udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Márton Éva

1999. augusztus 23.

A magyardécsei Communitas Alapítvány elnöke, Márton S. Gábort elmondta, elhatározták hogy augusztus 15-én falutalálkozó lesz Magyardécsén. Magyardécse Besztrerce-Naszód megye legnagyobb olyan települése, ahol a magyarság tömbben él. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint az 1767 lakosból 4 (négy) román, a többi magyar nemzetiségű. Sokan elköltöztek, de rendszeresen hazalátogatnak. Márton Éva tanárnő, az iskola igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. A találkozó alkalmával Magyardécsén megnyitották az önerőből létrehozott falumúzeumot, és a látogatók megtekinthették azt a tárlatot, amely Móra Bernát árpástói festőművész munkáit mutatja be. Állandó kiállítás lesz az iskola emeleti folyosóján az 1998-ban elhunyt művész munkáiból, felesége jóvoltából. /25 év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

2001. május 26.

Kolozsváron volt egy magyar diákrádió, a Visszhang /heti egy órás adás/, ahol, többek között, Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője meghatározó jellegű tevékenységet folytatott. A Visszhang a hetvenes évek elején alakult meg, az alapítók között volt Nagy Gyula, Gáspár Sándor és Patrubány Miklós. Zsigmond Emese volt az irodalmi és a nyelvművelő rovat felelőse. A múlt rendszerben kevesebb volt a szórakozóhely, önképző-, színjátszó, irodalmi, és tánckörök működtek. A matek, fizika, filológia, biológia karnak színjátszó köre, más karoknak tánccsoportja volt. Egy-egy csoport előadása az egész kolozsvári diákságot megmozgatta. Jó volt a kapcsolatuk a kolozsvári napilappal, amelyet akkoriban Keszthelyi Gyula vezetett, és külön oldalt biztosított a diákeseményeknek. A Visszhang intézmény volt, mert a rádióadásokon túl havonta egyszer híres személyiségeket hívtak meg, olykor magyarországiakat is. Évente gálaestet tartottak. A hetvenes évek végefelé alakult meg a Visszhang-kórus. Mindez már a múlté, már nincs Visszhang. /Márton Éva: Elnémult a Visszhang Beszélgetés Zsigmond Emesével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2004. július 5.

Napokig lázasan készült Magyardécse lakossága a hétvégi cseresznyeünnepre. Júl. 4-én a faluban véget nem ért a kirakodó árusok hosszú sora. A vendégek kedvükre fogyaszthattak cseresznyét. Az ideérkező hamar rájöhet, hogy színmagyar faluról van szó, hiszen a főúttól a négy kilométeres távot köves, poros földúton kell megtenni. A falu cseresznyéjéről vált híressé, hiszen szinte nincs Erdélynek olyan városa, amelynek piacán ne fordult volna elő a décsei cseresznye. Kereskedők jönnek a faluba, és viszik a cseresznyét Erdély minden sarkába, sőt Olaszországba, Ukrajnába is. Cseresznyeéréskor vendégmunkásokkal telik meg a falu, mert a 800-900 mázsás termést a mintegy 1300 décsei lakos nem tudja segítség nélkül leszedni. 1893 óta tartják Magyardécsén a cseresznyemajálist. 42 esztendei kényszerű kihagyás után 1999-ben a falubeli Communitas Alapítvány újra felelevenítette a majálisszervezés hagyományát. /Márton Éva: Cseresznyelakoma, roskadásig. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2005. július 20.

A Kolozsvári Magyar Opera alkalmazottai is húszszázalékos fizetésemelésben részesülnek, a januári kormányrendeletből ugyanis törölték azt a diszkrimináló kitételt, miszerint az intézményre nem vonatkozik a költségvetési alkalmazottak bérkiegészítése. Az Opera munkatársai a rendelet életbelépésétől folyamatosan részesültek a mindeddig fedezet nélküli béremelésben. /Márton Éva: Eltörölték a kormányrendeletből a diszkrimináló kitételt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2005. október 6.

Szatmárnémetiben Északi Színház Harag György Társulata ma tartja Hamvai Kornél darabjának /Márton partjelző fázik/ bemutatóját, a debreceni Árkosi Árpád rendezésében, jelzete Lőrincz Ágnes, a társulat igazgatója. A darabban a debreceni Miske László is játszik. A drámát Hamvai Kornél saját regényéből írta át színpadra: egy idős ember kálváriájáról szól, akit a kommunista rendszer megalkuvásra kényszerített. A társulat decemberben Budapesten a Nemzeti Színházban, tavasszal a Bárka Színházban vendégszerepel az előadással, meghívták őket Debrecenbe is. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata szeptember 30-án „utóbemutatóval” is színpadra lépett. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című produkciót júniusban mutatták be először. Akkor csupán az előadás zenei részét adták elő narrátori szöveggel kísérve, szeptember végén azonban a teljes darabot színre vitték. /Márton Éva: A partjelző kálváriája. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2005. október 21.

