udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Muresan, Lucian

1990. március 25.

A pápa megoldotta a romániai katolikusok több évtizede vajúdó kormányzati válságát, 5 új latin szertartású és 6 görög szertartású katolikus püspököt nevezett ki az egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök helyére Bálint Lajos eddigi segédpüspököt, nagyváradi püspöknek Tempfli Józsefet, szatmári püspöknek Reizer Pált, temesvári püspöknek Sebastian Kräutert, iasi püspöknek Petru Gergelt, bukaresti érseknek Ioan Robut nevezte ki. Üldözésük idején tanúsított állhatatos magatartásukért címzetes érseki címet kapott Boros Béla és Ioan Chertes görög katolikus püspök. A görög katolikus Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea mint érsek, a lugosi egyházmegye élére Ioan Ploscaru, a Kolozsvár-Szamosújvári egyházmegye élére Gheorghe Gutiu, a nagyváradi egyházmegye élére Vasile Hossu, a nagybányai egyházmegye élére Lucian Muresan került püspöki rangban. /Köszöntjük új püspökeinket. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 25. - 7. sz./

1994. július 23.

A pápa Lucian Muresant nevezte ki a romániai görög katolikus egyház élére, miután elfogadta a 82 éves Alexandru Todea érsek nyugalomba vonulási kérelmét. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Todea agyvérzés következtében megbénult, tolókocsihoz van kötve. II. János Pál pápa Gheorghe Gutiunak, Szamosújvár püspökének érseki címet adott, Ioan Sisistean lett Máramaros új püspöke. Todeát 1950-ben bebörtönözték, 1964-ben szabadult, de továbbra is házi őrizetben tartották. Háza a földalatti egyház központjává vált. 1990-ben a pápa Todea püspököt Fogaras és Gyulafehérvár érsekévé, 1991-ben bíborossá nevezte ki. /Magyar Kurír (Budapest), 161. sz., aug. 5./

1994. augusztus 27.

Aug. 27-én beiktatták a két éve agyvérzés miatt tolószékbe kényszerült Alexandru Todea bíboros, Fogaras és Gyulafehérvár görög katolikus érsekének utódát, a 63 éves Lucian Muresant a balázsfalvi székesegyházban. Jelen volt John Bukovsky romániai apostoli nuncius, Jakubinyi György gyulafehérvéri érsek, Reizer Pál szatmári püspök, a magyarországi püspöki kar képviseletében pedig Keresztes Szilárd görög katolikus megyéspüspök. Lucian Muresant júl. 20-án nevezte ki a pápa. /Magyar Kurír (Budapest), 181. sz., aug. 31./

1994. szeptember 23.

Szept. 23-24-én tartották Temesváron a romániai katolikus püspöki kar őszi ülésszakát, Ioan Robu bukaresti római katolikus érseket választották meg a püspöki kar elnökévé, a római katolikus püspöki kar elnöke dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a görög katolikus püspöki kar elnöke pedig Lucian Muresan gyulafehérvári és fogarasi érsek lett. A tanácskozáson 15 római és görög katolikus püspök mellett jelen volt John Bukowski pápai nuncius is. A püspöki kar felhívást intézett a kormányhoz és a parlamenthez az egyházi javak visszaszolgáltatása megoldatlan ügyéről és a tanügyi törvény egyházellenességéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

1997. május 2.

Máj. 2-án Emil Constantinescu elnök találkozott a 16 romániai egyház vezetőivel, ahogy az államelnök mondta, a maga nemében ez volt az első találkozás az elmúlt fél évszázadban. A Cotorceni-palotában lezajlott fogadás nem oldotta fel az ellentéteket, Lucian Muresan görög katolikus érsek szerint csalódást keltett a találkozó. Constantinescu szerint a román társadalom feszültségben él, a feszültség növelése az egyensúly megbomlásához vezet. Az államfő állást foglalt az egyházi és közösségi javak fokozatos visszaszolgáltatása mellett, ezt azokkal kell kezdeni, amelyeket már jelenleg is a zsidó, német és magyar közösség használ. Jakubinyi György érsek hangsúlyozta, hogy konkrétumokról akkor lesz szó, amikor majd az elnök külön fogadja az egyes egyházak képviselőit. Constaninescu kifejtette, hogy a magyar történelmi egyházak vagyonának visszaadása sajátos problémát jelent. Szavaiból kitűnt, hogy nem fogják a történelmi egyházak minden követelését teljesíteni. Elmondta, hogy a korábban egyházi tulajdonban levő épületek a városközpontban más hivataloknak adnak otthont, nem zárkózott el attól, hogy ezeket visszaadják. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

