udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Márki Sándor

1999. július 6.

Nyolcadik alkalommal ítélte oda a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Arad Megyei Szervezete a Márki Sándor-díjat olyan pedagógusoknak, akik a magyar nyelvű oktatásban fejtik ki tevékenységüket, és munkájukkal az átlagosnál többel és jobban hozzájárulnak gyermekeink, vagy az egész közösség felkészítéséhez. Ebben az esztendőben 7 aktív pedagógusnak ítélték oda az aradi történészről elnevezett díjat és 8 nyugdíjas tanító kapja meg a Márki Sándor életmű emléklapot. /Odaítélték az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

2000. március 25.

Népes szerzői gárda elkészítette Arad város monográfiáját, Nicolae Edroiu akadémikus írt hozzá előszót. Úgy tűnik, mintha legalább húsz éve írták volna egyik-másik fejezetét, továbbá hivatkoztak Lakatos Ottóra és Márki Sándorra olyan kérdésekben, amikről ők egy szót sem írtak. Az aradi magyar színház 131 éves történetében a magyar előadások mellett valóban tartottak román előadásokat is, de nem többségében és nem 1945 előtt. A könyvben a magyar színház történetének egy és egynegyed oldalt szenteltek. Arad magyar nyelvű irodalmi élete hét sornál többet is érdemelhetett volna, hiszen csupán Ficzay Dénes készülő disszertációja 200 oldalon tárgyalta volna, ha megjelenik. A Kölcsey Egyesület sem fért be a különböző művelődési csoportosulások lajstromába. A monográfiából nem derül ki, hogy minek köszönhető a nagykönyvtár, a régészeti és ásványtani gyűjtemény, a képtár, és az ereklyemúzeum. Haladás viszont, hogy magyar szerzők is részt vettek elkészítésében, az is haladás, hogy valamivel többet lehet megtudni az etnikumokról, mint Ceausescu idején. /Pávai Gyula: Beszélgessünk. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2000. április 4.

Aradon a Kölcsey Egyesület ülésén a népesedés kérdése volt napirenden. Ujj János tanár Arad megyei demográfiai helyzetét elemezte a honfoglalástól napjainkig. A honfoglalás idején 200-400 ezer ember jött a Kárpát-medencébe, a mostani Arad megye területén Márki Sándor szerint 40 ezer ember élt. A XV. századi helységnevek elemzése mutatta, hogy a megyében 276 magyar nevű település létezett, a tatárjárásig a magyar nyelvű lakosság volt többségben, ez után viszont változott a helyzet. Ekkor kezdődött el a betelepítés a hegyek felől, amit nemzetünk kihevert: az Anjou-kor és Luxemburgi Zsigmond gazdasági fellendülést hozott, 200 év alatt egymillióról négymillióra duzzadt a lakosság száma. A török idő eleinte szaporulatot mutatott, néhány év alatt azonban a törököknek adózó magyar családok eltűntek, helyüket szerbek vették át. A 15 éves háború szétzúzta Erdélyt, de Bethlen Gábor és a Rákócziak újra felvirágoztatták. A török birodalom bukását megelőző időszak újabb pusztulást hozott. 1699-ben Arad megye lakossága nem érte el a tízezret, ezért szerbeket telepítettek be. A XVIII. század végén megtörtént a "magyar csoda": újra többségivé vált a nép. A múlt század közepe táján már a románok voltak többségben. Jelenleg Arad megyében 60 ezer főre tehető a magyar lakosság száma. A legutóbbi felmérhetetlen veszteséget a 1989 utáni tömeges kivándorlás okozta. /(Németh): A demográfiai helyzet Arad megyében. Lassan, de biztosan fogyunk. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2000. április 28.

