udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Orban, Ludovic

2001. április 19.

Adrian Nastase kormányfő döntése értelmében Birtalan Józsefet (RMDSZ), a kis- és középvállalatokért felelős ügynökség volt alelnökét nevezték ki ideiglenesen a Közalkalmazottak Országos Ügynöksége élére a liberális Ludovic Orban helyett, akit menesztettek tisztségéből. /Újabb megbizatás Birtalan Józsefnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2007. január 15.

Január 13-án Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt másodszorra választották meg a Nemzeti Liberális Párt elnökévé. A párt kongresszusán megválasztották az alelnököket is: Ludovic Orban, a PNL bukaresti szervezetének elnöke a párt kommunikációért és kapcsolatokért felelős alelnöke, Crin Antonescu a közterületért felelős alelnök, Teodor Melescanu pedig a nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnök lett. /Másodszor is pártelnök lett Tariceanu. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2007. január 30.

Nem lesz liberális-demokrata közös lista az európai parlamenti választásokon – jelentette ki január 29-én Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke azzal indokolva a döntést, hogy pártjuk, amely az Európai Néppárt (EPP) teljes jogú tagja, szeretné megerősíteni pozícióját az európai jobb-közép pártokat tömörítő szervezetben. Ludovic Orban, a PNL alelnöke szerint Boc bejelentése a D. A. Szövetség végének kezdetét jelenti. /Boc: Külön listán indul a PD. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

2007. március 6.

Markó Bélának el kellene döntenie, hogy az RMDSZ-en belüli versenyben használt autonómia-diskurzust használhatja-e miniszterelnök-helyettesként – jelentette ki Mircea Geoana, az SZDP elnöke az RMDSZ hétvégi aradi kongresszusával kapcsolatban. Geoana kifejtette: az RMDSZ bármikor kiléphet a kormányból, ha úgy látja, koalíciós partnerei nem tartják be a kisebbségi törvény kapcsán tett vállalásaikat. A Nemzeti Liberális Párt alelnöke, Ludovic Orban szerint az RMDSZ-nek fel kellene hagynia azzal a politikai iránnyal, amelyet jelenleg képvisel. Megjegyezte: Románia egy olyan ország, amely túlzásba viszi a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Orban rámutatott: az alkotmányban egyetlen autonómiaforma szerepel, a helyi közigazgatásé. Nem tudom, mit kérhetne az RMDSZ, mert bármi lenne is az, törvénytelen lenne – vélekedett. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2007. április 3.

Április 3-án szavaz a parlament a Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök által javasolt új kabinetről. A jelölteket előzőleg a szakbizottságok hallgatják meg. Az RMDSZ-nek négy minisztere lesz az új kabinetben: Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László regionális fejlesztésért felelős miniszter, Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter és Koródi Attila környezetvédelmi miniszter. A szociáldemokraták /PSD/ megszavazzák a PD nélküli átszervezett kormányt, a demokraták és liberális-demokraták azonban nem vesznek részt az ülésen. Geoana, a PSD elnöke megjegyezte: Tariceanu személyes felelőssége, ha a tekintélyes tisztségekhez jutott magyarok visszaélnének ezekkel a kiváltságokkal, és ha az RMDSZ a területi autonómia kivívására használná fel pozícióját. Nem csak az ellenzék sokallja az RMDSZ-re bízott tárcákat, a liberális pártban sincs egyetértés. Ludovic Orban szállításügyi miniszterjelölt, a PNL alelnöke például az új kormány ellen szavazott, mivel az Országos Befektető Vállalatot, amely jelenleg a szállítási tárca felügyelete alatt van, átteszik a most létrehozandó regionális fejlesztési minisztériumhoz, amelyet az RMDSZ vesz át. Az RMDSZ miniszterei nem a párt, hanem az ország érdekeit fogják szem előtt tartani – nyugtatta meg a közvéleményt Markó Béla a szövetségi elnök. – A PD nem fog bizalmat szavazni a PNL és az RMDSZ alkotta kormánynak, mivel ez a kormány „nem legitim”, jelentette be Boc, a demokraták /PD/ elnöke, azt követelve, hogy a szélhámos Tariceanu mondjon le! /Ma dönt a parlament a PNL–RMDSZ kormányról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2007. április 4.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök két színből álló kormánya valójában három színű lesz – írta április 3-i számában a Jurnalul National, utalva arra, hogy a liberálisokból és az RMDSZ képviselőiből álló új – a parlament által még jóváhagyandó – kisebbségi kabinetnek létfontosságú lesz az ellenzéki szociáldemokraták támogatása. Mindegyik lap felhívja a figyelmet arra, hogy az új kormány szinte „szövetségben” kormányoz majd a legnagyobb ellenzéki erőt képviselő Szociáldemokrata Párttal (PSD). A Romania Libera szerint Tariceanu kormányfő mintha szándékosan olyan listát állított volna össze, hogy azzal a DP-ből származó Traian Basescu államfőre mérjen csapást. Példaként említette a szállítási tárca élére javasolt Ludovic Orbant, aki Basescu egyik legádázabb ellenfelének bizonyult. A külügyminiszternek javasolt Adrian Cioroianut személye is jelentős feszültség forrása volt az utóbbi időben a miniszterelnök és az államelnök között. /Nem létezhet a PSD nélkül Tariceanu új kormánya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2007. április 5.

