udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Márai Sándor

1997. október 18.

76 Ezekilencszázötvenhat, te csillag /Püski Kiadó, Budapest/ antológiát /alcíme: A forradalom és szabadságharc olvasókönyve/, amelyet Medvigy Endre és Pomogáts Béla szerkesztett, ismerteti Bogdán László. A kötetben olvasható többek között Tamási Áron Magyar fohász című vallomása, Füst Milán üzenete: "Nacionalizmus.e az, ha valaki tönkretett, agyongyötört szegény kis magyar hazája sorsán évek óta sírva fakad?", Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán című verse, Sinka István, Szabó Lőrinc, Kassák Lajos verse mellett, továbbá Illyés Gyula évekig kéziratban lappangó nagy verse, az Egy mondat a zsarnokságról, Márai Sándor 1956 karácsonyára írt Mennyből az angyal című verse, de Nagy Gáspárnak a nyolcvanas években nagy vihart kavaró Öröknyár, elmúltam 9 éves című költeménye. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

1998. szeptember 17.

Szept. 17-én Pozsonyba érkezett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, eleget téve a Márai Sándor Alapítvány meghívásának, ahol előadást tartott a romániai viszonyokról, illetve a jelenlegi szlovák és az 1996-os erdélyi helyzet hasonlóságáról. "A román kormánykoalíció egyben tartásának erőpróbája az önálló magyar egyetem létrehozásának törvény általi biztosítása" - fejtette ki Markó Béla. A politikai fórumon elmondta: a romániai magyarság számára nem az volt a dilemma, hogy kormánypárt legyen-e az RMDSZ vagy sem, hiszen 1990-ben úgy döntött, létrehozza politikai szervezetét, s ennek a döntésnek következménye, hogy a szövetség adott esetben kormányzati felelősséget vállal. Markó Béla a fórum után megbeszéléseket folytatott a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel. /Új Szó (Pozsony), szept. 18./

1999. október 16.

Kolozsváron másodszor megrendezték az interetnikai konfliktuskezelő programot, a tréninget az Interetnikai Párbeszéd Egyesület, a Márai Sándor Alapítvány rendezte és a PHARE, valamint a TACIS támogatta. - A csoportterápiás tréning célja a szülőktől átörökített előítéletek, a generációról generációra leképezett sérelmek oldása, kommunikációs modellek átvitele, a társadalomba, a párbeszédre való késztetés és a különbségek elfogadtatása volt. A közvetítőképzés elindítói, a szlovákiai Huncik Péter pszichiáter és a csallóközi Bordás Sándor pszichológus elmondták: 1996 óta közel ezren vettek részt ilyen jellegű szemináriumokon, és jelentősen hozzájárultak Szlovákiában az interetnikai konfliktusok enyhítéséhez. /Szőcs Andrea Enikő: Etnikumközi konfliktusmegoldás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2000. június 30.

Jún. 29-én Nagyváradon megnyílt Miklosovits László grafikus kiállítása. Sok rajzát Márai Sándor írói munkái ihlették. /Gittai István: Tussal, tollal, Máraival. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 30./

2000. július 31.

Júl. 29-én hatodik alkalommal rendezték meg az Ady-Napokat Kalotaszentkirályon. Poszler György budapesti akadémikus előadásában párhuzamot vont Márai Sándor, Cs. Szabó László, valamint Szabó Zoltán művei között, amelyekben a szerzők szülőföldhöz való viszonyulását vizsgálta. Csíki László Kolozsvárról elszármazott budapesti író ifjúságának szentkirályi élményeit elevenítette fel. Kántor Lajos Kós Károlynak Kalotaszegre gyakorolt jótékony hatásáról beszélt. Történelmi vetélkedőt tartottak a helyi iskolában a szeghalmi és kalotaszentkirályi diákok részvételével, amelynek témája a magyar államalapítás volt. Júl. 30-án az istentiszteleten Tőkés István teológiai professzor hirdetett igét. A délutáni szabadtéri ünnepségen megnyitották az egyhetes tánctábort. /Valkai Krisztina: Ady-Napok Kalotaszentkirályon. Kós Károly jótékony hatása Kalotaszegre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2000. október 4.

