udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Máté Márta

2004. május 14.

Több évtizedes hagyomány szakadt meg, néhány lelkes pedagógus egész életének küzdelme veszett kárba, és több száz szülő bizalma ingott meg a napokban, amikor kiderült, hogy Déván a magyar tannyelvű iskolai tagozatoknak helyet adó két intézményben nem lesz többet magyar aligazgató. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő állítása szerint őt nem értesítették az Eminescu-Petőfi Általános Iskola szabad aligazgatói állásáról. A dévai Traian Elméleti Líceumban, illetve az Eminescu–Petőfi Általános Iskolában magyar anyanyelvű a diákok, illetve tanárok egyharmada, és ilyen esetben a vezetőségben helyet kell biztosítani a tagozaton tanulók nyelvét beszélő pedagógusnak is. Azonban mindkét tanintézményben román aligazgatót neveztek ki. A Traian Elméleti Líceumban a tavaly hirtelen elhunyt Hauer Erich volt a magyar aligazgató. Halálát követően a magyar tanári karból senki sem vállalta el az aligazgatói állást, és az igazgatónővel egyre feszültebbé vált a kapcsolat. A város másik iskolájában tanító Máté Márta jelentkezett az állásra, mellette egy román tanár. A román tanár pontszáma nagyobb volt, így az övé lett az állás. Máté Márta fellebbezett, mert kollégája nem beszél magyarul, és a tagozatos iskoláknál ez is kitétel. Az Eminescu–Petőfi Általános Iskolában Patrascu Magda aligazgatónőnek a tanév elején lejárt a kinevezése, azóta delegált aligazgatóként végzi feladatát. A versenyvizsgán egyetlen román anyanyelvű jelentkező vizsgázott, és el is nyerte az állást. Az új aligazgató nem tud magyarul. /Gáspár-Barra Réka: Elcsúsztunk egy banánhéjon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

2004. szeptember 30.

A napokban zajlott dél-erdélyi magyar pedagógustalálkozón mutatkozott be első ízben Máté Márta, Hunyad megye új kisebbségi tanfelügyelőnője. Elmondta, hogy a megye többi településéről vészjelzések érkeznek: nincs elég gyerek, nem indul osztály, nincs szakképzett tanár, tanító. Különösképpen a Zsil völgyében rohamosan apad a diáklétszám. Máté Márta szeretné elérni, hogy a tűzoltásszerű megoldások és a hosszú távú stratégia megvalósítása párhuzamosan haladjon. Már most el kell kezdeni összeírni a jövő év első osztályosait, szakképzett pedagógusokat keresni a szabad állásokra, és megkezdeni a következő ősszel beinduló magyar tanintézmények engedélyeztetését, kidolgozni a beiskolázási tervet. Máté Márta eddig román tagozaton tanított, mert a magyar tagozaton volt szakképzett földrajztanár. /A tűzoltás és jövőteremtés párhuzamosan kell haladjon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

2004. december 2.

Dec. 1-jén összehívta az RMPSZ dévai szervezete a város aktív és nyugdíjas magyar pedagógusait. A Melite református gyülekezeti házban megtartott rendezvényen Máté Márta kisebbségi tanfelügyelő ismertette az épülő önálló magyar oktatási központ dokumentációját. Nincs még neve a létesülendő új tanintézménynek. A jelenlévők többsége dr. Téglás Gábor (1848–1916) hajdani középiskolai igazgató, jeles régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja mellett voksolt. A Segesvári Miklós Pál Egylet népi tánccsoportja örvendeztette meg előadásával az egybegyűlteket. /Gáspár-Barra Réka: Pedagógustalálkozó Déván. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2005. január 17.