A kormányátalakítás legfontosabb tétje a továbbiakban az államtitkári tisztségek elosztása, a Demokrata Párt ellenzékbe vonulásával számos ilyen poszt betöltetlenül marad. Az államtitkári tisztségek elosztásáról a liberálisok és az RMDSZ elkezdik a tárgyalásokat. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője jelezte, az RMDSZ azt szeretné, hogy megtartsa államtitkárait azokban a minisztériumokban, ahol már léteznek ilyenek. A tárgyalásokon azt szorgalmazzák, hogy valamennyi tárcánál legyen legalább egy RMDSZ-es államtitkár. Az új kormány hét minisztere nem teljesíti a feddhetetlenségi kritériumokat, amelyeket a jelenlegi kormánypártok és a Koalíció egy Tiszta Parlamentért civil szervezetek szövetsége közösen állapított meg 2004-ben, olvasható a Koalíció egy Tiszta Kormányzásért (CGC) kiadott közleményében. Szerintük az új kabinet tagjai közül erkölcsi szempontból alkalmatlan tisztségére Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt informatikai és távközlési, Ludovic Orban szállításügyi, Decebal-Traian Remes mezőgazdasági, Paul Pacuraru munkaügyi, Cristian David belügy- és Teodor Melescanu külügyminiszter. A külügyminiszter személyével kapcsolatban azt kifogásolják a civilek, hogy a kommunista rendszerben is a külügyi tárcánál dolgozott, továbbá 2002 és 2004 között igazgatótanácsi tag volt a Dinu Patriciu tulajdonában levő Rompetrol vállalatnál. Patriciut több gazdasági bűncselekmény elkövetésével vádolják. Ugyancsak Patriciu-közeli cégek igazgatásában való részvétel miatt tartják alkalmatlannak tisztségére Ludovic Orban szállításügyi minisztert. Cristian David belügyminiszterrel szemben a CGC kifogása az, hogy 2004-ben 107 millió régi lejt adományozott a Nemzeti Liberális Pártnak, holott vagyonnyilatkozata szerint összjövedelme 83 millió régi lej volt abban az évben. Hasonló kifogásokat emeltek Markó Béla ellen is. Markó szerzői jogdíjként több mint egymilliárd régi lejt vett fel előre egy, a könyvpiacon ismeretlennek számító csíkszeredai kiadótól. A CGC emlékeztet: Nagy Zsolt ellen hazaárulás és kémkedés gyanújával indítottak vizsgálatot. Kétes gazdasági ügyletek kötődnek Paul Pacuraru munkaügyi miniszter nevéhez is. A CGC közleménye óriási felháborodást váltott ki a liberálisok és az RMDSZ köreiben. Markó Béla miniszterelnök-helyettes ízléstelennek nevezte a szervezet közleményét. Anca Boagiu leköszönő integrációs miniszter arra célzott, hogy Borbély László a székelyföldi megyéket részesíti majd előnyben a fejlesztési projektek finanszírozása során. /F. B. : Rajtra készen áll a PNL–RMDSZ kormány. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2007. április 11.