Okt. 2-án Székelyudvarhelyen Nyugati magyarok a magyarság egészéért címmel tartott előadást Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület meghívásának eleget tett írót Katona Ádám köszöntötte. Pomogáts Béla Márai Sándor 1954-ben megjelent Halotti beszéd című versét olvasta fel. Számokkal érzékeltette az elvándorlók arányát Magyarországról, illetve Erdélyből, elmondta, hogy nagy hányaduk elvész a magyarság számára. Előadásában kitért Wass Albert munkásságára is. /Bálint Rozália: Pomogáts Béla Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./

2000. november 20.

Befejeződött a Dévai Magyar Napok idei rendezvénysorozata. A Melite református gyülekezeti ház adott otthont legutóbb az "Éltem egyszer én, Márai Sándor" című irodalmi estnek, amelyen az író munkásságát Deák Piroska tanárnő ismertette. /(takács): /Kulturális program Déván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2001. március 22.

A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ vendége volt Gál Mihály előadóművész Gyergyóalfaluból, aki "Magyarnak lenni" című, Dsida Jenő, Márai Sándor, Kányádi Sándor, Reményik Sándor és Sajó Sándor verseiből összeállított pódiumműsorát mutatta be a hallgatóságnak. Az irodalmi kört rendhagyó módon az Ora International új művészeti galériában tartották. Ez a pódiumműsor immár 83 előadást ért meg Erdélyben, Magyarországon, a Felvidéken és a Vajdaságban, korábbi, "Mi anyánk Erdély" c. összeállítását pedig több mint 200-szor adta elő szerte a Kárpát medencében. /"Magyarnak lenni" az irodalmi körön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2001. május 3.

Az RMDSZ és az EMKE által kiadott, 2001-re szóló Eseménynaptárból válogatott a lap májusi rendezvényeket. Máj. 6-án Tordaszentlászlón a Kalotaszegi Tájházmúzeum újraindítására. - 7-14. között Vajdahunyadon a dévai Szivárvány Irodalombarátok Kör vendégszerepel "Éltem én, Márai Sándor" című előadásával. - 17-én Temesváron a 120 éve született Jakabffy Elemérre, Szatmárnémetiben Dsida Jenőre, május 18-án Szatmárhegyen Páskándi Gézára emlékeznek az irodalomkedvelők. 18-20. között Szatmárnémetiben zajlanak a VI. Jakabffy Napok. 24-27. között Csíksomlyón építészkonferenciára kerül sor. * Május 25-27. között rendezik meg Vajdahunyadon a Hunyadi János Zenei Napokat, május 26-27-én kerül sor Kolozsváron a Balázs Ferenc emléknapra, május 27-én pedig Dévavári ünnepségek zajlanak Vajdahunyadon. Diákrendezvények: 3-6. között Temesváron a IX. TMD Nyári Olimpia. - Május 4-5. között a Dicsőszentmártonban tartják a Küküllő menti líceumi és általános iskolások szavalóversenyét. -. Középiskolások balladamondó versenyét rendezik meg Sepsiszentgyörgyön 11-13. között, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében. /(Mezei Kinga): Májusi történések, események. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2002. január 11.

Kimagasló prózaírói munkásságáért Márai Sándor-díjban részesítették Bálint Tibort. /Bálint Tibor Márai-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2002. január 24.

Idén a kolozsvári Bálint Tibor, a Marosvásárhelyről Budapestre származott fiatal Bartis Attila és Garaczi László részesült Márai Sándor-díjban. Az elismeréseket hagyományosan a magyar kultúra napján maga Rockenbauer Zoltán, a kultúrtárca vezetője nyújtotta át a millenniumi könyvkiállításon, Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. /Márai-díjat kapott Bálint Tibor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2002. január 30.