1997. december 11.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levelükben arra szólították fel a görög katolikus egyház elöljáróit, hogy vállaljanak közvetítő szerepet a kötelékükbe tartozó Szeplőtlen Szív apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között a Csereháton épített gyermekmenhellyel kapcsolatban és ehhez felajánlották "békességteremtő szolgálatukat". Levelükben a főpapok leszögezték, hogy hosszú ideje mélységes aggodalommal követik figyelemmel a bonyodalmakat és aggasztó fordulatnak tekintik, hogy Remus Opris kormányfőtitkár közreműködésével, "bármely törvényes alap nélkül, karhatalmi erők segédletével apácák hatoltak be" a vitatott menhely épületébe és "rajtaütésszerű, erőszakos módon önhatalmúlag birtokba vették azt". "Egyházaink nem nézhetik szó nélkül a hazai etnikai és felekezetközi békét fenyegető" fejleményeket, hangoztatják az aláírók, ezzel indokolva kérésüket a közvetítésre. Levelükben felkérik a testvéregyház elöljáróit, hogy velük együtt ítéljék el és utasítsák el a karhatalmi erők bárminemű beavatkozását a csereháti konfliktusos helyzetbe. "Határozottan visszautasítjuk, hogy vitás egyházi és polgári ügyeket hatósági erőszakkal intézzenek. Mi a törvényes és békés megoldás elkötelezett hívei vagyunk" - szögezik le a főpapok dec. 9-i keltezésű üzenetükben. A levelet többek között Jakubinyi György érsek és Tempfli József püspök írta alá a katolikus, Tőkés László és Csiha Kálmán püspök a református, Szabó Árpád az unitárius és Mózes Árpád püspök az evangélikus egyház részéről. Az írást Lucian Muresan érseknek, Alexandru Todea bíboros érseknek, továbbá a görög katolikusok öt püspökének címezték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13-14./ Az MTI tudósítójához dec. 11-én faxon juttatták el ezt a levelet. /MTI/

1998. május 25.

Máj. 25-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban megkezdődött a romániai katolikus püspökkari konferencia tavaszi ülése, melyen a magyar és román római katolikus és görög katolikus főpapok vesznek részt. Ion Robu bukaresti érsek 3 éves mandátumának lejártával az elnöki tisztségbe Lucian Muresan balázsfalvi metropolita érseket választották meg. A püspökök a csíksomlyói kegytemplomban közös szentmisét mutattak be. A mostani ülésen a tábori lelkészség kérdését vitatták meg. Janusz Bolonek pápai nuncius a Vatikán üzenetét tolmácsolta. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

1999. december 11.

December 8-án Iasi-ban a helybéli segédpüspök szentelésére összegyűlt római és görög katolikus érsekek, püspökök és segédpüspökök, a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciájának tagjai levelet intéztek Radu Vasile kormányfőhöz, a vallásügyi törvényjavaslat tárgyában. A dokumentum első oldalát Lucian Muresan érsek, a Konferencia elnöke és Tempfli József megyés püspök, alelnök látta el kézjegyével. A többi 12 aláíróval együtt nyomatékosan felszólították a miniszterelnököt, hogy vonja vissza a képviselőház elé terjesztett jogszabálytervezetet, s annak eredeti, valamennyi elismert felekezet megegyezése alapján kidolgozott változatát küldje a parlamentbe. A kifogásolt tervezet előírásai mind az ország alkotmányával, mind a nemzetközi elvárásokkal, valamint a különböző elismert egyházak statútumaival is ellenkeznek. Korlátozzák a vallásszabadságot, a vallásgyakorlásra vonatkozó bizonyos jogokat. A főpásztorok kifogásolták, hogy az új változatban a jogszabály szövege nem általános jellegű, fogalomtárát több helyütt kizárólag az ortodox szóhasználatból meríti, továbbá a tervezet több esetben figyelmen kívül hagyja a katolikusok számára egyetemes, az egész világon érvényes kánonokat. A tervezet visszavonta az egyházak törvény előtti egyenlőségét, sérelmes az is, hogy "a törvény életbelépését követő 12 hónapon belül valamennyi elismert vallásfelekezetnek egyeztetnie kell szervezési és működési statútumait jelen törvény előírásaival". /Szilágyi Aladár: Tizennégy főpap tiltakozik. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

2000. május 15.

