udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 465 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-465
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Márton Árpád

1990. május 23.

Kovászna megyében nyilvánosságra hozták a megye választási végeredményét. Szenátorjelöltekre leadott szavazatok, a pártok sorrendje. RMDSZ /76,67 %/, Nemzeti Megmentési Front /17,52%/, Casuneanu Vlad /független jelölt/ 1,72 %, Nemzeti Liberális Párt /1,66 %/, 1% alatt: Romániai Demokrata Agrárpárt, Romániai Ökológiai Mozgalom, Román Szocialista Demokrata Párt, Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt. - Kovászna megyében megválasztott szenátorok: Király Károly és Kozsokár Gábor. Képviselőjelöltekre leadott szavazatok, a pártok sorrendje. RMDSZ /77,10 %/, Nemzeti Megmentési Front /16,63 %/, a többi 2 % alatt. Kovászna megyében megválasztott képviselők: Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos. /Az RMDSZ meggyőző sikere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. június 14.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Márton Árpád /sz. Magyarlápos, 1955. márc. 25./ képviselő Sepsiszentgyörgyön színész. Szükség van decentralizálásra, új tanügyi törvényre, agrárreformra, a vétójog alkotmányos biztosítására a kisebbség számára minden rá vonatkozó létfontosságú kérdésben. Hangsúlyozta: Csak az a lesz a miénk, amit magunknak kiharcolunk. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1993. február 10.

Szabófalva moldvai csángó faluból kért védelmet, segítséget Perka Mihály /Perca Mihai/ tanár. Szabófalván magyar szakkört akart létrehozni a tanulók egy csoportja, hogy anyanyelvüket tanulhassák. A megyei tanfelügyelőség képviselői a Securitate stílusában a gyermekeket egyenként hallgatták ki. A szülőket behívták az iskolába azzal, hogy olyan alkotmányellenes dolgokban vesznek részt, amely szerencsétlenséget hoz rájuk, az iskolára és az egész falura. Perka Mihály románul írt levelét közreadta Márton Árpád RMDSZ-képviselő. /Szabófalván a magyar nyelvkör alkotményellenes. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 10-23./

1993. március 27.

Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./

1993. június 24.

A tévé kettes csatornáján a Jöjjön velünk című adásban a nemzetiségi kérdés, pontosabban a magyar kérdés került terítékre. A kerekasztal-beszélgetésben Iona Coja, a Vatra Romaneasca képviselője feltette a kérdést, hogy 1905-ben vagy 1910-ben hány román képviselője volt a magyar parlamentnek? Ileana Vulpescu, a Romania Mare munkatársa azonnal válaszolt, egy sem. Egyedül Corneliu Coposu, a Parasztpát vezetője szólt közbe, hogy a románok akkor a passzivitás taktikáját, a parlament bojkottját választották. A tévévitán jelen volt magyar szenátorok /Frunda György, Magyari Lajos/ és képviselők /Tokay György, Márton Árpád, Borbély László/ nem szólaltak meg, nem mondták el, mi is történt a múltban. Németh Csaba cikkében részletesen emlékeztetet, hogyan is történt a század elején. Az 1905-ös választáson a Román Nemzeti Párt 8, az 1906-os választáson már 15 képviselője jutott be a magyar parlamentbe. /Németh Csaba: Kiegészítés egy tévévitához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1993. augusztus 21.

Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ tagszervezeteinek elnökei /a Partium Platform egymást váltó vezetői/ azt kéri az RMDSZ tagszervezetektől, hogy a következő SZKT-ülésig tartózkodjanak a Neptunon történt találkozóval kapcsolatos nyilatkozatoktól. Szükségesnek tartják az ügy objektív ismertetését, az SZKT-tagok által zárt ülésen való megvizsgálását. /Dr. Márton Árpád, Muzsnay Árpád, Kozma Sándor, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ elnökei: Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

1994. március 12.