Tizedik évfordulóját ünnepli a Babes–Bolyai Tudományegyetem művészettörténeti kara – mondta el a Régi Erdély Művészete címet viselő konferencia megnyitóján Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára. A kar és az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány által szervezett előadássorozatnak a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont október 20-án. A rendezvényen magyarországi és erdélyi előadók egyaránt szerepelnek, hiszen a magyarországi régi művészetek története szorosan összefonódik az erdélyi művészettörténettel – hangsúlyozta Kovács András. /Művészettörténeti konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ A Babes–Bolyai Tudományegyetemen tizedik éve zajlik magyar nyelven művészettörténet-oktatás. „Az alapítványt azzal a céllal hívtuk életre 1999-ben, hogy tudományos hátteret biztosítson a művészettörténet szakos egyetemisták számára, beszerezze a könyvtárakba a szakirodalmat, megszervezze a nyári gyakorlatokat, és előkészítse az erdélyi műemlék épületek felújítását” – mondta nyitóbeszédében Sipos Gábor, az Entz Géza Alapítvány elnöke. Kovács András tanszékvezető ismertette a magyar nyelvű művészettörténet-oktatás történetét, és elmondta: a tanácskozás célja az elmúlt évtized eredményeinek összegzése. A szakmai fórum előadásai átfogó képet nyújtanak az erdélyi építészet történetéről, az értekezések körét nem szűkítették le egyetlen stílusirányzat elemzésére – fejtette ki Orbán János, a rendezvény programfelelőse. /Márton Éva: Oltároktól a nemeslevelekig. Értekezések a régi Erdély művészetéről Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

2005. november 2.

Kolozsváron november 11-én levetítik Zágoni Balázs Képzelt forradalom, avagy Osztrák–Magyar Románia című 1956-os dokumentumfilmjét. Kolozsváron a Korunk folyóirat szervezte történészkonferencia résztvevői láthatják először a filmet, majd este a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületében tartanak nyilvános vetítést az alkotók részvételével. A dokumentumfilm középpontjában a Szoboszlay-ügy áll. Szoboszlay Aladár és hívei az ötvenes évek derekán egyidejű forradalmat akartak kirobbantani Magyarországon és Romániában, egy új közös román–magyar államalakulat, a Confederatio létrehozásáért. Tíz fiatalt – köztük Szoboszlayt – a temesvári bíróság halálbüntetésre, negyvenhetet évtizedekig tartó kényszermunkára, illetve börtönre ítélt. A film egyik szereplője az a Stefano Bottoni történész, aki a Szekuritáté dossziéiban talált háttér-információk nyomán elkezdte feltárni a történteket. A filmben megszólal a gyergyószárhegyi Ferenc Ervin atya, aki ismerte a tervezet előkészületeit, valamint Szoboszlay Aladár testvére is. /Márton Éva: Terítéken a Szoboszlay-ügy. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

2005. december 16.

„Nem ragaszkodom minden áron az igazgatói székhez, inkább lemondok róla, mintsem saját kezemmel tegyem tönkre a színházat” – nyilatkozta a Krónikának a Magyarországon tartózkodó Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi színház igazgatói állására novemberben kiírt versenyvizsga győztese. Bocsárdi levélben foglalt kéréseit elutasította a városi tanács. Bocsárdi László azt kérte, hogy a színház összköltségvetésének tíz százaléka nemcsak a jegy- és bérleteladásból, hanem különböző támogatásokból is állhasson. „A saját bevétel címszó alá nagyon sok minden tartozik. Bocsárdi László a jelenlegi menedzseri szerződésben foglaltakat nem hajlandó aláírni. A szentgyörgyi tanácstagok legutóbbi ülésükön arra hivatkozva utasították vissza Bocsárdi László indítványait, hogy a szerződés feltételeinek módosítása jogilag lehetetlen. /Bíró Blanka, Márton Éva: Változások a szentgyörgyi Tamási Áron Színház élén? = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

2006. augusztus 7.

