicsőszentmártoni C. Brancusi szakközépiskolában 23 hely maradt üresen. /314 betöltetlen középiskolai hely. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

2001. november 19.

Nov. 17-én Kézdivásárhelyen tartották az új egyetemi év ünnepélyes megnyitását, melyen kétszáz első- és másodéves hallgató vett részt. A másfél hónappal megkésett egyetemi évnyitón a nagyszebeni Lucian Blaga Állami Egyetem képviseletében jelen volt dr. Dorin Stoicescu egyetemi tanár, a szebeni egyetem prorektora, dr. Gligor Ciortea egyetemi tanár, a távoktatást működtető Alma Mater Alapítvány ügyvezető igazgatója. A szebeni tanárokat, az egyetemistákat és a meghívottakat Gábor Rezső tanár, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ igazgatója, a távoktatásnak helyet biztosító iskola vezetője román és magyar nyelven köszöntötte. A tavalyi évét megkezdő 750 hallgató közül csupán 290-en fejezték be az első évet. Első éven pénzügyi biztosítás, kereskedelem, pszichológia, gazdasági informatika, jogtudományi és textilmérnöki szak indul. /(Iochom): Kézdivásárhelyen. Tanévnyitó a távoktatási egyetemen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

2001. november 23.

Kézdivásárhelyen november 17-én került sor a szebeni Lucian Blaga egyetem tanévnyitójára. A Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ étkezdéjének termében mintegy 200 első és másodéves hallgató volt jelen. A jelenlevőket Gábor Rezső igazgató köszöntötte, üdvözölte az egyetem jelen levő tanárait. A tanévnyitót dr. Dorin Stoicescu egyetemi tanár, dr. Stoicescu Lucia lektor és dr. Gligor Ciontea prorektor, az Alma Mater Alapítvány igazgatója tisztelte meg jelenlétével. A 2000-2001-es tanévre 750-en iratkoztak be, mára mindössze 290 hallgató maradt. Az idén 165 elsőéves egyetemistát tartanak számon. Dr. Gligor Cionteahoz, az Alma Mater Alapítvány elnökéhez a jelenlevők több kérdést intéztek: miért nem kaptak tankönyveket, a tanárok miért nem tartanak órát, ill. mi történik azokkal az osztályokkal, melyeknek létszáma megcsappant. /Bartos Lóránt: 290 másodéves hallgató maradt. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./

2003. március 28.

Az utóbbi években a könyvtárakban egyre kisebb a magyar könyvek száma, amihez az is társul, hogy némely helyeken már csak mutatóban találni magyar alkalmazottat. Kolozsváron a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár egyik elődjénél, a Ferdinánd Király Egyetem Könyvtárnál az 1935/36-os tanévben a személyzet összetétele: a 42 főből 10 magyar, a vezetőségben pedig az arány 7:0 - a románok javára. Jelenleg a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár 224 fős személyzetéből 25 magyar könyvtáros van. Az Octavian Goga Megyei Könyvtár könyvállományának mintegy 10 százaléka magyar nyelvű kötet, olvasóiknak pedig 8,2 százaléka magyar. A könyvtár személyzete 88 fő. Az újságíró kétheti várakozás után sem kapott választ arra, hogy közülük hány magyar nemzetiségű van. Pillich Katalin, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ügyvezető titkára és a könyvtár vezetője szerint az állami könyvtárhálózat nem szolgálja ki a kisebbséget. A törvény nem írja elő, hogy milyen arányban legyenek az állományban román és nem román kötetek. A Heltai Gáspár Könyvtárnak 60 ezer kötete és 4800 olvasója van. /Ördög I. Béla: Kolozsvári magyar könyvek és könyvtárosok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2003. szeptember 4.

