udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lukács Antal

2000. április 18.

Folynak az RMDSZ-előválasztások és jelöltállítások. Ápr. 17-én ülésezett az RMDSZ Fehér megyei Választmánya Nagyenyeden. A megyei tanácsoslista sorrendje a következőképpen alakult: Brendus Gyula, Köble Csaba, Cseterás János Bakó Botond. - A Csíki területi szervezetben a megyei tanácsosjelöltek kijelölésére lebonyolított előválasztások nyomán kialakult tanácsosi lista a következő: Zsombori Vilmos (10331 szavazat), Borbély Ernő (9732), Beder Tibor (9223), Papp Kincses Emese (8168), Gergely Matyás (7696), Mátéffy Győző (7414), Csillag Géza (5666), Borboly Csaba (5471), Deáky Tibor (5285), Rafain Zoltán (5008), Ábrahám István (5002), Hegyi István (4656), Kedves Imre (4540), Ördög Imre (4363), Eigel Tibor (4137), Gálfi Nándor (3986), Ilyés Ildikó (3939), Szász István (3792), Lukács Vilmos (3791), Fazakas Imre (3695), Vitos László (3331), Bencze Tibor (3300), Lukács Antal (3171), Albert Homonnai Márton (2892), Csutak István (2754), Biederman Attila (2561), Bálint Gábor (2439), Molnár József (2346), Farkas László Dezső (2218), Simon Repolski Péter (2079). - Ápr. 16-án előválasztást tartottak Sarmaságon és Kárászteleken. Sarmaságon az RMDSZ polgármester jelöltje Keresztes Zoltán lett (a szavazatok 63%-ával), Kárászteleken az RMDSZ polgármester-jelöltje Faluvégi Ferenc. /Folynak az előválasztások és jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr.8. - 1704. sz./

2002. október 23.

Sikeres rendezvény kevés résztvevővel, így lehet minősíteni az elmúlt hétvégén lezajlott VI. Erdélyi Orvosnapokat, jelezte Lukács Antal, a szervező csíkszeredai Megyei Kórház gazdasági igazgatója. Elmondása szerint a rendezvény végén 95 oklevelet adtak ki, ami azt jelenti, hogy ennyi orvos vett részt a konferencián. Az idegenből jövő vendégek száma is jóval alacsonyabb volt, mint az elmúlt esztendőkben, távol maradtak a bejelentkezett kolozsvári és bukaresti szakemberek. A megyei kórház 128 szakorvosából mindössze 30-an jelentek meg. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvostudományi Szakosztálya az elmúlt évig konkurens rendezvénynek minősítette az Erdélyi Orvosnapokat. Immár második éve azonban az EME társrendezője a konferenciának. /Forró-Erős Gyöngyi: VI. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./

2003. március 1.

Febr. 20-án a Bukaresti Egyetem Történelem Kara adott otthont A romániai magyar közösség - mitológia és történelmi valóság között címet viselő konferenciának, amelyet két egyesület szervezett (Societatea de Studii Istorice "Erasmus" és Institutul Roman de Istorie Recenta). A rendezvénysorozat célja: megismertetni az érdeklődőkkel a romániai kisebbségek történelmét. Vekov Károly történész a magyar nép történelmének honfoglalás kori szakaszáról beszélt. Szerinte a magyarok kapcsolata a hunokkal annyi, hogy a magyar nép is részét képezte egykor a nagy hun birodalomnak. Ugyanakkor kapcsolata volt a türk népekkel, az onogurokkal, s nem véletlenül használatos az "ungur" kifejezés, amellyel az idegen nyelvek nevezik meg e népet. A magyar a lovasnépek közül való, amelyek a maguk során országalapító népek voltak és civilizációkat teremtettek. "A meghajtott fő le nem vágatik" alapon a magyar nép bárkit befogadott nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Demény Lajos történész a székelyekkel kapcsolatos gondolatait osztotta meg. Solcan Sarolta egyetemi előadó a XVII. századi Erdélyről tartott előadást. Lukács Antal egyetemi tanár a román és magyar nép vallási kapcsolatairól szólt. Marius Diaconescu egyetemi tanár a moldvai magyarok elrománosításáról értekezett mondván, hogy nagyon sok történelmi forrás igazolja: a moldvai katolikusok magyarok voltak (1550 körüli források). Ezt kezdetben senki sem tagadta, de az olasz szerzetesek Moldvába való érkezése elindított egy románosítási folyamatot. A későbbi időkben már rendelettel betiltották a katolikus magyar lapok terjesztését, valamint a harangok megszólaltatását. Egyes történészek a kommunista diktatúra alatt a moldvai katolikusok román eredete mellett kardoskodtak. Csortán Ferenc minisztériumi főtisztviselő elmondta: 1925-ben már az ország 95%-ában csak román nyelvű oktatás folyt. Az egyházi javak, földek és erdők államosításával megszűnt a még magyarul működő egyházi iskolák jövedelemforrása. Anton Niculescu politológus az 1989 utáni magyar állapotokkal foglalkozott. A forradalom utáni (talán túlzott) várakozásokról, majd a lelkesedés "lelohadásáról" szólt, amely nem csak a magyarokra, hanem az egész román társadalomra jellemző. 1997 után egyfajta megpezsdülés következett ismét az RMDSZ kormányra való kerülésével. /Gáspár Hajnal: "A romániai magyar közösség - mitológia és történelmi valóság között".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2003. április 24.