Lupényban az 1-es Számú Iskolába január 15-én közel 50 magyar szakos tanár, tanító és óvónő tartott megbeszélést. Jól halad a dévai magyar iskola építése, mely szeptemberben meg is kezdi működését – ismertette a helyzetet Máté Márta kisebbségi tanfelügyelő. Az elképzelések szerint az új tanintézetben mindenki elfér, óvodától egészen tizenkettedikig. A terv szerint ősztől három párhuzamos kilencedik indul: egy matek-infó és egy vendéglátóipari líceumi, valamint egy építészeti szakmunkásképző osztály. Az iskola ingyenes bentlakást biztosít a más településről származó diákoknak, az iskolát létesítő Geszthy Ferenc Társaság hamarosan kisbuszt is szerez a vajdahunyadi és csernakeresztúri gyerekek ingázására. A lupényi 1-es számú Iskola magyar tagozata az egyetlen magyar tanintézmény a bányavidéken, ahol még nem kellett összevonni osztályokat. Lupényban a 258 iskolás közül csupán 76 tanul magyar nyelven. Vulkánban 114-ből 51. A legnehezebb a helyzet Petrozsényban, ahol 214-ből csak 12-en tanulnak anyanyelvükön. 1989 előtt 25 gyermeket írattak első osztályba a lupényi magyar tagozatra. Most pedig nagy nehezen sikerül összegyűjteni 6 elsőst. A szomszédos Vulkánban az utóbbi két évben egyáltalán nem indult magyar első osztály! – A tankönyvek gyakran gyenge fordításban jelennek meg, ráadásul késéssel, sokszor a tanév közepén, húzta alá Kofity Magdolna, a megyei RMPSZ elnöke. /Ch. A.: Pedagógus konferencia Lupényban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./

2005. február 21.

Arad, Hunyad és Temes megye magyartanárai tanácskoztak a hét végén Temesváron Murvai László minisztériumi vezérigazgatóval, a Bartók Béla Elméleti Líceumban. A szakmai megbeszélést a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Temes megyei szervezete kezdeményezte, és a helyi elnök, Halász Ferenc vezette. A rendezvényen részt vett Matekovits Mihály, Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, Máthé Márta, a Hunyad megyei, valamint Kiss Ferenc, a Temes megyei magyar oktatásért felelős tanfelügyelő. A tanácskozás részvevőit a házigazda intézmény igazgatója, Virginás-Tar Judith köszöntötte. A fő téma – a magyar nyelv- és irodalomtételek a képességvizsgán és az érettségin – tárgyalását három előadás előzte meg. Kiss Ferenc tanfelügyelő Helyzetkép a Temes megyei oktatásról c. beszámolójában ismertette a megye jellegzetességeit: az iskolák és oktatási központok szétszórtságát, a gyermeklétszám 50 százalékos csökkenését az 1990-es évek elejétől napjainkig, valamint a magyar nyelv választott tantárgyként való oktatását olyan településeken, ahol nincs magyar iskola. Bányai Aranka a képességvizsga, Mészáros Ildikó az érettségi tételeivel kapcsolatos észrevételeit, kifogásait vázolta fel. A vita során hangoztatták, hogy a líceumi osztályokban siralmas a tankönyvhelyzet: a tizenkettedik számára egyáltalán nem írtak tankönyvet, az előző három osztályé eltér a tantervtől. Hiányzik az anyanyelvtanítás koncepciója az első osztálytól az érettségiig. Stilisztikai és szövegtani fogalmakat kell tanítani, holott szabatosan beszélni és fogalmazni sem tud a gyerekek többsége. Képzett tankönyvíró-csapatra lenne szükség. Murvai László kifejtette, hogy nincs a minisztériumban a magyar oktatást hosszabb távon tervező tanfelügyelő, a magyar tanfelügyelők nem vállalják a bukaresti létet. A tételek bírálata jogos, ennek orvoslására tételjavaslatokat kér az ország minden megyéjéből. /Szekernyés Irén: Siralmas tankönyvhelyzet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

2005. április 18.