A pótkisérettségit követően az általános iskolákkal tegnap közölték az üresen maradt helyek számát. A líceumi osztályokban kevés üres hely maradt a magyar tagozaton Marosvásárhelyen. A vidéki iskolákban valamivel több az üres hely, például Erdőszentgyörgyön a matematika-informatika osztályban 17 üres helyre pályázhatnak, akik sikeresen átestek a kisérettségin. Képességvizsga nélkül a szakiskolai osztályok üres helyeit pályázhatják meg a diákok, néhol olyan osztályokban is, ahova még egyetlen tanuló sem jelentkezett. A marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakos osztályában mind a 30 hely betöltetlen, az Avram Iancu Iskolaközpontban a textil és bőrfeldolgozás szakon 28, a kereskedelem szakon 24 üres hely van, hasonlóan van sok hely a többi iskolában is, vidéken is sok a szakiskolai üres hely: a Segesvári Könnyűipari Iskolaközpont textil és bőrfeldolgozás szakán 29, a régeni Lucian Blaga Iskolaközpont fafeldolgozás szakán 25, a Petru Maior Iskolaközpont mechanika szakán 26, a Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakán 30, a Ludasi Ipari Iskolaközpont mechanika szakán 29 üres helyre pályázhatnak a magyar diákok. 57 helyre várják a jelentkezőket a Szovátai Faipari Iskolaközpont fafeldolgozás szakán, mechanika szakon 26 hely van. Nyárádszeredában mechanika és turisztika szakon 28-28, textil és bőrfeldolgozás szakon pedig 30 üres hely van. Erdőszentgyörgyön mechanika szakon 30, fafeldolgozás szakon szintén 30, test- és szépségápolás szakon 25, a Bándi Elméleti Líceumban mezőgazdaság szakon 29, a dicsőszentmártoni Constantin Brancusi Iskolaközpontban mechanika szakon van 22 üres hely. /(b. gy.): Betöltetlen líceumi és szakiskolai helyek a magyar tagozaton. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

2003. november 22.

A Szekuritáté Irattárát Átvizsgáló Bizottság (CNSAS) közzétette annak a nevét, aki besúgta Lucian Blaga vejét, Tudor Bugnariut: Raul Sorban volt az, aki befurakodott a Blaga-családba, és feljelentette a költő lányának, Dorlinak a férjét. Raul Sorban tagadta a CNSAS-jelentés hitelességét. /Raul Sorban jelentette fel a Blaga vejét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2003. november 25.

Raoul Sorban kolozsvári professzor, közíró a Szekuritáté besúgója volt, derül ki Tudor Bugnariu egykori kolozsvári polgármester, disszidens értelmiségi szekus dossziéjából. A 91 éves Sorban szerint a dosszié nem több egyszerű hamisításnál, és "a magyarok műve". - Raoul Sorban volt, aki a megtorló hatalom kezére juttatta a férjemet - szögezte le Lucian Blaga lánya. Az 1944-ben kifejtett zsidómentő tevékenységéért izraeli állami elismerésben részesített Sorban kapcsán idézik Randolph Braham amerikai holokauszt-kutatót: Sorban érdemtelenül kapta meg a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-kutató intézet által megítélt Népek Igaza kitüntetést: Carmilly-Weinberger Mózes egykori kolozsvári főrabbival együtt alaptalan állításokkal csapták be a közvéleményt, miszerint mentési akcióban vettek részt. /Salamon Márton László: CNSAS: Raoul Sorban is besúgó volt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

2004. szeptember 27.

Szept. 25-én Kolozsváron tudományos ülésszakkal folytatódott a kolozsvári Szent György-szobor fennállásának századik évfordulója tiszteletére szervezett kétnapos rendezvénysorozat. A Csetri Elek akadémikus elnökletével megtartott emlékkonferencián magyarországi és helyi szakemberek előadásai hangzottak el. Kötő József, az EMKE elnöke az elmúlt évtizedek erdélyi és kolozsvári művelődéspolitikai vonatkozásait elevenítette fel. Elmondta: a cél Kolozsvár arculatának megőrzése volt. Murádin Jenő művészettörténész a Szent György-szobor másolatának Kolozsvár városrendezési terveiben való jelenlétéről beszélt. 1904. szept. 28-án avatták fel az akkori Arany János (ma Lucian Blaga) téren. Az előkészítő munkából oroszlánrészt vállalt magára Haller Károly polgármester és Posta Béla múzeumigazgató. A munkát Budapesten Róna József szobrász végezte el. A tanácskozáson Egyed Emese (egyetemi tanár, Babes-Bolyai Tudományegyetem) a Szent György-szobor irodalmi vonatkozásait tárta fel. /Ördög I. Béla: Össznemzeti jelentőségű a Szent György-szobor. Tudományos ülésszak az emlékezés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2005. január 11.

