udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Márkos Ervin

1993. április 15.

Több mint négy évtizedes hallgatás után felcsendült a magyar szó Fogarasban. A nemrég megalakult Babits Mihály Színjátszó Kör - Márkos Ervin református lelkész fáradhatatlan munkájának köszönhetően - bemutatta Tamási Áron Énekes madár című darabját. /Új színjátszó kör. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

1996. október 17.

Okt. 6-án a fogarasi magyar közösség az aradi vértanúkra emlékezett. Az emlékezetes estet - az utóbbi évek minden helyi kulturális eseményéhez hasonlóan - Márkos Ervin unitárius lelkész, a Babits Mihály Közművelődési Egyesület szervezte. Ez a tizedik ünnepségük, amelyet a millecentenárium jegyében rendeztek, mondta. Ezek között volt A magyar dal ezer éve című műsor, melyet Faragó Laura budapesti művésznő adott elő máj. 20-án. Babits Mihály emléktáblát jún. 30-án helyezték el a költő egyik fogarasi szálláshelyén. Ugyanekkor fellépett a Babits Mihály Színjátszó Kör. Aug. 18-án tartották meg a millecentenáriumi ünnepséget. Egyesületüket senki sem támogatja, mindent saját zsebéből fizetett Márkos Ervin lelkész. /B. Tomos Hajnal: Fogarasi visszapillantó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ Babits Mihály 1908-tól 1911-ig tanított Fogarason.

1999. szeptember 18.

Fogaras és Nagyszeben társegyházközségek a Háromszék-felsőfehéri unitárius egyházkörhöz tartoznak, munkájuk az ottani szórványmagyarság életében létmentő. Fogarason az egyházközségben a hívek között fiatalok is vannak, legnagyobb gondjuk mégis az, hogy fogynak. "Hat esztendeje nem kereszteltünk ebben a templomban"- mondta Márkos Ervin lelkész, aki Babits hét esztendőre terjedő, ún. "fogarasi éveinek" ismerője és kutatója. Fogarason a helybeli római katolikus egyház kántora, az ozsdolai származású Palkó Sándor végzi el ingyenesen az énekvezéri teendőket; szórványban nincsenek felekezeti ellentétek. Nagyszebenben az unitáriusok a reformátusok templomában tartják az istentiszteleteket minden második héten. Márkos Ervin fogarasi lelkész civilben Concordia-díjas színirendező, Háromszék több városába is meghívták, hogy bemutassa Erdély bé vagyon kerítve című egyéni előadóestjét. /Élő egyház a szórványban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

1999. december 10.

Fórika János plébános kezdeményezésére nov. 21-én megtartották Fogarason az első helyi szavalóversenyt. Jelen voltak a magyar történelmi egyházak képviselői is. A Márkos Ervin unitárius lelkész által vezetett zsűrinek nem volt könnyű dolga. Nov. 25-én Árva Bethlen Katára emlékeztek Fogarason, a műemlék templomban, igét hirdetett Farkas Gábor tiszteletes. /Szabó Gábor: És mégis mozog... = Brassói Lapok (Brassó), dec. 10./

2002. január 28.