Április 16-án a dévai magyar iskolát létrehozó Geszthy Ferenc Társaság vezetősége fórumot szervezett a szülőkkel az új tanintézmény működési alapszabályzatának megvitatására. Egyes szülők a filológiai osztály megszűnését, egy gazdasági-vendéglátóiparival való felcserélését nehezményezték. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke elmagyarázta, hogy a filológiai osztályok végzősei nem igazán tudnak elhelyezkedni egyetemi továbbtanulás nélkül. Az új felépítésben a diákok különböző fokozatú okleveleket kaphatnak, hangsúlyozta Máté Márta kisebbségi tanfelügyelő. /Chirmiciu András: Megyei fórum az iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

2005. augusztus 22.

Közel félezren tértek haza a hétvégén Petrozsényba leróni kegyeletüket egykori iskolájuk, tanáraik előtt. Augusztus 20-án elsőként Barra Árpádné Makkai Cinke, a nemzedéktalálkozó megálmodója és főszervezője köszöntötte az egybegyűlteket. A hajdani magyar iskola értékadó kicsi magyar sziget volt – fogalmazott Csősz Gábor nyugalmazott tanár. A tanár emlékezett 43 évi petrozsényi munkájára, az állandó zaklatásokra, a magyar könyvek, köztük a Révai Lexikon elégetésére és a fenyegetésekre. Winkler Gyula miniszter rámutatott az anyanyelvű oktatás fontosságára. Fekete Zsolt ny. tanárnak végig kellett néznie a nyolcvanas években a petrozsényi magyar oktatás elsorvasztását, mely 1996-ban a középiskolai anyanyelvű oktatás megszűnésével záródott. A szülők gyermekeket román iskolába íratták, a magyar választott politikusok nem dolgozták ki idejében a szórványoktatást megerősítő stratégiát. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes örömmel jelentette be, hogy szeptembertől több száz gyermek számára indítják újra a Szent Ferenc Alapítvány által rendbetett egykori zárdaépületben a petrozsényi magyar iskolát. Emléktáblát avattak a szeptembertől újra magyar iskolaként működő zárdánál. /Gáspár-Barra Réka: Nemzedékek találkozója Petrozsényban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2005. augusztus 26.

– Két éve folyamatosan korszerűsítjük az iskolát – nyilatkozta Zudor Mária, az egyetlen magyar tagozatú vajdahunyadi iskola aligazgatója. A zsilvölgyi Vulkánban két évvel ezelőtt történt a magyar tagozatnak is helyt adó 4-es számú általános iskola átfogó korszerűsítése, magyarázta Illyés Katalin aligazgatónő. A bányavidéken jóval előrehaladottabb a beolvadás, s a magyar tagozatok állandó gyermekhiánnyal küzdenek. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes adatai szerint a tavalyi tanévben Lupényban 258 magyar gyerek közül csupán 76 tanult magyarul. Vulkánban valamivel jobb az arány (114-ből 51), a Zsil völgye fővárosában, Petrozsényban pedig katasztrofális volt: 214-ből mindössze 12-en. Petrozsényban a Mallersdorfi Nővérek egykori zárdáját 2003-ban kapta vissza a római katolikus egyház, s Böjte Csaba atya ősztől önálló magyar iskolát indít. Csernakeresztúron a magyar tagozatnak helyt adó épület siralmas állapotban van. Évek óta nem történt semmilyen korszerűsítés, sőt a legalapvetőbb karbantartás sem, szemléltette a helyzetet Tóth János plébános. Az iskola épületét ugyanis a római katolikus egyház igényli vissza, méghozzá évek óta. /Chirmiciu András: Hunyad. Harc a magyar gyerekekért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

2005. szeptember 8.