Az ötvenéves Takács Mihály tavaly márciusban nyitotta meg Aradon a Takács Galériát a Lucian Blaga (Templom) utcában. Elmondta, a galéria azzal a céllal jött létre, hogy olyan fiatal képzőművészeket támogasson, akik tehetségesek, de nincs lehetőségük egyetemet elvégezni. Takács Mihály festményeit általában aradiak vásárolják. /Nagyálmos Ildikó: Műterem-látogatás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

2005. július 22.

Nemrég jelent meg kolozsvári kortárs költők magyarul és románul írt vaskos antológiája Pohárnyi fény – Un pahar cu lumina /Tinivár Könyvkiadó, Kolozsvár/ címmel. A kötet megkapta a XV. Lucian Blaga Nemzetközi Fesztivál nagydíját. A kiadványt a kolozsvári városi tanács és a városháza támogatta. A kötetben hatvannyolc magyar és román költő versei kaptak helyet. A válogatás és szerkesztés Molnos Lajos munkája. /Ö. I. B.: Nagydíjas kolozsvári verseskötet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2005. november 11.

Kevés a magyar szakember a kolozsvári levéltárban, múzeumokban, könyvtárakban. Az nem lehet, hogy akkora magyar hagyatékot, mint amekkorát a kolozsvári székhelyű könyv- és levéltárak őriznek, magyar szakemberek jelenléte nélkül használjanak, illetve hagyjanak feldolgozatlanul, mondta Csetri Elek történész, akadémikus. Az Állami Levéltárban a magyar szövegeket is román kutatók vizsgálják, más intézményekben is kevés a magyar alkalmazott. Csetri szerint az RMDSZ-nek segítenie kell a tudományos szférát abban, hogy a magyarság ezekben az intézményekben is számarányának megfelelően legyen jelen, főleg a fiatal szakértők révén. A magyar fiatalok szívesen dolgoznának ezekben az intézményekben, ha engednék őket. A 2002. évi népszámlálás adatai szerint Erdély 7,7 millió lakójának közel 19 százaléka magyar. Ezt a számarányt azonban a magyarság egyik megvizsgált intézményben sem éri el. Az Országos Levéltár kolozsvári részlege a második legnagyobb az országban. Itt őrzik az Erdélyi Múzeum-Egyesülettől egykor elvett teljes levéltári gyűjteményt. Az intézmény 25 alkalmazottja közül azonban egy sem magyar nemzetiségű. A tizenegy felsőfokú végzettséggel rendelkező levéltáros közül heten tudják kezelni a magyar nyelven írt dokumentumokat, négyen pedig beszélik is a magyar nyelvet. Közülük három kutatónak van szakképesítése magyar írástudományból, illetve családi archívumokból. A történelmi állomány feldolgozása egyre késik. Az Erdélyi Történelmi Múzeum 78 alkalmazottja közül nyolcan magyarok. Ioan Piso igazgató szerint a szaktudásra kell helyezni a hangsúlyt az új munkatársak alkalmazásánál. A középkori történelem részlegén – ahol nagyon sok magyar nyelvű dokumentummal kell foglalkozni – két magyar fiatallal dolgoznak, és a részlegvezető is beszél magyarul. Az Erdélyi Néprajzi Múzeum 58 fős személyzetéből hatan magyar nemzetiségűek. Simona Munteanu igazgató szerint pozitív elmozdulást jelent, hogy sokévi szünet után az intézménynek megint vannak magyar muzeológusai. Dr. Kós Károly 1979. évi nyugdíjba vonulását követően ugyanis már csak Szabó Tamás kolozsvári fényképész maradt hírmondónak, 1990-ben azonban őt is nyugdíjazták. Ma a múzeum 40 612 tárgyat, 10 ezer könyvet és folyóiratot őriz. A tárgyak között több mint 10 ezer magyar vonatkozású. A múzeum 1957-ben indult évkönyvsorozata utóbbi éveinek termésében Gazda Klára kolozsvári néprajzkutatót leszámítva nincs magyar közlő. Ioan Tosa történész-muzeológus szerint mindig volt együttműködés a múzeum és a magyar szakemberek között. A Kolozs megyei Octavian Goga Könyvtár több mint 720 ezer dokumentumot összesítő állományának több mint 10 százaléka magyar, a 88 alkalmazott között a feldolgozó osztály személyzetében két könyvtáros, a kolozsmonostori fiókkönyvtár vezetője és egy informatikus magyar. Az évi könyvállomány-gyarapodásnak 80–85 százalékát teszik ki a román, valamivel több, mint 5 százalékát a magyar, és 10–15 százalékát a más nyelvű könyvek. Doina Popa igazgató szerint a kolozsvári magyar könyvkiadókat leszámítva máshonnan alig jön magyar olvasnivaló. A kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár (BCU) 225 alkalmazottjából 42 magyar. A 2004 végén 3 723 492 darab dokumentumot számláló gyűjtemény 20–30 százalékát teszik ki a magyar nyelvű könyvek. Poráczky Rozália főigazgató-helyettes szerint a pozitív elmozdulás annak köszönhető, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem tanszékén 1995-ben főiskolai, majd 1998-tól egyetemi szinten beindult a magyar nyelvű könyvtárosképzés. Az intézményben az 1980-as években vezető beosztásban nem volt magyar személy, és a rendszerváltás után is három év múlva nevezték ki az első magyar csoportvezetőt. 1997-ben az állományfejlesztési osztály élére került magyar szakember, majd Poráczky Rozália személyében 1998-ban hosszú évtizedek után lett ismét magyar főigazgató-helyettese a BCU-nak. A 171 könyvtáros közül 37 magyar (mellettük van még egy-egy informatikus és közgazdász, valamint három munkás), akik a főigazgató-helyettes szerint nagyjából lefedik a magyar nyelvű állománnyal kapcsolatos teendőket. Azonban a kölcsönzőben és a katalógusteremben nincs magyar szakember, ezért tervezik, hogy mindkét helyen napi 3-4 órát egy-egy magyar könyvtáros teljesítsen szolgálatot. A Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Besztercén, Szatmárnémetiben, Zilahon, Nagyváradon, Máramarosszigeten és Naszódon is fiókkönyvtárat működtető BCU kolozsvári tékáját 18 613 román, 2926 magyar, 54 németajkú és 271 más nemzetiségű diák, továbbá 1742 román, 395 magyar, 16 németajkú és 415 egyéb nemzetiségű egyetemi oktató látogatja. /Benkő Levente, Lázár Lehel: Magyar hagyaték – román kutatók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2006. január 26.