Április 11-én tartja első ülését a második Tariceanu-kormány. A Nemzeti Liberális Pártból és az RMDSZ-ből újraalakult kabinetnek április 3-án szavazott bizalmat a parlament, a miniszterek pedig április 5-én esküdtek fel a Cotroceni-palotában. Adrian Cioroianu külügyminiszter az államfő és a kormányfő közötti „ütköző” szerepét kívánja felvállalni. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter fő gondja a tárca új struktúrájának kidolgozása. Tudor Chiuariu igazságügyi tárcavezető leszögezte, nem kíván például elődje, Monica Macovei nyomdokain haladni, vagyis egy ellene a parlamentben elfogadott egyszerű indítvány esetén nyomban leköszönne tisztségéből. Cristian David belügyminiszter a decentralizációra, a közigazgatási rendszer korszerűsítésére törekszik. Védelmi miniszterként Teodor Melescanu első útja Irakba vezetett, ahol a román katonai egységet kereste fel. Egyetért Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel a román haderő visszahívásában, de csak a partnerekkel való egyeztetés után. Ludovic Orban szállítási miniszteri fontos teendőjeként nevezte meg az európai fejlesztési pénzalapokhoz való hozzájutás megkönnyítését, az autópályák építésének felgyorsítását, a vasúti közlekedés és a dunai hajózás fejlesztését. Cristian Adomnitei oktatási tárcavezető a minisztérium politikamentessé tételét ígérte. Szeptembertől 3-5 százalékkal nőnek a nyugdíjak – biztosított Paul Pacuraru munkaügyi miniszter. Ovidiu Silaghi az általa irányított területeken, a kis- és középvállalatok, az idegenforgalom, a kereskedelem és a szabadfoglalkozások esetében ígér előrelépést. Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszter gyökeresen átalakítaná a tárcát. Eugen Nicolaescu az eddigi vonalat viszi tovább az egészségügyi tárcánál, de nagyobb hangsúlyt helyez a decentralizációra,. A művelődési tárcavezetői tisztségben szintén megmaradó Adrian Iorgulescu is eddigi elképzeléseinek kiteljesítésén dolgozna. Mihai Voicu, a kormány és a parlament közötti kapcsolattartással megbízott miniszter azt kívánja, hogy: ez a kapcsolat minél olajozottabb legyen. /Bogdán Tibor: II. Tariceanu kabinet: van aki újít, van aki nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2007. április 17.

Ludovic Orban, az új közlekedési miniszter kijelentette, prioritást jelent az észak-erdélyi autópálya. A 2004-ben bekövetkezett hatalomváltás óta először nyilatkozik ilyen kedvezően a Bukarestet Budapesttel összekötő autópályáról az illetékes szakminiszter. Orban máris találkozott a Bechtel cég képviselőivel, hogy egyeztessenek. A kisajátítások felgyorsítása érdekében a kormány hajlandó törvényt is módosítani, cserében a munkálatok határidejének betartását kéri a Bechteltől. /B. T. : Előnyt élvez az észak-erdélyi autópálya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2007. május 22.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezető testülete elutasította május 21-én Ludovic Orban azon javaslatát, miszerint a szabadelvűek vonuljanak ellenzékbe. Calin Popescu Tariceanu kormányfő, pártelnök közölte: folytatni fogják a kormányzást, mivel a mostani pillanat nem alkalmas „megfutamodásra”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke addig marad miniszterelnök-helyettesi tisztségében, amíg helyreáll a politikai stabilitás az országban. Ezt követően viszont lemond kormánybeli funkciójáról, idejét pedig az RMDSZ és a választók közti kommunikáció visszaállítására kívánja fordítani. Elmondta: az RMDSZ kormányon marad, és továbbra is szolidáris lesz a PNL-vel, ami a kormányzást illeti. Markó elismerte: arra kérte a kormány tagjait, legyenek szolidárisak azokkal az RMDSZ-es kormánytisztség-viselőkkel, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) kivizsgálást folytat, és akiket azzal gyanúsítanak, hogy a magyarlakta települések érdekében lobbiztak. /Nem lépnek ki a liberálisok a kormányból. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2007. május 22.