Máj. 12-én Mircea Ciumara államminiszter Kolozsváron megbeszélést folytatott a magyar egyházvezetőkkel. Az éjszakai órákba nyúló konzultáción megállapodtak abban, hogy május 15-én az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői is részt vesznek az összes romániai egyházak és felekezetek vezetőinek snagovi találkozóján, amelyen nyilatkozatot írnak alá Románia EU-integrációjának támogatásáról. A megegyezés értelmében a snagovi nyilatkozat szövegébe belefoglalják a magyar egyházi vezetők álláspontját a megoldásra váró egyházpolitikai kérdésekről - az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadásáról, a szociális és karitatív tevékenység támogatásáról és a felekezeti oktatás törvényes kereteiről. - Máj. 13-i nyilatkozatában Tőkés László püspök cáfolta a megegyezés hírét, mondván: igazából csak máj. 15-én dől el, hogy az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak vezetői részt vesznek-e a snagovi találkozón. Tőkés László azért is kérdésesnek mondotta az éjszakai megegyezést, mert szerinte ezen a tanácskozáson nem vettek részt valamennyien a magyar egyházvezetők közül. /Erdélyi magyar egyházak és EU-integráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Előzőleg az egyházfők május 4-én úgy döntöttek, hogy nem írják alá a snagovi dokumentumot. Elutasításukat azzal indokolták, hogy a rendszerváltás után tíz évvel az egyházak jogfosztottsága még mindig tart. Kéréseiket öt pontba foglalva (az egyházak ingó és ingatlan vagyonának visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás eredeti jogaiba való visszahelyezése, a lelkészek javadalmazásának megoldása, az egyházak karitatív és társadalmi munkájának törvény általi támogatása, demokratikus kultusztörvény elfogadása) eljuttatták Mugur Isarescu miniszterelnökhöz. A mostani tárgyaláson a püspökök a következő álláspontra helyezkedtek: az etnikai kisebbségek emberi és közösségi jogainak teljes körű biztosítása nélkül nem képzelhető el és nem valósítható meg Románia euroatlanti integrációja. A magyar püspökök konkrét biztosítékokat kértek Ciumara államminisztertől arra vonatkozóan, hogy a hivatalban lévő kabinet gyökeres változtatást hajt végre a kisebbségi egyházakra nézve negatív előjelű román egyházpolitikán. Tőkés László kifejtette, hogy a püspökök ugyan a restitutio in integrum elve mellett továbbra is kitartanak, de tudatában vannak annak, hogy az egyik napról a másikra nem valósítható meg. Azt viszont elvárják, hogy a magyarság által is támogatott kabinet beindítsa azt a folyamatot, amely lépésről lépésre ugyan, de végérvényesen felszámolja a kisebbségi egyházak jogfosztottságát. Szabó Árpád unitárius püspök azt emelte ki, hogy ez volt az első alkalom, amikor a kormány képviselője megértően viszonyult kéréseikhez. A keleti rítusú katolikusokat Lucian Muresan görög katolikus érsek, a Püspöki Konferencia elnöke, a nyugati rítusúakat pedig Tempfli József római katolikus püspök, a konferencia alelnöke fogja képviselni Snagovon. /Éjszakába nyúlott az egyházfők és az államminiszter találkozója. A püspökök aláírják a snagovi dokumentumot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2000. május 26.

A Romániai Katolikus Püspöki Kar felhívással fordult a hívekhez: menjenek el választani, azokra szavazzanak, akiről az a meggyőződésük, hogy érdekeiknek a legjobban megfelelnek. Aláírta Lucian Muresan, a Püspöki Kar elnöke, érsek, metropolita és Tempfli József a Püspöki Kar alelnöke, megyés püspök /Romániai Katolikus Püspökök Konferenciája. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./ Az egyházak sorra kiadtak hasonló tartalmú felhívásokat.

2000. november 25.

