udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bolcas, Lucian Augustin

2000. december 13.

Emil Constantinescu elnök dec. 11-re hívta össze a parlament nemrég megválasztott két házát. Mindegyik parlamenti csoport megválasztotta elnökét: a PDSR csoportját Viorel Hrebenciuc, az NRP-ét Augustin Lucian Balcas, az NLP-ét Valeriu Stoica, a DP-ét Alexandru Sassu, az RMDSZ-ét Kelemen Atilla fogja vezetni. Adrian Nastase bízik az új parlament hatékonyabb tevékenységében, a kormány és a parlament eredményesebb együttműködésében. A szenátusban szintén megalakították a parlamenti frakciókat. Az RMDSZ-frakció elnöke Verestóy Attila lett. /(Szász Attila): Jelentés a sokszínű parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2001. január 10.

A román törvényhozás jan. 8-án megnyitotta jan. 19-ig tartó rendkívüli ülésszakát. A képviselőházban viszont már a napirendi program megszavazásánál elakadt az ülés. A Nagy-Romániai Párt képviselői ugyanis indokolatlannak tartották az 1945 után igazságtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására, valamint a helyi közigazgatásra vonatkozó törvénytervezetek megvitatását e rendkívüli ülésszakon. A képviselők végül 168 vokssal 114 ellenében megszavazták e két tételt tartalmazó napirendi programot. Lucian Bolcas, az NRP parlamenti csoportjának elnöke azzal érvelt, hogy e két törvénytervezet rendkívül fontos, ezért nem alkalmas rá a rendkívüli ülésszak, továbbá - véli Bolcas - vannak égetőbb kérdések is. Jan. 8-án Adrian Nastase kormányfő kijelentette, hogy a parlament várhatóan márciusban fogadja el a 2001. évi költségvetés tervezetét, amit kormányszinten február elejére kívánnak véglegesíteni. Ezzel párhuzamosan egyeztetések folynak a nemzetközi szervezetekkel, hogy a kormány a későbbiekben ne kényszerüljön utólagosan módosítani a költségvetés tervezetét. /(Szász Attila): Máris akadozik a parlament kereke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2003. június 25.

A képviselőház jún. 24-én elutasította az RMDSZ-nek azt a módosító indítványát, amely törölte volna a "nemzetállam" kifejezést az alkotmány első cikkelyéből. A módosító javaslatot csak az RMDSZ képviselői támogatták 23 szavazattal, a többi parlamenti párt összesen 238 képviselője nemmel szavazott. Varga Attila képviselő a plénum előtt kifejtette: a nemzetállam kifejezés "anakronisztikus és nem helyénvaló", nem felel meg a jelenlegi politikai valóságnak és "potenciális veszélyt jelent a nemzeti kisebbségekre". Hozzátette: a kifejezés megtartása jogi alapot szolgáltathat egy nacionalista és kisebbségellenes politikának. Az SZDP, a DP, az NLP és az NRP képviselői elvetették Varga Attila érveit, és kifejtették, hogy nem támogatják az RMDSZ kezdeményezését. "A nemzetállam kifejezés összhangban van az európai követelményekkel, és nem lehet alapja a kisebbségek elnyomásának", mondta Valeriu Stoica liberális képviselő. Ioan Timis (SZDP) szerint minden európai ország alapja a nemzetállam. Lucian Bolcas NRP-s képviselő szerint az RMDSZ "nemzetellenes téziseket kíván bevezetni". "Talán egy másik alkotmányt, egy másik országot kívánnak! Akkor távozzanak!", mondta Bolcas az RMDSZ képviselőinek. A nagy-romániás képviselő beszéde felbolydulást keltett az RMDSZ-frakcióban, de a liberálisok és Valer Dorneanu házelnök is bírálta a diskurzust. /Nem törölték a "nemzetállam" kifejezést az alkotmányból. Elvetették az RMDSZ indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2003. október 28.