Jan. 28-án, hetvenedik életévében elhunyt Bálint Tibor kolozsvári író, a magyar irodalom kiemelkedő alkotója. Az írót, akit néhány nappal ezelőtt, a magyar kultúra napján Budapesten életművéért Márai Sándor-díjban részesítettek, kolozsvári otthonában érte a halál. /Elhunyt Bálint Tibor. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ Tragikus hirtelenséggel elhunyt Bálint Tibor író. Bálint Tibor Kolozsváron született 1932. jún. 12-én, pályafutását újságíróként kezdte. 1953 és 1959 között az Igazság szerkesztőségének volt tagja, majd a Falvak Dolgozó Népe és az Ifjúmunkás belső munkatársa lett. 1967-től a Napsugár gyermeklap szerkesztője. Íróként az ötvenes évek második felében tűnt fel sajátos nyelvi erejű karcolatokkal, novellákkal. Első megjelent kötete, az 1963-ban kiadott Csendes utca ezeket gyűjtötte össze. Korai novelláinak szereplői minden hősiességet nélkülöző kisemberek. Az akkori dogmatikus irodalomkritika talán vele szemben volt a legtürelmetlenebb, novelláit periferikusnak bélyegezte. 1969-ben jelent meg korszakos nagy regénye, a Zokogó majom, alcíme szerint az Egy élhetetlen család története, amely a XX. század egyik mérföldköve immár a magyar prózatörténetben. A regény kirobbanó könyvsiker lett, és hasonlóan nagy sikert aratott a mű folytatásának is tekinthető regény, az 1978-ben megjelent Zarándoklás a panaszfalhoz. A két nagy regény hipotetikus trilógiává bővült az 1998-ban kiadott Bábel toronyháza című művel. Életének utolsó éveiben Bálint Tibor a kolozsvári Szabadság című lapban publikált rendszeresen karcolatokat és novellákat. A kritikusok szerint műfajt teremtett a Jegyzetek a köröm hátán sorozatával. Teljesítménye figyelemre méltó volt a gyermekirodalomban is, emellett olyan jeles műfordítóként tartották számon, aki többkötetnyi regényt, novellát fordított magyarra a román irodalom legnevesebb szerzőinek munkáiból. Több műve megjelent román, német és lengyel fordításban. Magyarországon a kilencvenes évek első fele hozta meg számára a hivatalos elismerést a Déry Tibor és a Krúdy Alapítvány díjával. Bálint Tibort a hét végén helyezik örök nyugalomra a kolozsvári Házsongárdi temetőben. /B. A. M.: Elhunyt Bálint Tibor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./ Bálint Tibor a XX. század egyik legnagyobb magyar prózaírója volt, szögezte le Fodor Sándor. Több kötetnyi kiváló novellája is külön életművel ér fel, akárcsak négy, legjobbnak tartott regénye, az Önkéntes rózsák Szodomában (1967), a Zokogó majom (1969), a Zarándoklás a Panaszfalhoz (1979), valamint a Bábel Toronyháza (1996). Kolozsvárhoz tartozik immár mindörökre, haláláig hűséges maradt Kincses Városához. /Fodor Sándor: Bálint Tibor (1932. jún. 12. — 2002. jan. 27–28.) = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

2002. április 16.

A gyertyák csonkig égnek visszhangos angliai sikere után tovább növekszik Mátrai Sándor népszerűsége Erdélyben is. Szűnni nem akaró taps fogadta a Márai emlékműsor bemutatóját Szatmárnémetiben, ápr. 13-án, az Északi Színház stúdió termében. /Márai Sándor emlékműsor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

2002. augusztus 3.

