udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Márványi Péter

1996. november 12.

A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szakértői Bukarestből távozván jelentést írtak a lassú privatizációról, a mesterséges valutaárfolyamokról, a végre nem hajtott radikális intézkedésekről, a 30 %-ot meghaladó inflációról. A választási harc idején sok helyen nem volt üzemanyag. Szinte az összes pártvezér ígérte, hogy Európa felé fordítja az országot, csak azt nem említették, hogy ez mibe kerül, írta Márványi Péter. /168 Óra, nov. 12./

1996. december 17.

Nem tudja még, hol lesz az irodája, válaszolta a 168 Óra hetilapnak adott interjújában Tokay György. Valószínűleg a központi kormányépületben. Az eddig kirakatintézményként szolgáló Nemzetiségi Tanács helyett egy hatékony intézményt kell létrehozni. Szükség van nemzetiségi törvényre is, eddig csak tervezetei vannak. - A napokban Sepsiszentgyörgyön az egyik líceumban bombariadó volt, az ismeretlen telefonáló azt mondta: "Ti magyarok mind meg fogtok halni", vetette közbe Márványi Péter, a lap munkatársa. Nyilvánvaló, reagált rá Tokay György, foglalkozni kell az ilyesmivel is. A konfliktusmenedzselés is a hivatal dolga. - Az RMDSZ koalíciós partnereivel harmonizálta programját. "Egyik félnek sem sikerült száz százalékig rákényszerítenie akaratát szövetségeseire, de a kormányprogram tartalmazza a mi törekvéseink lényeges elemeit." Az autonómia másképpen fogalmazódik meg a kormányprogramban, mint ahogy az RMDSZ dokumentumaiban szerepel. Ezentúl anyanyelvükön vizsgázhatnak a felvételizők olyan tárgyakból, amelyeket anyanyelvükön tanultak. Ez benne van a 2000-ig szóló kormányprogramban. Szerepel az is, hogy megszüntetik a tiltó rendelkezéseket, amelyek korlátozzák azon szakmák és tudományágak körét, amelyeket magyarul lehet tanítani akár az egyetemen is. /168 Óra, dec. 17./

1998. október 9.

Márványi Péter, a Magyar Rádió tudósítója visszautasította Nits Árpád megállapítását, hogy a Kossuth Rádió a Népszabadságtól kölcsönözte a tudósítást, továbbá, hogy csak úgy röpködtek a radikális jelzők a csernátoni politikus csoporttól. Márványi közölte a Kossuth Rádióban elhangzott tudósításának szövegét, egyben javasolta, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Etikai Bizottsága vizsgálja meg a történteket. /Márványi Péter, a Magyar Rádió tudósítója: Javasolom a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Etikai Bizottságának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Előzmény: Nits Árpád: Ellencsernátoni forgatókönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

1998. október 10.

Nits Árpád nem értette, miért vette magára Márványi Péter a megjegyzését, holott ő azt írta, hogy a rádió a Népszabadság tudósítójától idézett. /Nits Árpád: Alkalomadtán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ Előzmény: Nits Árpád: Ellencsernátoni forgatókönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7., Márványi Péter, a Magyar Rádió tudósítója: Javasolom a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Etikai Bizottságának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1998. október 15.

Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója is reagált Nits Árpád cikkére (Szabadság, okt. 7., majd okt. 10.), "aki végül kibökte: nem Márványi Péterbe akart belerúgni, hanem tulajdonképpen belém." Tibori Szabó Zoltán tudósításai és az Adevarul című napilap anyagai közötti párhuzamot a leghatározottabban visszautasította. Anyagaiban egyáltalán nem "röpködtek a radikális jelzők a csernátoni politikusi csoportról", ahogy Nits írta. /Tibori Szabó Zoltán: Az újságíró legyen pártatlan. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

1999. szeptember 30.