Szeptember 7-én tartották a Hunyad megyei magyar tanárok évkezdő összejövetelét Déván. – Rajtunk múlik a magyar oktatás jövője, szögezte le Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes. Nemrég megalakult a Hauer Erich Társaság, melynek célja a Hunyad megyei magyar oktatás, elsősorban a dévai Téglás Gábor névre keresztelt új iskola felkarolása és támogatása, ismertette fia szellemi örökségének továbbvitelét dr. Hauer Erich. A két évvel ezelőtt váratlanul elhunyt ifj. Hauer Erich ugyanis a Hunyad megyei magyar szórványoktatás fő pártfogója volt. Számos Hunyad megyei magyar pedagógus nem élt a lehetőségekkel és nem használta fel sem az oktatói támogatást, sem a könyvvásárlási utalványt. Sőt, a magyar gyerekeknek elkülönített nyári táborozási lehetőségeket sem merítették ki, ismertette a szomorú helyzetet Kofity Magda, az RMPSZ Hunyad megyei elnöke. Sok szülő román tagozatra gyermekét, különösen középiskolai szinten. A létszámmal több helyen gond van. /Chirmiciu András: Magyar tanárok évkezdő összejövetele. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

2006. január 13.

Kilenc Hunyad megyei településen indulhat magyar tannyelvű első osztály az idei őszön, Petrozsényban, Petrillán, Lupényban, Vulkánban, Szászvároson, Pusztakalánban, Vajdahunyadon, Csernakeresztúron, Déván lehetőség van első osztály indítására. A megyei tanfelügyelőség jóváhagyta a beiskolázási tervet, felküldte a minisztériumba, jelezte Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes. Középiskolai szinten is sikerült három párhuzamos kilencedik osztályt kieszközölni Déván a Téglás Gábor Iskolában, amelyhez még hozzájön a Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Magániskola keretében induló faipari osztály. Lesz újra informatika-matek szak, szolgáltatói osztály és a szakiskolai képzésben ezúttal nyomdaipari oktatás indul. /Gáspár-Barra Réka: Anyanyelvű oktatás Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2006. március 2.

A lupényi és vulkáni magyar oktatás sorvad. Jó néhány évvel ezelőtt az Iskola Alapítvány vásárolt pedagóguslakást Vulkánban. Tavaly az RMDSZ helyi szervezete külön épületet szerzett a lupényi magyar tagozatnak, a Geszthy Ferenc Társaság pedig autóbuszt biztosított az ingázáshoz. A busz azonban nem indult be, a felújított önálló épület sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Tizenöt éve vajúdik a két intézmény. Az új tanügyminisztériumi rendelet szerint nem létjogosult a 10-es létszám alatti gimnáziumi osztály, az elemiben is 24 gyermekre van szükség ahhoz, hogy legalább két tanítót foglalkoztathassanak. Vulkánt ez már nem igazán érinti, mert itt nincs mit összevonni. Az elemi már egy pedagógussal indult, az 5–8. osztály összevontan működik. Illyés Katalin, aligazgatónő keresi a megoldást, külön épület és délutáni foglalkozás biztosításáért harcol. Lupényban az elemi további összevonása egyetlen gyereken múlik. Egyelőre két tanítónő tanít alsó tagozaton, de jövőre csak 23 gyermek biztosított a megkövetelt 24 helyett. Gherman Margit tanítónő felszólítást kapott, hogy nézzen más állás után, mert ősztől meg fog szűnni az állása. Az összefogást emlegette tavaly is mindenki, végül szeptemberben a két fiatal lelkész indult gyermeket toborozni, de már nem sikerült leállítani az összevonást. Ha szeptemberig sikerül elég gyermeket beíratni, leállítják az összevonást, hangsúlyozza Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes. /Gáspár-Barra Réka: Egy gyermeken múlik. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

2006. március 24.

Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

2006. március 30.