Három kontinensről érkeztek vendégek a 16. Kalotaszentkirályi Népzene- és Néptánctáborba. A tábort életre hívó kolozsvári Archívum Kulturális Alapítvány idén is a hagyományokhoz hűen szervezett. A táborban közel háromszázan fordultak meg, nemcsak Erdélyből, Magyarországról is érkeztek vendégek. A sátorozók közül többen visszajáró vendégek. Németh Attila szervező elmondta, az is előfordult, hogy a korábban főiskolás táncos ma a családjával érkezik Kalotaszentkirályra. A táborban hangszeres zene-oktatás is folyt Sinkó András marosvásárhelyi, illetve Kostyák Alpár kolozsvári zenetanár irányításával. A népdaloktatást Sánta Emőke vezette, aki már tíz éve rendszeresen kijár kalotaszegi dalokat tanítani. A magyar folklór meghódította a világot, Japántól kezdve Amerikáig mindenhol működnek magyar tánccsoportok. /Márton Éva: Kalota-parti tábor nemzedékről nemzedékre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

2006. november 3.

Rendhagyó találkozóvá nőtte ki magát az elmúlt tíz év alatt a szamosújvári népzene- és néptáncfesztivál, amelyen a mezőségi falvak magyar, román és roma hagyományőrzői gyűlnek össze minden ősszel a régió központjában, hogy bemutassák a településükön élő népzenei örökséget. „A jubileumi találkozóra a korábbi években részt vevő »törzsgárdán« kívül új csoportok is bejelentkeztek: idén először lépnek fel a szamosújvári fesztiválon mócsiak és frátaiak” – mondta el Balázs-Bécsi Attila szervező. A néptáncfesztivál Szamosújváron a Téka Házban tartandó Széki bállal kezdődik november 3-án. /Márton Éva: Jubilál a szamosújvári népzene- és néptánctalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

2006. december 14.

A történelemről szóló kötetek állnak az erdélyi magyar kiadók karácsonyi kínálatának középpontjában. A kolozsvári Kriterion Kiadó kiadványai közül H. Szabó Gyula igazgató Gazdovics Miklósnak Az erdélyi örmények története című kötetét emelte ki. A kolozsvári Polis Kiadó 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956–1965 című könyve, melyet az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel közösen adtak ki, több mint 1400 egykori meghurcolt elítélt legfontosabb adatait tartalmazza. A Polis további két új, történelmi témájú könyve Bánffy Miklóshoz kapcsolódik. Az egyik Bánffy Miklós Politikusportrék című albuma, a másik pedig Bánffy Miklós Erdélyi történet című regénytrilógiája, első kötete annak a Bánffy-életműsorozatnak, amelyet a Polis Kiadó a magyarországi Balassi Kiadóval közösen ad ki. A Polisnál jelent meg Gazda Ferenc kolozsvári nyelvész kutató, egykori politikai elítélt börtönben töltött időszakát felelevenítő kötete, az Elrabolt esztendők. A kolozsvári Komp-Press Kiadó Buday György és Kolozsvár című albuma jelentős könyv. A Komp-Press kiadványa a Kovács Kiss Gyöngy szerkesztette Történelmünk a Kárpát-medencében című könyv. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó Barackvirág és béke címmel Wass Albert írások részleteiből nyújt szemelvényeket. A csíkszeredai Pallas-Akadémia gondozásában előkészületben van Székedi Ferenc Nagy erdélyi játszma és Papp Kincses Emese Ha meglebben a függöny című könyve. Nemrég adták ki Tömöry Péter Erdélyi anekdotika című tárcasorozatát, amelyet a Németországban élő szerző 1989-1990-ben írt. Gólyostoll – Egy értelmiségi jegyzetfüzetéből 1980-82 címmel jelent meg a marosvásárhelyi Mentor gondozásában, a kötet válogatás Horváth Andornak A Hét című hetilapban közzétett írásaiból. A Mentornál jelent meg két „első kötet” is: Szabó Róbert Csaba Az egész Antarktisz kontinens, valamint Vermesser Levente Az egyensúly ígérete című könyve. A Kriterion adta ki a Régi erdélyi népballadák című válogatást. A Művelődés című közművelődési folyóirat gondozásban idén látott napvilágot Janicsek Jenő Sztána történeti és névanyagát tartalmazó könyve, és megjelenés előtt áll egy tanulmánykötet a 2005-ös sztánai napokról. Az Erdély emlékezete sorozatban több új Mentor-kötet is napvilágot látott: Péter Mihály Az erdélyi fogorvoslás történetéből, valamint Pál Antal Sándor Marosvásárhely XVII.-XVIII. századi jogszabályai és polgárnévsorai és az Áldozatok című, forrásmunkákkal kiegészülő könyve, amely az 1956-os forradalom következményeit összegzi a Magyar Autonóm Tartományban. A Koinónia Kiadónál nemrég jelent meg Visky S. Béla Játék és alap című könyve és Victor János Csendes percek című kétkötetes munkája. Ez utóbbi könyv szerzője határozta meg a magyar közegyházi gondolkodást a két világháború között. A Mentor adta ki Gyallai Domokos Rég volt, igaz volt című könyvét, mely Erdély történelmét igyekszik közelebb hozni a 10–14 éves korosztályhoz. /Márton Éva, Rostás-Péter Emese: Könyvek a karácsonyfa alá. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

2007. február 6.