Háromszáz éve valósult meg az erdélyi román görög katolikus egyház Rómával való uniója. Erre emlékező nemzetközi tudományos szimpóziumot tartanak Kolozsváron. A szervezők: a balázsfalvi (erdélyi) Görög Katolikus Metropolia, a tudományegyetem Görög Katolikus Teológiai Kara és Történelem-Filozófia Kara. A nov. 22-i megnyitó ünnepségen az egyháztörténelmi eseményt méltatták beszédükben dr. Andrei Marga egyetemi professzor, oktatásügyi miniszter, a Babes-Bolyai Egyetem rektora; dr. Jean-Claude Périsset apostoli nuncius-érsek, II. János Pál pápa romániai képviselője, Lucian Muresan, a Görög Katolikus Egyház metropolita-érseke, a Romániai Püspökök Konferenciájának elnöke; Virgil Ercea püspök, a Görög Katolikus Teológiai Fakultás dékánja és dr. Toader Nicoara előadótanár, a Történelem Filozófia Fakultás dékánja. Képviseltették magukat az erdélyi történelmi egyházak is. Rangos kül- és belföldi tudósok tartanak előadást. Ilyen témák is szerepelnek: "Firenze előtt és Brest után. Latinellenes vita Moszkvában és Kijevben a XV-XVII. századokban", "A kommunista kormányzat és a katolikus egyház a francia diplomácia távlatában". Gyulafehérváron, 1697 március 21-én mondták ki először az uniót a római katolikus egyházzal, amit megismételtek ugyanott "nagy zsinaton", 1700 szeptember 5-én. Az uniót elfogadó román papság ugyanolyan jogokat kapott, amilyenekkel a római katolikusok rendelkeztek. A bécsi udvar és Kollonich bíboros közbenjárására a római Hitterjesztés Kongregációja engedélyezte nekik a bizánci rítus használatát. /Fodor György: Görög katolikus jubileumi szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2001. május 12.

A Romániai Püspökkari Konferencia tavaszi ülésszakára gyűltek össze a mindkét - római és görög - rítust képviselő katolikus püspökök máj. 7-9. között, a jászvásári egyházmegyéhez tartozó traiani Verbita Misszionárius Lelkigyakorlatos Házban. Megválasztották a konferencia új elnökét, Ioan Robu bukaresti metropolita személyében. További megválasztott tisztségviselők: Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári görög katolikus érsek, a konferencia alelnöke, valamint Alexandru Mesian lugosi görög katolikus püspök és Martin Roos temesvári római katolikus püspök, az Állandó Bizottság tagjai. /Páll Antal, általános titkár: Római és görög katolikus püspökkari konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12 Egyik erdélyi magyar egyházfőt sem választották be a Romániai Püspökkari Konferencia állandó bizottságába. A latin és görög katolikus rítusú egyházak képviselőit magában foglaló konferencia fennállását régóta bírálják. Potyó Ferenc, a gyulafehérvári római katolikus érsekség helynöke a Krónikának elmondta, a testületben a szavazatok 7-4 arányban oszlanak meg a román egyházak képviselői javára, így a magyar egyházfőknek semmi esélyük sincs bekerülni az állandó bizottságba. A konferencia azonban nem biztosít semmiféle joghatóságot, jelentősége csupán a nemzetközi fórumokon való megnyilvánulásokon mutatkozik meg - állapította meg Potyó Ferenc. /Rostás Szabolcs: "Kényszerházasság" a testületben. Tisztség nélkül a magyar egyházfők a Romániai Püspökkari Konferenciában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2001. július 12.

A bálványosi szabadegyetem az átmeneti időszak legstabilabb intézménye és az alapgondolat, amelyre a tábor indulásakor épült, ma is érvényes - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Alapítvány csíkszeredai sajtótájékoztatóján, amelyen a tizenkettedik Bálványosi Nyári Szabadegyetem /júl. 22-29., Tusnádfürdő/ programját ismertették. A meghívottak között található Orbán Viktor, Németh Zsolt, dr. Deutsch Tamás - a magyar kormány részéről, Duray Miklós, Kasza József, Kovács Miklós, Markó Béla - a határon kivüli magyar politikai szervezetek vezetői, Tőkés László, Kató Béla, Böjte Csaba, Lucian Muresan - egyházi méltóságok, Adrian Nastase, Smaranda Enache, Vasile Dancu, Andrei Marga, Serban Mihailescu, Viorel Coifan, Pavel Abraham - a román politikai élet személyiségei. Az idei megbeszélések a "kényszerek és lehetőségek" téma köré épülnek. Az előadások témái között említhető: "Schengenen innen és túl", "Erdélyi magyar magánegyetem, Sapietia Alapítvány - látható eredmények és láthatatlan akadályok", "Közigazgatási decentralizáció és re-centralizáció az EU-ban", " Az egyház társadalmi szerepvállalása és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása", "Regionális biztonságpolitika és együttműködés", Dél-kelet-európai nemzeti vágyak és célok az euroatlanti integráció tükrében. Ez utóbbi téma meghívott előadói Orbán Viktor magyar miniszterelnök valamint Adrian Nastase román miniszterelnök. /(Daczó Dénes): XII Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2002. március 14.

