udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Máté Erzsébet

2001. augusztus 30.

Simon Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója felbontotta Har Éva és László Róbert munkaszerződését munkahelyi mulasztás indoklásával. Har Évát 2001 májusában választották meg a Magyar Opera szakszervezeti elnökévé, László Róbert pedig alelnök lett. Az érintettek úgy ítélték meg, hogy az intézmény jogtalanul bánt el velük, az opera vezetőségét beperelték: kártérítést, valamint munkaviszonyuk visszaállítását kérik. Simon Gábor igazgató intézményellenes hibának tartja Har Éva és Róbert László szakszervezeti megválasztását. Elmondása szerint három hónapos ténykedésük végig hátráltatta az intézmény tevékenységét. Simon Gábor példával élt: az operán belül meghallgatást szerveztek, hogy ellenőrizzék, szakmailag ki milyen szinten áll. Rögtön megjelent az Alfa Cartel elnöke számonkérni, hogy milyen alapon mérlegelik az alkalmazottak képességeit. Ebből pattant ki az első vita, amit sorozatos ellenkezések követtek a két szakszervezeti elnök részéről. Az igazi nézeteltérés a nyírbátori vendégszerepléskor robbant ki: minden előzetes bejelentés nélkül leálltak a munkával. Kijelentették: mivel nem kaptak pénzt, nem mennek próbára. Har Éva alaptalannak érzi a kettőjüket ért vádakat. Szerinte az igazgató minden információt megtagadott tőlük, emiatt kezdődtek a nézeteltérések, hiszen a szakszervezetet semmibe vette. /Máté Erzsébet: Munkaügyi konfliktus a Magyar Operában. Évadeleji hangulatkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2001. szeptember 1.

A Sapientia Egyetem ideiglenes szenátusa aug. 30-i ülésén a vizsgáztató bizottságoknak a tanári állások betöltésére vonatkozó javaslatát tárgyalta meg. A versenyvizsgákat Marosvásárhelyen és Csíkszeredán tartották, összesen 72 állásról volt szó, a gyakornoktól a professzorig. Tánczos Vilmos ideiglenes rektor-helyettes közölte: a meghirdetett állások majdnem 90 százalékát sikerült betölteni, a szenátus pedig minden egyes esetben elfogadta a vizsgáztató bizottságok javaslatát. A szenátus mind a két oktatási helyszínen megbízott dékánt és tanszékvezetőt nevezett ki. Mihelyt létrejönnek a kari tanácsok, mind a két karon dékán és tanszékvezető-választások lesznek. Addig Csíkszeredában Lányi Szabolcs, Marosvásárhelyen pedig Hollanda Dénes a megbízott dékán. A Sapientia Egyetem évnyitója október 4-én lesz Marosvásárhelyen, ezt követi a csíkszeredai ünnepség október 5-én, október 7-én pedig a nagyváradi. /Máté Erzsébet: Október 4-én indul a Sapientia Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ A marosvásárhelyi karokra vonatkozó döntésekről Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja adott tájékoztatást. Jóváhagyták három tanszék létrehozását, a Humán Tudományok, a Matematika-Informatika, valamint a Műszaki Tudományok Tanszékét, amelyekre kinevezték a vezetőket is, Albert-Lőrincz Enikő előadótanár, Szilágyi Miklós és nagyváradi.egyetemi tanárok személyében. Öt professzornak, két előadótanárnak, öt adjunktusnak, hat tanársegédnek és két gyakornoknak sikerült a vizsgája. A szenátus jóváhagyta, hogy az üresen maradt tandíjas helyek fele is tandíjmentes legyen. A szept. 10-re meghirdetett felvételin a következő helyekre vizsgázhatnak a jelentkezők: informatika szak: 10 tandíjmentes és 11 tandíjas, számítástechnika: 9 tandíjmentes és 10 tandíjas, automatizálás: 14 tandíjmentes és 10 tandíjas, mechatronika: 25 tandíjmentes és 13 tandíjas helyre. A tananyag az interneten a következő címen található: www.emte.ro. /(bodolai): A Sapientián Növelték a tandíjmentes helyek számát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

2001. szeptember 1.

A Heltai Alapítvány az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Az alapítvány munkáját , a Heltai Alapítvány elnöke ismertette. Az alapítvány a könyvtári tevékenységen keresztül próbálta meg egy autonóm intézmény modellképét igazolni. 1992-től dolgoztak azon, hogy a hagyományápoló intézményesülés megerősödjön. Szerepet vállaltak a kalotaszegi, sófalvi, válaszúti táborok szervezésében. Miután létrejöttek a szervezetei ezeknek a tevékenységeknek, úgy érezték, hogy tovább kell lépni. Felvették a kapcsolatot Felvidékkel, Kárpátaljával, Vajdasággal és más európai kisebbségekkel, mivel ezek a kisebbségek kapcsolnak az európai nagykultúrához. Tíz év alatt 1200 fiatalt tudtak eljuttatni Európa több országába. - Három éve megszervezik a Szent István-napi rendezvényt. /Máté Erzsébet: "Nem az a dolgunk, hogy az emberek helyett gondolkozzunk, hanem az, hogy állandóan, újra és újra esélyt teremtsünk a számukra." = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2001. szeptember 4.