Nagyenyeden, a Bethlen Könyvtárban megnyílt az államalapításunk ezeréves múltját felidéző munkák kiállítása. Az első tárlóban, a honfoglalás ezeréves emlékére a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Pauler Gyula és Szilágyi Sándor szerkesztésében a Magyar honfoglalás kútfői c. munka látható, szomszédságában Hóman Bálint: Magyar történet (őstörténet - törzsszervezet - keresztény királyság) c. munkája, továbbá a Katolikus Magyarság c. munka, mely a magyarok megtérésének és a magyar királyság megalapításának kilencszázados évfordulója alkalmából látott napvilágot, a III. Béla magyar király emlékezetének szánt tekintélyes munka, melyet Forszter Gyula szerkesztett s adott ki Budapesten 1900-ban. S ugyanott a Frölich Róbert, Kuzsinszky Bálint, Nagy Géza és Marczali Henrik által írt Magyarország a királyság megalakulásáig c. munka. A következő tárlóban Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján kiadott háromkötetes Emlékkönyv van, továbbá a dr. Márki Sándor által szerkesztett Mátyás Király Emlékkönyv, mely királyunk kolozsvári szobrának leleplezése alkalmából látott napvilágot, Benedek Elek A Magyar nép múltja és jelene /Budapest, 1898/. Az 1848-49-es forradalmat az 1868-ban kiadott Honvédalbum idézi. Az aradi vértanúk emlékszobrának leleplezési ünnepségéről készült eredeti, kétoldalas fénykép a Vasárnapi Újság 1890. október 19-i számából került közszemlére. Látható A magyar viseletek története c. munka Nagy Géza kísérőszövegével, Heltai Gáspár Magyar krónikája, Árva Bethlen Kata eredeti önéletírása, Székely István 1559-es krónikája, mellette Magyar- és Erdélyország 1791-es históriája. Ott vannak a tárlókban a legújabb történelmi munkák is, melyek a Széchényi Könyvtár jóvoltából gazdagítják a nagyenyedi Bethlen Könyvtár állományát. Néhány név és cím sokatmondó, például Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói, Csorba Csaba: Árpád örökében; "Árpád jöve magyar néppel, Magyar Zoltán: Szent István a magyar kultúrtörténetben, Esztergályos Jenő: A magyarok bejövetele, Závodszky Géza: Hazáért és szabadságért, Magyar mondák, László Gyula: A honfoglaló magyarok. /Millenniumi kiállítás a könyvtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2000. május 31.

Aradon minden évben június 30-án összeül a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megyei vezetősége és odaítéli a Márki Sándor-díjakat. Június 30-án lesz 75 éve, hogy elhunyt a történész, pedagógus, egyetemi tanár Márki Sándor /1853-1925/. Márki Sándor Arad művelődési életének egyik legaktívabb személyisége, az Orczy-Vásárhelyi könyvtár őre volt, 1881-ben alapító tagja az aradi Kölcsey Egyesületnek. Évekig volt Kolozsvárott egyetemi tanár. Alapvetően fontos munkája a kétkötetes Arad vármegye története. Jelen pillanatig az aradi román vagy magyar történészek két legteljesebb forrásmunkája a Márki-könyv, illetve Lakatos Ottó minorita atya háromkötetes Arad monográfiája. - Dr. Kovách Géza munkáját /Márki Sándor aradi évei/ szeretné az EMKE Arad megyei szervezete június végéig kiadni, ez lesz az 5. EMKE-füzet. /Matekovits Mihály: Készülőben az 5. EMKE-füzet. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2000. július 11.

Aradon idén is kiosztották a Márki Sándor érdemoklevelet és a velejáró jelképes értékű pénzjutalmat. Az eseményre ezúttal jubileumi év keretében került sor, hiszen éppen 75 éve hunyt el a kiváló pedagógustörténész, akinek aradi éveiről dr. Kovách Géza történész könyve már a nyomdában van. A nyolc díjazott szakmai és közéleti tevékenységéről kollégáik mondtak laudációt. A ünnepelteket Tokay György képviselő és Túsz Ferenc alprefektus is köszöntötte. /Nyolc pedagógus kapott Márki Sándor-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2002. június 25.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének elnöksége tizedik alkalommal ítélte oda a megye magyar oktatásában tevékenykedő és kiemelkedő eredményeket elérő pedagógusoknak a Márki Sándor-díjat, és hatodik alkalommal nyugdíjas pedagógusoknak a Márki Sándor-életműdíjat. Az elsőt hét, az utóbbit négy pedagógus kapja az idei díjkiosztó ünnepségen. A díjak ünnepélyes átadására június 28-án lesz. /Matekovits Mihály: Odaítélték az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

2002. augusztus 29.

