udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Márton Adél Evelin

2003. december 10.

A szenátus dec. 8-i ülésén megszavazta a bírósági szervezési törvényt. A 11. szakasznak az RMDSZ által szorgalmazott módosítása értelmében a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak jogukban áll, hogy a bírósági tárgyalásokon anyanyelvükön fejezzék ki magukat. Amennyiben a felek egyike, vagy közülük többen, élni akarnak e jogukkal, a bíróság köteles számukra ingyenesen biztosítani hiteles tolmácsokat és fordítókat. Amennyiben mindegyik fél anyanyelvén kívánja kifejezni magát, illetve ezzel mindenki egyetért, a tárgyalás ezen a nyelven zajlik. A tárgyalás jegyzőkönyvét románul vezetik, a fordításra vonatkozó esetleges helyreigazító észrevételeket azonban feljegyzik, és ezeket a bíróság köteles tisztázni az ügy lezárása előtt. /(Márton Adél Evelin): Bíróság előtt - anyanyelven is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2004. március 31.

Márc. 27-én Csíkszeredában az RMDSZ EU Integrációs Főosztálya, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala és az EMT Sapientia Társadalomtudományi Tanszéke szervezésében tartották Az EU integrációs felkészülés helye a magyar-magyar kapcsolatrendszerben című szakmai tanácskozást. A szemináriumon az anyaországi felvidéki, kárpátaljai, délvidéki valamint hazai szakértők vettek részt. A rendezvényen képviseltette magát az Európai Bizottság romániai delegációja, valamint a bukaresti magyar nagykövetség. Niculescu Tóni ügyvezető alelnök az RMDSZ EU Integrációs Főosztálya által létrehozott EuroTrans Alapítvány terveit ismertette. Az alapítvány célja a romániai magyarság segítése abban, hogy ne vesztese, hanem cselekvő részese és nyertese legyen az EU integrációs folyamatnak. Az integrációs törekvések intézményesítésére van igény. Az EU-val kapcsolatos információk áramlását kell lehetővé tenni, olyan magyar nyelvű népszerűsítő kiadványok terjesztése szükséges, amelyek elsősorban az adott térségre jellemző helyzetet tükrözik. /(Márton Adél Evelin): Ne vesztese, cselekvő részese legyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2004. szeptember 30.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság összefoglalta az eddig elfogadott elvi döntéseket, illetve a kikézbesített határozatokat. Az összesítés szerint a magyar történelmi egyházakat illetően az Evangélikus Püspökség 12, az Erdélyi Református Püspökség 88, a Királyhágómelléki Református Püspökség 69, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 61, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 15, a Szatmári Római Katolikus Püspökség 13, valamint az Unitárius Püspökség 28 ingatlan-visszaigénylési kérelme ügyében hozott az Országos Restitúciós Bizottság elvi döntést. A bizottság RMDSZ-es alelnöke, Markó Attila elmondta, hogy országos viszonylatban a kérelmek száma 7500, melyből mintegy 2000 (azaz 26 százalék) a magyar történelmi egyházakra vonatkozó. Az elvi döntések számának aránya a magyar történelmi egyházak javára billenti a mérleget, hiszen az összesen 574 elvi döntésből 326, – azaz a döntések 57 százaléka – magyar ingatlanokra vonatkozik. A bizottság legutóbbi ülését követően kézbesítették többek között a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületére és melléképületeire vonatkozó határozatokat, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a szintén Marosvásárhelyen található Művészeti Líceum, az Unirea Líceum ügyében is. /(Márton Adél Evelin): A magyar történelmi egyházak javára billent a mérleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2004. november 4.

A Svájcban élő Komlóssy József, a Közép-európai Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Védelméért Alapítvány (SENCE) alelnöke, az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEV) volt elnöke nyílt levelében hangsúlyozta: rendkívül fontos az, hogy a romániai magyarságnak parlamenti képviselete legyen az elkövetkező négy esztendőben is. Komlóssy József szerint komolyan meg kell szívlelnie a romániai magyarságnak, az RMDSZ-nek azt a német közmondást, mely a következőt üzeni: „Külön utakon haladni, de egyesült erővel fellépni.” A novemberi választásokon a romániai magyarságnak egységesen kell fellépnie. /Márton Adél Evelin: A romániai parlamenti választások elé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2004. november 5.

A Hunyad megyei magyarság nagyon fontos üzenetet mutatott fel az egész erdélyi magyarság számára: az összefogás, a magyar közösség mindennapi áldozatvállalásának üzenetét. Azt, hogy minden magyar felelős minden magyarért – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnökjelöltje Déván, az RMDSZ Hunyad megyei kampánynyitó rendezvényén. Markó Petrozsény után Dévára látogatott, ahol megtekintette a nemrégiben létesített Magyar Házat, és a leendő Dévai magyar líceum épületét. /(Márton Adél Evelin): Minden magyar felelős minden magyarért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2004. december 16.

Dec. 15-én Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy továbbra is a Szociáldemokrata Párt és a Humanista Pártszövetség, valamint az RMDSZ és a kisebbségi képviselőkkel közösen alkothatnának parlamenti többséget. Mivel a választások második fordulójának eredményeképpen Traian Basecu nyerte el Románia államelnöki tisztségét, és bejelentette, hogy a D.A szövetség állít miniszterelnököt, az RMDSZ nyitott a tárgyalásokra ezzel a politikai alakulattal is. /(Márton Adél Evelin): Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2005. február 3.

