udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-30 | 31-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lukács Éva

1999. november 4.

Désen, a Ferenc-rendi katolikus templom felújítása alkalmából október 24-én hálaadó misét celebrált P. Benedek Domokos, az erdélyi Ferenc-rend provinciálisa. A felújítás 1997 tavaszán kezdődött. A ferencesek szobánként kapták vissza a kolostort, amelyben 1974-től a városi múzeum működött. A városban a ferencesek lelki és szociális gondozást végeznek. Van óvodás, hittanos, házas és idős csoportjuk. Az ifjúsági csoport elkezdte találkozásait a szórvány katolikus ifjúsággal, például Magyarláposon. A ferenceseknek könyvtáruk is van, melyet a magyartanár vezet. Börtönpasztorációt végeznek a szamosújvári elítéltek között. /Lukács Éva: "Akarom, fontos ne legyek magamnak" Teljesen felújították a dési Ferenc-rendi templomot és kolostort. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

1999. december 20.

Dec. 20-án Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében bemutatták Balogh Edgár: Számadásom /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999/ című, könyvbe gyűjtött emlékiratait. A műről Kántor Lajos, Balogh Edgár könyvének szerkesztője és a bevezető írója beszélt. A mű szubjektív értékelés az 1956-1993-as időszakról. A könyvbemutatót követő kötetlen beszélgetésen Gáll Ernő, Balogh Ferenc és Jakab Gábor plébános szólalt fel. - Az esten Horváth Andor ismertette a Korunk 11. számát. A szám tematikája a nyolcvanas évek, amelyet az újjászületett Korunk 10. évfordulója inspirált. /Lukács Éva: Könyvbemutató a Korunk Ariadné Klubjában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2000. március 28.

A Fejér megyei önkormányzat meghívására március 21-25-e Kolozs megyei polgármesterek 34 tagú küldöttsége ismerkedett a legdinamikusabban fejlődő magyarországi megye önkormányzati megvalósításaival. A küldöttség a kapcsolatteremtés, az EU-csatlakozás reményében tapasztalatszerzés, esetleges testvértelepülési kapcsolat kialakítása céljaiból látogatott Fejér megyében. A kezdeményező, programot is összeállító Kossa Lajos, Aba város polgármestere volt. Előadást hallgathattak meg a kormány és önkormányzatok kapcsolatáról, a régiók szerepéről az EU-csatlakozás összefüggésében, a SAPARD- és ISPA-programról, a Vállalkozási Alapítvány 10 éves működéséről. Az erdélyi polgármesterek ellátogathattak Budapestre is. /Lukács Éva: Kolozs megyei polgármesterek Dunántúlon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2000. augusztus 12.

Aug. 11-re virradó éjjel betörtek Dés főtéri református templomába. Hasonló bűntény áldozata lett ugyanazon az éjszakán a szomszédos korzárvári református és görög katolikus templom is. Mindenütt csak a pénzt vitték el, szétszórtak minden elmozdíthatót, de rongálás nem történt. A dési templom legutóbb márc. 15-én esett hasonló rablás áldozatául, amikor a főajtót kívülről felfeszítették. /Lukács Éva: Betörés dési és kozárvári templomokba. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2000. augusztus 12.

Aug. 1-7. között Balassagyarmaton rendezték meg Gyarmat nevű városok, és azok testvérvárosainak találkozóját, továbbá ekkor történt a millenniumi zászló átadása, amelyet Dávid Ibolya igazságügyi miniszter hozott a városnak. Balassagyarmat két testvérvárosának /Dés és Ostrolenka/ küldöttsége is megjelent. A vendégek találkoztak az önkormányzatok képviselőivel is. A települések vetélkedőjén a désiek elnyerték a hatalmas serleget. /Lukács Éva: A Gyarmat városok találkozóján. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2000. október 25.