Nem hajlandó magyar nyelvű feliratokat kitenni Kolozsváron a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár épületében az intézmény igazgatója – derül ki Doru Radosav könyvtárigazgatónak az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez intézett leveléből. A Krónika szerint a tanács a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kérését követően kért tájékoztatást a kétnyelvű feliratok ügyében a könyvtár vezetőségétől, miután a BKB kivizsgálást igényelt: diszkriminációnak minősíthető-e a magyar feliratok kitételének megtagadása. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

2006. május 26.

Homo scribens: emlékezéskultúra és íráshasználati szokások a XVI–XVIII. században címmel nyílt kiállítás Kolozsváron a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban. A tárlaton a korabeli erdélyi magyar nyelvű írásos örökség – krónikák, naplók, kalendáriumok, a klasszikus emlékírók művei – közel ötven darabját tekinthetik meg az érdeklődök. /Erdélyi írásos örökségünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2006. június 1.

Homo scribens: emlékezéskultúra és íráshasználati szokások a XVI–XVIII. században címmel megrendezett kiállítást a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár. A könyvtárlaton az erdélyi magyar kulturális örökség mintegy ötvenhárom rendkívül értékes darabját tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítást Kolumbán Judit könyvtáros szervezte. Az emlékeket három nagy egység szerint csoportosították. Az elsőbe kerültek a krónikák, naplók, a másodikba az erdélyi emlékirat irodalom klasszikusainak a művei, a harmadikba pedig a kalendáriumok. A kiállított darabok az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) egykori gyűjteményéből származnak. /P. A. M.: Különleges könyvtárlat Kolozsváron. Krónikák, naplók, kalendáriumok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2006. június 20.