A minisztériumi rendelet alapján Hunyad megyében több tucat iskolát vonnak össze. A magyar oktatási rendszert ez csak kis mértékben érinti. Csupán a csernakeresztúri magyar tagozatos általános iskola veszti el önállóságát, és közös adminisztrációja lesz a dévai Andrei Saguna (régi 4-es számú) oktatási intézménnyel. A csernakeresztúri magyar elemisek továbbra is saját falujukban járhatnak iskolába, csupán adminisztrációs szempontból tartoznak a dévai iskolához – tájékoztatott Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes. A tagozatok szintjén számítani lehet az összevonásra. Egyelőre Lupény és Vajdahunyad áll a határon a gyermeklétszámot illetően. /GBR: Összevonásra várva. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

2006. szeptember 5.

Szeptember 4-én közgyűlést tartott a Hunyad megyei Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumában, Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő, Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes és Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök részvételével. Házigazdaként Böjte Csaba szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke köszöntötte a pedagógusokat. A reményről beszélt, az alkotó reményről és szeretetről. Déván felépült egy önálló magyar iskola, Petrozsényban, ahol két évvel ezelőtt 6 gyermek járt magyar tagozatra, az idei tanévben 216-an iratkoztak a magyar iskolába. /Gáspár-Barra Réka: RMPSZ-közgyűlés Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2007. január 12.

Az iskolai erőszak kérdését Arad megyében is a hallgatás fala veszi körül. Agresszívabbak a gyerekek mind egymás között, mind a tanárokkal szemben. Jelenleg az aradi iskolákban a diákok közötti mindennapos verekedések sem “a régiek”, a módszerek eldurvultak, a sérülések pedig sokkal súlyosabbak. Nem elhanyagolható jelenség az iskolák falain belül a szexuális agresszió sem. Máté Márta, Hunyad megye főtanfelügyelő-helyettese nem tud a magyar iskolákban erőszakról. /Chirmiciu András: Tanárkám, kérem. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

2007. február 12.

Komoly változások várhatók az erdélyi magyarság életében, politikai, oktatási, közösségi önszervezése terén, tömbvidéken és szórványban, hangzott el a Jelen és jövő Hunyad megyében elnevezésű február 10-i, szombati dévai szórványkonferencián. A gondok feltérképezése került előtérbe. A soron következő aradi kongresszus célja az RMDSZ hatékonyabbá tétele, mindenekelőtt a számonkérés kidolgozása révén, hangsúlyozta Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter. A Hunyad megyei magyarság messze legjelentősebb megvalósítása, a Téglás Gábor Iskola a szórványoktatás koronája. Létszám-gondok miatt azonban a megyében 4 magyar iskolai tagozat került a felszámolás szélére. Hosszas ellenségeskedés után a vulkáni 5–8. osztályok egyesülnek a szomszédos Lupénnyal, szögezte le Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Petrozsényban és mindenekelőtt Vajdahunyadon fel kell tölteni a létszámot. Magyar gyerekek ugyanis vannak még, csak a magyar iskolák felé kell irányítani őket. Amennyiben segítségre van szükség, számíthatnak a Geszthy Ferenc Társaságra, szögezte le Varga Károly elnök. Valamennyi Hunyad megyei magyar iskolai tagozat megerősítése a cél. Darvas Kozma József, a gyulafehérvári érsekség szórvány-bizottságának elnöke népfőiskolák létesítését javasolta, amelyek a székelyföldi példa szerint hozzájárulhatnak a szülők nemzeti öntudatának erősítéséhez, s közvetve gyerekeik magyar iskolába irányításához. Vetési László, a kolozsvári református püspökség szórvány-felelőse pedig az úgynevezett lámpástervet javasolta: olyan szórvány településeken, ahol egyáltalán nincs magyar iskola, a parókián történjen a nemzeti kultúra ápolása. A lámpásprogram már be is indult Hunyad megyében, leglátványosabban Rákosdon. /Chirmiciu András: Gyökeres változások előszele? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

2007. június 30.