Háromnapos ünnepség színtere volt Dés: a XXII. Samus-fesztivál. Jelen volt két magyarországi küldöttség is. A testvérváros Balassagyarmat és Tokaj. A kultúrházban megnyílt Kósa Róbert Sándornak, a dési Radio Fir kulturális szerkesztőjének a rendezésében bemutatott A keresztszimbólum az erdélyi faluban című etnográfiai kiállítása. A háromnapos program részeként a vendégek meglátogatták a sóbányát, a désaknai református templomot, a dési református templomot. Sikeres volt a sportvetélkedő. A fesztivál fénypontja a népviseletbemutató és együttesek felvonulása, majd a gálaműsor volt. A dési Aranyeső kis- és nagycsoportja képviselte a magyar folklórt. /Lukács Éva: Dés. Maradandó emlék az idei Samus-fesztivál. Tovább bővültek a testvérvárosi kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2001. április 14.

Besztercében a református templomban 50 fiatal konfirmált. Jakab Mihály egyházközségi főgondnok kifejtette, hogy körülbelül három-négyezer református, ezen kívül még néhány száz más vallású magyar él városban. A reformátusok nagy büszkesége a hét éve elkezdett, és most befejezéséhez közeledő multifunkcionális épület, melyben imaterem, konferenciaterem, 40 diáknak bentlakás, ebédlő, segédlelkészi lakás, 4 vendégszoba lesz. Sárkány Ferenc elhunyt, Jakab Mihály vette át a Beszterce Művelődési Alapítvány vezetését. Az alapítvány a szórványoktatásra helyezi a hangsúlyt; mikrobusz áll az ingázó diákok rendelkezésére, ugyanakkor 35-40 millió lej értékben szociális ösztöndíjat nyújt besztercei hátrányos helyzetű családoknak. Az 1991-ben újraindult Iparos Egylet - ma Besztercei Magyar Iparosok Közművelődési Egyesülete - megbízott elnöke is Jakab Mihály. Székházat a városi tanácstól kaptak. - Az információhoz jutást segíti a számítógép, fénymásoló, Internet és a tanácsadás. /Lukács Éva: Félszázan konfirmáltak virágvasárnapon. Elkészül a hét éve épülő közösségi ház. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

2001. október 10.

A KEL /Katolikus Egyetemi Lelkészség/ 1993-ban katolikus egyetemisták kezdeményezésére jött létre, Kolozsváron tevékenykednek. Vezetőik Balla Árpád lelkész és Hegedűs Enikő pasztorál asszisztens - Budapesten végzett művészettörténész. A csoport tagjai számára, érdeklődési kör szerint, éneklési, kirándulási, közös imádkozási lehetőségeket teremt, előadásokat, diáktalálkozókat szervez. Ezeken kívül segíti a szociálisan rászoruló diákokat, lakáshoz juttatják őket és ugyanakkor idős embereket támogatnak és látogatnak meg. Több mint 300 tagjuk van, de szívesen látnak diákokat is. Támogatóik a Főegyházmegye, Szent Mihály-plébánia, a Caritas, a plébániák, ahol kihirdetik a híveknek a KEL programjait és az éppen szükséges segítségnyújtást. /Lukács Éva: Mi a KEL? A falunapok szervezésében segítenének. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2002. február 20.

A dési Amicitia Baráti Társaság és Tokaj város szoros baráti kapcsolatát a fiatalok művelődési-tudományos vetélkedői is erősítik. Minden év februárjában — az idén immár hatodik alkalommal — Désen az Amicitia szervezésében az 1. és 5. Számú Általános Iskolák magyar tagozatos nyolcadikosai történelmi versenyt tartanak. A II. Rákóczi Ferenc és kora történelmi vetélkedőfebr. 16-án öt fordulóból állt. A színvonalas rendezvény eredményeként hat diák utazik márciusban Tokajba a II. Nemzetközi Rákóczi Ferenc Történelmi Vetélkedőre. /Lukács Éva: Történelmi vetélkedő Désen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2002. február 20.

A Külügyminisztérium jóváhagyta a magyarországi Tokajjal és Balassagyarmattal aláírandó testvérvárosi szerződés szövegét, közölte Balogh Réka, a dési polgármesteri hivatal külügyi kapcsolatok irodájának képviselője. /Lukács Éva: Testvérvárosok: Tokaj és Balassagyarmat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2002. április 16.