Az Unitárius Nők Országos Szövetsége (UNOSZ) a hétvégén tartotta évi közgyűlését Torockón. Szabó Árpád unitárius püspök üdvözölte a konferencia részvevőit. A Torockói Nőszövetség zászlójának felavatása után Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zeneiskola diákjai zenés műsort tartottak. Szabó Árpád konferenciazáró beszédében elmondta, hogy az unitárius egyház részt kíván vállalni a tizennyolcadik életévüket betöltött állami gondozottak sorsában. Olyan családokkal tervezik felvenni a kapcsolatot, akik vakációk alatt árva gyerekeket vennének magukhoz, és a későbbiekben felvállalnák azok nevelését. Szabó Árpád szerint így meg lehetne akadályozni falvak teljes kiöregedését és felkérte a nőszövetségek segítségét. Az UNOSZ fennállása óta széleskörű szociális tevékenységet fejt ki. Rendszeresen látogatják a Lokodi Öregotthont, többgyerekes családoknak, idős embereknek anyagi támogatást nyújtanak, fiatalokat segítenek a továbbtanulásban. Az UNOSZ-hoz jelenleg hetven helyi nőszövetség tartozik. /Máté Erzsébet: Unitárius nők országos találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2001. október 2.

Kolozsváron szept. 29-én felavatták az Ifjú Keresztyének Egyesülete (IKE) új székházát. Az ünnepségre a monostori református templomban került sor. Az épület az IKE országos központjának ad otthont, és ugyanitt konferenciákat, találkozókat szerveznek majd. /Máté Erzsébet: Felavatták az IKE új székházát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2001. október 11.

Kolozsváron felavatták a magyarországi Agora információs irodahálózat kolozsvári fiókját. Horváth Tamás főigazgató ismertetése szerint a Márton Áron Szakkollégium a magyar oktatásügyi minisztérium háttérintézménye, amely otthont ad a határon túli magyar diákságnak. Három fő célja van: biztosítani a határon túli ösztöndíjas hallgatók tanulmányaihoz szükséges feltételeket, az ott tanuló diákokat az otthonmaradásra bírni, ugyanakkor állandó információáramlást teremteni a magyarországi és határon túli oktatási rendszer közt. Budapest után, szeptember 11-én Szegeden, okt. 1-jén Pécsen, november 24-én Debrecenben nyílik meg a Márton Áron Szakkollégium. Az Agora Irodahálózat elsősorban az információ áramlását segíti. Az ifjúságot az Agora Juventus tájékoztatja, míg az ösztöndíj-lehetőségeket az Agora Stúdiumtól lehet megtudni. A diákturizmussal, a hírszolgálattal, a magyar-magyar kapcsolattal az Agora irodának külön fiókja foglalkozik. Az információikat a Határon Túli Magyarok Hivatalától, az Oktatásügyi Minisztériumtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, valamint az Ifjúsági Sportminisztériumtól kapja. Az Agora Irodahálózat megpróbált minden nagyobb határon túli, magyarlakta területen irodát szervezni. Erdélyben Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működik irodája. /Máté Erzsébet: Magyar ifjúsági tájékoztatási iroda nyílt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2001. október 11.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke a legutóbbi SZKT-n kifogásolta Frunda Györgynek az 1989-es decemberi rendőrgyilkosságok ürügyén elítélt kézdivásárhelyi magyarok védőügyvédjeként nyújtott teljesítményét. Mint köztudott, 1989. december 22-én az ország sok más településéhez hasonlóan Kézdivásárhelyen is a népharag áldozata lett a kommunista rezsim egyik pribékje, Aurel Agache milicista. Az őrnagyot nem egyetlen személy gyilkolta meg a város főterén, hanem lincselés áldozata lett. Köztudomású, hogy 1990. január 4-én Ion Iliescu közkegyelmet adott "a forradalom" napján, december 22-én erőszakcselekményeket elkövetők számára. Az elnöki amnesztiarendeletet az ország minden részében alkalmazták, leszámítva Székelykeresztúrt, Zetelakát, Oroszhegyet és Kézdivásárhelyt. - Magyarellenes koncepciós perre került sor Kézdivásárhelyen is - nyilatkozta Katona Ádám. Héjja Dezső és Reiner Antal Csíkszeredán töltik büntetésüket. Katona Ádám 1998 júliusától több alkalommal megkereste az Agache-ügyben megvádolt szerencsétlen magyar emberek érdekében az RMDSZ jelenlegi elnökségét. Katona szerint Frunda György döntő jelentőségű tárgyalásokon nem vett részt, amelyeken például nem hallgatták ki a védelem tanúit! A Legfelsőbb Bíróságon kimondott ítélet kihirdetése, sőt a két magyar férfi letartóztatása után sem Frunda György, mint védőügyvéd, de sem az RMDSZ elnöksége nem fordult Ion Iliescuhoz elnöki kegyelemért. (A strasbourgi esetleges "jogorvoslatra" olykor 4-5 évet kell várni, addig ülhet Héjja meg Reiner a börtönben.) Frunda szenátornak bőven lett volna ideje a két súlyosan beteg magyar férfi feltételes szabadlábra helyezése érdekében az illetékes csíkszeredai törvényszékhez folyamodnia. Frunda Györgynek a Héjja Dezső nevében iktatott kérvénye mellől éppen a megfelelő orvosi igazolvány hiányzik, tehát érvénytelen, Reiner Antal érdekében pedig az SZKT-ig még csak egy két soros kérvényt sem adott be Frunda a törvényszékre. Héjjának a nyáron újra kellett volna műteni a lábát. Közlése szerint az a veszély fenyegeti, hogy egész életére nyomorék marad, Reinernek pedig az életveszélyesen magas vérnyomását kellene szabadlábon, megfelelő szakorvos felügyelete alatt gyógyíttatnia. Most, okt. 10-én az Emberséget! Alapítvány fölkérésére Hajdu Dezső csíkszeredai ügyvéd pótolva Frunda dr. mulasztását, végre beiktatta a Reiner Antal feltételes szabadonbocsátása érdekében készített kérvényt. Szeptember 4-én az Országgyűlés foglalkozott a Csíkszeredában raboskodó Héjja Dezső meg Reiner Antal ügyével is /Bogdán Emil képviselő interpellált és Németh Zsolt külpolitikai államtitkár válaszolt./ Ennek szövegét Katona átadta a sajtónak. Az erdélyi sajtó ennek ellenére nem vett máig tudomást erről az anyaországi gesztusról. /Máté Erzsébet: Az Agache-ügy ártatlan áldozatai. Katona Ádám elégedetlen Frunda György ügyvédi teljesítményével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2001. december 7.