Jan. 25-én hivatalos bejegyzésének tizedik évét ünnepelte a Brassóban tevékenykedő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, a Reménység Háza református központban. Az Egyesületet 1991. jún. 21-én és 1992 januárjában jegyeztették be a törvényszéken. A születésnap megünneplése alkalmával került sor a Brassó megyei civil szervezetek találkozójára is, melynek rangos vendégei voltak: dr. Kötő József, az EMKE elnöke, Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke és Szép Gyula, a RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Szó esett arról, hogy Brassó magyarságának a rendszerváltás utáni 12. évében sincs még Magyar Háza, színháza, sem pedig próbaterme ahol a színjátszó-csoportok, táncegyüttesek, énekkarok próbálhatnának. /10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Kötő József kiemelte, hogy az önszerveződés egyik legégetőbb problémája polgári egyesületek önfeltartásának gondja. Követendő példaként említette a Heltai Gáspár Alapítványt, melynek elnöke Pillich László a későbbiekben részletezte, hogyan is sikerült felépíteni a Heltai Alapítványt, mely egy kétszobás bérelt lakásban kezdte tevékenységét, de ma már több, mint 20 alkalmazottja van, s havi körülbelül kilencvenmilliós költségre teremti elő a szükséges pénzt. Az esten Hochbauer Gyula tanár bemutatta a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaságot és tájékoztatta a nagyszámú közönséget arról, hogy február 2-án kezdődik Zajzonban a társaság által szervezett Zajzoni Rab István Év hivatalos megnyitása. A fogarasi Babits Mihály Kulturális Egylet vezetője, Márkos Ervin tiszteletes beszámolt arról, hogy színjátszó csoportjuk 21 szórványmagyar helységbe vitte el rendszeresen a magyar kultúrát. 1993-ban sikerült Babits Mihálynak emléktáblát állítaniuk. Márkos Ervin hozzátette: "Mindez azért működött, mert az én lakásom, telefonom és szívem-lelkem fenntartotta. Jelen pillanatban az Egylet létezik még papíron, a tevékenységet, egyedül, egymagamban folytatom, sajnos társaim kihulltak mellőlem, a színjátszó társulatot eltemettem, maholnap az iskolát temetjük el. Megemlíteném, hogy a magyar iskola eltemetésében a megyei magyar tanfelügyelőség is óriási szerepet vállalt, mert nem próbáltunk összefogni RMDSZ, egyház és tanfelügyelőség, annak érdekében, hogy a fogarasi iskola ne jusson ilyen szomorú helyzetbe." Márkos hiányolta, hogy a Brassói Lapok nagyon keveset foglalkozik a fogarasi művelődéssel, kulturális élettel. Reiff István, a már több, mint ötven éves Búzavirág néptánc együttes vezetője hangsúlyozta: iszonyúan áldozatos és nehéz megmaradni a szórványban, Brassóban, Fogarason, Medgyesen. A Brassói Magyar Dalárda felemelő történelmét és jelenlegi fényesnek nem mondható helyzetét Sebestyén Sándor ecsetelte. Fülöp Károly tanfelügyelő a Pro Zsombor Egyesület munkásságát vázolta kiemelve, a zsombori közösség életképességét. /Tóásó Áron Zoltán: 10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2002. március 17.

Fogaras magyarsága márc. 15-ét az ódon kálvinista templomban ünnepelte. Márkos Ervin unitárius lelkész és Kisgyörgy Zoltán mondott beszédet. A kőhalmi ökumenikus énekkarral egyesült fogarasi katolikus énekkar Liszt-, Verdi-, Bárdos-műveket mutatott be. A helybeli református dalárda Kossuth-nótákkal kedveskedett. /(Kgy. Z.): Március 15-én Háromszék a szórványban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2002. november 2.

Márkos Ervin unitárius lelkész lassan tíz éve Fogarason hordozza keresztjét. - Eltemetem ezt a várost - mondja a pöttömnyi unitárius templomban. Lassan vége mindennek, vége még a magyar nyomoknak is Fogarasban. Még eljönnek húszan az istentiszteletre, még köszöngetnek magyarul egymásnak az öregek, még van egy-két utolsó kifutó magyar osztály, aztán három év múlva elsötétül minden. Első osztály már nincs. Márkos Ervin az újságírónak megmutatta egykori színjátszó társulatának kellékeit. Akkor még magyar élet volt Fogarason, akkor még bíztak, talán éppen Márkos Ervin színjátszóköre lesz az, amely megállítja az elmúlást. Fogarason van az az iskola, ahol Babits Mihály tanított, odébb az egykori fogarasi képviselő, Mikszáth Kálmán nyomai. Hol van már a magyar Fogaras? Báthory Boldizsár, Tomori Pál? /Szabó Csaba: Fogaras temetése Márkos Ervin és az Istenküldte kecske. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2002. december 24.

Pákéban dec. 22-én a református gyülekezet, a faluközösség és a faluból elszármazottak felidézték a százesztendős kolozsvári Mátyás-szobor talapzata tervezőjének emlékét. Pákéi Pakey Lajos építész életét és munkásságát Kisgyörgy Zoltán ismertette. Jelen volt Márkos Ervin, a Pakey tervezte fogarasi unitárius templom szórványlelkésze. Pákéban leleplezték a templom belső falán elhelyezett Pakey-emléktáblát, melyen a Pakey-portré Péter Alpár sepsiszentgyörgyi fiatal képzőművész munkája. Az emléktábla szövege a következő: "A faluból származó / Pákéi Pakey Lajos / 1853-1921 / műépítész emlékére. / A kolozsvári Mátyás-szobor / centenáriumának alkalmából / (1902-2002)". /(Kisgyörgy): A tűz szüntelen égve maradjon... Pákéi Pakey Lajosra emlékeztek Pákéban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

2005. június 6.