Kide falu katolikus plébániája már harmadik hétvégén fogadja az egyetemi lelkészség vezetőképző programjára összegyűlt 28 egyetemista lányt és fiút. Temesvár, Marosvásárhely, Kolozsvár katolikus egyetemistái, képviselői Miénk a jövő mottó alatt gazdag programban vettek részt, mindhárom hétvégén a falu lakóival közös misén imádkozva, énekelve. Ápr. 14-én Czirják Árpád érseki helynök eljött Kidére, a program befejezéseként az okleveleket személyesen átadni. A 120 lakost számláló faluban 70-en igényeltek magyar igazolványt. /Lukács Éva: Véget ért az egyetemi lelkészség vezetőképző programja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2002. szeptember 23.

Szept. 21-én Désen Huber András Város az időben című könyvének bemutatója helyett (író-olvasó találkozóra került sor. A szerző kitért a Déssel kapcsolatos több tízéves gyűjtésére, majd megköszönte a Nemzeti Kulturális Örökség és a Gloria Kiadó (Kolozsvár) segítségét. A Dési Napok ünnepségsorozat keretén belül tudományos ülésszak volt, amelyen néprajzkutatók tartottak előadásokat. A téma: szamosmenti népköltészet és népzene. /Lukács Éva: Dés és Balassagyarmat testvérváros lett Félresikerült könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2002. október 7.

Okt. 5-én tartotta Kide a falutalálkozóval egybekötött szüreti bált. A nyugalmazás előtt álló kidei református pap, Darai tiszteletes emlékeztetett rá, hogy a falutalálkozót már a tizenkettedik alkalommal szervezték meg. A népviseletbe öltözött fiatalság állított emléket a tizenhárom aradi vértanúnak, Wass Albert-, Lászlóffy Aladár-, Vörösmarty-költeményekkel. A tájháznál Bancsov Károly, a Kolozsvári Magyar Opera művésze Kossuth-nótát adott elő, majd Kovács András Kidéből elszármazott budapesti filmrendező beszélt a leendő múzeumról, amelynek létrehozásában oroszlánrészt vállalt. A ház múzeummá alakításában fontos szerepe van Kallós Zoltánnak, aki használati- és dísztárgyakat bocsátott a leendő múzeum rendelkezésére. Lukács Éva, a múzeum és a falunapok egyik szervezője szerint jövő ilyenkorra már megtekinthető lesz a tájház-falumúzeum. /Jakab-Benke Nándor: Háromfelvonásos faluünnep Kidében. Falutalálkozó szüreti bállal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2002. október 7.

A MÚRE - színvonalas sajtótevékenysége elismeréseként - nívódíjjal tüntette ki Huber Andrást. Ez is mutatja, hogy Désen, egy kisváros mostoha körülményei között is lehet maradandót alkotni. Benkő Levente méltatta Huber András Százarcú nagyhatalom (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997) című sajtótörténeti monográfiáját. Művében a szerző négy egykori erdélyi vármegye (Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Torda-Aranyos) közel másfél száz hírlapjának és folyóiratának pályaútját tárta fel és követte nyomon a kezdetektől 1944 végéig. Huber Andrást kenyérkereső munkája 1990-ig falusi iskolához kötötte, hiába jelent meg már 1982-ben kötete, felettesei nem hagyták jóvá lakhelye mellé, Désre való áthelyezését. Így csupán a kimerítő napi ingázást követő csöndes éjszakai órákban ülhetett írógépe elé, mint akkoriban annyi más tehetséges sorstársa. 1990 után három könyve jelent meg. A Város az időben című legutóbbi, alaposan dokumentált, félezer oldalas kötete a monográfia szintjét megközelítve elevenítette fel Dés és vidéke históriáját. /Lukács Éva: Huber András MÚRE-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2003. október 8.