Háromszék falvaiban nemigen alakultak meg az RMDSZ bizottságai, különösen a kulturális, közigazgatási és gazdasági szakbizottság lenne fontos. Nagy gond, hogy az emberek nem jelzik, mi a helyzet a kétnyelvű feliratokkal. Az emberek kiábrándultak, visszahúzódnak, sorolta a problémákat Márton Árpád Háromszék RMDSZ-képviselője. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 11./

1994. március 15.

Sepsiszentgyörgyön hatalmas tömeg hallgatta Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Fábián Ernő tanulmányíró, Magyari Lajos költő, RMDSZ-szenátor beszédét. Movila Maria a Polgári Szövetség nevében kifejtette, hogy márc. 15-e nemcsak a magyarok, hanem minden szabadságszerető ember ünnepe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1994. május 9.

Kovászna megye prefektusa bírósági eljárást indított Kovászna város és Nagykanizsa testvérvárosi szerződése ellen, annak ellenére, hogy előzőleg jóváhagyták a szerződést. Máj. 9-én Márton Árpád RMDSZ-képviselő kérdéssel fordult Octav Cozmanca államtitkárhoz, a Helyi Közigazgatási Államtitkárság vezetőjéhez, hogy a két ellentmondó álláspont közül melyik a hivatalos álláspont. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 279. sz., máj. 10./

1994. június 15.

Körlevelet küldött a Külügyminisztérium és a Helyi Közigazgatási Főigazgatóság a településekre, ebben korlátozza a helyi hatóságok jogát abban, hogy testvérvárosi kapcsolatot létesítsenek határon túli településekkel. Ez ellen interpellált az RMDSZ-frakció nevében Márton Árpád máj. 23-án, emellett több székelyföldi település a kormányhoz írt közös levelében tiltakozott a korlátozások ellen, így például külön engedélyhez kötik a kiutazásokat, útijelentéseket kell írni. Mindez alkotmányellenes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1994. november 1.

Nov. 1-jén Márton Árpád, az RMDSZ frakciójának alelnöke a Képviselőházban felolvasta az RMDSZ nyilatkozatát, amely a romániai magyarság elleni támadásokra hívta fel a figyelmet. Iliescu államfő, Oliviu Gherman szenátusi házelnök, a kormánypárt elnöke az RMDSZ legitimitását megkérdőjelező nyilatkozatai, Funarnak az Informatia Zilei lapban /okt. 27./ megjelent interjúja nem elszigetelt megnyilvánulások, hanem a magyarságot súlyosan sértő állásfoglalások. Felolvasott egy mondatot Funarral készült interjúból, amely a jelzett lapban jelent meg. Ez egy nép felsőbbrendűségét jelzi, ezt az ideológiát fasizmusnak nevezik, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1994. november 23.

Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a tévé magyar adásában kíván válaszolni, mert sértésnek tartja a Márton Árpád RMDSZ-képviselővel készült interjút, amely elhangzott a nov. 7-i magyar nyelvű műsorában. A Romániai Magyar Szó közli a kérdéses interjú szövegét. A lényege: Márton Árpád kifogásolta, hogy az utóbbi időben többen megkérdőjelezték az RMDSZ létjogosultságát, így Iliescu elnök, Oliviu Gherman /veszélyt jelent az RMDSZ/, Funarnak egy szatmári lapban megjelent cikke fasiszta megnyilvánulás. A képviselő ezt nov. 1-jei parlamenti felszólalásában is elmondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1995. április 19.

A múlt héten tárgyalta a képviselőház a nemzeti kulturális kincs védelmét szabályozó 1994/68-as kormányrendeletet. Ez a tervezet az önkényes, rendőrállam keretébe illő elképzeléseket támogatja, hangsúlyozta Márton Árpád képviselő, mert ezzel visszavonhatatlanul államosítanák mindazt az ingó és ingatlan vagyont, amelyet az egyházaktól koboztak el. Ezt szorgalmazta Gabriel Tepelea parasztpárti képviselő, a szakbizottság vezetője. A kormány ezzel akart dönteni az állam tulajdonába került műemléképületek sorsáról, de ezt sikerült kivenni a tervezetből. Márton Árpád több módosító javaslattal élt, mindegyiket elutasították. AZ RMDSZ-képviselők sem álltak mind melléje vagy hiányoztak az ülésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

1995. május 2.