Nagyenyeden, Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Szórványtengelyek 3. közösségi, önismeret-fejlesztő rendezvényét, melynek lényege az ismerkedés, kapcsolatteremtés volt. Megjelent Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a kolozsvári Tv szerkesztője és Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök, a Szórványtengely életre keltője. A rendezvényen Brassó, Kovászna, Szeben, Fehér, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy megyei szórvány települések küldöttei vettek részt. Az estet a Kónya Tibor iskolalelkész által felkészített népi tánccsoport magyarlapádi, kalotaszegi és széki táncokkal nyitotta meg, majd Szőcs Ildikó igazgató köszöntőjében érintette Trianon kérdését. Dvorácsek Ágoston tartott előadást az elfelejtett kutatóról, Fenichel Sámuelről, Murádin László kolozsvári nyelvész és Hochbauer Gyula hétfalusi nyelvtörténész a József Attilát “eltanácsoló” professzorról, Horger Antalról beszélt, aki elsőként írta le a magyar nyelvjárásokat és területeket, a magyar igeragozás történetét, etimológiai, fonetikai könyveket jelentetett meg. Magdó János orvos, hétfalusi csángó helytörténész a méltatlanul elfelejtett Zajzoni Rab István költőről, kutatóról beszélt. Fehér megyét Lőrincz Konrád református lelkipásztor, Nagyszebent Szombatfalvi Török Réka mutatta be. A rendezvény Keresztes Enikő “Úgy szeress, mintha jó volna” című József Attila-estjével záródott (rendező: Márkos Ervin, Fogaras). A rendezvény keretében megnyílt Borsos Sz. Éva “Zsejki hangulatok” című tárlata. /T. A.: A szórvány azé, aki nem mond le róla. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./ A résztvevők száma találkozóról találkozóra gyarapodik. 2004 májusában az első szórványtalálkozóra három megyéből, 2005 januárjában már öt, a hétvégén Nagyenyedre hét megyéből jöttek el érdekeltek és érdeklődők. A magyar identitás szórványban is lehetséges megőrzését példázta a Bethlen Gábor Kollégium néhány hónapja megalakult tánccsoportja. Szőcs Ildikó igazgatónő jelezte, 700 diák és 60 oktató dolgozik az iskolában. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója leszögezte, hogy „felmentő seregek márpedig nincsenek, nekünk kell összefognunk, magunknak kell cselekednünk”. „Ma már nemcsak lelkész vagyok, hanem mezőgazdász, óvó bácsi, sőt asztalos is” – mutatkozott be a szórványban dolgozók feladatkörének sokoldalúságára utalva Szabó Csongor kérői református lelkész a szórványtalálkozón. Elmondta, hogy a szórványélet a lelki gondozás mellett hatványozottan megkövetel másfajta cselekvést is. 1996–97-ben barátaik segítségével gyülekezeti otthont építettek. Öt éve a dési egyházmegyéből 40–50 fiatalt sikerült toborozni a nyári ifjúsági találkozóra, mostanra már 400–500 ifjú sereglik össze. Négy éve kis asztalosműhelyt létesítettek, amelyben ma már 14 alkalmazott dolgozik, és amelynek a termékeit immáron határon túli kiállításokon is díjazzák. Óradnán örömmel nyugtázták, hogy Gyergyóditróban 5 óradnai lány ballag, akik anyanyelvű iskola hiányában néhány éve még alig beszéltek magyarul, most meg magyarul érettségiznek. Lőrincz Konrád Artúr felenyedi református lelkész szerint a megmaradás alapja a szociális, a kulturális, a gazdasági tevékenység, ezeket segíthetik mind a bel-, mind a külföldi testvérkapcsolatok. Kerekes Edit zilahi RMDSZ-elnök és Rozs Rita Éva tanár elmondták, dacára annak, hogy Szilágyságban jelentős a magyarság száma, a megyei tanfelügyelőségen egyetlenegy, félnormás magyar állás van. /Benkő Levente: Nem várják a nem létező felmentő sereget. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998