Kinek használ? – tette fel a kérdést a Basescu leváltását célzó kampány elindításakor Németh Júlia, a lap munkatársa. Olyan ideológiailag egymással homlokegyenest szemben álló pártok mint a PSD és a liberálisok, meg az RMDSZ és a nagy-romániások borultak egymás keblére a közös ellenségtől való megszabadulás reményében. Az államelnök szorgalmazta vagyonellenőrzés, a fokozottabb átvilágítás, az egyéni választókerületes szavazás bevezetése sokukat kibillenthetett volna kényelmes parlamenti székükből. Traian Basescu megerősödve tért vissza eredeti helyére. A kampányra legtöbbet áldozó szociáldemokratáknál /PSD/ megkezdődött az egymásra mutogatás, a bűnbak keresés. A liberálisoknál a bukaresti szervezet vezetője, Ludovic Orban pártja ellenzékbe vonulását szorgalmazza. A tagság döntő többsége ugyanis a párt utasításaival ellentétben, Basescu menesztése ellen szavazott. Az eddig legengedelmesebb tagsággal rendelkező RMDSZ sem dicsekedhet hívei hűségével. A tagság többsége az RMDSZ csúcsvezetőségének sikertelen politizálását ítélte el. A megtett túlontúl apró lépéseket. Mire volt jó a tájba simulás, ha az autonómia és az államilag támogatott magyar egyetem problémája nem került közelebb a megoldáshoz? /Németh Júlia: Csapda. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2007. június 19.

Olyan új európai folyosó megrajzolását szorgalmazza a román közlekedési tárca, amely egy székelyföldi – Marosvásárhelyt és Iasi-t – összekötő székelyföldi szakaszt is magában foglalna, s amely ezáltal biztosítaná a magyar többségű romániai régió közvetlen beilleszkedését az uniós közlekedési infrastruktúrába – mondta el Tánczos Barna, szállítási minisztériumi államtitkár. Az államtitkár Ludovic Orban miniszterrel együtt május végén beszélt erről Brüsszelben Danuta Hübnerrel, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosával. /Székelyföldi autópályát szorgalmaznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2007. augusztus 20.

A hét végén nem mozdították el a helyről a Székelyföld határát jelző táblát, azonban nagy valószínűséggel augusztus 20-án erre sor kerül. Ludovic Orban közlekedési miniszter kiadott egy rendeletet, miszerint el kell távolítani helyéről a Kökösnél elhelyezett reklámpannót, amelyet augusztus 16-án helyezett el a Kovászna megyei RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében. A minisztérium műszaki hibákra hivatkozva akarja elmozdítani a táblát. /Eltávolítják a Székelyföld-táblát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

2007. augusztus 21.

Augusztus 20-án a brassói regionális útügyi hatóság munkatársai eltávolították azt a plakátot, amely Székelyföld határát jelezte Kökösnél. Ludovic Orban közlekedési miniszter elmondta: a hétvégén rendezett Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára és a rendezvény mintegy 700 meghívottjára való tekintettel, a magyarországi televíziók stábjának jelenléte miatt döntött úgy, hogy az útügyi igazgatóság munkásai csak augusztus 20-án lépjenek közbe. Előzőleg a Belügyminisztérium a legfőbb ügyészséghez fordult, hogy vizsgálják meg, nem sérti-e a tábla az alkotmányos rendet. Vajda Lajos, a tábla kihelyezését kezdeményező Kovászna Megyei Tanács alelnöke úgy nyilatkozott, hogy újra felállítják a táblát, miután ismét beszerzik a szükséges engedélyeket. /Eltávolították a Székelyföld-táblát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Eltávolították a Székelyföld– Tinutul Secuiesc–Szeklerland feliratú pannót, lángvágóval. A levágott nagytáblát Brassóba szállították. Demeter János, Kovászna megye tanácsának elnöke elmondta, hamarosan visszaállítják a pannót, az útügyesek nemcsak elköltöztették, hanem meg is rongálták a létesítményt. Vajda Lajos megyeitanács-alelnök szerint a rétyi útkereszteződésénél két kőolajtársaság hasonló pannója is képezhetné a törvényességi vizsgálat tárgyát. /Domokos Péter: Lángvágóval a Székelyföld-pannó ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2007. augusztus 22.