Egy időre befejeződtek az ásatások a szépfalui archeológiai tábor területén. A munkálatokat tavaly azzal hagyta abba az aradi és kolozsvári régészekből álló kutatócsoport, hogy bebizonyosodott: nem Glogovácon volt a bizerei apátság, mint ahogy jó száz évvel ezelőtt Márki Sándor állította, hanem itt, Szépfalu határában, a helybeliek által török kút néven ismert területen. A török kút szinte teljes épségében a felszínre került. Aug. 26-án dr. Adrian Rusu (Kolozsvári Történelmi és Régészeti Intézet) és más régészekből, valamint történelem szakos egyetemi hallgatókból álló munkacsoport ismertette a befejeződött feltárási munka eredményeit. A bizerei apátságról - mint királyi kolostorról - a dokumentumok először 1183-ban tesznek említést. A település a 16. században a török invázió és a vallási reformok miatt elnéptelenedett. Az apátsági templom falai is a felszínre kerültek. Két templom romjaira bukkantak. Az első feltehetően a 11. század végén, a 12. elején épülhetett, és a felszínre hozott épületelemek alapján mozaik padozattal, fehér márványoszlopokkal, sárga és vörös csempedíszítéssel rendelkezett. Az 1150 után helyreállított második templom dekorációja már szerényebb volt. Az oltárhoz tartozó egyetlen tárgyi emlék se került felszínre. Az idei feltárás eredménye az apátság melletti, világi rendeltetésű épület. Az idei ásatások során azonosították az apátsági temetőt is, melynek minden csontváza felnőtt férfiről vall. Teljes feltárásról a hiányos anyagi források miatt jelenleg aligha lehet szó. A templomnak mindössze 15 százalékát, a temetőnek egy nyolcadát ásták ki. A szakemberek bemutatták a nagyon gazdag leleteket: oszlopfejek, portáltöredékek, kerámia és vörös márvány padozatdarabkák. /Puskel Péter: A bizerei apátság és a török kút. Szenzációs régészeti leletek a szépfalui ásatáson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

2003. november 28.

Nov. 29-én jeleni meg a Nyugati Jelen irodalmi melléklete, a most 12 oldalas Irodalmi Jelen.Többek között: Reviczky Gyula és Márki Sándor levélváltása; Bágyoni Szabó István: Betűvetők az idő forgatagában; Útkeresés az erdélyi magyar könyvkiadásban; Karácsonyi Zsolt írása Kertész Imre új regényéről. /Holnap Irodalmi Jelen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2004. november 1.

Okt. 30-án a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Arad megyei elnöksége átadta a Márki Sándor-díjat és Márki Sándor-életműdíjat, ez utóbbit nyugdíjas pedagógusoknak. Post mortem Márki Sándor-díjat kapott Hévizi Otília 2003-ban elhunyt simonyifalvi magyar nyelv- és irodalomtanár. A díjazottak emlékoklevelet, egy szerény összeget tartalmazó borítékot és egy szál piros szegfűt kaptak. /Kiss Károly: Átadták a Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

2004. november 15.

Nov. 13-án Aradon 11 középiskolásokból álló csapat gyűlt össze, hogy a Márki Sándor történészről elnevezett és az Alma Mater Alapítvány által rendezett hagyományőrző versenyen összemérje tudását. Az első díjat a Csiky Gergely Iskolacsoport diákjai nyerték el. Második helyezést kaptak az ágyai iskolások. /(nagyálmos): A verseny lényege: együtt lenni, egymástól tanulni. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

2006. szeptember 23.