Ez év novemberének második napján lesz kereken száz esztendeje, hogy megszületett Illyés Gyula. Az "Illyés-centenárium irodalmunk, szellemi életünk folyamatos ünnepe. Különféle kirekesztő kánonok jelszavaitól hangos körülményeink közepette is elvárható lenne hát, hogy ezekben a hetekben-hónapokban sorra lássanak napvilágot az alkalomhoz illő, tisztelgő kiadványok; hogy színházainkban egymást kövessék a felújítások, az új Illyés-bemutatók - határokon innen és túl: Pozsonytól, Budapesttől, Kassától Újvidékig, Marosvásárhelyig, Sepsiszentgyörgyig." - írta Nagy Pál. Ezzel szemben nem sok jele van az Illyés Gyula és műve iránti figyelemnek. Ezért elismerésre méltó a Nap Kiadó Nem menekülhetsz című összeállítása, Domokos Mátyás válogatásában. Kortárs költők, elbeszélők, kritikusok, irodalomtörténészek vallomásai, levelek és Illyés-versek sorakoznak a kötetben. A Nem menekülhetsz, a Bartók, A reformáció genfi emlékműve előtt, a Nem volt elég, a Hazám, a Gyűrűk, az Egy mondat a zsarnokságról, az Árpád költőjéhez; a Puszták népe, a Petőfi, a Magyarok, a Hunok Párisban, a Fáklyaláng, a Különc, a Szellem és erőszak írójához - vagy őróla - olyan jeles elődök és utódok, kiváló pályatársak szólnak ezeken a lapokon, mint például Babits Mihály, Móricz Zsigmond, József Attila, Németh László, Radnóti Miklós, Veres Péter, Márai Sándor, Halász Gábor, Kovács Imre, Szabó Lőrinc, Féja Géza, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Czine Mihály, Szabó Magda, Domokos Mátyás, Csoóri Sándor, Sütő András, Kányádi Sándor, Nagy Gáspár, Görömbei András. Illyés Gyulát életében és halála után is egyaránt kerülgették fullánkos rágalmak. Az egyik leleplező az Élet és Irodalomban /2001. 1. sz./ támadta a költőt, újraközölte: Látó (Marosvásárhely), 2002. 4. sz. /Nagy Pál: "Egy magyarságrajongó európai". In memoriam Illyés Gyula. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2002. augusztus 28.

Életének 62. évében, aug. 26-án elhunyt Gion Nándor vajdasági magyar író. A vajdasági magyar prózaírás kiemelkedő alakja 1941-ben született a magyarlakta Szenttamáson. Tizennégy regénye közül a legsikeresebbek a szerbiai területen élő népek XX. századi sorsáról szólnak. Gion Nándor 1963 és 1983 között újságíróként, 1983-tól 1985-ig az Újvidéki Színház igazgatójaként dolgozott, 1985-től az Újvidéki Rádióban főszerkesztői posztot töltött be. 1979 és 1982 között a Vajdasági Magyar Íróegyesület elnöke volt. 1992-ben Magyarországra költözött. 1973-ban adta ki fontos művét, a Virágos katonát. Ezt később trilógiává bővítette, és Latroknak is játszott címmel 1999-ben jelentette meg Budapesten. Legrangosabb irodalmi kitüntetései között szerepel a jugoszláviai Híd-díj (1973), a József Attila-díj (1988), a Soros-életműdíj (1993) és a Márai Sándor-díj (1998). A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja kitüntetést 2000-ben vehette át, ugyanabban az évben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai közé választotta. /Elhunyt Gion Nándor vajdasági magyar író. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2002. október 21.

Gyergyószentmiklóson okt. 20-án, vasárnap emlékeztek a Kommunizmus Áldozatai-emlékmű előtt - a városi köztemetőben -az 1956-os forradalomra. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ), az RMDSZ-szervezet, a polgármesteri hivatal, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet helyezte el a megemlékezés virágait, majd dr. Garda Dezső képviselő, Pál Árpád polgármester, Rokaly József, a városi RMDSZ-elnöke, Salamon László, a VPFSZ titkára, végül Hajdó István főesperes-plébános felidézte a forradalmat. A meggyilkolt pesti srác, Mansfeld Péter arcképével felvonuló templomnyi nép ünnepi szentmise után tartotta a temetői megemlékezést, melyen az akkor meghurcolt Gálné Esztegár Ildikó - nyugalmazott tanárnő - Márai Sándor Halotti beszéd című versét mondta el. /Bajna György: 1956-os megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

2002. október 24.