Barbár módon jártak el az útügyi hatóságok, fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Óriási baklövésnek tartja a Nemzeti Liberális Párt (PNL) minisztereinek hozzáállását, akik azt hitték, hogy kedvére kell tenni a román közvélemény nacionalista részének. Közölte: már az elhelyezés előtt beszélt Ludovic Orban közlekedési és Cristian David belügyminiszterrel, megmagyarázta, hogy miről van szó, arra kérte őket, ne avatkozzanak bele. Markó szerint nevetséges, hogyan keresték az ürügyet a tábla eltávolítására. Jelezte: az RMDSZ nem hőköl vissza, és Székelyföld más bejáratánál is kitesznek majd hasonló jelzéseket, ugyanis a régiónak szimbólumokkal is minél nagyobb súlyt kell adni. Felhívta a figyelmet arra a „nagy” ellentmondásra, hogy Romániában már léteznek olyan vidékek – a Barcaság, az Avas vidéke vagy Hátszeg –, ahol megjelölik a hagyományos tájegységeket. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke bejelentette, hogy hatósági engedélyt kértek a Székelyföld-tábla visszahelyezésére. /B. T. : Markó: Barbár módon jártak el az útügyi hatóságok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2007. november 8.

Az “Üdvözöljük a Mócvidék (tara motilor) fővárosában” című tábla jelzi a régióhatárt Campeni helyiségben, ez a tábla nem zavarta az Országos Útügynökséget, ellenben a Székelyföld táblát augusztusban eltávolították – hívta fel a figyelmet november 5-i parlamenti politikai nyilatkozatában Antal Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője. Ez a körülmény arra mutat rá, hogy Romániában egyesek egyenlőbbek, mint mások – sommázott a honatya, aki egyben felkérte Ludovic Orban szállításügyi minisztert, sürgősen menessze tisztségéből a Székelyföld tábla eltávolításáért felelős Cristian Duica igazgató-helyettest. /Krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2007. november 20.

Európa legnagyobb infrastrukturális befektetésének nevezte a 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópályát Nicholas Taubman, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete Kolozs megyei látogatásakor. „Amikor elkészül, az autópálya megfelel majd mind a NATO, mind az EU-s szabványoknak” – nyilatkozta a diplomata. Szerinte „a Bechtel a világ csúcstechnológiáját használja fel az észak-erdélyi autópálya megépítéséhez”. Ludovic Orban szállításügyi miniszter kijelentésére reagálva, aki kevesellte az elvégzett munka mennyiségét, Taubman közölte: aggodalomra nincs ok, az út első 8 kilométerének leaszfaltozása is bármikor elkezdődhet. /Nagy-Hintós Diana: Jövőre öntik le az észak-erdélyi autópálya első aszfaltrétegét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2007. december 21.

A tipikusan romániai ügyek közé sorolható Ludovic Orban közlekedési miniszter balesete: a rendőrség csak a sajtó unszolására volt hajlandó ellenőrizni az egy nappal korábban Bukarest központjában történt balesetet. A minisztert akarták mentesíteni a felelősség alól. Romániában azé tehát az igazság, aki nagyobb hatalommal és több pénzzel rendelkezik, hiába csatlakozott Románia az Európai Unióhoz. Orban inkább hazudott, nem vállalta a baleset következményeit. A rendőrség továbbra sem derítette fel a baleset pontos körülményeit. /Borbély Tamás: A tipikus romániai ügy. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2008. január 15.

A rendőrség még mindig politikai ellenőrzés alatt áll – állítja a Román Akadémiai Társaság, arra hivatkozva, hogy 2007 végén Ludovic Orbannak 30 órán át kellett „könyörögni” azért, hogy benyújtsa törvényes nyilatkozatát az általa okozott balesetről. Az Országos Törvényszéki Orvosi Intézmény a Ludovic Orban szállítási miniszter decemberben okozott balesete ügyében végzett vizsgálat végleges eredménye szerint Simona Todeanu sérüléseit nem gázolás okozta. /”Politikai ellenőrzés alatt a rendőrség”. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2008. február 20.