Június 19-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) központi épületében Lucian Blaga mellszobrot avatott fel Andrei Marga, az Akadémiai Tanács elnöke és Nicolae Bocsan, a BBTE rektora. Blaga-szobor van Kolozsváron a Béke téren is. /Újabb Blaga-szobor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2007. május 24.

Május 23-án Kolozsváron, a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban Veress Ferenc (1832–1916) fotóművészete címmel nyílt kiállítás. Ezen a kolozsvári városképek, portrék, valamint a Kolozsvár képekben (I.) album egyetlen fennmaradt példánya látható. Kolumbán Judit könyvtáros és Murádin Jenő művészettörténész ismertetőjéből kiderült: a Bukarestbe költözött, és ott királyi udvari, majd a krími háborúban az első hadifényképésszé vált Szatmári Pap Károly után Veress Ferenc a második erdélyi fotográfus, aki a mechanikus képrögzítésben úttörő munkát alkotott. /Ö. I. B. : Ízelítő Veress Ferenc fotográfusi munkáiból. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2007. július 6.

Banner Zoltán előadóművész, művészettörténész, író, szerkesztő most megjelent pódiumnaplója (Örvendjetek, némaság lovagjai!, Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda) régi emlékeket idéz fel, izzó hangulatú versműsorait. Banner Zoltán estjei voltak a leghatásosabbak, a legbátrabbak, legszókimondóbbak, a legnagyobb tömeghez eljutók. 1964-től 2000-ig terjedő előadóművészi pályája fellépéseiről pontos statisztikát vezetett. Tíz önálló műsorral lépett a közönség elé, 1964-ben a Bartalis János verseiből válogatott összeállítással (Életem a versben), rá egy évre a Nicolae Labis Kányádi Sándor fordításában előadott verseivel (A rubincsőrű madár), következtek a Horváth Imre-költemények (Fénylő szavak, 1966), majd a Lucian Blaga–Dsida Jenő műsor (1967), a Bartók-évfordulón tisztelgő Szarvasének 1970-ben, a 153 előadást megért Petőfi a hídon (1972), a világirodalom nagy evős-ivós írásaiból válogatott Lakoma (1975), a Tűzkör (1980), 1983-ban a Hajnaltájt Arany Jánossal (1989 után Rendületlenül címmel adta elő), végül az általa legszívesebben szavalt versekből összeállított Az én repülőgépem (1984). Ezt követően már nem állíthatott össze önálló műsort, a felsoroltakkal lépett fel, amíg hagyták Erdélyben, 1987-től, kényszerű kitelepedésétől, Magyarországon, egészen előadóművészi pályájának befejezéséig. Kötetében beszámol műsorai megszületéséről, fogadtatásáról. Egyik interjúban a legnépesebb és leghűségesebb közönségének nevezte a csíkszeredait. Műsoraival eljutott Ausztráliába, Bécsbe, Németországba, Svédországba, Magyarországra, járta folyton Erdélyt. – Petőfi a hídon című műsorát lemezre vették (első kiadása 1974-ben 15 ezer példányban jelent meg), ezt folytatta most a kiadó, CD-t mellékelt a könyvhöz. /Borbély László: Lármafaként szolgáló irodalmi színpad. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

2007. szeptember 19.

Az elmúlt tizenhét évben Románia lakosságának száma fokozottan csökkent, okai a kivándorlás és főként a születések csökkenése – indította beszédét Traian Basescu államfő az első alkalommal, Nagyszebenben szeptember 18-án megtartott nemzetközi konferencián, amelynek címe: Románia népessége – Merre tartunk? Az előrejelzések szerint 2050-ben Romániának 16,7 millió lakosa lesz, 2075-ben 15,9 millió, 2100-ban pedig 8,5 millió. A konferencián bemutatják Románia népességének Zöldkönyvét, amely a demográfiai mutatók alakulását elemzi. A rendezvényt a szenátus, illetve az ENSZ Népességi Alapja szervezte a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetemmel közösen. Traian Basescu aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Románia az egyetlen olyan uniós ország, amelyben több a nyugdíjas, mint az alkalmazott. /Basescu: Jelentősen csökkent Románia lakossága. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2008. február 15.