Az autonómia lejáratásának tekinti a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulását Markó Béla. A Nagy-Románia Párt bűnügyi feljelentést tesz az SZNT kezdeményezői ellen. Ezt Corneliu Vadim Tudor pártelnök jelentette be a szenátusban okt. 27-én. A PRM-s szenátor alkotmány-, nemzet- és Európa-ellenesnek nevezte az SZNT megalakulását. Szerinte a szenátusnak félreérthetetlenül ki kell mondania az SZNT szakadár voltát. Úgy véli, az SZNT megalakulását elősegítette Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 26-án megkezdett erdélyi látogatása. Lucian Bolcas, a PRM alsóházi frakcióvezetője azt indítványozza, a parlamentnek meg kell vizsgálnia az SZNT törvényességét, valamint azt, hogy milyen lehet a területi autonómia és az egységes román nemzetállam kapcsolata. Az alsóház titkára, Tudor Mohora szerint az indítvány csak akkor kerülhet a képviselőház elé, ha a PRM erre vonatkozóan határozat, vagy nyilatkozattervezetet terjeszt elő. Az SZNT megalakulása ellen tiltakoznak a Kovászna megyei demokraták és a liberálisok. A megyei PD-PNL szövetség a nemzeti egység elleni támadásnak tekinti az SZNT megalakulását. A PNL Kovászna megyei elnöke, Ioan Balan szerint a kormánynak, az ügyészségnek és más szerveknek ki kellene vizsgálniuk az SZNT törvényes voltát, és megfelelőképpen kellene eljárniuk. /Benkő Levente: Kikezdték az SZNT-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

2004. március 30.

A képviselőházban márc. 30-án tartják a végszavazást a székelyföldi területi autonómia statútumának a törvénytervezetéről. A képviselőházban márc. 29-én lezajlott vita nem annyira a törvénytervezet konkrét megfogalmazásairól, mint inkább az autonómia fogalmáról szólt. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvényjavaslatot a beterjesztő hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt mutatta be a parlament plénuma előtt. A képviselő kijelentette, a kisebbségek által lakott területek autonómiája működő gyakorlat az Európai Unió országaiban. Hozzátette, az Európa Tanács is ezt a megoldást javasolta tavalyi határozatában. Szilágyi Zsolt kiemelte, az európai államok jellemzője, hogy lemondtak a központosított államigazgatásról, és a kényes kérdésekről is készek érdemi párbeszéd folytatni. A törvényjavaslattal szemben a kormánypárt oldaláról érkeztek a leginkább szakmainak nevezhető ellenérvek. Alexandru Lapusan hangsúlyozta, az európai szervezetek nem támogatják a kizárólag etnikai alapon létrehozott autonóm, különleges jogállású régiók létrehozását. A Demokrata Párt nevében felszólaló Emil Boc azt hangsúlyozta, pártja az egyesítésben érdekelt, nem pedig a szétválasztásban. Boc szerint a kezdeményezés ellentmond az alkotmány első cikkelyében rögzített egységes nemzetállami meghatározásnak. A Nemzeti Liberális Párt nevében felszólaló Victor Paul Dobre kijelentette, soha nem fogják megengedni, hogy az egységes nemzetállamon belül a magyarság párhuzamos struktúrákat hozzon létre. Augustin Bolcas, a Nagy-Románia Párt vezérszónoka kijelentette: példátlan a román parlamentarizmus történetében, hogy a képviselőház terroristák által beterjesztett tervezetet vitatott meg. Bolcas már a beterjesztést is gazemberségnek, provokációnak és a nemzetállam elleni merényletnek nyilvánította. Bolcas minősítéseit az RMDSZ álláspontját ismertető Kovács Csaba is elutasította. Kovács Csaba hangsúlyozta, nem a szövetség terjesztette be az autonómiatervezetet, és azt szakmai szempontból több ponton is gyengének tekinti, ennek ellenére támogatja a kezdeményezést, hiszen a Székelyföld területi autonómiájának a kivívása az RMDSZ-programban is szerepel. A beterjesztők nevében Toró T. Tibor reagált a hozzászólásokra. Hangsúlyozta, az alkotmánymódosításkor többször elhangzott az ígéret, a nemzetállami államforma nem lesz jogforrás a kisebbségek elnyomására. „Szinte biztos, hogy a plénum elutasítja a kezdeményezést, de akkor is egyértelmű sikernek tekinthető, hogy a román parlament többé-kevésbé nyugodt vitát folytatott a székelyföldi autonómiáról – összegezte Szilágyi Zsolt. – Az ülés után több kormánypárti kolléga is őszintén gratulált azért, hogy pozitívan tudtunk bemutatni egy olyan törekvést, melyet a román társadalom ma még érzelmi alapon elutasít.” /Gazda Árpád: Ma végszavazást tartanak a képviselőházban a székely autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2004. június 17.