Az RMDSZ kormányból történő eltávolítására szólította fel február 19-én a miniszterelnököt Ludovic Orban a koalíciós társ Nemzeti Liberális Párt (PNL) ülésén. A PNL alelnöke a második liberális politikus, aki az RMDSZ eltávolítására szólítja fel Tariceanut: Radu Campeanu szenátor szintén méltatlankodott Markóék állásfoglalása miatt, s a miniszterelnökhöz fordult panaszával. A parlament több tagja hurrogással fogadta, amikor az RMDSZ február 18-án nemmel szavazott. /két ház együttes ülésén 357 szavazattal 27 ellenében elfogadták azt a hivatalos nyilatkozatot, amely megerősíti Románia elutasító álláspontját a koszovói függetlenséggel kapcsolatban. / Calin Popescu-Tariceanu elhárította Orban javaslatát. A kormányfő azt hozta fel az RMDSZ „mentségére”, hogy Markóék nem látnak analógiát Koszovó és Erdély között. Tariceanu egyben dicsérő szavakkal szólt az RMDSZ-ről, amely szerinte bebizonyította, hogy „képes parlamenti eszközökkel küzdeni a magyar kisebbség jogaiért”. Az RMDSZ vezető politikusai nem riadtak meg Orban szavaitól. Kelemen Hunor ügyvezető elnök magánvéleménynek tartja a PNL alelnökének álláspontját. „Páratlan helyzet lenne Románia újkori történetében, ha az RMDSZ-t azért szorítanák ki a kormányzásból, mert egyetértett egy nemzetközi érdekeltségű kérdésben” – mondta Markó Béla. RMDSZ-elnök. /Cs. P. T. : Orban: menjen az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2008. február 21.

Elsimulni látszik a kormányban az a konfliktus, amelyet az RMDSZ keltett azáltal, hogy az országvezetéssel ellentétes álláspontra helyezkedett Koszovó kérdésében. A magyar politikusok a tartomány függetlenségének elismerését sürgették Romániától, s emiatt a koalíciós társ Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről is bírálatok érték. Ludovic Orban, a PNL alelnöke felszólította a miniszterelnököt, hogy távolítsa el az RMDSZ-t a kormányból. „Az RMDSZ több nyugati nagyhatalommal azonos álláspontra helyezkedett Koszovó függetlenségének kérdésében. Infantilizmus lenne, ha most emiatt eltávolítanánk őket a kormányból” – mondta Crin Antonescu liberálisok képviselőházi frakcióvezetője. A két ház együttes ülésén 357 szavazattal 27 ellenében elfogadták azt a hivatalos nyilatkozatot, amely megerősíti Románia elutasító álláspontját a tartomány függetlenséggel kapcsolatban. A nem szavazatok kizárólag az RMDSZ-es honatyáktól szavaztak. Az albán kisebbség képviselője betegsége miatt nem vett részt az ülésen, de ő is igennel szavazott volna. A román parlament képviselője és az ország politikájához kell igazodnia, magyarázta Oana Manelescu, a romániai albánok parlamenti képviselője. Sepsiszentgyörgyön mintegy kétszázan vettek részt február 20-án a Koszovó függetlenségét üdvözlő szimpátiatüntetésen, amelyet a sepsiszéki Székely Nemzeti Tanács szervezett. „Ezzel az akcióval arra kívánjuk ráébreszteni az embereket, hogy ugyanezt az utat a székelység illetve az erdélyi magyarság is bejárhatja” – tájékoztatott Benedek Barna, a szervezet sepsiszéki elnöke. /Cs. P. T. : Nem távozik az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

2008. június 14.

A román kormány az idénre megállapított pénzösszegen felül még 200 millió eurót fordít az észak-erdélyi autópálya finanszírozására – jelentette ki Ludovic Orban román közlekedési miniszter. Jövőre újabb 500 millió euróra számíthat az autópálya kivitelezésével megbízott amerikai Bechtel építőipari vállalat. A tárcavezető bírálta a kivitelezőt, mert lemaradásokat tapasztaltak az eredeti építési tervben foglaltakhoz képest. /Növelik az észak-erdélyi autópálya finanszírozását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2008. augusztus 20.