Most kezdődik az egyhetes beiratkozási időszak a sikeresen záróvizsgázott nyolcadikosok számára. Hunyad megyében két elméleti kilencedik osztály várja a magyar végzősöket a Téglás Gábor Iskolaközpontban. A megyében a fellebbezések nyomán sem változott a magyar nyolcadikosok képességvizsgán elért átmenési aránya: a 68 végzősből negyvenöten kaptak valamennyi tantárgyból átmenő jegyet. Ők mától kezdődően iratkozhatnak a középiskolai osztályokba – mondja Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Az a 21 diák, aki elbukott a képességvizsgát, júliusban beiratkozhat a szakosztályokba. Hunyad megyében két magyar tannyelvű szakosztály indul idén: a Téglásban egy nyomdaipari, a Szent Ferenc Alapítvány kollégiumában pedig egy faipari szakosztály. /Gáspár-Barra Réka: Két elméleti és két szakosztály várja a magyar nyolcadikosokat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

2007. augusztus 18.

Egységes tanintézményként indul szeptemberben a civilkezdeményezésre két éve felépült dévai Téglás Gábor Iskolacsoport és a Magyarok Nagyasszonya Magániskola, melyet 1995-ben a dévai Szent Ferenc Alapítvány hozott létre és működtet immár 12 éve. A kilencvenes évek elején haldokló dévai állami magyar oktatásnak Böjte Csaba ferences atya dobta be az első mentőövet, megalapítva a Magyarok Nagyasszonya Magániskolát. Máté Márta Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy Böjte Csaba atya felvetette, jó lenne a Szent Ferenc Alapítvány által immár 12 éve fenntartott iskolát is bevonni az állami tanügyi rendszerbe. Az egyesítéssel 600 gyermeket számláló egységes magyar iskola lesz Déván. Az óvodát és elemit szeretnék a Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott osztálytermekben hagyni, a gimnáziumi osztályokat pedig a Téglásba. Átveszik a magániskola pedagógusait. Petrozsényban végre sikerült egységes intézménnyé alakítani a magyar iskolát, amely egyházi épületben, a Szent Ferenc Alapítvány támogatásával állami iskolaként működik. A lupényi magyar oktatásba fiatal szakképzett magyartanár került, beindult az iskolabusz-program. Lupény erősítést kap a vulkáni magyar tagozattól, melynek gimnáziumi osztályai átköltöznek a lupényi iskolába. Így itt is teljes lesz a szakképzett pedagógus-gárda. /Gáspár-Barra Réka: Egységes intézmény alakul. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

2007. szeptember 17.

A Zsil-völgyében lassan már csak az egyház az egyedüli, amely életben tudja tartani a magyar nyelvű oktatást. A vidék lelkészeinek, papjainak nincs könnyű dolga: meg kell győznie azt a kevés magyar szülőt, aki még a környéken lakik, mennyire fontos, hogy magyar óvodába, majd iskolába írassa gyermekét. Ha ötven magyar összegyűl a szórványvidéken, az már öröm. Ha száznál is többen vannak, ünnep. A Zsil-völgyében szeptember 17-én örömünnepet ültek, amikor a lupényi református templomban a vidék magyar gyerekserege gyűlt össze, hogy köszöntse az új tanévet. Szüleik pedig megnézték, mit is tanultak csemetéik az utóbbi négy nap alatt zajló Bibliahéten. – Les Zoltán fiatal petrillai református lelkész az egyik mozgatórugója a vidék magyar közösségi életének. Máté Márta Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte, az egész vidéken négy helységben működik összevont elemi osztály, két helységben pedig egy-egy V-VIII. -os magyar osztály működik. /Mihály László: Szórvány, nyelvi botlásokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2008. augusztus 19.

Az elmúlt hét végéig kilencen tették le pályázatukat az őszi általános választásokra az RMDSZ Hunyad megyei szervezetében. Képviselőjelöltként indul: Borbély Károly távközlési miniszter, Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes, Széll Lőrinc megyei ifjúsági igazgató, Burján Gergely, a megyei vízgazdálkodó vállalat igazgatója, Ferenci István vajdahunyadi magánvállalkozó, Benedekfi Dávid, a lupényi RMDSZ elnöke és Kacsó Roland Petrozsényból. Szenátorjelöltek egyelőre ketten vannak: Fülöp Béla Szászvárosról és Bende Barna, a vajdahunyadi kórház igazgatója. /Gáspár-Barra Réka: RMDSZ jelöltek Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

2008. augusztus 26.