Az RMDSZ kézdivásárhelyi választmányának szervezésében okt. 23-án a református temetőben az 1995-ben felállított kopjafánál a magyar forradalomra emlékeztek. Az ünnepséget Bokor Tibor RMDSZ-elnök nyitotta meg, majd egy diák Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalta el. Lőrincz Károly Vargyason élő volt 1956-os politikai fogoly, az '56-os Vitézi Lovagrend kitüntetettje, akit huszonkilenc éves korában huszonöt év kényszermunkára ítéltek, a magyar forradalom jelentőségét méltatta, a Szoboszlay-féle csoport kirakatperéről és annak áldozatairól is megemlékezve. /Kézdivásárhely. Harcolunk jogainkért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

2002. november 7.

A Magyar Kulturális Szervezetek Szövetsége 2000-ben jött létre Szatmárnémetiben. Tagjai a Kárpát-medence utódállamaiban, valamint Magyarországon - összesen nyolc országban tevékenykedő - reprezentatív magyar közművelődési szervezetek. A szövetség tagjai 2001-ben Szlovéniában, a Muravidéken, Lendván találkoztak, az idei találkozó színhelye a felvidéki Kassa volt. Beder Tibor, a Székelyföldi Magyarok Társaságának elnöke a kassai találkozón felajánlotta, hogy a következő találkozás színhelye Gyergyószárhegy legyen. A kulturális fórum résztvevői bekapcsolódtak a Kassán zajló Fábry-napok rendezvénysorozatába, felkeresték a Márai Sándor-emlékházat, illetve megjelentek a kassai Thália Stúdiószínház avatóünnepségén. Ez alkalommal találkozhattak a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesével, Csáky Pállal, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkárával, Szabó Vilmossal és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, Bálint-Pataki Józseffel. - A Hargita megyei önkormányzat szeretné elérni, hogy a világörökség részévé nyilvánítsák a szárhegyi kastélyt - mondta Beder Tibor. /Sarány István: Kárpát-medencei kulturális fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

2002. december 23.

Megjelent az Amerikai magyarok arcképcsarnoka /Médiamix Kiadó, Salgótarján/ c. könyv, amely másfélezer jelentős amerikai magyar személyiség életrajzát, pályafutását mutatja be képekkel gazdagon illusztrált formában. Szerepel a könyvben többek között Gábor Zsazsa, Andy Vajna, Soros György, Zwack Péter, Tom Lantos, George Pataki, Teller Ede, Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Márai Sándor, Pulitzer József, de azok sem maradtak ki a belőle, akik Magyarországon váltak híressé, de a történelem vihara a tengerentúlra sodorta őket, így például Karády Katalin, Szeleczky Zita, Bartók Béla, Claire Kenneth, Jászi Oszkár, Barankovics István, Pongrácz Gergely pályafutásával is megismerkedhetnek az olvasók. /Megjelent az Amerikai magyarok arcképcsarnoka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2003. január 23.

Jan. 22-én Görgey Gábor kulturális miniszter a magyar kultúra napja alkalmából Márai Sándor-díjakat és - első ízben - Csokonai Vitéz Mihályról elnevezett alkotói, illetve közösségi elismeréseket adott át az Iparművészeti Múzeumban. Márai Sándor-díjat kapott Bordás Győző újvidéki író, folyóirat-szerkesztő, kiadóvezető magas szintű prózájáért, szülőfalujáról írt trilógiájának első két kötetéért, Rakovszky Zsuzsa költő, műfordító és Szilágyi István Kolozsvárott élő Kossuth-díjas író, A kő hull apadó kútba és a Holló idő című regények szerzője. /Díjátadás a Magyar Kultúra Napján. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2003. április 1.

