udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Márton Judit

1999. június 9.

A műemlékek történetéről, védelméről és restaurálásáról értekeztek jún. 5-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Káldy Gyula, a magyarországi Műemlékvédelmi Hivatal kárpát-medencei referense, Mihály Ferenc restaurátor és Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök, a főegyházmegye liturgikus egyházművészeti bizottságának vezetője tartottak előadást. Az erdélyi magyar műemlékek megvédésének ügyével szemben ellenségesnek minősíthető tettek is történtek, mint például Fadrusz János világhírű szobrának, a kolozsvári Mátyás király-szobornak veszélyeztetése vagy a Házsongárdi temető folyamatos pusztítása. Az erdélyi műemlékek ügyét egységes kérdésként felfogó és kezelő szervezeti keretek nem hiányoznak /Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Transylvania Trust Alapítvány, Keöpeczi Sebestyén József Társaság stb./, ráadásul az erdélyi magyar egyházak, püspökségek mindegyikének megvan a maga műemlékbizottsága, ezek azonban rendszeres restaurálásra nem gondolhatnak, elsősorban anyagi nehézségek miatt. Ezért a szórványos restaurálás mellett a műemlékek számbavételével, leltározásával, könyvészeti utalások, történeti források gyűjtésével, fényképek, rajzok, felmérések készítésével és rendszerezésével foglalkoznak A csíksomlyói szemináriumon elsősorban a székelyföldi katolikus műemlékekről, templomokról volt szó. /A templomok fenntartásáról és védelméről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2000. október 14.

Okt. 12-15-e között Mire nekünk a teológia? - témával tart a Romániai Magyar Pax Romana tanulmányi találkozót Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban - tájékoztatott Jakabffy Tamás, a Romániai Magyar Pax Romana elnöke, a Keresztény Szó katolikus kulturális havilap felelős szerkesztője. Előadást tartott Elekes András (Teológia és istenhit); Várnai Jakab, a magyarországi Kapisztrán Szt. Jánosról nevezett ferences rendtartomány főnöke (Teológia és teológiák); Kelemen Sándor (A fides és a ratio közötti feszültségek). A "nagy elágazásokról" Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia tanára, valamint Botiza Ioan-Vasile görög katolikus teológiai tanár értekeznek. Nyíltszíni beszélgetések is zajlanak Bura László, Tulogdi Mónika, Márton Judit, Csíszér-Szokol András részvételével, szó lesz a hazai teológusképzés helyzetéről és perspektíváiról is. /Fodor György: Pax Romana tanulmányi találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2005. december 8.

Böjte Csaba atya december 4-én, vasárnap ünnepi szentmise keretében Budapesten adott át jelképes kitüntetéseket azoknak a nagylelkű támogatóknak, akik a legtöbbet tették azért, hogy sikerült befejezni és felavatni a szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központot. A hálaadó szentmisén a Magyar Püspökkari Konferencia, a Magyar Caritas Jószolgálat és a Szent Ferenc Alapítvány képviselői, valamint számos meghívott volt jelen. A szentmise végén Böjte Csaba atya öt személynek adta át a “Bajban levő gyerekek barátai” nevet viselő kitüntetést Mádl Dalma asszonynak, a Magyar Caritas Jószolgálat nagykövetének, dr. Pápai Lajos győri megyés püspöknek, Mártonffy Miklós és Jankovics Vera tervezőknek, valamint Márton Juditnak, az építkezés irányítójának. A szovátai gyermekvédelmi központban 9 lakrészben közel 80 gyermek lakik. “2002 tavaszán a Magyar Püspökkari Konferencia felhívást intézett a magyarországi gyermekekhez nagyböjtben, hogy osszák meg a kenyerüket, uzsonnájukat az éhező erdélyi árvákkal. Mindenkit meglepett a gyermekek, fiatalok nagylelkűsége, 14 millió forint gyűlt össze.” A magyarországi gyermekek ajándékából Szovátán új otthont építettek, ezzel emléket állítottak a felnövekvő új magyar generáció szolidaritásának, összetartozásának. „Határozottan érzem, hogy ebben a házban nemcsak 80 gyermek, hanem a Trianonban széttépett magyar összetartozás, együtt gondolkozás is otthonra talált.” – mondta beszédében Böjte Csaba atya a ház felavatásán, december elsején. /Bajban levő gyerekek barátai címek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

2007. június 13.