A Project on Ethnic Relation (PER) megrendelésére és támogatásával a kolozsvári Interetnikus Kapcsolatokat Kutató Központ márciustól májusig az intézet munkatársai 13 erdélyi megyében és a fővárosban monitorizálták a román és magyar újságokat. Az elkészült tanulmányt Marius Lazar kolozsvári szociológus mutatta be Marosvásárhelyen. Az ismertetéskor a bukaresti és vásárhelyi román újságírók több kijelentés miatt felhördültek. Például azért, hogy a lapok túlságosan kötődnek bizonyos ideológiákhoz, pártokhoz. A magyar kérdést pedig főleg azok a megyei napilapok kezelik rosszindulattal, melyek a volt pártlapokból nőttek ki. A sajtótájékoztatón jelen levő Márványi Péter, a Kossuth Rádió munkatársa a kolozsvári főkonzul, Alföldi László esetén keresztül világított rá a román sajtó - szerinte - legfőbb hibájára: a Cotidianul első oldalon világgá kürtölte, hogy Alföldit 1988-ban nemkívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ezt a hírt ellenőrizetlenül egy egész sor román lap átvette, leközölte, anélkül, hogy a magyar követségen, vagy a román külügyminisztériumban ellenőrizték volna az információt. Majd miután Alföldi sajtótájékoztató keretében ezt megcáfolta, sokkal kisebb méretű cikkben, eldugott helyen a Cotidianul megcáfolta saját állítását. De ugyanezt már nem tette meg a többi újság. - Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője elmondta: a PER abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az Európa Tanács tanácsadójává nevezték ki. Október hónap folyamán a PER történelemtanárokkal szervez találkozót a hazai történelemoktatásról, különös tekintettel a kisebbségi kérdéskörre. /Máthé Éva: Szakszerűtlenség, magyarellenesség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2000. március 27.

A tíz éve Marosvásárhelyen történtekről Karácsony Zsigmond, a marosvásárhelyi Népújság fotóriportere megdöbbentő képsorokat mutatott be a Bernády-ház kiállítótermében Egy pogromkísérlet kórképe. Marosvásárhely, 1990. március címmel. A rendezvénysorozat, amelynek része volt a kiállítás megnyitója is, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által szervezett Sajtó az első vonalban címet viselte. A MÚRE-rendezvény nyitányaként Gáspár Sándor, az egyesület ügyvezető elnöke Távolságtartás és azonosulás címmel tartotta vitaindítóját, feltéve benne a kérdést, hogy hol a határ a közösségi azonosulás és a tisztázás között. Az esten Schnedarek Ervin eddig be nem mutatott képsorokat vetített a véres eseményekről. /Sarány István: Az első vonalban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./ A Sajtó az első vonalban című MÚRE-szemináriumon Mózes Edith kiemelte, hogy 1990 márciusában a helyi magyar sajtó a helyén volt, teljesítette kötelességét. Ideje lenne szakszerűen elemezni, hogy az egyes kiadványoknak milyen szerepe volt az események előkészítésében, lebonyolításában. Cs. Bíró Attila, az ELTE tanára, a Magyar Távirati Iroda vezetőségi tagja kifejtette, hogy az anyaországban a sajtó szabad. Márványi Péter, a Kossuth Rádió Erdélybe kiküldött munkatársa pedig azt állította, hogy Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság. Bemutatták Simon Judit nagyváradi újságíró, a Krónika munkatársának könyvét, címe: Városkép románokkal és magyarokkal. A könyv objektivitását, higgadtságát méltatták. Az események óta most először került olyan kötet az olvasó elé, amelyben mind a magyar, mind a román résztvevők megszólalnak. A Nyílt Társadalom támogatásával kiadott könyv román változata hamarosan szintén megjelenik. /Sajtó az első vonalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2001. február 15.

Az év elejétől Bartha Csaba személyében temesvári tudósítója is van a Magyar Rádiónak. Ionescu Nicolette (Nagyvárad - Bihar megye) és Rostás István (Kolozsvár - Kolozs megye) mellett a Temesvári Rádió Magyar Szerkesztőségének vezetője, Bartha Csaba lesz a harmadik tagja az újonnan kialakult erdélyi tudósítói hálózatnak. Bartha Csaba elmondta, hogy a rádióhallgatók továbbra is a Határok nélkül műsorában, naponta 21.30-22 óra között hallgathatják tudósításaikat. Vannak kárpátaljai, vajdasági és felvidéki tudósítók is. Naponta két hírt szolgáltatnak, ezek bekerülhetnek a Krónikába is hírek, interjúk vagy riportok formájában. Lesz új bukaresti tudósító is, most jár le a pályázati határidő. Az eddigi tudósító, Márványi Péter február végén visszavonul. /Pataki Zoltán: "Nálam a Temesvári Rádió marad az első helyen" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998