A klézsei incidenssel kapcsolatban Márton Árpád képviselő szóbeli kérdést intézett Doru Ioan Taracila belügyminiszterhez: kik voltak az erőszakos cselekmény szervezői, a rendfenntartó erők miért csak késve avatkoztak be, és megkapták-e a törvényes büntetést az erőszak elkövetői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1995. május 8.

Márton Árpád képviselő a Sepsiszentgyörgyön szokatlanul nagyszámú csendőr jelenlétének okát firtatta máj. 8-án a parlamentben, és arra kért választ a belügyminisztertől, hogy hány csendőr állomásozik a városban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 9., 527. sz./

1995. május 15.

Máj. 15-én a parlamentben a belügyminiszter helyett Ghiciu Pascu államtitkár válaszolt Márton Árpád képviselő kérdésére az ápr. 29-i klézsei incidenssel kapcsolatban, felolvasva a belügyminisztériumi álláspontot, amelyben idegen rendszámú kocsiktól kezdve a magyarországi irredenta propagandatevékenységen keresztül az RMDSZ elmagyarosító mesterkedéséig a koholmányok egész sorát vonultatta fel, megállapítva, hogy a klézsei lakosok spontán gyülekezése során törvénybe ütköző cselekmény nem történt. Márton Árpád RMDSZ-képviselő szemtanúként reagált, elmarasztalva ezeket a megállapításokat, hiszen Klézsén a magántulajdont is megsértették azzal, hogy a könyveket a mikrobuszból kidobálták és elégették, embereket bántalmaztak és egy jogszerű tanácskozást megakadályoztak. Nagy Benedek RMDSZ-képviselő hozzátette, hogy az eseményeket a bákói román lap ápr. 29-i, reggeli száma előre megírta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 16./

1995. május 26.

Márton Árpád reagál Tamás Sándor írására /Valahol mi is utat tévesztettünk, Erdélyi Napló, máj. 17./: egyetért gondolataival, az önrendelkezési jog kinyilvánítása megtörtént az RMDSZ kolozsvári nyilatkozatával. A kivitelezését az RMDSZ a kolozsvári kongresszusán kell megkezdeni, ki kell dolgozni a megvalósítás módozatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

1995. szeptember 4.

Az RMDSZ képviselőházi frakciója az őszi ülésszakra Tokay Györgyöt választotta a frakció elnökének, az alelnökök: Antal István és Márton Árpád, a képviselőház állandó bizottságának titkárául Borbély Lászlót választották, a képviselőház a jelölést elfogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 610. sz./

1995. szeptember 20.

Az RMDSZ bukaresti székházában szept. 20-án megtartott sajtóértekezleten Markó Béla elnök előrebocsátotta, hogy a magyarság érdekelt a megbékélésben, azonban egyelőre semmi jele a nacionalista retorika visszaszorulásának, sőt ennek ellenkezője tapasztalható. A gyakorlat ellentmond a szándéknyilatkozatok hangzatos kitételeinek. Közkeletű az a téves álláspont, hogy a kisebbségek problémáit Romániában sikerült megoldani. Márton Árpád képviselő a Büntetőtörvénykönyv módosítására tért ki: a demokratikus jogrenddel összeegyeztethetetlen rendelkezéseket fogadott el a parlament, utalt a sajtónyilvánosság korlátozására, idegen országok zászlaja kitűzésére és himnusza eléneklésére vonatkozó szakaszokra. Markó Béla elmondotta, hogy sikeresek voltak és tömegjelleget nyertek a tanügyi törvény elleni tiltakozó akciók. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 20., 622. sz./

1995. október 12.