Miközben Frunda György Strasbourgban kormánypárti partnereivel karöltve azon munkálkodik, hogy végleg lezáruljon Románia Európa tanácsi monitorozásának utolsó szakasza is, a marosújvári ortodoxok meglehetősen különös értelmezéseket fogalmaznak meg az egykoron görög katolikus tulajdonban levő templomok sorsára vonatkozóan. Úgy vélik, a templom nem azé az egyházé és hitközségé, amely azt felépítette, és a polgári jogelveknek megfelelően a kommunista rendszer berendezkedéséig birtokolta, hanem azoké, akik a negyvenes évek végén "elhagyták" az erőszakkal felszámolt egyházat, s "visszatértek" az ortodoxia kebelére. Hogy ez jog- és tulajdonfosztással történt – az nem foglalkoztatja az ortodox egyház mai szóvivőit. Az Európa Tanács részéről a megfigyelési folyamat lezárásának egyik alapfeltétele az, hogy Románia rendezze az egyházi ingatlanok helyzetét, s adja vissza azokat egykori jogos tulajdonosaiknak. A román kormánypárt még mindig úgy gondolja, egyszerre tehet engedményeket az ortodoxia államegyházi törekvéseinek és a tulajdonlás biztonságán alapuló, hitek és felekezetek jog előtti egyenlőségét szavatoló polgári berendezkedés kívánalmainak. /Bakk Miklós: Jogállam Marosújváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./ Eldurvult a marosújvári (Fehér megye) templom körüli vita: az egykori birtokot jogi úton visszafoglaló görög katolikusok kénytelenek voltak elbarikádozni magukat a templomban, és homokkal dobálták meg a kívül rekedt ortodoxokat. A görög katolikusok egy hete kapták vissza – végleges törvényszéki ítélet és a bírósági végrehajtó segítségével – egykori templomukat. "Nem egyezhetünk bele, hogy egy kisebbségben levő hitközösség jogtalanul elfoglalja templomunkat" – magyarázta Remus Oprisan lelkész, a gyulafehérvári ortodox érsekség szóvivője. Lucian Muresan balázsfalvi görög katolikus érsek-metropolita kifejtette: "A görög katolikus egyház párbeszéd útján szeretné megoldani a templomkérdést, csak éppen az a baj, hogy nem találunk megértésre ortodox testvéreinknél." Hasonló egyházközi konfliktus bontakozott ki a szintén Fehér megyei Mihálcfalván is. A balázsfalvi görög katolikus főegyházmegyéhez tartozó templomok közül mindmáig csupán a küküllővárit (Fehér megye) sikerült visszaszerezni. A kolozsvár-szamosújvári főegyházmegye márc. 13-án közleményben tiltakozott amiatt, hogy az ortodoxok nem hajlandók tiszteletben tartani az eddig meghozott bírósági ítéleteket, amelyek a templomok visszaszolgáltatására vonatkoznak. A közlemény a bálványosváraljai, kajántói és pecsétszegi (Kolozs megye), izakonyhai (Máramaros megye), bikszádi (Szatmár megye), óradnai (Beszterce-Naszód megye), sálfalvai (Szeben megye) és mihálcfalvi (Fehér megye) templomok helyzetét hozta fel példaként, amelyeket a kommunista diktatúra az ortodox egyháznak juttatott, s azóta sem kárpótolta értük a görög katolikus egyházat senki./Lukács János: Jogháború és homokbombák. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2002. április 25.

