udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Márton Ferenc

2003. november 22.

Nov. 21-től Márton Ferenc nevét viseli a csíkpálfalvi iskola. Az intézmény egykori tanítója, tanára, igazgatója 36 éven át szolgálta a magyar közoktatás ügyét, a néphagyomány, népi kultúra ápolását, továbbadását szívügyének tekintette. A névadási ünnepségen Bakó Ferenc ismertette Márton Ferenc életútját. /Névadó ünnepség Csíkpálfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2004. május 12.

A Gátkötők – Csíkszentgyörgy Ifjúsági Egyesülete negyedik alkalommal szervezte meg a Szent György-napokat. Az ápr. 22–25. között zajló rendezvény sikeres volt. A helytörténeti vetélkedőn az 5–8. osztályos tanulók versenyeztek. Volt író-olvasó találkozó Ferencz Imre költővel, képzőművészeti kiállítással összekötve. Az érdeklődők megtekinthették Fejér Tünde alkotásait, Márton Ferenc két festményének reprodukcióját és néhány festményét, valamint a Lépések Színekben és Formákban Alapítvány képzőművészeinek alkotásait. /Szent György-napok Csíkszentgyörgyön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

2005. május 23.

Szentháromság a Nyárád völgyében található település, bibliásan szép nevét azonban rontja a közelében bűzlő szeméttelep. Amúgy az 1332-ben, a pápai tizedjegyzékben már említett Szentháromság pompás település, Márton Ferenc iskolaigazgató tanúsítja, aki sok évi marosvásárhelyi lakozást követően jött haza. Az ötvenes években járt a legtöbb gyerek iskolába, háromszáznál többen, ma száz körül mozog a számuk. 1955-ben vezették be a földgázt, 1969-ben gyúlt ki a villany. Ma 370 ház van a településen, a lélekszám 850. A római katolikus templom mellett református, ortodox és unitárius istenháza is van. A Szentháromsági Napok rendezvénysorozata a Vándorcsizma találkozóval indult. Sok fér bele három napba. Volt Ki mit tud a szülőföldről-verseny és sportvetélkedő is. /Bölöni Domokos: Szentháromság napja, vasárnap. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

2005. május 30.

Harmincadik alkalommal gyűltek össze a Szentegyházán a népzene és néptánc kedvelői. Harminc évvel ezelőtt indult útjára a fesztivál, ma már nárciszünnepélynek nevezik a szervezők, és idén először a Szentegyházi Napok része. A nárciszrét közelében szabadtéri színpad épült. A Haáz Sándor irányította helyi fúvószenekar és mazsorett–csoport vezetésével a hagyományt követve végigvonultak a városon a hagyományőrző együttesek. Zúgott a taps, amikor elhangzott a harminc év során a szervezőmunkát vállaló kultúrigazgatók neve: Fábián Irma, Bagoly István, Tordai Árpád és Márton Ferenc. Nem maradhatott ki a sorból a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes sem, amely rendszeres vendége az ünnepélynek. /Kovács Attila: Jubileumi nárciszünnepély Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

2006. augusztus 19.

A magyar képzőművészet klasszikus korszakának a Partiumból és Erdélyből indult képviselőit, Brocky Károlyt (1807 – 1855), Barabás Miklóst (1810 – 1898), Székely Bertalant (1835 – 1910), Paál Lászlót (1846 – 1879) a csíki triász, Márton Ferenc (1884 – 1940), Nagy István ( 1873 – 1937) és az 1924-ben hazatért zsögödi festő, Nagy Imre (1893 – 1976) követte. Nagy Imre művészete valósághű, a csíki fényviszonyoknak megfeleltetett, az avantgárdból merített színharmónián alapul. Életműve a csíki székelység, az erdélyi magyarság XX. századához tartozik, írta Szabó András. /Szabó András designer-főmuzeológus: Zsögödi Nagy Imre (1893–1976). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2007. május 11.