Új programokkal várja olvasóit Kolozsváron a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár. Tamás Kinga tájékoztató könyvtáros elmondta, az olvasók behozhatják a terembe saját laptopjukat, számukra ingyenes internet-hozzáférést biztosítanak. A magyar diákok kiszolgálása érdekében magyar nyelvű számítógépes keresőrendszer áll az érdeklődők rendelkezésére, Tamás Kinga pedig személyesen is segít a tájékozódásban, keresésben. A jövőben képzést is indítanak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a felhasználók számára a könyvtár sokrétű adatbázisában való tájékozódást. Akik magyarul szeretnék igénybe venni az útmutatást, azok fordulhatnak Tamás Kingához a tamask@bcucluj.ro vagy a marketingbcu@yahoo.com e-mail címen, vagy megkereshetik őt a katalógusteremben. /Újdonságok az Egyetemi Könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

2008. február 18.

Március 2-án tartják a székelyudvarhelyi Művelődési Ház kiállítótermében Orth István Kápolna a Kárpátokban című kiállításának megnyitóját. Az EMKE-díjas művész 1971-ben végezte a kolozsvári Református Teológiát, majd 1976-ban a bukaresti Szépművészeti Akadémián diplomázott. 1971-72-ben doktorjelöltként bizantinológiát tanult a bukaresti Ortodox Teológián, 1980-ban műemlékvédelem és restaurálás terén szerzett oklevelet. 25 éven át a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum grafikai restaurátora volt, az ezredfordulótól a Lucian Blaga Egyetem művésze. Alapító tagja a Barabás Miklós Céhnek. Metszetei, pasztellrajzai, olajképei és reklámgrafikai munkái míves albumokban is megjelennek. A székelyudvarhelyi tárlat templomsorozatából nyújt ízelítőt. /Kápolna a Kárpátokban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 18./

2008. február 28.

A 140 éve született Veress Endre (1868–1953) történetkutató munkáinak állít emléket a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban szervezett emlékkiállítás. A Veress Endre a román-magyar múlt kutatásának szolgálatában című kiállítás érdekessége, hogy olyan személyiségről emlékezik meg, aki valamikor a könyvtár alkalmazottjaként tevékenykedett. Tamás Kinga tájékoztató könyvtáros felhívta a figyelmet: Veress Endre egyike azon történészeknek, akinek munkásságát egyformán értékelték és elismerték magyar és román kollégái. Veress Endre több kötetet is megjelentett Erdély, Havasalföld és Moldva történelméről, mindkét nyelven. Háromkötetes, román nyelven írt Román-magyar bibliográfiája ma is forrásanyag. /Veress Endre emlékkiállítás nyílt az Egyetemi Könyvtárban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2008. március 6.

Székelyudvarhelyen még megtekinthető a Kápolna a Kárpátokban kiállítás, amely részben a Tündérkert című Orth-album eredeti anyagát tartalmazza, valamint néhány rézkarcot, grafikát is. Orth István, a Lucian Blaga Egyetem művésze elmondta, grafikai megbízásai is vannak. A művész sok utat bejárt. Skandináviától Szicíliáig, Spanyolországon át Izraelig. „Teológiai és művelődéstörténeti útjaim nagyrészt meghíváshoz köthetők. Például Kaliforniában a Millennium évében, délelőtt istentiszteleti szolgálatot, délután kiállításmegnyitást tartottunk. Voltak testvértelepülési, gyülekezeti kapcsolatokat megpecsételő, erősítő meghívások is” – mondta. /Molnár Melinda: Látogatható Orth István tündérkertje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 6./

2008. október 4.

A szászrégeni Humana Regun Egyesület Hősök és mártírok címmel előadást szervez az aradi vértanúk emlékére október 6-án, a George Enescu Ifjúsági Ház nagytermében. Fellépnek: a szászrégeni Népszínház Kemény János Társulatának Csimm-Bumm gyerekcsoportja, az Öröktűz Ápolói csoportja – a Lucian Blaga Iskolaközpont magyar diákjai, a Lármatűz Csoport – a Petru Maior Iskolaközpont magyar diákjai, a marosfelfalusi Bíborka tánccsoport valamint Szabó Előd és Géczi Jancsi előadók. /Hősök és mártírok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./


lapozás: 1-30 | 31-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998