A Nagy-Románia Párt az RMDSZ feloszlatása érdekében indított pert. A per több mint két esztendeje zajlik. A Nagy- Románia Párt ügyvédje, Lucian Augustin Bolcas képviselő, az RMDSZ-t Frunda György szenátor képviseli. Frunda György a szenátus emberjogi, kisebbségvédelmi és vallásügyi bizottságának elnöke, emellett az Európa Tanács megbízásából jelentés összeállításán dolgozik a nemzet és a nemzeti közösségek témájában. Meg kell szakítania munkáját, hogy jelen legyen a per újabb, jún. 15-i tárgyalásán. Mindkét félnek be kellett terjesztenie a dokumentációt, az igazoló anyagot. Frunda beterjesztette az RMDSZ alapokmányait, programját, statútumát, a protokollumokat, a választási programokat. Ezek azt igazolják, hogy az RMDSZ tevékenysége törvényes és alkotmányos. A Nagy-Románia Párt jó ötkilós dokumentációja csak fizikailag mérhető, mert jogi hatása nincs. Főként újságkivágásokat tartalmaz, továbbá összeállítások rádiós és televíziós műsorokból. Ennek alapján az látszik, hogy a Nagy-Románia Pártnak van egy diverziós szakosztálya, amely a hazai magyarsággal foglalkozik. Szept. 7-én lesz a következő tárgyalás. /Béres Katalin: A Nagy-Románia Párt az RMDSZ feloszlatásáért perel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2005. január 26.

Durván támadta a közös román–magyar kormányülések ötletét a szélsőségesen magyarellenes kirohanásairól híres Lucian Bolcas képviselő, a Nagy-Románia Párt alelnöke. „Természetesnek tartjuk a román–magyar kormányközi konzultációkat, ám közös kormányülések soha nem lesznek Romániában, erről mi kezeskedünk” – nyilatkozta, majd cinikusan megjegyezte: a román alkotmány egyetlen cikkelye sem rendelkezik arról, hogy Romániát budapesti politikusokból álló vegyes kabinet irányítaná. /R. Sz.: Vadimék ellenzik a közös kormányüléseket. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

2005. április 8.

Az RMDSZ szájtátiságára vall, hogy egy nagy-romániás politikus szerezte meg a magyar–román parlamenti baráti társaság elnöki tisztségét – nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselő. A néhány nappal ezelőtt Bukarestben összeállt képviselőházi szakbizottság elnöki tisztségére a kormánypártok nem tartottak igényt. Emiatt a parlamenti algoritmus alapján a Corneliu Vadim Tudor tiszteletbeli elnök irányította Nagy-Románia Párt jelentkezett az elnöki tisztségre, így a testület élére Lucian Bolcas nagy-romániás alelnököt, az alakulat képviselőházi frakcióvezetőjét választották. A Krónika kérdésére, hogy miként képzeli el a magyar–román baráti társaság együttműködését a budapesti Országgyűléssel, amikor az általa képviselt politikai alakulatról az a közvélekedés Magyarországon, hogy szélsőségesen magyarellenes, Bolcas szerint éppen személye lehet a garancia arra, hogy pártja ezentúl kedvező megítélésnek örvendjen Magyarországon. Varga Attila RMDSZ-es képviselő, a magyar–román baráti társaság alelnöke úgy véli, miután a testület nem bír rendkívüli hatáskörrel, nem befolyásolja negatívan a magyar–román kapcsolatokat a politikus. Szerinte Lucian Bolcas ama kevés nagy-romániás politikusok egyike, akivel lehet tárgyalni. /Rostás Szabolcs: C. V. Tudorék „magyarbarátsága”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./ Emlékeztető: A képviselőház 2003. jún. 24-én elutasította az RMDSZ-nek azt a módosító indítványát, amely törölte volna a „nemzetállam” kifejezést az alkotmány első cikkelyéből. A módosító javaslatot csak az RMDSZ képviselői támogatták 23 szavazattal, a többi parlamenti párt összesen 238 képviselője nemmel szavazott. Lucian Bolcas NRP-s képviselő szerint az RMDSZ „nemzetellenes téziseket kíván bevezetni”. „Talán egy másik alkotmányt, egy másik országot kívánnak! Akkor távozzanak!”, mondta Bolcas az RMDSZ képviselőinek. /Nem törölték a „nemzetállam” kifejezést az alkotmányból. Elvetették az RMDSZ indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), 2003. jún. 25./

2005. június 18.