Az Aradi Alma Mater Alapítvány által 2004-ben beindított Márki Sándor hagyományőrző verseny témája idén: 1848/49 Aradon, s ennek szellemében hangzottak el előadások neves magyarországi előadók részvételével. Szeptember 22-én Aradon a verseny idei főszervezője, dr. Zakar Péter történész (Szegedi Tudományegyetem) tartott előadást. Javasolta, hogy az elhangzó előadásokat ne csak szűk körben – versenyzői és felkészítő történelemtanári részvétellel – hallgathassák meg, hanem azon ott lehessenek minél többen, akiket a téma érdekel. /(Kiss): Arad és 1848/49. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2007. január 11.

Dr. Pálfi Sándor, az Aradi Alma Mater Alapítvány elnöke az elmúlt évben az Arad megyei magyar nyelvű oktatás támogatása terén végzett munkájukat összegezte. Az előző évekhez hasonlóan tavaly is folyamatosan támogatták a Csiky Gergely Iskolacsoportban folyó anyanyelvű oktatást, az ott zajló rendezvényeket, a bentlakási nevelőmunkát. Megszervezték a VII. és VIII. osztályos diákoknak a Márki Sándor-versenyt; tevékenyen részt vettek a III. és IV. osztályosok Kis nyelvész és Kis matematikus versenyében. Tevékenységünket kiterjesztették a szórványoktatás támogatására is. Lelkes oktatók közreműködésével Lippán, Dezsőházán, Németszentpéteren is sikerült fakultatív magyar nyelvű oktatást beindítaniuk. Olyan helyeken, ahol a tanulók kis létszáma miatt a helybeli oktatási intézményben hivatalosan nem lett volna lehetséges. Támogatták továbbá a Sofronyán, Simándon zajló hivatalos fakultatív oktatás utazási költségeit. Az Aradi Alma Mater Alapítványt támogatja a Kölni és a Budapesti Alma Mater. A Wieser Alapot dr. Wieser Györgyi irányítja és pénzeli. Az Alap jelentősen hozzájárult az évente sorra kerülő Wieser Tibor Atlétikai Verseny, valamint a Márki Sándor-verseny költségeihez. Hathatós támogatást kapnak még a Communitas Alapítványtól, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól. A havonta megjelenő Szövétnek kulturális szemle kiadási költségeit a Wieser Alap és a Kölni Alma Mater fedezi. Az Aradi Alma Mater Alapítvány tavaly kiadta Réhon Józsefnek Fábián Györgyről szóló megemlékező kötetét. /Balta János: Tovább bővíteni a kört. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

2008. szeptember 17.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ Arad Megyei Operatív Elnöksége odaítélte a 2008-as Márki Sándor-díjakat és -életműdíjakat, az elmúlt években a magyar oktatásban kiemelkedő tevékenységet végző pedagógusoknak, illetve a nyugalmazott pályatársaknak. /Matekovits Mihály, az RMPSZ Arad megyei elnöke: Odaítélték az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./

2008. október 4.

Az Aradi Magyar Napok keretében tartották meg az idei Márki Sándor-díjkiosztó ünnepséget október 2-án. A kitüntetéssel a kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok munkásságát ismerik el, egyúttal emléket állítanak annak a jeles történésznek, aki Arad vármegye és Arad történetét oly kiválóan megírta, Márki Sándornak (1853–1925) – mondta Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének elnöke, a minisztérium nemzetiségi oktatásért felelős vezérigazgatója. /Pataky Lehel Zsolt: Átadták az idei Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

2009. április 25.

A budapesti székhelyű Aradi Alma Mater Alapítvány ebben a tanévben is meghirdette a Kárpát-medencei Márki Sándor Történeti és Hagyományőrző Versenyt. Erre iskolánként egy-egy négyfős, hetedikes-nyolcadikos diákokból álló csapat jelentkezését várták. Az első szakaszt március 28-án és 29-én tartották meg: ez volt a felkészítő, és egyben egy kirándulás Vajdahunyadra, Marosillyére. A második szakaszt április 25-26-án tartják Aradon. A Márki Sándor hagyományőrző versenyt harmadszor rendezik meg, az elsőnek, 2004-ben a kiegyezés utáni kor, a másodiknak 1848 volt a témája. /Pataky Lehel Zsolt: 3. Márki Sándor hagyományőrző verseny. Két napig Aradon a Kárpát-medence központja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998