Két éve, hogy dr. Cseh Áron, a neves kolozsvári képzőművész, néhai Cseh Gusztáv fia kolozsvári magyar konzul diplomataként tért vissza szülővárosába. Az eltelt közel két év során sikerült jó kapcsolatokat kiépíteni mind a magyar, mind a román civil és politikai szervezetekkel, a magyar történelmi egyházakkal és az erdélyi értelmiség jeles képviselőivel, tekintett vissza az eltelt időre. Vidéki látogatásai során nagyon sok polgármestert, alpolgármestert, helyi magyar közösségi vezetőt ismerhetett meg. A magyar államalapítás ezredik évfordulóját együtt ünnepelhette az erdélyi magyarsággal. A legkisebb szórványtelepüléstől a legnagyobb székelyföldi városig méltóképpen megünnepelték ezt a jeles eseményt, ez jelzi, hogy az erdélyi magyarban él a magyarságtudat, és őrzi a hagyományait. A kolozsvári főkonzulátust évente körülbelül tizenhat-tizenhétezer román állampolgár keresi fel a magyarországi tartózkodáshoz szükséges vízum beszerzése céljából. Cseh Áron feladatkörébe a politikai, kulturális-gazdasági és sajtófigyelő munka tartozik. /Máté Erzsébet: "Az erdélyi magyarságban él a magyarságtudat" Interjú Cseh Áron kolozsvári magyar konzullal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2001. december 20.

A Szabadság körkérdéséből kiderül: a Kolozs megyei vegyes lakosságú falvak többségében még nincsenek kitéve a kétnyelvű táblák. Több faluban a táblák feltevésével a jövő év elejére várnak, másokban viszont nem is hallottak a kormányrendeletről. Az is gondot jelent, hogy Román Akadémia által kibocsátott helységnévjegyzékről tíz Kolozs megyei település (Egeres gyártelep, Magyarkapus, Magyarkiskapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerűszentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) lemaradt. Néhány településen még a kormányrendelet megjelenése előtt föltették nemcsak a kétnyelvű településnév-táblát, hanem a magyar nyelvű feliratokat is. Kolozsváron továbbra sem lesznek kétnyelvű feliratok, mivel Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó alkalmazni a közigazgatási törvényt. Kolozs megye az egyetlen, amely még nem küldte el a törvény hatálya alá eső helységnevek jegyzékét. /Kónya Klára, Máté Erzsébet: Kétnyelvű tábla-körkép Kolozs megyében. Sok helyen nem fért be a költségvetésbe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2002. január 10.