A romániai kisebbségi törvénytervezetről, az észak-erdélyi autópályáról, a fejlesztési régiókról és az autonómiakérdésről egyaránt tájékozódott szerdán és csütörtökön Bukarestben Szászfalvi László vezetésével az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége. A fideszes delegációvezető mellett Németh Erika (MSZP), Donáth László (MSZP), Schmidt Ferenc (Fidesz) és Fodor Gábor (SZDSZ) vesz részt a látogatáson. A képviselők találkoztak az RMDSZ szenátusi csoportjának tagjaival, így Frunda Györggyel, a szenátus emberi jogok, felekezetek és kisebbségek bizottságának elnökével, George Sabin Cutassal, a szenátus alelnökével, Lucian Augustin Bolcassal, a parlamenti román-magyar baráti csoport elnökével, Nicolae Paun képviselővel, az emberi jogok, felekezetek és a nemzeti kisebbségek bizottságának elnökével. Közös asztalhoz ültek Eckstein-Kovács Péterrel, a szenátus jogi, fegyelmi és mentelmi jogi bizottságának elnökével, Renate Weber elnöki tanácsossal, Kibédi Katalinnal, az igazságügyi minisztérium államtitkárával, Markó Attila államtitkárral, az etnikumközi kapcsolatok főosztályának vezetőjével, valamint Niculescu Tónival, a külügyminisztérium reformokért és intézményközi együttműködésért felelős államtitkárával. Szászfalvi László elmondta: a román vendéglátók egyebek közt tájékoztatták őket a parlament elé terjesztett kisebbségi törvény tervezetéről. A magyar honatyák szorgalmazták, hogy folytatódjék a tervezett észak-erdélyi autópálya építés, mert az Szászfalvi fontosnak nevezte az autonómia megteremtését. /Magyarországi honatyák Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2005. június 24.

Románia és Szerbia megerősíti a Béga és a Temes folyók védőgátjait, jelentette ki Traian Basescu államfő, miután megbeszélést folytatott Borisz Tadics szerb elnökkel, aki június 23-án érkezett hivatalos látogatásra Bukarestbe. Basescu elmondta, hogy az árvizek megelőzésének sikere Románia, Szerbia és Magyarország szorosabb együttműködésében rejlik. A nemzet hőseinek és mártírjainak, Románia hagyományainak és történelmi jelképeinek nyilvános megkérdőjelezése és becsmérelése, valamint a holokauszt nyilvános tagadása hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Erről döntött június 23-án a képviselőház, elfogadva Lucian Bolcas /Nagy-Románia Párt/ képviselő javaslatát. /Megerősítik a bánsági gátakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

2005. október 13.