Az Interparlamentáris Unió /IPU/ Bukarestben tartott ülésének negyedik napján, okt. 12-én felszólalt Márton Árpád RMDSZ-képviselő. Románia biztonságát és stabilitását belső tényezők veszélyeztetik, a szegénység és a kommunizmus alatt szőnyeg alá söpört, azóta is megoldatlan problémák. Ilyen a nemzeti közösségek rossz viszonyából táplálkozó konfliktushelyzet, a tanügyi törvény, melynek készítői figyelmen kívül hagyták a magyar nyelvű oktatás évszázados hagyományait - mondta Márton Árpád. - A magyar történelmi egyházak vezetői találkoztak az Európa Tanács néhány magasrangú tisztviselőjével és kifejtették véleményüket a tanügyi törvényről és az egyházi javak visszaadásának elmaradásából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./

1995. október 31.

Okt. 31-én tárgyalta a képviselőház a pártokról szóló törvényt. Függőben maradt a Nagy-Románia Pártnak az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó javaslata. Erről az RMDSZ-frakció nevében Márton Árpád és Tokay György fejtette ki a szövetség véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 651. sz./

1995. november 20.

Nov. 20-án a szenátus ülésén Hajdú Gábor szenátor az RMDSZ-frakció nevében Iliescu elnöktől kegyelmet kért a zetelaki hét fiatalember részére, akik részt vettek 1989 decemberében a rendőrőrs megtámadásában, senkihez nem nyúltak egy ujjal sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A képviselőházban hasonló értelemben szólalt fel Márton Árpád RMDSZ-képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ Az éhségsztrájkot folytató Katona Ádám egyik követelése éppen ezeknek a fiataloknak elnöki kegyelemben részesítése.

1995. december 21.

Dec. 21-én a levéltárakról szóló törvénytervezet vitájában Márton Árpád RMDSZ-képviselő több módosító javaslatot tett. Az egyik javaslata az volt, hogy az egyházakkal bővítsék azon intézmények körét, amelyeknek nem kell átadni levéltári anyagaikat az Állami Levéltárnak /a tervezet ugyanis a Román Akadémia, a Honvédelmi Minisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) esetében nem írja elő a kötelezettséget/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 22., 688. sz./

1996. február 12.

A képviselőház febr. 12-én vitatta meg az idegenrendészeti törvény tervezetét. Márton Árpád RMDSZ-képviselő kifogásolta, hogy a törvény tiltja idegenek részére politikai jellegű rendezvények kezdeményezését és szervezését, hogy az újságírói és üzleti vízumot 6 hónapra szűkíti le, hogy az idegeneknek 48 órán belül be kell jelentkezni a legközelebbi rendőrségen, hogy a vendéglátónak szintén 24 órán belül be kell jelentenie, ha idegent szállásol el. A képviselő mindezek törlését javasolta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13., 717. sz./

1996. február 15.

