udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Márfi Gyula

2001. augusztus 18.

Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én Nagyváradon, dr. Márffy Gyula veszprémi érsek celebrálta a nagyváradi bazilika búcsúünnepén a szentmisét. A kórus ünnepi énekére vonultak be a főpapok, majd Tempfli József nagyváradi megyéspüspök köszöntötte a veszprémi érseket, /Nagyboldogasszony-napi búcsú a váradi bazilikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2007. május 7.

Márciusi Charta néven új civil értelmiségi mozgalom alapításáról döntött május 5-én Budapesten több mint száz közéleti személyiség. A mozgalom zászlóbontását Csoóri Sándor író kezdeményezte, akinek márciusban írt leveléhez számos író, művész, tanár, közgazdász, tudós, egyházi személyiség csatlakozott. – A cél, hogy valamit megteremtsünk, amit magyar szellemnek hívunk. Egy kis nemzet személyi igazolványa a kultúra, s míg korábban nem volt szégyellnivalónk, ha a magyar kultúráról beszéltünk, ma már nem mondhatjuk el ezt – nyilatkozta Csoóri Sándor az MTI-nek. Megjelent többek között Pozsgay Imre egyetemi tanár, Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Stumpf István politológus, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Lányi András filozófus, Sára Sándor filmrendező és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti katolikus érsek. – Azokra az ellentétekre, amelyekre mostanra jutott az ország, már nem lehet alapozni a demokráciát – hangsúlyozta Csoóri, aki elmondta: a „helyzetfelmérő tanácskozást” újabb követi, s akkor pontosabban meghatározzák, milyen formában működjenek. A magyar értelmiségnek címzett márciusi levelében Csoóri Sándor úgy fogalmazott: „a létrehozandó autonóm személyiségekből álló testületnek úgy kellene működnie, mint egy szellemi és morális felsőháznak, amelynek rangot az erkölcs, az értelem, a rokonszenv, a nemzeti érdek védelme ad”. A tervek között szerepel egy alapítvány létrehozása is. Csoóri Sándor hangsúlyozta azt a szándékukat, hogy ne keveredjenek a politikai táborokba. Ugyanakkor a márciusi levelében megfogalmazta azt is, hogy ma Magyarországon „a legnyilvánvalóbb igazság, hogy aki értelmiségi és nem vakítja el a félelem, önző érdek vagy téveszme, magában leszámol ezzel a kormánnyal”. Magával a szöveggel nem teljesen ért egyet, de fontosabbnak tartja, hogy a névsorban olyan emberek vannak, akik az ország érdekében valóban tenni akarnak – mondta Gazsó Ferenc szociológus, az MSZP társadalompolitikai tagozatának tiszteletbeli elnöke , aki szintén aláírta a levelet. Márfi Gyula veszprémi érsek a hazaszeretetet veszélyeztető tényezők között említette, hogy tavaly októberben a rendőrök számos embert megvertek, szerinte azért, mert nemzeti színű lobogó volt a kezükben. Az egyházi vezető a szószékről kérte: „azokkal szemben, akiket tavaly október 23-án ártatlanul bántalmaztak... szüntessék meg a legsötétebb időket idéző koncepciós eljárásokat, és sérelmeikért kapjanak elégtételt”. /Megalakult a Márciusi Charta. = Népszabadság, máj. 7./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998