Október első szombatján találkoznak Kidén az innen elszármazottak, ismerősök, barátok. A falunapon. Idén rendkívüli ünnep volt, ugyanis okt. 4-én felavatták a Kidei Tájházat. 1997-ben Kovács András budapesti filmrendező szülőfaluja kétszáz éves házát vélte felismerni a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum által kiadott Évkönyv címlapján. A Kidéről elszármazott filmrendező hazajött, és dokumentumfilmet készített. A falu határában dr. Szabó Árpád unitárius püspököt népviseletbe öltözött fiatalok és hívek várták. A Tájházról beszélt az ünnepségen Kovács András filmrendező. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár kiemelte, hogy a tájház létének egy falu életében formáló, átalakító szerepe is van. A kiállítás anyagát továbbra is gazdagítani kell, erről a Kide Egyesület gondoskodik majd. /Lukács Éva: Felavatták a falu kincsét: a Tájházat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2003. október 18.

Désen a Polgármesteri Hivatal a Nagytemető sírjairól új nyilvántartó jegyzéket készít, ezzel egy időben a gondozatlan, "adós" sírhelyeket eladják. A Nagytemetőben igen sok magyar sír van, az elhunytak hozzátartozói sok esetben elköltöztek, kivándoroltak, legközelebbi hazalátogatáskor meglepetten tapasztalhatják, hogy az ismerős fejfa helyén idegen sírkő díszeleg. A sírok megmentéséhez már csak alig két hét áll rendelkezésre. Kiss Ferenc dési történész a város temetőiről írt tanulmányt, Huber András dési író Város az időben című monográfiája is sok adatot tartalmaz. Szükség van tudományos tanulmányokhoz folyamodni, mert az 1895 előtti bejegyzéseket tartalmazó keresztelési, esketési, temetési anyakönyveket a kommunisták összeszedték és elvitték az egyházaktól. /Lukács Éva: Még megmenthetők a dési magyar sírok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2003. november 17.

Nov. 14-én harmincnégy fiú és lány ifjúsági és kulturális csoportot alapított Kökényesden, azzal a céllal, hogy összefogják a település fiataljait. Nevet is fognak választani a csoportnak A jelenlévők egy néptánc- és egy színjátszó csoport megalakulásáról döntöttek, és úgy határoztak, hogy a következőkben minden szombat este találkoznak. Kökényesden a diszkózáson és a kocsmázáson kívül másra nem nyílt lehetőség. Tóth Mária, a Faipari Iskolaközpont XII. osztályos tanulója és Filep Erika, a Közgazdasági Líceum X. osztályos tanulója hívta össze az alakuló ülést. Segített nekik Lukács Éva tanítónő, aki az általános iskolásokból álló néptánccsoport egyik vezetője. /Simon Levente: Péntek este ifjúsági csoport alakult Kökényesden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./

2004. május 6.

A kidei nőszövetség kötelességének vallja az anyanyelv és kultúra, hagyományok ápolását, megőrzését, átadását. Kidén négy – állandó lelkipásztor nélküli – templom van, a régi iskola három éve szűnt meg. Közös erővel rendbetették a templomkertet, az üres parókiát és udvarát, a temető kidőlt kőkerítést újraépítették. Kicsinosították a kultúrtermet, ünnepi műsorral köszöntötték az édesanyákat. Az ünnepi műsort Jakab Berta nyugalmazott tanítónő rendezte. /Lukács Éva: Kide. Kiút a megsemmisülésből közösségi akarattal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2004. augusztus 12.

Besztercére és Magyardécsére látogatott az elmúlt hét végén a désaknai református gyülekezet kórusa, valamint a fiatalokat képviselő, modern feldolgozású egyházi énekszámokat előadó Schmotzer ikerpár. Faragó István désaknai lelkész bemutatta 326 lelket számláló kis gyülekezetét, és kiemelte Désakna történetének néhány fontos mozzanatát. A falu életében kiemelkedő esemény lesz 2007-ben, templomuk jelenlegi formában való fennállásának századik évfordulója. A templom felújítását önerőből képtelenek elvégezni. A désaknaiak 1945-től 1962-ig háborús bűnökkel jogtalanul vádolt décsei magyar embereket bújtattak. /Lukács Éva: Gyülekezeti gyűjtés templomfelújításra. Désaknaiak Besztercén és Magyardécsén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2005. május 19.