A hatvanas-hetvenes évek székelyföldi művészeti élete, a háromközpontú tájegység (Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy) gyakorlatilag átvette Kolozsvártól az erdélyi magyar képzőművészet modernizációjának megvalósítását. Kolozsvár maradt ugyan a mérce, a „hiteles hely”, de az alkotómunka új színhelyeiről származtak az impulzusok, amelyek meghatározták a nemzedék szemléletét, képzőművészeti nyelvét, stíluseszményeit. Sövér Elek – Gaál Andrással, Márton Árpáddal, Plugor Sándorral, Sükösd Ferenccel, Simon Endrével, Forró Antallal és másokkal együtt – ennek a nemzedéknek az egyik legtehetségesebb tagjaként a székely festőiskola harmadik hullámát képviselte, írta Banner Zoltán művészettörténész. A székely festőiskola alapítóinak – Márton Ferencnek, Nagy Istvánnak és zsögödi Nagy Imrének – a küldetése ennek az eddig ismeretlen szépségű tájnak, az általa meghatározott életformának festői felfedezésében rejlett. A második nemzedék – Bordi András, Bene József, Incze István, Hervai Zoltán, Piskolti Gábor, Barabás István – ezt a küldetést folytatta. Ebbe a tevékenységbe kapcsolódott be a tanítványok serege, a népes harmadik nemzedék, amely visszatelepedett a szülőföldjére –kisebb-nagyobb művészeti központok, máig működő hálózatát hozta létre. Ők nyitottak ablakot a kortárs európai művészetben végbemenő változásokra. A gyergyóalfalvi Sövér Elek a részletben az Egészet sugallta. 70 éve, 1937. július 25-én született, 25 éve, 1982. május 7-én hunyt el Sövér Elek festőművész. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó a kettős évforduló alkalmából Sövér Elek-albumot jelentet meg, Banner írása ebből való. /Banner Zoltán: Láva és hamu. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

2007. augusztus 2.

A Gyergyóalfaluban 70 évvel ezelőtt született és Csíkszeredában 25 éve elhunyt Sövér Elek festőművészre emlékeztek kiállításmegnyitóval és könyvbemutatóval. A Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent, visszaemlékező írásokat, valamit Sövér-képeket tartalmazó kötetet ismertetve művészettörténészek és képzőművészek idézték Sövér Elek emlékét. A Nagy István, Nagy Imre és Márton Ferenc alkotta székelyföldi festőiskola első nemzedékét leginkább követendőnek tekintő Sövér Eleket a képek költőjének és a szív portréfestőjének nevezte Bucur Nicolae művészettörténész. Itthon maradását és megmaradását hangsúlyozta Balázs József festőművész. Alkotásaiban a 60-as, 70-es évek művészeti törekvései is berezegnek, és sejtetik a különböző irányzatok beszűrődését – tette hozzá Banner Zoltán művészettörténész. Sövér táj-, portré- és életképei a Mikó-várban szeptemberig láthatók. /Sövér Elek-kiállítás és -kötet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2007. december 27.

A csíkbánkfalvi Márton Ferenc Iskola értékes és szép ajándékot kapott dr. Miklós Levente csíkszeredai lakostól, aki Csíkbánkfalván született. Az iskolánk névadójának, Márton Ferenc festőnek, szobrásznak és grafikusnak egyik leghíresebb festménye, a Gátkötők ihlette Miklós Leventét, amikor cseresznyefából faragott ember nagyságú szobrot. Ez a szobor díszíti mostantól az iskolát. /Czikó Gergely, a csíkbánkfalvi Márton Ferenc Iskola igazgatója: Ajándék az iskolának. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./

2008. augusztus 30.