Febr.12-én a képviselőház az idegenrendészeti törvény tervezetét vitatta meg. Márton Árpád RMDSZ-képviselő kifogásolta, hogy a törvény tiltja az idegenek számára politikai jellegű rendezvények szervezését, hogy az üzleti, illetve újságírói vízumot 6 hónapra szűkíti, hogy az idegeneknek 48 órán belül be kell jelentkezniük a legközelebbi rendőrségen, hogy a vendéglátónak (természetes személynek is) be kell jelentenie 24 órán belül, ha idegent szállásol el, továbbá hogy túl széles az a kör, ami miatt a Belügyminisztérium megtilthatja az idegeneknek azt, hogy az ország bizonyos zónáiba utazzanak. Az RMDSZ képviselője a fentiek szellemében törlési és módosítási javaslatokat tett. Ezen a napon több RMDSZ-képviselő interpellált. Birtalan Ákos (Kovászna megye) a szociális segély gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban kérte a kormány álláspontját, különös tekintettel arra, hogy némely esetben a szociális segély munkaképes állampolgároknak, illetve rá nem szorulóknak jut. Elek Barna (Maros megye) a privatizáció során Maros megyében tapasztalható törvénytelenségeket tette szóvá, Mátis Jenő (Kolozs megye) a kötelező gépjármű-biztosítás körüli törvénytelenségek megszüntetését sürgette, Nagy Benedek (Hargita megye) az egészségügyi minisztertől az AIDS-es gyermekek nagy számával kapcsolatban kért magyarázatot. Febr. 13-án a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Borbély László és Márton Árpád képviselő szólalt fel. Borbély László a tömeges privatizáció visszásságait tette szóvá. A román-magyar megbékélés kapcsán kifogásolta, hogy a kormányzat semmiféle gesztust nem tett a magyar kisebbség felé, kitartóan hangoztatja viszont, hogy a nemzetiségi kérdés a nemzetközi szabványoknak megfelelően megoldott. Borbély László rámutatott arra, hogy egyes prefektusok rendeletére még onnan is eltávolították a kétnyelvű táblákat, ahol ezeket a helyhatósági szervek felállították. Márton Árpád a Kovászna megyei Ozsdola községhez tartozó Hilib faluban történtekre hívta fel a figyelmet. A településen ugyanis febr. 1-jén 19 tagú rendőr- és csendőrkülönítmény házról házra járva kutatott és rótt ki tetemes pénzbírságokat a portákon talált, a kaszálókról begyűjtött rőzséért is, a falu roma nemzetiségű lakosait pedig beidézte a rendőrörsre, ahol egyeseket - saját elbeszélésük szerint - bántalmazott. Hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek nem volt házkutatási engedélye. /Képviselőházi interpellációk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15/

1996. március 1.

Márc. 1-jén, a helyhatósági törvény vitája során Márton Árpád RMDSZ képviselő javasolta, hogy ahol jelentékeny számú kisebbség él, a helyi közigazgatásban és közhivatalokban az illető kisebbség anyanyelvét is értő személyeket is alkalmazzanak. Javaslatát elvetették, ehelyett elfogadták az 54. cikkelyt, melynek értelmében a helyi közigazgatásban az érintkezési nyelv a román. A nemzeti kisebbségek anyanyelvükön is folyamodhatnak a hatósághoz, az írásban foglalt kérést azonban román fordításban kell mellékelni. Tolmácsot igénybe lehet venni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 1. 730. sz./

1996. március 9.

A képviselőházi vita során elfogadták azt a rendelkezést, hogy a helyi tanácsok munkaülésein a román a hivatalos és az egyetlen használható nyelv, a magyar többségű helységekben is. A törvény a romániai magyarság ellen irányul, sok helyen csak magyarokból áll a tanács. A nemzetiségi nyelvek használatának engedélyezését kérő javaslatot Márton Árpád RMDSZ-képviselő terjesztette elő, hivatkozva az ET kisebbségvédelmi keretegyezményére, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek chartájára, hozzátéve, hogy Románia mindkét dokumentumot elfogadta. A román többség azonban indulatosan kioktatta a magyarokat, hogy "más nyelvek" használata sértené az alkotmányt. /Új Magyarország, márc. 9./

1996. március 23.

Az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) főszerkesztője lapjában, az első oldalon közölt vezércikkében indulatosan kirohant Szőcs Géza ellen, mondván, a világ minden civilizált társadalmában íratlan szabály, hogy aki ellen a feddhetetlenség legkisebb gyanúja is felmerül, nem tölthet be közösségi érdekképviselettel járó hivatali tisztséget. Az RMDSZ szövetségi elnökét veszik célba "romániai magyar politikai kalandorok", akiket nem izgat, "hogy Szőcs Géza kezén hová lett el 13,77 millió forint, amely az erdélyi magyarság támogatására érkezett". /Horváth Alpár: Morbus hungaricus avagy a magyar betegség = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 23. - ápr. 5., 6. sz./ Ugyanebben a számban közölték Márton Árpád képviselő beszámolóját az SZKT csíkszeredai, márc. 9-10-i üléséről, a lezajlott vitákról. Cikkösszeállítás található a 3. oldalon, a cikkek mind Szőcs Gézát marasztalják el. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 23. - ápr. 5., 6. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-465




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998