Öt év múlva Magyarországot és Romániát két autópálya és egy gyorsforgalmi út köti össze – ígérik a magyar és a román kormány illetékesei. Az egyik, az észak-erdélyi autópálya, vagyis az A3-as sztráda a román fővárost Brassótól Kolozsváron és Nagyváradon keresztül egészen a Bihar megyei – határ menti – Bors községig kötné össze a magyar határral. A másik összekötő út, a IV. páneurópai közlekedési folyosót követő A1-es lenne, ami Magyarországot Romániával Nagylaknál, míg a belső országrészeket az Arad–Temesvár–Déva–Nagyszeben–Pitesti–Bukarest nyomtáv mentén kötné össze. A harmadik projekt Nyíregyházát Szatmárnémetin keresztül Nagybányával kötné össze. Azonban elsősorban a román oldalon nem haladnak úgy a munkálatok, hogy a három út az ígért időben „összeérjen”. Ennek ügye az őszi román–magyar kormányülés egyik legfontosabb témája lesz. Magyar oldalon az M43-as Szeged–Makó–Nagylak magyar–román országhatár menti útvonalon haladó autópálya jelenleg mintegy 3 km hosszú. 2009-ben tervezik megjelentetni az ajánlati felhívást az M43-as autópálya Makó – országhatár között szakaszára. A befejezés várható ideje pedig – a román féllel egyeztetve – 2012 szeptembere. A román kormány az idénre eredetileg megállapított pénzösszegen felül még 200 millió eurót fordít az észak-erdélyi autópálya finanszírozására – jelentette be Ludovic Orban közlekedési miniszter nemrégiben. /Kánya Gyönyvér, Oborocea Mónika: Elvarratlan autópályaszálak. Lassan haladnak a Romániát Magyarországgal összekötő utak munkálatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

2008. szeptember 25.

Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy miközben a sztrádaépítés Magyarországon immár harminc kilométerre megközelítette a román határt, addig Romániában ennél nagyobb lemaradás tapasztalható. Ludovic Orban szállításügyi miniszter éles hangnemben vágott vissza a nagykövetnek: „A nagykövet úr a Bechtel alkalmazottja? Én nem engedem meg magamnak, hogy véleményt nyilvánítsak a magyarországi infrastruktúra-fejlesztésről, éppen ezért azt tanácsolom a diplomatának, foglalkozzon csak a hazáját érintő beruházásokkal”„Nem minősítettem a romániai autópálya-építés ütemét, hiszen ez az ország belügye. Kolozsvári látogatásom során mindössze azt hangoztattam: örülnénk, ha mihamarabb összeérne egymással a két ország sztrádahálózata” – reagált Ludovic Orban bíráló megjegyzésére Füzes Oszkár. /Rostás Szabolcs: Orban bírálja Füzest. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2008. november 4.

Románia és Bulgária panaszt emelt az Európai Bizottságnál amiatt, hogy a magyar hatóságok szerintük túlzottan magas pénzbírságokat rónak ki magyar területen a romániai fuvarozókra – mondta el Ludovic Orban szállítási miniszter. Orban elmondta: Románia és Bulgária ezzel kapcsolatosan már „reklamált” az Európai Bizottságnál. Hozzátette: „Felvetettük a problémát a román–magyar közös kormányülésen is. Ezen túlmenően a bolgár miniszterrel együtt levelet írtunk az Európai Bizottságnak, amelyben panaszt emeltünk a magyarok által elkövetett visszaélések miatt. Legutóbbi megbeszélésünkön azt mondtam nekik: ha nem változtattok a román sofőrökkel szembeni bánásmódon, mostantól minden magyar sofőrt a »szemet szemért, fogat fogért« elv alapján fogunk kezelni”. A magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) és a magyarországi Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) október 15-én mindezt cáfolta, leszögezve: a magyar szervek nem gyakorolnak diszkriminációt a román fuvarozókkal szemben. /Bepanaszoltuk Magyarországot a kamionosok bírságolásáért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2008. november 10.

