udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lukács Sándor

1990. március 13.

Megjelent az Ötödik Kerék hetilap első száma, alcíme: Székelyföldi független szatirikus lap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság /hat név következik/, a 6. számtól /ápr. 18./ feltüntetik a főszerkesztő nevét /Lukács Sándor/ és helyettesét /Kész Csaba Levente/ is. /Ötödik Kerék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

1991. július 5.

Az Ötödik Kerék /Sepsiszentgyörgy/ szatirikus lapot és főszerkesztőjét, Lukács Sándort beperelte L. Barbulescu /Bukarest/, mert a lap Iliescu elnököt sértő rajzot közölt. A bírósági tárgyalás júl. 9-én lesz, Sepsiszentgyörgyön. /Brassói Lapok, júl. 5./ Barburescu feljelentő levele szerint az Ötödik Kerék karikatúrája az egész román nemzetet sérti és ez bűncselekmény. A júl. 9-re kitűzött tárgyalást elnapolták. /Brassói Lapok, júl. 12./

2000. június 6.

Az RMDSZ színeiben Bihar megyében 23 városi és községi polgármester-jelölt méretett meg jún. 4-én. Tizenegyen már az első fordulóban nyertek. A június 18-i második fordulóban újabb tíz községben érdekelt az RMDSZ. Az RMDSZ megválasztott polgármesterei: Nagyszalonta: Tódor Albert , Bors: Bátori Géza, Szalárd: Berényi András, Bihar: Nagy Gizella, Kiskereki: Dienes István, Érsemjén: Balazsi József, Érbogyoszló: Vékony Mihály, Hegyközcsatár: Papp György, Érszőlős: Szabó Lajos, Vedresábrány: Barcui Barna, Értarcsa: Lukács Sándor. Az RMDSZ jelöltjei a június 18-i második fordulóban a következő községekben érdekeltek: Székelyhíd, Érmihályfalva, Bihardiószeg, Szalacs, Berettyócsohaj, Kőröstárkány, Várasfenes, Bályok, Érkörtvélyes, Illye (Erdőgyarak, Mezőbaj). /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

2003. július 1.

Éradonyban jún. 29-én, a legelső falunapokon avatták s áldották meg a felújított első és második világháborús emlékművet. Péter-Pál napi templomozásból kivonulók gyűrűjében egy pillanatra sűrűbb, torokszorítóbb lett a csend, nyomatékosabb a szólók üzenete, hiszen így, együtt, már nagyon rég ünnepeltek a településen. Kovács Zoltán parlamenti képviselő szerint az ünnep a befogadásé, azt mutatja, hogy egy falu, ez esetben Éradony lakói milyen lelkületűek. Lukács Sándor polgármester tiszte már csak a köszönetnyilvánítás maradt. Az éradonyi emlékművön letakart felirat: Hősi halottaink. A megyei művelődési felügyelőség formahibára hivatkozva kishíján meghiúsította miatta a vasárnapi mementót. A római katolikus, református és ortodox szertartás szerinti áldás mégsem maradt el, majd az egybesereglettek virágdíszbe öltöztették az emlékművet /(Balla Tünde): Éradony ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

2007. október 22.

A felsősófalvi származású, Budapesten élő Dr. Szekeres Lukács Sándor az elkövetkező napokban Gyergyószék több településén bemutatja nemrég megjelent Székely Mózes – Erdély székely fejedelme címűt kötetét. A könyvbemutatókra a települési székely tanácsok és a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány közös szervezésében kerül sor. /Székely Mózes, Erdély székely fejedelme – könyvbemutatók. = Erdély. ma, 2007. okt. 22./

2007. október 23.