Egyhetes kézimunka tanfolyamot szervezett az Unitárius Nők Országos Szövetsége Kolozsváron. A résztvevőket munkájukban Orbánné Forrai Erzsébet és Zsakó Erzsébet segíti. A kézimunka tanfolyamokat 1993-tól rendszeresen tartják Kolozsváron és különböző vidékeken. A torockói varrottastól kezdve, kalotaszegi, udvarhelyszéki, keresztúri, széki mintákig mindenfélével foglalkoztak és foglakoznak. /Máté Erzsébet: A népművészet bűvöletében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2002. január 28.

Egyre kevesebb a magyar Pusztakamaráson /az 1400 lakosból csak 198-an vannak/, két éve nincs magyar iskola sem. A napokban átadták a Duna Tv és a Hungária Televízió Közalapítvány közös ajándékát, egy tévékészüléket. Az ünnepségen a falu szülötte, Sütő András is részt vett. Arra való ez az ajándék, hogy a pusztakamarási gyülekezet a templomon kívül is halljon magyar szót — fogalmazott Birtha István kolozsvári esperes. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke úgy látja, az ajándék a pusztakamarásiakban a felfelé nézést erősíti. Sütő András üdvözlőbeszédében kifejtette: "Ez az ajándék fűti azokat, akik fáznak, akik a magyar nyelv melegét várják. A televízió lehetőség a kapcsolattartásra a nagyvilággal, hogy Pusztakamarás bekapcsolásával az összmagyar szellemi forgalomba, Pusztakamarás feltámasztását is szolgáljuk." Elmondta, hogy nagy álma szülőfalujának a Sütő-portán egy közösségi házat építeni. Az író említést tett a 2001-es algyógyi kiáltványról, amellyel sem a magyar értelmiség, sem a média nem foglakozott eleget. A szórvány problémáját boncolgató dokumentumot 62 református lelkész írta alá, ami ritkaságnak számít a szórvány a történetében. - Létezik ugyan magyar osztály a szomszédos Nagysármáson, a nagy távolság miatt azonban a pusztakamarási gyermekek otthon, román iskolát végeznek. A lelkész szombatonként a vallásórák után magyar órákat tart, de ez nem pótolja a magyar iskola megszűnéséből származó veszteséget. A lelkész szerint félő, hogy harminc év múlva Pusztakamaráson nem lesz magyar család. /Máté Erzsébet: Anyaországi támogatás Pusztakamarásnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2002. február 1.

2001. máj. 31-én Herédi Zsolt és Füsi Katalin Ildikó magyarul nyilvánította ki beleegyezését a házasságba és ezért a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést. Herédi ügyvédje, Eckstein-Kovács Péter megtámadta a közigazgatási jogügyi osztály döntését, és ötvenmillió lej erkölcsi, valamint Füsi Katalin számára 3,2 millió, Herédi Zsolt számára pedig 9,2 millió lej anyagi kártérítést követelt. "A két illető lépése teljes mértékben igazságtalan." — nyilatkozta a Mediafaxnak Vasile Gherman, a kolozsvári Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője. "A májusban érvényes törvény szerint csak román nyelven fejezhették ki beleegyezésüket a házasságkötő felek." A kolozsvári bíróság érdembeni döntése febr. 1-re várható. /Máté Erzsébet: Ma várható döntés a Herédi-perben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2008. május 27.

Bakk Miklós politológus és Gábor Kálmán magyarországi ifjúságkutató szociológus voltak a meghívottai a kolozsvári média szakos doktori hallgatók Me.dok című folyóirata múlt hétvégén bemutatott legfrissebb számának. A két kutató a médiának az ifjúsági kultúrában betöltött szerepéről beszélt. A résztvevőket Cseke Péter témavezető egyetemi tanár köszöntötte, nyitóbeszédet tartott Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese, aki elmondta, fájlalja, hogy a diákoknak ritkán van lehetőségük szakmai környezetben találkozni. A találkozón a tavalyi konferencia anyagából összeállított Me.dok könyvtár harmadik konferenciakötetét is bemutatták. Az Esettanulmányok című kötetet – amely a doktorandusok dolgozatainak egyes fejezeteit tartalmazza – a szerkesztő, Botházi Mária tematikailag sokszínűnek minősítette. A Me.dok folyóiratról a szerkesztők, Máté Erzsébet és Buzogány Klára elmondták: a terjesztéssel vannak gondjaik. /Fleischer Hilda: Me. dok: média és ifjúság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998