Márc. 31-én kezdődött a Pallas-hét Csíkszeredában. A Csíki Játékszínben felolvasások hangzottak el a Pallas Akadémia Kiadó tíz évnyi hozamából. Az évfordulót az olvasótáboruk szerint legnépesebb négy erdélyi szellemi központban ünneplik: Csíkszeredában, Gyergyóban, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen. A csíkszeredai megnyitón jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, valamint a kiadó igazgatója, Tőzsér József. A könyvtáros elmondta, hogy a legtöbben Wass Albert munkáit kölcsönzik, sokan keresik Márai Sándort is. /Barabás Blanka: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 1./

2004. január 23.

Január 22-én Kárpát-medence-szerte megemlékeztek a Himnusz születésnapjáról, a Magyar Kultúra Napjáról. Budapesten a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek elismerésével ünnepeltek. Marosvásárhelyen első alkalommal tartottak emlékezést a Kultúrpalotában. Az EMKE Maros megyei szervezete és a Tompa Miklós Társulat közös szervezésében Bánffy Miklós Szétszórtan című művéből hallottak részleteket a jelenlevők. Találkozóra hívta a képzőművészeket Nagyváradon a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A tárlaton 38 bihari és magyarországi művész munkái, festmények, akvarellek, grafikák, szobrok, fafaragványok voltak láthatók. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében a Szobrok szabadsága címmel ünnepi estet rendeztek, amelynek díszvendége Melocco Miklós magyarországi szobrászművész volt. Kolozsváron a Magyar Opera társulata Dehel Gábor rendezésében Erkel Ferenc István király című operáját adta elő. A két felvonás közti szünetben Laskay Adrienne A Kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve című kötetét mutatták be. Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szervezésében ünnepeltek, vetítették a Bánk bán című operafilmet. Székelyudvarhelyen a régió népzenei kincseit leltározó konferenciával ünnepeltek. Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást Moldvai, gyimesi csángó, mezőségi és kalotaszegi magyar népzenegyűjtés címmel. Haáz Sándor az irányításával kiadott Törpe-Daloskönyvek sorozatot mutatta be. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át a Márai Sándor-díjakat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjakat, a Bibliotéka emlékérmeket, A kultúra támogatója, valamint A kultúra pártfogója elismeréseket Budapesten. Márai Sándor-díjat kapott Monoszlóy Dezső Ausztriában élő író, hat évtizedes regényírói és költői munkásságáért. /Antal Erika, Botházi Mária, Farkas Réka, Pengő Zoltán, Zilahi Imre: Díjeső és művészeti estek a Magyar Kultúra Napján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2004. július 3.

A zágoni születésű Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház kezdeményezőjét Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.  Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint – a post mortem kitüntetettek közül – Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek kategóriában van a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum., a Duna Televízió.  A kortárs nevek közül Böjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina említhető.  Berszán Lajost előzően Márton Áron-díjjal is kitüntették.  Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943/ szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte. 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. A szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetű lemhényi Dani Gergely látta el. Dani Gergely a diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom áll. Berszán Lajos először a népi szokások felelevenítésére összpontosított. Elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermeksereget.     1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. A Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai 1992-ben elhatározták a Sziklára Épített Ház megvalósítását. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre. Kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták. A későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt.  Haranghy Sándor műépítész olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik. Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba. A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább. Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános és Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajózni= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2004. október 23.

Okt. 21-én a bukaresti Magyar Kulturális Intézet és a kolozsvári magyar főkonzulátus szervezésében került sor az 1956-os forradalom megünneplésére a Kolozsvári Magyar Operában. Az előadás előtt Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója köszönetét fejezte ki mindazoknak – köztük Kondor Katalinnak, a Magyar Rádió Rt. elnökének – akik lehetővé tették, hogy ezzel a hangversennyel adózzanak az 1956-os forradalom emlékének. A Himnusz eléneklése után Salat Lehel színművész elszavalta Márai Sándor: Mennyből az angyal című versét. Verdi Requiemjét a Magyar Rádió énekkara és a Kolozsvári Magyar Opera zenekara adta elő. /Hintós Diana: Méltóságteljes emlékezés az 1956-os magyarországi forradalomra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2004. október 27.