Több ezer személy kísérte utolsó útjára ápr. 24-én Reizer Pál szatmári megyés püspököt. A temetésen mintegy háromszáz lelkész vett részt. A szertartást Ardai Attila kanonok, az egyházmegye ideiglenes kormányzója mutatta be a részt vevő főbb méltóságokat. Dr. Jean Claude Périsset nuncius latin nyelven kezdte az elhunyt püspök lelki üdvéért bemutatott szentmisét, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentbeszédét követően dr. Paskai László bíboros, esztergom?budapesti érsek fejezett be. Románul dr. Ioan Robu bukaresti érsek búcsúztatta Reizer Pál püspököt. Dr. Paskai László bíboros, végezte a temetői szertartást. Merlás Tibor címzetes főesperes, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia plébánosa rövid beszédében jelezte: nem sokkal a ceremóniát megelőzően ő vehette át Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettől a Reizer Pál nevére kibocsátott magyarigazolványt. A püspök búcsúztatásán a következő egyházi és világi méltóságok vettek részt. Egyházi személyek: Dr. Paskai László esztergom–budapesti érsek, bíboros, Dr. Jean Claude Périsset, címzetes érsek, bukaresti apostoli nuncius, Dr. Ioan Robu, bukaresti érsek, Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Petru Gherghel, iasi–i püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Martin Roos, temesvári püspök, Majnek Antal, munkácsi püspök, Huzsvár László, nagybecskereki püspök, Bosák Nándor, debrecen–nyíregyházi püspök, Dr. Gyulay Endre szeged–csanádi püspök, Mayer Mihály, pécsi püspök, Balázs Béla, kaposvári püspök, Spányi Antal esztergom–budapesti segédpüspök, Lucian Muresan, balázsfalvi görög katolikus érsek, Gheorghe Gutiu, kolozsvári görög katolikus érsek, Alexandru Messian, lugosi görög katolikus püspök, Ioan Sisestean, nagybányai görög katolikus püspök, Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök, Tőkés László, királyhágómelléki református püspök, Papp Géza, erdélyi református püspök, Tietze Jenő, nagybecskereki általános helynök, Fodor József, nagyváradi általános helynök, Böcskey László, temesvári általános helynök, Potyó Ferenc, gyulafehérvári általános helynök, Dr. Czirják Árpád, gyulafehérvári érseki helynök, P. Szőke János SDB, szenttéavatási promotor, a gyulafehérvári római katolikus teológia tanári kara, Dr. Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész, Tincu Alexandru, szatmári ortodox főesperes Világi személyiségek: Klaus Peter Marte, német konzul, Temesvár, Szíjgyártó István, magyar nagykövet, Bukarest; Cseh Áron, konzul, Kolozsvár, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Riedl Rudolf, Szatmár megye alprefektusa, Horea Anderco, Szatmárnémeti polgármestere, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Erdei D. István, parlamenti képviselő, Varga Attila, parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, parlamenti képviselő, Kereskényi Sándor, szenátor, Szabó Károly, szenátor, Dr. Kalmár László, főorvos, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke, Budapest. /Princz Csaba: Ezrek kísérték utolsó útjára Nm. és Ft. Reizer Pál püspököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./

2002. október 3.

Az Ortodox Egyház hozzájárulhat Lugoson egy görög katolikus templom felépítéséhez - jelentette ki Lucian Muresan érsek, miután a két egyház képviselői nyolcadszor tanácskoztak a visszakövetelt egyházi ingatlanok ügyéről. A görög katolikusok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy visszakapják nagyváradi és nagybányai katedrálisukat. Az elmúlt években mindössze négy templomot adtak vissza, holott az egyház a kommunista éra előtt mintegy kétszázzal rendelkezett. /Görög katolikusok igényei. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2003. március 5.

Márc. 1-jén véget ért a romániai katolikus elöljárók egyhetes vatikáni látogatása. A nagyváradi püspöki palota restitúcióját is megemlítette Tempfli József nagyváradi megyés püspök a II. János Pál pápával történt négyszemközti beszélgetésen. A rendszerváltás után harmadik alkalommal zarándokoltak Rómába a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia (CER) tagjai, hogy eleget tegyenek az előírt, ötévenként sorra kerülő látogatásnak. II. János Pál pápa külön fogadta a megyés püspököket tízperces négyszemközti beszélgetésre, egy alkalommal együtt miséztek vele magánkápolnájában, és egyszer együtt ebédeltek. Tempfli József emlékeztette II. János Pált abbeli ígéretére, hogy következő romániai útja során az erdélyi egyházmegyék híveit is felkeresi. A pápa ígéretet tett arra, hogy - amint egészsége és ideje megengedi - eleget tesz a meghívásnak. A püspök a pápa közbenjárását kérte Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatása ügyében is; a nagyenyedi börtönben kivégzett katolikus elöljáró boldoggá avatása folyamatban van. Tempfli József beszámolt az egyházi ingatlanok, földek és erdők visszaszolgáltatása körüli nehézségekről, kiemelte, hogy a nagyváradi püspöki palotát még mindig nem vehette birtokba az egyház. A romániai delegációnak tizenkét püspök volt a tagja, közülük hét latin rítusú (Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök, Tempfli József nagyváradi, Martin Roos temesvári, Petru Gherghel iasi-i püspök és Aurel Perca iasi-i segédpüspök, valamint Ioan Robu bukaresti érsek), és 5 görög rítusú (Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi, Alexandru Mesian lugosi, Ioan Sisestean máramarosi és Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári püspök). Jelen volt továbbá Ardai Attila, a szatmári egyházmegye kormányzója és Anton Cosa chisinaui püspök, aki a romániai püspökökkel együtt szeretett volna részt venni az ad limina látogatáson. A Hittani Kongregáció vizsgálatot javasolt Szőkefalva, a szőkefalvi Mária-jelenések ügyében Szőkefalván évekkel ezelőtt a helybeli Marian Rózsikának megjelent a Szűzanya. A jelenések alkalmával, noha a katolikus egyház nem nyilvánította hitelesnek azokat, több százezer ember keresi fel a Maros megyei települést. Javasolták Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, vizsgáltassa ki az állítólagos Mária-jelenéseket. /Lukács János: A restitúció sürgetését kérték a pápától. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2003. szeptember 11.