A képviselőház október 12-én elutasította két RMDSZ-képviselő törvényhozási javaslatát a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. A képviselők többsége – az RMDSZ kivételével – „alkotmányellenesnek” nevezte a tervezetet. Máté András képviselő elmondta: az alsóház közigazgatási bizottsága jelentésében a kezdeményezés elutasítását javasolta arra hivatkozva, hogy a tervezet nincs összhangban az alkotmány előírásaival, célja egy külön állami entitás létrehozása. A tervezet elutasítása ellen az RMDSZ képviselői szavaztak, akik elmondták, nem támogatják ugyan a kezdeményezést, de a közigazgatási bizottság indoklásával sem értenek egyet. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a plénum előtt elmondta, a törvénytervezet nem az RMDSZ kezdeményezése, a szövetség nem is támogatja azt, mivel „nagyon sok hibát tartalmaz”. Márton kifejtette, az RMDSZ nem ért egyet a közigazgatási bizottság indoklásával sem, miszerint az autonómia etnikai alapon jönne létre. A törvénytervezetet végül 188 képviselő támogatásával elutasították. Az RMDSZ 16 jelen lévő képviselője az elutasítás ellen szavazott, egy törvényhozó tartózkodott. A tervezetet Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke dolgozta ki, és Sógor Csaba, valamint Garda Dezső iktatta a parlamentben. Ez a szöveg immár másodszor bukott meg a parlamentben, első alkalommal azonban érdembeli vita nélkül utasították el. /Másodszor is elutasították az autonómia-tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Október 12-én Székelyföld autonómiájával kapcsolatos képviselőházi vitán a Nagy-Románia Párt nevében felszólaló Lucian Bolcas kifejtette, ezer éve kénytelen a románság eltűrni a magyar betolakodókat. A liberális frakcióvezető, Crin Antonescu nem értett egyet a törvénytervezettel, de védelmébe vette az erdélyi magyarságot, hangsúlyozta, ezer esztendő jelenlét után állítható, hogy jócskán itthon van. Az SZDP nevében Mircea Dusa volt Hargita megyei prefektus szólt, kifejtette, ebben a régióban békésen élnek együtt románok és magyarok, nem hiányzik az autonómia. Hasonlóan érvelt a demokratákat képviselő Kovászna megyei Petre Strachinaru, véleménye szerint nem tesznek jót az együttélésnek az ilyen jellegű kezdeményezések. /Farkas Réka: Visszautasították az autonómiastatútumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2005. november 2.

Ismét riadót fújt a Nagy-Románia Párt szavazótábora körében, miután a Corneliu Vadim Tudor által vezetett párt honatyái felfedezték, hogy a Nagy Zsolt által vezetett távközlési minisztérium hivatalos dokumentumain magyar nyelvű fejléc is szerepel. – Meddig tűrjük még, hogy szembeköpjenek? – dühöngött Lucian Bolcas honatya. – Az irredenta RMDSZ totalitárius és fasiszta tendenciáknak kíván érvényt szerezni – mondta Bolcas. /Újabb nagy-romániás delíriumok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2005. december 7.

A képviselőházban megkezdődött a szakbizottságban a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet általános vitája. December 6-án a jogi, fegyelmi és mentelmi bizottság vitattak meg a tervezetet. A jogi bizottság ülésén Titus Corlatean szociáldemokrata képviselő azt kérdezte, EU-s követelmény-e ez a törvény, vagy sem. Markó államtitkár utalt arra, hogy a kisebbségi jogok megjelennek más törvényekben is. Lucian Bolcas /Nagy-Románia Párt/ képviselő azzal vádolta a kezdeményezőket, hogy ezzel a törvénnyel fel akarják robbantani a román államiságot. /Béres Katalin: A kisebbségi törvény képviselőházi vitája. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2006. május 11.

Május 16-a után írásos megállapodás születik a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nagy-Románia Párt (PRM) között a parlamenti együttműködésről, olvasható közleményükben, amelyet a két ellenzéki alakulat egy-egy képviselője, Viorel Hrebenciuc, illetve Lucian Bolcas írt alá. /Cseke Péter Tamás: PRM: márpedig papíron szerződünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2006. augusztus 3.

Az ellenzéki pártok egyelőre várakozó álláspontra helyezkedtek a soraikba esetleg bekerülő titkosszolgálati igazgatókkal kapcsolatban. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy amennyiben Radu Timofte be kíván lépni, a párt vezetősége alaposan elemezni fogja az esetet. Cristian Diaconescu szenátor, a szociáldemokraták szóvivője, azt nyilatkozta, nem tárgyaltak Radu Timofte és Gheorghe Fulga bátorításáról a pártjukhoz való csatlakozásuk érdekében. Radu Timofte a szociáldemokraták részéről már töltött be tisztségeket: volt szenátor, védelmi bizottsági elnök és a SIE-t ellenőrző bizottság alelnöke. Gheorghe Fulga brassói szociáldemokrata képviselőként és Ion Iliescu elnöksége idején belpolitikai tanácsadóként szerepelt. /Timofte és Fulga az ellenzék várószobáiban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2007. március 24.

Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt ügyvezető alelnöke kijelentette, hogy az NRP olyan kormányt szeretne, amelyben részt vesznek mindegyik parlamenti párt képviselői, az RMDSZ-t kivéve, “mivel a Szövetség se nem párt, se nem parlamenti. ” Szerinte jelenleg Romániát nem kormányozzák, mivel három olyan összetevő van hatalmon, “amelyeket nem lehet összerakni”. A politikus úgy véli: a kormány tulajdonképpen három kormányból áll: egy PD-kormányból, egy PNL-kormányból és egy RMDSZ-kormányból. /Kormány RMDSZ nélkül? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

2007. május 8.

A Gardianul című lap szerint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, és Markó Béla RMDSZ-elnök részvételével tartott Munkácsy-kiállítás megnyitójára kizárólag „etnikai alapon” hívták meg a vendégeket. Ez nem felel meg a valóságnak, a „Románoknak tilos” című tudósításban mégis az olvasható, hogy az esemény ily módon „kirekesztő” volt. A lapban megszólal Valeriu Tabara demokrata képviselő (aki korábban a szélsőségesen nacionalista Román Nemzeti Egységpártból lépett át a demokraták soraiba), aki úgy vélte, hogy az ünnepség a román hivatalosságok meghívásának hiányában „sértés” Romániával szemben. Ugyancsak rosszallásának adott hangot Florin Iordache szociáldemokrata képviselő, Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt (PRM) alelnöke, valamint Nicolae Popa liberális politikus. Valójában a megnyitót megelőző sajtótájékoztatóra a polgármesteri hivatal adatbázisában létező minden újságíró megkapta a meghívót. A múzeumigazgató többször is megkérdezte, ki óhajt románul megismerkedni Munkácsy művészetével, mert a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, lévén erdélyi származású, kiválóan beszél románul. A megnyitón szép számmal akadtak román intézményvezetők, a kiállítást támogató egyik cég román vezetője pedig két elismerő oklevelet is kapott. /”Kirekesztő”-nek nevezték a Munkácsy-kiállítás megnyitóját. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2007. augusztus 10.

Nagy vihart kavart Traian Basescu székelyföldi kijelentése: az államfő hirtelen belátta, hogy a magyar gyerekeknek valóban idegen nyelvként kellene oktatni a románt. A PNL, a PRM és a PC veszélyesnek, államfőhöz méltatlannak minősítette Basescu nyilatkozatát. Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő szerint kettős játékot űz az államfő. Egyrészt babérokra tör kisebbségi kérdésekben, amelyekben különben ő is és pártja is rendszerint elutasító magatartást tanúsított, másrészt sejti, hogy ha tőle származik az ötlet, a parlament nagy része már csak ezért sem fog mellette szavazni, a dologból tehát úgysem lesz semmi. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselője úgy vélte: visszatetsző, hogy Romániában a román nyelvet idegen nyelvként kezeljék. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint az államfő elhúzódó kovásznai és hargitai látogatása azt sugallja, hogy a magyar kisebbség valóban diszkrimináció áldozata, és hogy a Magyar Polgári Szövetségnek nyomós oka van arra, hogy párttá alakuljon. Nem tartotta helyénvalónak Basescu kijelentését Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke sem. Asztalos Ferenc képviselő, a parlament oktatási bizottságának tagja emlékeztetett: az RMDSZ évek óta foglalkozik a román nyelv oktatásának kérdéskörével. Megnyerték a bukaresti és a brassói egyetem román tanszékének ez irányú szakmai támogatottságát, akik írásban ismerték el azt, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek románnyelv-oktatásán változtatni kell. A kisebbségi törvény elfogadását a Demokrata Párt (PD) akadályozta. Egyetértett az államfő kijelentésével Emil Boc kolozsvári polgármester, a PD elnöke. Nem várható el, hogy egy magyar környezetben felnőtt gyerek ugyanolyan szinten ismerje a román nyelvet, mint egy olyan, aki otthon hét évig románul beszélt – fogalmazott a politikus. /Nagy-Hintós Diana: Retorikaváltás nyelvoktatás-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2007. október 24.