Okt. 23-a tiszteletére, nagyszabású emlékünnepséget szervezett a nagyenyedi EMKE a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Dávid Gyula tartott előadást. Dávid Gyula, aki maga is ült, éppen 7 évet, előadásában alapos történeti áttekintést adott az 1956-ot közvetlenül megelőző időszakról, amikor a Bolyai Egyetemet és később a Magyar Autonóm Tartományt megszüntették , az erdélyi magyarságot jogaiban korlátozzák. A perek és ítéletek a megfélemlítés részét képezték. Ennek az eredménye volt az a teljes bénaság, ami az erdélyi magyarságon sokáig eluralkodott. A megjelentek hangfelvételről élvezhették Illyés Gyula saját előadásában Egy mondat a zsarnokságról című költeményét, majd Bajusz Katalin óvónő előadta Márai Sándor Mennyből az angyal című versét. /Bakó Botond: Nagyenyed. "Három ember már egy szervezet volt".= Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2004. december 11.

Dec. 10-én a Korunk szerkesztőségében ismertették a Korunk decemberi, Posztkommunizmus, posztkolonializmus című számát, majd Sümegi György művészettörténész Kép–Szó–Képzőművészek 56-ról címmel idén Budapesten megjelent kötetét. Erdély aránytalanul jobban megsínylette a közös 56-ot, ennek is próbál tisztelegni a kötet. Míg Magyarországon 22 ezer, néhány hónapos börtöntől a halálbüntetésig terjedő bírósági döntés született 1956 után, Erdélyben az 5 ezret biztosan meghaladó, talán 6–7 ezer embert ítéltek el. Csapody Miklós képviselő, irodalomtörténész hangsúlyozta: a posztkommunizmus fogalma mentalitásbeli változást is jelent, nem csupán időhatárt. Az 56-tól ’89- ’90-ig terjedő sötét korszak "hagyományainak" köszönhetők a mostani állapotok, viszonyok. Végül a szerkesztőségben megnyílt Nagy Éva és Balogh Zoltán akvarelljeinek és grafikáinak tárlata. Nagy Éva életútja tragikus: a Nagyenyeden született, hazáját, otthonát a történelem sodrában háromszor is menekülve elhagyni kényszerülő képzőművész. A rendezvényen Dimény Áron színművész Márai Sándor: Mennyből az angyal című, az 1956-os forradalom egyik legszebb versét olvasta fel, majd a Pro Camera vonósnégyes színvonalas produkciója zárta a találkozót. /F. I.: Hármas rendezvény a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2004. december 14.

Huszonhárom közéleti személyiség, köztük a Magyar Koalíció Pártja városi szervezetének elnöke és alelnöke, valamint több Kassa környéki település MKP-s önkormányzati képviselői írták alá azt petíciót, amelyet Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének, az MSZP vezető személyiségének szántak. A Márai-szobor avatására érkezett politikust Kassán nyolcvan fős tömeg várta tiltakozó transzparensekkel.  A levél szerint az MSZP megtagadóan vélekedett a határon túli magyarokról, s választóit is erre a testvértagadó magatartásra ösztönözte a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás során.  “Mindezek tükrében érthetetlennek és sajnálatosnak érezzük, hogy megjelenik Márai Sándor szobránál, s beárnyékolja a felvidékiek és a kassaiak ünnepét” – olvasható a levélben. Szili Katalin azt próbálta bizonygatni, hogy nem tehet a történtekről, és ő személy szerint igennel szavazott a kettős állampolgársággal kapcsolatban.  Az incidens után felszólaló Csáky Pál miniszterelnök-helyettes nyugodt, Márai szelleméhez méltó viselkedésre kérte a résztvevőket, és kijelentette, hogy számára megtisztelő Szili Katalin mellett állni a szoboravatáson. A magyar parlament elnöke ugyanis szerinte azon kevesek egyike, akik megértették, hogy nem azért emelnek szobrokat jelentős felvidékieknek, mert el akarják hagyni hazájukat, hanem azért, mert továbbra is itt akarnak élni. /Megtiszteltetés? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

2005. január 24.