Szept. 8-án Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedben felszentelték a felépült impozáns apácakolostort és kápolnát. A szertartást Lucian Muresan, a romániai görög katolikus egyház érsek-metropolitája együtt végezte Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári és Virgil Bercea nagyváradi megyéspüspökkel, valamint George Gutiu nyugalmazott érsekkel. A római katolikus egyházat dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus és Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkára képviselte. Jelen volt Laurentiu D. Tanase vallásügyi államtitkár, a Kolozs megyei tanács és prefektúra küldöttei, számos kül- és belföldi, egyházi és világi meghívott és adományozó. /Görög katolikus apácakolostort szenteltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2004. május 27.

A Romániai Katolikus Püspöki Kar máj. 24–25–én tartotta évi találkozóját, amelyen a katolikus püspökök nyilatkozatot fogadtak el, amely Románia jelenlegi helyzetével, nehézségeivel és erkölcsi kihívásaival foglalkozik. Az ország lakosságának nehéz gondjait látva a püspökök az egyház szavát fogalmazzák meg, amikor a szeretet krisztusi értékeire hivatkozva a szegények, a bajbajutottak melletti elköteleződésre szólítanak fel. A Katolikus Püspöki Kar Lucian Muresan balázsfalvi görög katolikus érseket választotta elnökké. – Arra a kérdésre, hogy a moldovai csángó falvakban miért celebrálják a római katolikus szentmiséket román nyelven, Robu érsek és Perca iasi–i püspök azt válaszolta, hogy a szentmiséket csak anyanyelven lehet celebrálni, csángó anyanyelv pedig nem létezik. /Elek György: Befejeződött a Romániai Katolikus Püspöki Kar szatmárnémeti találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 27./

2006. január 10.

Az elmúlt hetekben a pápa „Ecclesiae Archiepiscopalis maior” rangra (főérsekség) emelte a balázsfalvi székhellyel rendelkező Fogaras-Gyulafehérvári Görög Katolikus Metropolitai Érsekséget. Az új főérsekség egyházjogi hatáskörének kiterjedése, a keleti egyházak törvénykönyvének értelmében ugyanaz, mint a pátriárkátusoké. A főérsek, Lucian Muresan metropolita egyenlő rangsorba került a romániai görögkeleti egyház pátriárkájával, Teoctist Arapasuval. Az új főérsekségi egyháztartományhoz tartoznak továbbra is a kolozsvár-szamosújvári, a lugosi, a nagyváradi és a máramarosi szuffragáneus egyházmegyék mind román, mind magyar nemzetiségű görög katolikus híveikkel s a pasztorációt bármilyen nyelven végző klérussal együtt. Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári érsek-metropolita, akit a hazai görög katolikus egyház több mint 300 éves történelme során elsőként ruháztak fel főérseki méltósággal, 1931. május 23-án született a Máramaros megyei Fernezelyen. 1955-ben megkezdte teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. Negyedéves volt, amikor az 1958–1959-es tanévben a hatóságok – négy görög katolikus társával együtt – az intézet elhagyására kötelezték. Muresan minden alkalmat felhasznál ma is arra, hogy felelevenítse Márton Áron püspök rendkívüliségét, emberi és főpapi nagyságát és életszentségét. „Márton Áron az én püspököm volt. Most is, naponta kérem a jó Istent, ha úgy akarja, mutassa meg az egész világnak, mutassa fel egyházának eme nagy főpap lelki szépségét, jellemszilárdságát és hősiességben megnyilvánuló erényeinek a ragyogását.” A teológiáról történt kizárása után Lucian Muresan csak kőbányában, szakképzetlen munkásként kereshette meg kenyerét, de hű maradt papi hivatásához. Titokban szentelték pappá 1965-ben. A rendszerváltás után Nagybányán szentelték püspökké 1990-ben. Előbb máramarosi megyéspüspök, 1994 augusztusától fogaras-gyulafehérvári érsek-metropolita. Jelenleg a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciájának soros elnöki tisztségét is betölti. /Fodor György: Főérsekségi rangra emelték a romániai görög katolikus egyháztartományt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2006. május 2.