Helyi magyar üzletemberek találkozóját tartották Désen. Szabó József, a Kolozs megyei jogtanácsosi szakkollégium dési születésű dékán-helyettese felvázolta azt az utat, amelyet eddig megtett: 34 évesen 54 európai cég jogi érdekképviseletét látja el Románia területén, létrehozta Kolozs megye első ilyen téren dolgozó vállalatát, amelyet további 14 követett a megyében. Désen is iroda kezdhetné meg működését a dési születésű Barabási Tímea személyében. /Lukács Éva: Dés. Aki nem jön, lemarad. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2005. május 28.

Huber András író Akikhez a múzsák bekopogtak című legújabb könyvében a két Szamos egyesülése vidékének magyarul publikáló írástudóit vette számba. A Dés székhelyű egykori Szolnok-Doboka vármegye határvonala csupán keretet biztosított ahhoz, hogy fölmutassa az itt született jelentős szellemi értéket, mondta. A Magyar Tudományos Akadémia tizenhét hajdani tagjának életútja kapcsolódott az egykori Szolnok-Dobokához. A Désen született Huber András jó ismerője a város hely- és sajtótörténetének. Monografikus jellegű könyvekben adta közre kutatásainak eredményeit. 1997-ben megjelent Százarcú nagyhatalom című munkájában négy egykori jelentős erdélyi vármegye közel másfélszáz időszaki sajtótermékének útját tárta fel a kezdetektől 1944 végéig. Szolnok-Doboka vármegyében a XIX. század második felétől 1944 végéig két tucat nyomda volt, ezekben számos magyar nyelvű helyi hírlap és folyóirat készült, Désen például 36. Napjainkban azonban Désen már nincs potenciális magyar olvasóközönség, pedig a számadatokat tekintve még lehetne. 2002-ben megjelent várostörténeti könyve /Város az időben/ viszont hat hét alatt elfogyott. Ennek az az oka, hogy Szabó T. Attila professzor 1944-ben közreadott dolgozatától eltekintve, anyanyelvű vonatkozásban nem látott napvilágot egyéb munka. Huber Andrást bántja, hogy Désen a helyi utánpótlás várat magára. /Lukács Éva: Ahány könyv, annyi szelete a létnek. Beszélgetés Huber András íróval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2005. augusztus 29.

55 éves korában elhunyt Balogh Zoltán. Désen született és tanulmányainak elvégzése után szülővárosába tért vissza. Az ipari szaklíceum vegyészmérnök tanára, lelkes fotográfusa városa műemlékeinek, a Szabadság, Romániai Magyar Szó, rádiós magyar adások tudósítója volt. Két választási ciklusban helyi RMDSZ-elnök, háromban pedig RMDSZ-es tanácsos a városi tanácsban. A dési EMKE Ház elkötelezett menedzsere, a Reform Tömörülés tagja, MKT-tag volt. Tragikus hirtelenséggel távozott, sok-sok terve befejezetlenül maradt. /Lukács Éva: In memoriam Balogh Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2005. október 5.

Évente október első szombatján rendezik meg Kide falunapját. Idén 15. alkalommal szervezte meg a Kide Egyesület. A délelőtt hagyományosan a fiatalok aradi vértanúkra emlékező versműsorával és a Himnusz éneklésével ért véget. A legények, népviseletbe öltözött csőszök szekereken, a csőszleányokkal és a zenészekkel együtt énekszóval hívogatták a közönséget a tájház udvarára. Eljött a 80. életévéhez közeledő Kovács András budapesti filmrendező, Kide szülötte is. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke mondott beszédet. /Lukács Éva: Örömteli ünneplés Kidén a falunapok alkalmával. Tizenötödik alkalommal szervezték meg a rendezvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2005. november 9.