Nem volt blöff Ludovic Orban fenyegetése: a magyar kamionsofőrök máris érzik, hogy Romániában vadásznak rájuk a hatóságok – tájékoztatott Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkárhelyettese. /Kánya Gyöngyvér: Zaklatott kamionosok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2008. december 11.

Ludovic Orban PNL-alelnök kijelentette, Theodor Stolojan kormányfőnek való jelölése óriási visszalépést jelent Románia számára 17 év után. Basescu elnök ugyanazt a személyt jelöli a kormányfői tisztségre, akit Ion Iliescu is kormányfőnek jelölt a bányászokkal együtt véghez vitt államcsíny után. Ezzel a jelöléssel Románia egy olyan időszakba lép, „amelyben egyre nagyobb az államelnöki totalitárius rendszer veszélye” – mondta Orban. /Orban: óriási visszalépés Stolojan kinevezése. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

2009. április 18.

Az ellenzéki pártok felháborodását váltotta ki a kormány sürgősségi rendelete, melynek alapján meneszthetik a decentralizált intézmények vezetőit. Ezentúl a decentralizált intézmények igazgatói és aligazgatói nem számítanak köztisztviselőknek – így könnyebben leválthatók. Ráadásul a tisztségeket nem versenyvizsga révén nyerhetik el a jelentkezők, hanem kinevezés útján. A jogszabály elfogadását Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke jelentette be. Az intézkedést élesen bírálta a Nemzeti Liberális Párt. Ludovic Orban, az alakulat elnökhelyettese bejelentette: felkérik a Nép Ügyvédjét, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a rendeletet. A rendelet elleni tiltakozás formájáról az RMDSZ a napokban dönt. /Menesztik az ellenzéki intézményvezetőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

2009. április 28.

Traian Basescu államfő kifejezett kérése ellenére sem „gondolta meg magát” a kabinet a sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban, amely új versenyvizsgák kiírását teszi lehetővé a kormány alárendeltségébe tartozó megyei intézmények esetében, ezáltal több ezer intézményvezetőt menesztve munkahelyéről. Az intézkedést hevesen támadja a két ellenzéki párt, de a szakszervezetek is tiltakozó akciókra készülnek. Ellentmondó adatok terjedtek el arról, hogy valójában hány személyt érint az intézkedés. Bogdan Hossu szakszervezeti vezető 4 ezer, Ludovic Orban liberális politikus pedig 15 ezer menesztett igazgatót és aligazgatót emlegetett. A jelenleg kormányon lévő román Demokrata–Liberális Párt (PD–L) és Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői szerint a kabinetnek helyi szinten is „hűséges” emberekre van szüksége, akik megvalósítják a központban meghozott kormányzati döntéseket. A témában politikai nyilatkozatot tett Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, aki szerint ezzel az intézkedéssel „nagyjából véget is ér a sokat hangoztatott decentralizáció, még mielőtt elkezdődött volna”. /Moldován Árpád Zsolt: Megállíthatatlan a tisztogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2009. augusztus 19.

A kommunista időkre emlékeztetően „koncepciós pert” fontolgatnak ellene, a rossz emlékű Szekuritátéra jellemző eszközökkel támadják, panaszolja felháborodottan Udrea miniszter asszony, a PD-L szőke dívája, tetszelegve a politikai áldozat szerepében. Csak arról feledkezik meg Udrea, hogy a bizottsági beszélgetés ugyanilyen eszközök „segítségével” kerülhetett a nyilvánosság elé: a Szekuritátéra emlékeztető lehallgatási módszerekkel. Ludovic Orban, az Udrea-bizottság elnöke azt ajánlotta, küldjenek átiratot az ügyészségre, amelyben jelzik, hogy a parlament épületében illegális hangfelvétel készült. Ezt az ötletet elvetették, de megegyeztek abban, hogy kérik a képviselőház Állandó Bizottságát: vizsgálja ki, mi módon készíthették a titkos hangfelvételt. A szőke dívával nem lesz olyan könnyű elbánni, mint Basescu másik „udvarhölgyével”. Mintha valami ilyesmit sejtetne Elena Udrea magabiztossága: ő nem Ridzi, vele csínján kell bánni. /Köllő Katalin: Kard ki kard. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./


lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998