Ápr. 16-án a bukaresti Petőfi Házban Demény Lajos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja tartott előadást a magyar-román párbeszédről. Az est házigazdája, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal vezetője, bevezetőjében Demény Lajos közéleti tevékenységét méltatta. Demény Lajos előadásának alapja az a magyarságot bemutató konferencia volt, melyet a Bukaresti Egyetem Történelem Karán tartottak meg jeles magyar és román előadók részvételével. Ennek anyagát foglalta össze a történész. A konferencián Lukács Antal utalt a Bod Péter erdélyi románok történetét bemutató írására. Marius Diaconescu csángókról szóló előadásában a moldvai magyarok elrománosításában a z olasz papok szerepét mutatta be. A XIX. században Iasi-ban létrehozott katolikus püspökség szemináriumáról a 1903-1904-ben ide látogató Ion Ciocan tanfelügyelő feljegyezte, hogy az itt tanuló csángó gyerekek nem mehetnek haza, szüleik havi egy alkalommal látogathatják meg őket, amikor felügyelet alatt és csak románul beszélhetnek velük. Innen kerülnek ki azok a katolikus papok, akik a lelkészi tevékenységeket végezték és végzik ma is Moldvában. Érdemes odafigyelni arra, hogy Lahovari és Brateanu a XIX-XX. században még Bákóról írva 20 000 magyar lakosról beszélt, akik nem tudnak románul. Demény Lajos még elmondta: a valódi párbeszéd létrejöttéhez elengedhetelenül fontos mindkét nép részéről a másikkal kapcsolatos előítéletekről való lemondás. /Gáspár Hajnal: Demény Lajos a magyar-román párbeszédről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24.

2005. január 24.

Háromnapos rendezvénysorozatot tartott az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi városi könyvtár, a Művelődési Ház, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ január 21–23. között. Új kiadványokat, filmeket mutattak be, illetve a közönség előtt is feltárult Gagy vidéke, melyet nyolc fotográfus dokumentált. Bemutatták a Homoródszentmártoni Művésztelep képekben című kiadványt. Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület vezetője kifejtette, hogy 1992-től a Homoródszentmárton Művészetéért Alapítvány rendszeresen összegyűjt néhány olyan alkotót, akiket érdekel a Homoród mente világa. A katalógus, melyhez CD is tartozik, tulajdonképpen egyféle leltár. Leltár arról a rengeteg alkotásról, ami Homoródszentmártonban született. A művésztelep eszmei atyja Nagy Attila volt, az ő eltökéltségének köszönhető, hogy ebben a faluban évente egyhetes alkotómunka folyik. Homoródszentmárton háttere volt egyféle művészéletnek, Gelu Pateanu, mindenki Gyalu bácsija, Cseke Péter vagy Maszelka Jánost is megfordultak ezen a helyen. A művésztábor ötlete Cseke Pétertől származik. Maszelka János képzőművész a tábor lelke volt. A rendezvények keretében bemutatták Lakatos Róbert Csendország című dokumentumfilmjét, amely egy süketnéma gyerekről szól, aki fotózni tanul. Másnap Néptáncműhely Udvarhelyszéken címmel szakmai tanácskozást tartottak P. Buzogány Árpád moderálásával – tánctanításról, utánpótlásról, ezt követte dr. Hermann Gusztáv Mihály történész könyvének bemutatása. A Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében című munkát Lukács István székelyudvarhelyi történelemtanár ismertette. A könyv két nyelven került kiadásra: magyar nyelvről Hermann Gusztáv Mihály fordította románra. A kötet szerzői Bánkiné Molnár Erzsébet kiskunfélegyházi múzeumigazgató, a történelemtudományok kandidátusa, Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi könyvtárigazgató, a történelemtudományok doktora, Lukács Antal, a Bukaresti TE docense és Szabó M. Attila történész, székelyudvarhelyi nyugalmazott történelemtanár. A könyv a Hargita Megyei Művelődési és a Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága, valamint a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár közös kiadása. /Barabás Blanka, Bágyi Bencze Jakab: Három nap a magyar kultúra nevében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998