Művészeti elismeréseket és díjakat adományozott Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere a magyar kultúra napja alkalmából. A díjazottak között van Láng Zsolt író is. A marosvásárhelyi Látó című irodalmi folyóirat szerkesztőjének kiemelkedő prózaírói munkásságáért, történelmi trilógiájáért s legutóbbi két elbeszéléskötetéért Márai Sándor-díjat adományozott a tárcavezető. Ugyanebben az elismerésben részesült még Karátson Endre Párizsban élő író-irodalomtörténész, valamint Németh Gábor író-szerkesztő eddigi prózaírói tevékenységéért és a Zsidó vagy? című, 2004-ben a pozsonyi Kalligram Kiadónál megjelent regényéért. Az Édes Anyanyelvünk címmel meghirdetett pályázat ez évre szóló támogatásait is átadta a hétvégén Hiller István. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 2004 őszén öt kategóriában hirdette meg az Édes Anyanyelvünk pályázat második fordulóját. A díjazottak között 100 millió forintot osztottak szét. A Katona József produkciós pályázat keretében 21 hazai és határon túli színházban összesen 22 kortárs magyar színmű bemutatását támogatta a minisztérium. Visky András kolozsvári szerző két színház – a sepsiszentgyörgyi és a marosvásárhelyi társulat – pályázatán is nyert az Alkoholisták és A szökés című munkái bemutatására. Az 53,7 millió forintból három nagyszínpadi, 11 kamaraszínpadi, nyolc stúdiószínpadi bemutató, valamint 19 ősbemutató anyagi alapjaihoz járultak hozzá. /Márai Sándor-díj Láng Zsoltnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2005. február 17.

Megjelent a Márai-életműsorozat legújabb könyve Ajándék a végzettől /Helikon Kiadó, Budapest/ címmel. Alcíme: A Felvidék és Erdély visszacsatolása. Márai Sándor újságíróként először Felvidéket, majd Erdélyt járja be. A könyvet Szakály Sándor történész tanulmánya vezeti be, Székely Ádám válogatta és szerkesztette. A kötet anyaga már 1991-ben készen állt, akkor azonban ,,a szomszédos népek érzékenységére” való tekintettel elhalasztották megjelenését. /Bogdán László: Ajándék a végzettől.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

2005. március 25.

A szeptemberben 95. életévét töltő Faludy György írót üdvözölhette március 24-én Aradon a közönség a Jelen Házban. A találkozóra Böszörményi Zoltán házigazda, Márkus Barbarossa János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és Balázs Imre József irodalomtörténész mellett eljött Anavi Ádám temesvári költő is, akinek 96. születésnapját februárban ünnepelték. A közel egy évszázadot át- és megélt Faludy mind az öt kontinensen megfordult, találkozott Einsteinnel unokatestvére, Szilárd Leó Nobel-díjas fizikus révén, együtt sörözött Karinthy Frigyessel, barátja volt Kassák Lajosnak és Márai Sándornak, sőt Picassóval is megismerkedett. Faludy a recski kényszermunkatábor borzalmairól is beszélt. 1941-ben érkezett Amerikába, másodszorra 1989-ben tért haza. Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője ajándékkal lepte meg a költőt: a Korunkban 1930–40. között közölt Faludy-verseket és -fordításokat lefénymásolta és 64 oldalas kötet formájában átnyújtotta. /(nagyálmos): A Mester Aradon, először. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998