Lassan helyükre kerülnek a dolgok, s a történelemtudomány Romániában is elnyeri méltó helyét, azaz kiderül a valóság a román nép és a Románia területén élő népcsoportok történetéről. Egy jászvásári hattagú kutatócsoport Silviu Vacaru, az A. D. Xenopol Történelemtudományi Intézet főkutatója vezetésével hozzálátott egy eddig feldolgozatlan dokumentációs forrás kiadásához. Három év leforgása alatt tizennégy kötetben fogják megjelentetni a moldvai kincstár 1820–1852 közötti jellegzetes adóösszeírásait, a katagráfiákat. Most látott napvilágot az első kötet, mely Roman vidékének 1820-beli katagráfiáit tartalmazza, Lucian-Valerian Lefter fiatal történész doktorandusz gondozásában. A katagráfiák a moldvai kincstár által a XIX. század első felében készített adóösszeírások. Cirill betűkkel írták, tehát hallás után, így a neveket nem tették felismerhetetlenné. Például a Prjastii Unguri nevű faluban – már a település neve is jelzi, hogy magyarokról van szó – olyan nevek találhatók, mint Mihai Antal, Ilies Martin – Mihály Antalról és Illyés Mártonról van szó. Ugyanígy szerepel Márton Ferenc, Péter Tamás, Ferenczi Márton, Péter Mihály, Kamarás János (Ianos Comoras), Bálint Mihály, Katona Antal, Pérer Gergely Miklós, Gábor György, Fekete Péter (Petre Fichiteu), Istók György, Józsa nevű magyar tanítóval (Joja, dascal ungurescu). Sok férfinév mellett az szerepel, hogy székely vagy magyar. Sok településen vannak magyarok a listán. Az adóösszeírásokat románok végezték, a neveket hallás után, de természetesen, kissé átrománosítva írhatták, s a megfejtést, a cirillből a latin írásba való átültetést is románok végezték, tehát természetes a románhoz való hasonulás, de így is szembeötlőek a magyar származású nevek. A bevezetőben olvasható: „A katagráfiákból kitűnik a Moldvába való tömeges erdélyi és bukovinai bevándorlás a XVIII. század végén és a következő század első felében. A látványos demográfiai robbanást nem lehet természetes szaporulattal magyarázni, hanem éppen a határon túlról érkezett bevándorlók letelepedésével. ” „A katagráfiák megkönnyítik a moldvai nemzeti és felekezeti kisebbségek jobb megismerését. A kérdés elsősorban a moldvai római katolikus népesség eredetét illeti, mely nagyon ellentmondásos témává vált vallási és nacionalista okokból, valamint az etnikai beolvasztási folyamatok jelensége miatt. Az érintett településeken élő családok genealógiai kutatása során a katagráfiákban megtalálhatóak a legrégebbi dokumentált nemzedékek, így meg lehet állapítani, hogy ezek a családok az 1800-as években románok vagy más nemzetiségűek voltak. Ilyen meggondolásból elsődleges a Bákó, Neamt és Roman kerületek katagráfiáinak kiadása, ugyanis itt mai napig léteznek mind nemzetiségi, mind vallási szempontból vegyes települések. Moldvában a székelyeket már a XVI. században említik írott dokumentumok, később, a XVIII. század folyamán (1718-ban, 1744-ben, majd 1761 és 1764 között) sokan menekültek Erdélyből Moldvába a főúri rend üldöztetése és véres megtorló intézkedései miatt, aztán 1778-ban újabb menekülteket jegyeztek: az I. székely határőrezred szökevényeit. Az ő utódaik, akik Roman vidékén katolikus falvakban telepedtek le, azok a székelyek, akik "katonáknak neveztetnek"”. Az előszó szerint mellőzték a csángók eredetének kérdését. /Szekeres Attila: Perdöntő bizonyíték a csángók eredetéről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

2009. augusztus 3.