Nagyon régen nem ültek annyian Magyarigen református templomában, mint a Megújuló örökség – nemzetközi műemlékvédő konferencia alkalmával. Szakemberek, politikusok, érdeklődők népes tábora vitatta meg az épített örökség szomorú állapotát, a Fehér megyei település templomában. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója nyitotta meg a konferenciát. Gudor Botond helyi református lelkész a körülményekhez képest szépen rendbe hozott templomban fogadta a vendégeket Erdély legkisebb gyülekezetében, ahol a lelkipásztor és családja nagyobb számot tesz ki, mint a gyülekezet tagjai, akiknek száma az évek során négyre csökkent. A lelkész beszélt a település és a templom történetéről, Bod Péter valamikori lelkipásztor testamentumáról, a települést ért tragédiákról (parasztlázadás 1784-ben, pestis-járvány 1813-14-ben, szabadságharc: 1848-49-ben), az öt magyar temetőről, a maradék lakosság elvándorlásáról. A falu története kapcsolódik a mindenkori erdélyi fejedelmek történetéhez, sorsa azonban az átlagosnál tragikusabb. Ma már az a kérdés, mi lesz a jövőben a későbarokk stílusban épült, gyönyörű templom sorsa hívek nélkül. Istvánfi Gyula, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott professzora vette át a szót, aki jelentős mértékben hozzájárult az erdélyi műemlékvédelemhez. Mihály Ferenc restaurátor sok képpel illusztrált előadása főleg a Kárpát-medencei templomok farészeinek restaurálásáról, valamint a színrestaurálásról szólt. Daróczi Miklós az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozó, 1990–2004 közötti templom felújítási munkálatokról értekezett, 53 műemléktemplomban történtek kisebb-nagyobb beavatkozások. Márton Jutka a római katolikus templomok ingó és ingatlan örökségét ismertette. Paskucz Szathmáry Viola elmondta: 52 unitárius műemléktemplom van, amelyek felújításai között igazi sikertörténetek is akadnak, például a kilyéni vagy a kolozsvári templom esetében. Káldi Gyula összegezte a kárpátaljai és felvidéki helyzetet. Diószegi László szerint a közeljövő semmi jóval nem kecsegtet, hiszen a Teleki László és hasonló alapítványokat a magyar kormány megszünteti. Nincs garancia arra, hogy a megkezdett munka folytatódik. Ők most az alapítvány megmentéséért dolgoznak. A megoldást a független civil alapítványok létrehozása jelentené. Rögtön be is mutatták az Ágoston Sándor nevű alapítványt. Az újságíróknak Gaál Alajos katolikus esperes mutatta be a helybéli, nemsokára 200 éves, felújítás alatt álló római katolikus plébániát, amelynek 10 híve közül öt magyar. Jelenleg Magyarigennek összesen 14 magyar lakosa van. /Bakó Botond: Megújuló örökség – nemzetközi műemlékvédő konferencia. Magyarigen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2008. december 21.

A gyulafehérvári székesegyház déli tornyának és a Lázói-kápolnának a kőrestaurálási munkálatai nyár elején kezdődtek el. A helyreállítási munkálatokat támogatta: a román és a magyar oktatási minisztérium, a Szülőföld Alap (Magyarország), külföldi partnerek és nem utolsósorban a főegyházmegye hívei. /Márton Judit, a helyreállítás koordinátora: Elkészültek a székesegyház kőrestaurálási munkálatai. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 21./

2009. szeptember 14.

A Hargita Megyei Tanács és a Hargita Megyei Kulturális Központ a Kulturális Örökség Napjai alkalmából kétnapos rendezvényt szervez szeptember 18–19-én, amely az intézmény éves programjában szereplő felnőttképzési program része. szeptember 18-án Épített örökségünk védelmében címmel szakmai tanácskozást tartanak. Előadást tartanak többek között Fülöp Ottília, Hargita megye főépítésze, Márton Judit, a Hargita Megyei Kulturális Központ jogtanácsosa, Péli Levente és Szabó Zsolt, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség és Igazgatóság munkatársai, valamint Máthé Zoltán építészmérnök. /Varga László: Kulturális Örökség Napjai Csíkban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998