Nagy érdeklődés övezte Kidén november 5-én a fórumot. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke elmondta: a kerekasztal-beszélgetések során hasznos eszmecserére, került sor. Barabási Ferenc mérnök, a dési Tanácsadó Iroda munkatársa a mezőgazdaságban dolgozók projektjeit támogató SAPARD-programról szólt. A kerekasztal-megbeszélésen eldöntötték: Gergely István kolozsvári népitánc-oktató vezetésével elkezdi működését a kidei táncház. /Lukács Éva: Újra indul a táncház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

2005. december 20.

Désen december 11-én megáldották a ferences templom felújított orgonáját, majd Lászlóffy Árpád dési származású orgonaművész orgonakoncertjére került sor. Désen a polgármesteri hivatal dísztermében szervezték a Keresztény Zenefesztivált. Fellépett a felőri gyermekkórus, a kolozsvári belvárosi református egyházközség ifjúsági színjátszó csoportja, a dési katolikus ifjúsági énekkar, a várkudui református ifjúsági énekkar, végül a dési, rettegi és felőri zenészek közös együttese, a Pelikán. A rendezvényt a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) és az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) szervezte. /Lukács Éva: Adventi kulturális hét Désen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2006. február 28.

A Kide Egyesület Összefogás Kidéért címen meghirdetett programjának célja a gazdaságfejlesztő tevékenység mellett a közösségépítés, a hagyományok őrzése. E program keretében a hét végén az egykori farsangűzés szokásait elevenítették fel. Szabó Erzsébet az egyesület alapító tagja hamubutykás felvonulást szervezett, amelyet a táncházas fiatalok játszottak el. Részt vett a magyarfodorházi vendégek közül Topai Tibor harmonikás is. Az esti program batyus tánc volt. /Lukács Éva: Farsangűzés Kidén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2006. július 18.

Dés főterén immár nyolc éve hónapról hónapra igen magas mércével mért képzőművészeti kiállítások helyszíne a Frézia Galéria. Most a Csapó Dup Réka – Darie Dup házaspár, a bukaresti művészeti akadémia tanárai állították ki munkáikat. Csapó Dup Réka kolozsvári születésű, Bukarestben a művészeti akadémián grafika szakon folytatta tanulmányait. Később a szobrászatra ment át. Számtalan ösztöndíj és díj nyertese Temesvártól Koppenhágáig. /Lukács Éva: Szobrászati kiállítás Désen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2006. december 13.

Désen a ferences római katolikus templomban adventi ökumenikus kórustalálkozót tartottak a hét végén. Bakó Pál plébános fogadta a vendégeket. /Lukács Éva: Dés. Adventi ökumenikus kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2007. szeptember 19.

Csomafája kicsike falu a Borsa völgyében. Református temploma a legrégibb a vidéken: 1334-ben említik először. Padjaiban vasárnaponként már csak 43 személy, vagyis tíz magyar református család hallgatja az istentiszteletet. A hét végén zsúfolásig telt a frissen felújított templom. A külső-belső vakolás, festés, tetőcsere munkálatait Székely Árpád gondnok és családja, valamint a falubeliek közmunkában végezték el. Erre a napra hazajöttek az elszármazott csomafájiak, megtelt a templom. /Lukács Éva: Csomafája. Felújították a református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2007. november 17.

Daday Loránd íróra emlékeztek Désen a Magyar Házban, születésének 114. évfordulóján. Turcsány Péter a magyarországi Kráter Műhely Egyesület felelős kiadója személyesen mutatta be az ez alkalomból kiadott kötetet, amely Daday Loránd két művét tartalmazza. Az Egy régi udvarház árnyékában életrajzi regény, amely jóval kisebb terjedelemben novellafüzérként már megjelent 1970-ben a Kriterion kiadásában. A másik mű, a Térkép eddig kéziratban lappangó színdarab, amelyet 1933-ban a Budapesti Belvárosi Színházban mutattak be. Turcsány Péter elmondta, az egyesület, Wass Albert összes műveinek kiadása után, Daday Loránd erdélyi író munkásságát szándékozik megismertetni az olvasó közönséggel. Az 1893–1954 között élt alkotó most megjelent kötetéhez Gáspár György irt előszót. /Lukács Éva: Könyvbemutató és emlékezés Désen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./


lapozás: 1-30 | 31-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998