Székely Mózes lófő székely, a sófalvi sóbánya kamarása, az erdélyi hadsereg parancsnoka, bátor katonaember, hívő keresztény, 1603 májusától három hónapig Erdély fejedelme volt. Székely Mózes az Erdély Mohácsának is nevezett, 1603. július 17-i, Brassó melletti csatában hunyt el négyezer magyar és székely harcostársával együtt a független Erdélyi Fejedelemség védelméért vívott harcban. A felsősófalvi származású, jelenleg Magyarországon élő, jogász végzettségű Szekeres Lukács Sándor október 22-én Sepsiszentgyörgyön mutatta be Székely Mózes, Erdély székely fejedelme című könyvét. Kisgyörgy Zoltán helytörténész szerint minden iskolában helye lenne ennek az igazmondó történelemkönyvnek. A Sepsiszéki Székely Tanács és a Magyar Polgári Szövetség szervezésében tartott könyvbemutatón a szerző vetített képes előadásban ismertette a XVI. század végi és XVII. század eleji magyar, illetve erdélyi történelem Székely Mózeshez kötődő mozzanatait. /(fekete): Igazmondó könyv Erdély székely fejedelméről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./; A szerző korábbi munkája: Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei. Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből /Székelyudvarhely, 2002/

2007. október 27.

Megjelent Székely Mózes monográfiája, Szekeres Lukács Sándor munkája /Székely Mózes, Erdély székely fejedelme, Székelyudvarhely, 2007/, melyet székely körök és magánszemélyek támogatásával adtak ki. A fejedelem személyisége, életútja és vállalt történelmi hivatása okán a magyarság megmaradásáért folytatott harc legkiválóbb képviselői közé tartozik – írta róla a könyvet méltatva Varga Géza írástörténész. Székely Mózes mindössze három hónapig volt fejedelem. 1553-ban született Székelyudvarhelyen, lófő székely család sarjaként. Székely Mózes Báthory István fejedelem testőr katonájaként olyan sikeresen küzdött, hogy a fejedelem kinevezte a testőrség parancsnokának. A törökellenes háborúban számos sikeres csatát vívott. Rudolf császár biztatására Mihály havasalföldi vajda támadást intézett Erdély ellen. Báthory András fejedelem az erdélyi hadsereg vezetését Székely Mózesre bízta, de a fejedelem túl későn kezdte megszervezni a hadsereget. 1599-ben az erdélyi hadsereg Schellenbergnél vereséget szenvedett, a csíki székelyek a menekülő bíboros fejedelmet is megölték. Mihály vajda Székely Mózest kinevezte az erdélyi hadsereg parancsnokává, de hamarosan szembefordultak egymással. Székely Mózes elmenekült Lengyelországba. Mihály vajda és Giorgio Basta generális császári pénzen fogadott zsoldosokkal az 1601. augusztus 3-i csatában Goroszlónál vereséget mért az erdélyi hadseregre, melyet Székely Mózes és Csáky István vezetett. Székely Mózes, Bethlen Gáborral 1602–1603 telén megszervezte Erdély felszabadítását, elnyerte III. Mohamed szultán jóváhagyását, hogy Erdély fejedelme lehessen. 1603 márciusában indította csapatait a fejedelemség felszabadítására. 1603. májusában ünnepélyesen beiktatták fejedelmi tisztségébe. 1603 májusa és júniusa folyamán Erdély nagy részét felszabadította. A Habsburg-kormányzat Radu Serban havasalföldi vajdát küldte ellene. 1603. július 17-én, a Brassó melletti csatában vereséget szenvedtek az erdélyiek, a véres csatában – melyet Erdély Mohácsának is neveznek – mintegy 4000 magyar és székely vesztette életét, Székely Mózessel együtt. /(b. d.): Székely Mózes, Erdély székely fejedelme. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

2009. április 4.

Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház fennállásának 60. évfordulójára állította ki Lukács Sándor alias Lucky, az egykori Ötödik kerék című vicclap karikaturistája a színház mai és hajdani munkatársairól, színészekről, rendezőkről készített karikatúráit. Az Ilyennek láttam őket című tárlatot Puki bácsi, azaz László Károly színművész nyitotta meg, majd köszöntötték az 52. születésnapját ünneplő grafikust. /(sz.): Színészek görbe tükörben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998