udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Márk Endre

1999. március 16.

Új lap látott napvilágot, a 16 oldalas Szászrégen és Vidéke, első száma márc. 15-én jelent meg. A lapot az Impress Kiadó jelenteti meg, főszerkesztője Csernátoni József. Egy lelkes értelmiségi csoport állt össze, hogy megszülessen a lap. Márk Endre elnök a szászrégeni RMDSZ tevékenységét mutatta be, az 1848-as forradalom szászrégeni vonatkozásait pedig Bíró Donát tanár, aki eddig már több kötetet tett le az olvasók asztalára. /Szászrégen és Vidéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

1999. április 13.

Szászrégenben a harmincas években egyenlő arányban éltek magyarok, szászok és románok. A szászok közül az 1945 utáni megtorlások, majd a Ceausescu-rendszerben folytatott emberkereskedelem következtében alig maradt néhány. A magyarság viszont máig megőrizte egyharmados arányát. A negyvenezer lakosú kisvárosban tizennégyezren vallják magukat magyarnak. Fél évszázados szünet után márciusban újraindult - Szászrégen és Vidéke címen - a magyar folyóirat. A Csernátoni József által szerkesztett lapban Márk Endre, a helyi RMDSZ elnöke emlékeztetett: "céltudatosan történt a magyarság szellemi, erkölcsi és anyagi elsorvasztása..." Megállapította, hogy az RMDSZ életében hiányát érzik a fiatalságnak. - Szászrégenben élénk magyar közösségi élet folyik. Tavaly szobrot állítottak az 1956-os mártír Horváth László református lelkész emlékére. A szobor alkotója id. Jorga Ferenc helyi művész. Idén júl. 31-én tervezik a Petőfi-szobor /szintén id. Jorga Ferenc munkája/ avatását a katolikus templom cintermében. A nemrég szentté avatott Apor Vilmos mártír püspök szobrát /a marosvásárhelyi Hunyadi László alkotása/ a katolikus templom előtti téren szeretnék felállítani. - Szászrégen magyarsága az 1992-es helyhatósági választásokon hét, míg az 1996-oson hat RMDSZ-képviselőt juttatott be Szászrégen huszonegy tagú önkormányzati testületébe. Ez sem elégséges ahhoz, hogy a magyarság érdekeit szolgáló határozatokat megszavazzák. Nem sikerült elérni, hogy a köztereken állítsák fel a szobrokat. - Szászrégen Nagykőrössel alakított ki testvérvárosi kapcsolatot. A magyar közösség kulturális életét a Kemény János Művelődési Társaság fogja össze, élén Böjte Lídia magyar szakos tanárnővel. - Az idős görög katolikus egyházfő, Alexandru Todea bíboros is a városban él. Vele a római katolikusok testvéri szeretetben élnek együtt. /Szentgyörgyi László: Egy életképesnek tűnő magyar közösség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./

2001. július 17.

Felújított kultúrházat avattak a hétvégén a Ratosnya községhez tartozó Jódon. E szórványtelepülésen maroknyi magyar él. Az 1945-ben nekik épített kultúrotthont tették rendbe saját pénzalapokból. E munkálat része a polgármesteri hivatal azon szándékának, hogy felújítják a községben levő összes iskolát és kultúrotthont. Az ünnepségre eljöttek dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kerekes Károly képviselő, valamint Márk Endre, az RMDSZ régeni szervezetének elnöke és Iszlai Árpád, a régeni kórház igazgatója. Az épületet teljes egészében csak az ősszel fejezik be. /Vajda György: Kultúrotthon-avató Jódon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

2001. október 1.

Szept. 28.-án, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége- dr. Kelemen Atilla elnök és Brassai Zsombor ügyvezető elnök -, valamint Borbély László TKT elnök, Virág György megyei tanácselnök és Kerekes Károly parlamenti képviselő, Márk Endre szászrégeni kerületi elnök meghívására, a szászrégeni RMDSZ kerület bővített választmányi gyűlésén vett részt. A választmányi gyűlés meghívottai voltak Szászrégen vonzáskörébe tartozó községek RMDSZ elnökei és önkormányzati képviselői. Dr. Kelemen Atilla elnöki hangsúlyozta, hogy a kerületi elnök által felvetett jelenségre a megyei szervezet elnöksége fokozottan odafigyel a következőkben és a három év múlva sorra kerülő helyhatósági választások alkalmával a jelölési kritériumok között fontos szempont lesz az együttműködési készség minősítése. Borbély László a státustörvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy két lehetőséget lát: a román kormány szemet huny és hagyja az RMDSZ-t lebonyolítani az igazolványok kiállításához szükséges ajánlások ügykezelését, vagy ha tiltó rendelkezésekkel akadályozza a törvény alkalmazását Románia területén, akkor Magyarország területén bonyolítják majd le az igények regisztrációját is. Dr. Kelemen Atilla hozzátette, hogy véleménye szerint mind a román, mint a magyar kormány, előzetes egyeztetések hiányában olyan nyilatkozati-zsákutcába került, ahonnan már nehezen lehet visszafordulni. Virág György, megyei elnök, az önkormányzati törvény gyakorlati alkalmazását sürgette. Kerekes Károly képviselő hozzászólásában jelezte, hogy jövő év elejétől még nagyobb terhek nehezednek az önkormányzatokra, mivel még több állami költségvetésből finanszírozott intézményt kell a polgármesteri hivataloknak átvenniük saját költségvetésükbe. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 1. - 2048. sz./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998