Az Erdélyország az én hazám és a Sorsfordulók című előadással lép fel a budapesti Művészetek Palotájában a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes a hét végén. Az Erdélyország az én hazám zenés-táncos barangolás Erdély tájegységeinek jellegzetes táncait, zenéit és viseleteit epikus-elbeszélő formában mutatja be, kiemelve valamennyi vidék legvirtuózabb, legjellegzetesebb táncait. A Sorsfordulók koreográfiájának különlegessége, hogy a különböző életmozzanatokat az ősanya motívuma köti össze. Az ősanya szerepét Panek Kati, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze alakítja. /Márton Éva: Budapesten vendégszerepel a Háromszék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2007. február 9.

Keszeg Anna Párizs-rekonstrukciók /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című könyvét mutatták be Kolozsváron. A rendezvényen a közönség a fiatal szerző első kötetével ismerkedhetett meg. Keszeg Anna párizsi élményeit örökíti meg, mintegy sajátos körképet nyújtva a francia főváros jelenlegi művészeti, tudományos és köznapi életéről. A kötet részletei 2003–2004 folyamán jelentek meg havonta a Korunk folyóirat Párizsi napló című rovatában. /Márton Éva: Párizsi töredékek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

2007. február 20.

A Mátyás-napokon számos rendezvénnyel emlékeznek a város neves szülöttére Kolozsváron. A Mátyás lesz a király című előadás nyitotta meg február 18-án, vasárnap Torockón az idei, tizenötödik alkalommal megrendezett Mátyás-napokat. Az előadást a kolozsvári Pimpimpáré csoport mutatta be a Kis Szent Teréz árvaház lakóinak. Az egyhetes rendezvénysorozat további része Kolozsváron zajlik. László Bakk Anikó, a rendezvény főszervezője mutatja be a Mathias Rex – emlékhely a szülőházban című projektet. In memoriam Brassai Sámuel címmel előadást és hangversenyt tartanak február 22-én a Dávid Ferenc imateremben, ezt követően Molnár B. Lehel ismerteti a Brassai csellója elnevezésű projektet. Másnap a Mátyás-szülőház ad otthont az eseménysorozatnak: kisdiákok Mátyás király életéről szóló jeleneteket és reneszánsz táncokat mutatnak be. A kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola Maskara nevű színjátszó csoportja bemutatja Tamási Áron Búbos vitéz című színjátékát, majd fellép a Báthory István Gimnázium ifjúsági tánccsoportja. Képzőművészeti kiállítás nyílik Amici Amarylli 2007 – Reneszánsz hangulatok címmel. A Mátyás-napok szervezését az Amaryllis Társaság kezdeményezte 1993 februárjában. Korábban két hétig is tartottak az ez alkalomból szervezett programok, a szervezők azonban tavaly úgy döntöttek: ezután egyhetes lesz az ünnepség. /Márton Éva: Mátyás-napok tánccal, maskarával. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2007. április 20.

Csáth Géza Janika című drámáját mutatja be április 20-án Szatmárnémetiben az ottani Északi Színház Harag György Társulata Bérczes László rendezésében. Szabó Tibor A pincér dalai című egyéni előadóestje lesz április 20-án Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színház kamaratermében. A pincér dalai szövegkönyvét Tompa Andrea és Fehér Csaba írta. /Márton Éva: A Janika Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

2007. április 20.

Április 19-én Szilágyi István író mutatta be Szőcs Géza regényét /Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója, Magvető Könyvkiadó, Budapest/ Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. /Márton Éva: Strucckisasszony emlékiratai. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

2007. április 27.

A kolozsvári Zurboló Táncegyüttes Pótlás című táncszínházi előadásával kezdődött április 26-án a kolozsvári Tranzit Házban az Erdélyi tánchagyományok és a Tánc Nemzetközi Világnapja elnevezésű rendezvény. /Márton Éva: Tánc és film a tranzitban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

2007. május 17.

Giuseppe Verdi Traviata című operáját mutatja be a kolozsvári Magyar Opera május 17-én, Gy. Tatár Éva rendezésében, vezényel Horváth József. /Márton Éva: Szerelem és balítélet. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998