Háromszáz éves működése után főegyházmegyei rangra emelte XVI. Benedek pápa a balázsfalvi görög katolikus érsekséget. Lucian Muresan fogarasi és gyulafehérvári görög katolikus mitropolita-érseket Jean Claude Périsset bukaresti pápai nuncius szentelte fel „archiepiscopus major”-rá. Ezzel Balázsfalva ugyanazt a rangot kapta meg, amelyet az ukrajnai görög katolikus egyház, s amely gyakorlatilag önálló egyházi státust biztosít, saját zsinattal és autonóm jogkörökkel. Bullájával a pápa a kommunista időszak görög katolikus papjai, püspökei mártíromságának is emléket kívánt állítani. A hazai görög katolikusok úgy vélik, hogy a főegyházmegyei rang megszerzése ugyanolyan fontos esemény egyházuk életében, mint amikor azt 1853-ban mitropolitai provinciai rangra emelték. /Főegyházmegyei rang Balázsfalvának. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. szeptember 15.

Kolozsvár volt polgármestere, a hírhedt Gheorghe Funar ismét szabadjára eresztett egy torz agyszüleményt Márton Áron püspökről. Márton Áron nem szorul védelemre, élete, tettei, szavai önmagukért beszélnek, olyan szellemi magasságokból, amelyekbe a Funar-félék soha el nem juthatnak. Márton Áron magyar volt, sőt, bizonyos ízléseknek talán túlságosan is magyar. Népének sorsa, jövője minden pillanatban foglalkoztatta, azért vállalt börtönt, meghurcoltatást, házi őrizetet. Erdély katolikus püspöke még a meghurcoltatás idején is testvériesen viselkedett a román néppel szemben. Amikor a békülő kedvű Ceausescu díszvacsorán maga mellé ültette, a püspök ülve maradt, és nem tapsolt együtt a többiekkel a diktátor beszéde után. Börtönből való kiszabadulása után a következő vallomást tette Lucian Muresan görög katolikus papnövendéknek, a jelenlegi balázsfalvi főérseknek: „Jóságában az Isten elvitt szeretetének iskolájába, a börtönbe, hogy ott megtanítson igazán szeretni minden embert, egyik vagy a másik nemzethez való tartozástól, vallási hovatartozástól függetlenül. ” /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szamárordítás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2009. február 11.

A Demokrata-Liberális Párt megsérti a jogállam elveit és az állampolgárok szabadságjogait azzal, hogy cinkosan támogatja az ortodox egyház terjeszkedését a görög katolikus egyház kárára, és olyan törvénytervezeteket kíván elfogadni, amelyek a görög katolikus egyház megsemmisítését eredményezik, jelentette ki február 10-én képviselőház plénumán Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, hozzátéve, hogy a helyzetet az Európai Parlament tudomására hozza. A képviselő elmondta, a görög katolikus hívek tüntetésen tiltakoztak a parlament asztalán levő, az ortodox és a görög katolikus egyház ingatlanjainak jogi besorolására vonatkozó törvénykezdeményezés ellen. A három kezdeményező PD-L-s képviselő, és a tervezet értelmében az egyházi ingatlanok (templomok, parókiák, temetők és a hozzájuk tartozó területek) azokon a településeken, ahol ortodox és görög katolikus egyház is létezik, a többségi egyház tulajdonába mennek át. Számos meghiúsult tárgyalási kísérlet után Lucian Muresan görög katolikus érsek felhívást intézett a világ görög katolikus híveihez, hogy 2009. február 11-én tartsanak böjt- és imanapot. Az ortodox egyház megtagadja azoknak a templomoknak a visszaszolgáltatását, amelyek eredetileg a görög katolikusokéi voltak. Nyárádtőn például az ortodox egyház a hatóságok támogatásával megkezdte a régi görög katolikus templom lebontását, annak ellenére, hogy visszaigényelték, és paravánként köréje húzta az új ortodox templom falait. Ezzel gyakorlatilag megfojtotta a görög katolikus templomot. Másik példának a nyárádszeredai esetet említette, ahol az ortodox egyház csalással szerzett meg egy, a görög katolikus egyház tulajdonát képező területet. A vitatott terület a város egyetlen parkjában található, és mivel a város vezetése szeretné megmenteni a zöldövezetet, az ortodox egyháznak egy másik területet ajánlott fel, ahová felépítheti a templomot. Az ortodoxok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a központi parkban építsék fel a templomot. /Mózes Edith: Kerekes Károly az ortodox egyház terjeszkedéséről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998