Július 31-én elkezdődtek a Csíkszeredai Városnapok. A román, a magyar, valamit a székely himnusz dallamára először emelkedett magasba Csíkszereda város zászlója a Mikó-vár előtti, felújított téren. A felújítás 2008-ban kezdődött. Ráduly Róbert Kálmán polgármester szólt a vár bástyájának jelenleg zajló felújításáról, és bejelentette, hogy a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium épületének teljes felújítása következik. A Mikó-várban megnyitották a Márton Ferenc-emléknapot. Ráduly Róbert Kálmán jelezte, hogy a művész Gátkötő csíki székelyek és az Erdőirtás Csíkországban című, két monumentális alkotása közül egyiket sem tudhatják magukénak, sőt a városháza falait hajdanán díszítő, ugyancsak a művész által rajzolt portrékra sem tudtak vigyázni. Márton Ferencet /1884-1940/, a 125 éve Csíkszentgyörgyön született, kiváló képzőművészt a régi rendszerben megbélyegezték. Most bemutatták a Márton Ferenc címet viselő – Murádin Jenő, Sümegi György és Zombori István történész által írt – képzőművészeti albumot. A maszk című kismonográfiát pedig Elekes András ismertette. Ez utóbbi kötet szerzője, Szabó András főmuzeológus tárlatvezetés során részletesebben is szólt a művész munkáiról. A kiállítás megtekintését pedig a Becze Zoltán által készített portré-dokumentumfilm tette teljessé. /Antal Ildikó, Forró-Erős Gyöngyi, Hompoth Loránd: Miénk lett a tér. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2009. augusztus 21.

A csíkszeredai vártér átrendezése kedvezően befolyásolja a múzeumba látogatók elé táruló látványt is, jelentette ki Gecző-Dávid Bíborka, az intézmény PR-menedzsere. Most ugyanis láthatóbbá vált a megyeszékhely egyik legimpozánsabb épülete, az 1623–1631. között neoreneszánsz stílusban épült Mikó-vár. Most zajlik éppen a Honfoglaláskori Mesterségek Hete, ahol a gyerekek kipróbálhatják többek közt az ostorfonást, a nyílvesszőkészítést, nemezelést, agyagozást. Közben látogatható a város nagy szülöttjének, Márton Ferenc képzőművésznek a 125. születési évfordulója alkalmából megnyitott emlékkiállítás. /Péter Emese: Csíkszereda: nyitottabb lett a vártér. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

2009. október 10.

Az idei Csíkszeredai Városnapok kiemelkedő eseménye volt a Márton Ferenc képzőművész születésének 125. évfordulója alkalmából július 31-én megnyílt, emlékkiállítás. Az 1884. december 15-én Csíkszentgyörgyön született és 1940. június 8-án Budapesten elhunyt Márton Ferenc képviselte Magyarországon a szecessziós-szimbolista és népies jellegű – székely – plasztikai kifejezésmódot. A tárlat több mint 120 alkotása: főiskolai tanulmányrajzok, vászonra készült olajképek, portrék (politikusok, országgyűlési képviselők, katonai és tiszti portrék), faliképek, bélyegek, plakáttervek, rajzok, pasztellek. A kiállítást Szabó András művészettörténész és Turcza László festőművész rendezték és válogatták, a Csíki Székely Múzeum és magánszemélyek tulajdonában lévő alkotásokból. A látogatók a képzőművészt bemutató dokumentumfilmet is megtekinthették (rendező: Becze Zoltán). Az emléknapon vittek közönség elé két olyan munkát is, amelyek szerzői a Márton Ferenc- életmű feltárásán fáradoznak: Murádin Jenő–Sümegi György–Zombori István: Márton Ferenc című könyvét, és Szabó Andrásnak A maszk. Márton Ferenc grafikus, festő és szobrászművész /Tipographia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2009/ című kismonográfiáját. Utóbbi dolgozat lektora, Banner Zoltán művészettörténész számára külön öröm, hogy az első jelentős lépést a Hargita megyei, pontosabban a csíki művészeti múlt emlékeinek, gyűjteményének a kurátora, Szabó András teszi meg. Szabó András Zsögödi Nagy Imre életművének az őrzésében, leltározásában és kutatásában máris nagy érdemeket szerzett. /Damján B. Sándor: Csíki könyv egy csíki művészről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998