Határokon átívelő együttműködésről, euró-régiók kialakításának fontosságáról és gazdasági fejlesztési régiók koncepciójának kidolgozásáról tárgyalt február 1-jén Markó Béla miniszterelnök-helyettes Wulf Brocke-kal, a Konrad Adenauer Alapítvány Délkelet-európai nemzetközi kapcsolataiért felelős biztosával. A Konrad-Adenauer Alapítványnak érdeke a határokon átívelő együttműködés megerősítése különböző régiókban, mint például a Bánságban –jelentette ki Brocke. /Márton Adél Evelin: Szoros együttműködés a regionális fejlesztés érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2005. február 9.

Az RMDSZ a főbb romániai etnikumok képviselőivel együtt dolgozik a „nemzeti kisebbségi” státus meghatározásán, amely szerepelni fog a nemzeti kisebbségek törvénytervezetében, közölte Varga Attila RMDSZ-képviselő. Elmondta, a kisebbségi törvényben különbséget kell tenni a „nemzeti kisebbség” és az „etnikai kisebbség” között. A nemzeti kisebbségekről szóló törvénynek lehetővé kell tennie a nemzeti identitással kapcsolatos intézmények döntéshozói autonómiáját is. Markó Attila, a kormány Etnikumközi Bizottságának főosztályvezetője szerint a kisebbségi törvény a diszkriminációmentesség, az esélyegyenlőség, illetve az anyanyelv magán- és közéletben való használatának elvét is tartalmazni fogja. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, a kisebbségi törvénynek szabályozni kell az etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését is. /Közös munka eredménye lesz a nemzeti kisebbségi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ Varga Attila RMDSZ-képviselő kifejtette, hogy a kisebbségi törvény kerettörvény, melynek rögzítenie kell például az esélyegyenlőség elvét, a törvény előtti egyenlőség, az egyenlő bánásmódban való részesülés elvét, az anyanyelv használatának jogát. A törvényben rögzíteni kell, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó kérdésekben kötelező módon konzultáljanak az érintettel, mi több az illető kisebbségnek esetlegesen vétó-joga, azaz döntéshozó ereje legyen az őt illető problémákban. /Márton Adél Evelin: Nyílt vitára bocsátják a kisebbségi törvénytervezetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

2005. március 4.

Március 2-án Bukarestben, a parlament épületében rendhagyó RMDSZ összejövetelre került sor. Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes meghívására a magyar sajtó munkatársai megismerkedhettek a kormányzati tisztségviselőkkel és az újonnan megválasztott honatyákkal. Markó Béla hangoztatta, fontosnak látja, hogy az RMDSZ kapcsolatot tartson a médiával. Elmondta, hogy a szenátorok, képviselők és a végrehajtás különböző szintjein működő tisztségviselők kéthetente találkoznak megtárgyalni az időszerű kormányzati és törvényhozási kérdéseket. Markó bemutatta sajtómunkatársait: Stanik István, kommunikációs kérdésekkel foglalkozó munkatársát, Márton Adél Evelin tanácsost, Lengyel Erikát, a miniszterelnök-helyettesi kabinet sajtófőnökét. /(Béres Katalin): Az RMDSZ rendhagyó seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

2005. március 14.

Március 15-e ma is rendkívül fontos a magyarok számára: ez az ünnep ugyanis nemcsak a múltra való emlékezés, hanem a jövőbetekintés, a magyar összefogás ünnepe is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke március 11-én Kalotaszentkirályon, a Gyarmathy Zsigmond Ösztöndíjak átadási ünnepségén. Ez évben hat magyar iskolás részesült az ötmillió lejes támogatásban. Az ösztöndíjalapot 2003-ban hozták létre, a kalotaszegi-zentelki iskola első írásos említésének 350. évfordulója alkalmából. – Legnagyobb ünnepünk, nemzeti színeink arra figyelmeztetnek, nemcsak elődeink, hanem mi magunk is képesek kell legyünk az összefogásra, a jövőépítésre – hangsúlyozta Markó Béla. /Márton Adél Evelin: Március 15-e a múltra való emlékezés és jövőbetekintés ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

2005. április 27.

Április 26-án, az RMDSZ sajtóértekezletén Markó Béla miniszterelnök-helyettes, illetve Niculescu Tóni külügyi államtitkár leszögezte: az elmúlt évtizedek legfontosabb történelmi pillanat az volt, hogy Románia aláírta a csatlakozási szerződést, ezzel teljessé és visszafordíthatatlanná vált a rendszerváltás. Az Európai Unióhoz való csatlakozásig fennmaradó időszak nehéz lesz, számos feltételnek kell eleget tenni. „Zsarolásnak engedni nem lehet” – szögezte le Markó Béla a túszul ejtett román újságírók sorsával kapcsolatosan, hozzátéve: a csapatokat akkor vonják ki, amikor a helyi demokratikus intézmények kellő módon megerősödnek. /(Márton Adél Evelin): A zsarolásnak nem engedhetünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998