Magyarországra küldené a „hazájukat 1918-ban elvesztő” magyarokat és az RMDSZ vezető politikusait Daniel Buda demokrata párti képviselő, arra kérve a hatóságokat, lépjenek fel Markó Béla „irredenta kijelentései” ellen, amelyek szerinte alkotmánysértők, sértik a jogállamot és a jogrendet. Buda szerint Markó tudatosan szembeszáll „az 1918. december 1-jén létrejött modern Románia születési pillanatával és Románia nemzeti ünnepével”. A PD-s képviselő feltette a kérdést: mire számíthatnak a szélsőségesektől, ha a mérsékeltnek tartott Markó Béla olyan kijelentéseket tesz, hogy új honfoglalásra van szükség. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátusi frakciójának vezetője azt követelte: zárják ki az RMDSZ-t a kormányzásból, és tiltsák meg a szövetségnek, hogy részt vegyen az európai parlamenti választásokon. A nacionalista politikus beadványában súlyosan törvényellenesnek nevezte Markó Béla szövetségi elnök és Frunda György, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjének kijelentését, miszerint a Szövetség „kérni fogja Európától Székelyföld területi autonómiáját”. A közelmúltban több román politikus – Mircea Geoana PSD-elnök, Dan Voiculescu PC-elnök, Adrian Paunescu szenátor, Emil Boc PD-elnök és Lucian Bolcas PRM-képviselő is hevesen támadta az RMDSZ elnökét, amiatt, hogy kifejtette, az RMDSZ kitartóan küzd Székelyföld területi autonómiájáért. Funar kijelentéseire reagálva az RMDSZ elnöke elmondta, a magyar kártya kijátszása egyes politikai alakulatoknál mindig hatott választási kampány idején. Markó hangsúlyozta, az utóbbi időben nem tett egyebet, mint egy régebbi témát hozott szóba, éspedig a gazdasági fejlesztési régiók átalakítását. A szövetségi elnök szerint viszont egyesek, „nem veszik észre, hogy a javaslat nemcsak a Székelyföldre, hanem Románia valamennyi vidékére vonatkozik”. /Mihály László: Össztűzben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2007. október 25.

Az alkotmányossági rend veszélyeztetése miatt büntetőjogi keresetet nyújtott be Románia főügyészénél a Nagy-Románia Párt (PRM) Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ellen – jelentette be október 24-én Lucian Bolcas parlamenti képviselő, a PRM alelnöke. A kereset benyújtását Markónak október 20-án Marosvásárhelyen elhangzott beszédével indokolták. Markó beszédében hangsúlyozta, hogy a romániai magyarságnak vissza kell szereznie 1918–19-ben elvesztett hont, azaz anyagi javait, a jogait, a méltóságérzetét és az együttlétet a magyar nemzettel. Bolcas szerint Markó beszéde bujtogató jellegű, amivel szerinte az RMDSZ elnökének az volt a szándéka, hogy megteremtse „a román egységes nemzetállam elleni ellenséges akciók” előfeltételeit. A román sajtó is élesen bírálta az RMDSZ elnökét. /Markót feljelentették a főügyésznél. Az RMDSZ kizárását kéri a PRM. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2008. augusztus 6.

A Konzervatív Párt (PC) azt javasolta a Nagy-Románia Pártnak (PRM), hogy olvadjanak be a PC-be, jelentette be Codrut Seres PC-főtitkár. Lucian Bolcas PRM-s képviselő abszurdnak nevezte az egyesülés gondolatát, s szerinte se ő, se Gheorghe Funar nem folytathat ez ügyben tárgyalásokat. Corneliu Vadim Tudor PRM-elnök megvetéssel utasította vissza az általa szégyentelennek minősített ajánlatot. /Pártfúzió a láthatáron? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2008. augusztus 23.

A Gardianul című lap augusztus 22-i számában idézte a Háromszék július 5-én Bedő Zoltán által jegyzett, Felemelt fejjel, egyenes derékkal című cikkét, s arra a következtetésre jutott, hogy a Háromszéket mint az elszakadásig menő önrendelkezés szószólóját, a fennálló renddel szembeni erőszakra buzdítás fórumát feljelenti a Román Hírszerző Szolgálatnál. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke is kijelentette: ,,Meg kell állítani őket. " A Gardianul az ,,ügy súlyosságára való tekintettel" egyetlen napot adott az RHSZ-nek, hogy válaszát megfogalmazza. A nagy pletykák és álhírek fórumának, a Gardianulnak ,,szenzációját" azonnal felkarolta az Antena 3 is, kiemelten foglalkozott a lappal és az említett cikkel. /Szenzáció uborkaszezon idején. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998