Máté Márta, Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes a napokban tért haza Finnországból, ahol a tanfelügyelőség által elnyert Leonardo da Vinci program keretében vett részt, tizenhárom tanfelügyelő- és pedagóguskollégával együtt, az európai oktatási rendszerek megismerését célzó egyhetes képzésen. A nemzetközi felmérések alapján a finn oktatási rendszer a világ legjobbjai közé tartozik. Finnországban az egész oktatási rendszer ingyenes és ösztönzik a fiatalokat a továbbtanulásra. Finnországban a svéd kisebbség által lakott települések mindegyikén működik svéd nyelű iskola, vagy osztály. Biztosított a svéd tannyelvű egyetemi oktatás is. Természetesen ezekben az intézményekben is kötelező a svéd nyelv elsajátítása. A Hunyad megyei magyar oktatást illetően Déván kialakultak a Téglás Gábor Iskolacsoport osztályai. Beleértve a két első és két kilencedik osztályt is. Megvan a létszám és iskolai szinten is 600 körüli gyermekkel számolnak. A megyében I-VIII. osztályos tagozat indul még Vajdahunyadon, Lupényban és Petrozsényben. Elemi osztályok maradnak Vulkánban, Szászvároson és Csernakeresztúron. Azonban megszűnik a magyar oktatás Petrillán és Pusztakalában. A Téglásban az elmúlt évek négy párhuzamos dévai magyar kilencedik osztályához képest idén csak kettő indul. Máté Márta reméli, hogy a csökkenő tendencia megáll. Jelentősebb tanárhiány a szakképzés terén mutatkozik. A főtantárgyakat megyeszerte szinte száz százalékban szakképzett pedagógusok oktatják és nagyrészük címzetesként. /Gáspár-Barra Réka: Beszélgetés Máté Márta főtanfelügyelő-helyettessel a finnországi tapasztalatairól és hazai realitásokról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

2008. szeptember 8.

Apró meglepetések kivételével a várakozásoknak megfelelően zajlottak az RMDSZ-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlései. Háromszéken a két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbb szavazatot a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató kapta, míg Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett. A kézdivásárhelyi Németh Csaba szenátor, aki tíz éve tölti be a tisztséget, csupán a hatodik helyet kaphatta meg a listán. Képviselőnek tízen jelentkeztek, a küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett, második lett Márton Árpád. Kialakult az RMDSZ Hargita megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsora is. A képviselőjelöltek közül Korodi Attila lett az első, Kelemen Hunor a második helyen végzett, a szövetség ügyvezető elnökét a rangsorban Antal István követi. Hargita megye 1. szenátori körzetében Gyerkó László indulhat, míg a 2. szenátori körzetben Verestóy Attila lesz az RMDSZ jelöltje. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szintén megtartotta rangsoroló küldöttgyűlését. Az RMDSZ Szatmár megyei jelöltjei: a szenátorjelöltek közül Gunthner Tibornak sikerült a legtöbb szavazatot megszereznie, őt Szabó Károly követi a listán. A képviselőjelöltek versenyében Erdei Doloczki Istvánnak szavaztak a legtöbben bizalmat, a listán Kovács Máté következik. Bónis István, Béres István, Kádár Miklós, Kovács Richárd, Valdman István, Vicsai János és Vida Noémi képviselik az RMDSZ-t a novemberi parlamenti választásokon Máramaros megye hét képviselői körzetében. Capusan Edit és Kökényesdi Mihály a megye egy-egy szenátori körzetében indulnak. Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete jóváhagyta Décsei Attila, Antal Attila, Szilágyi Zsolt és Székely Emese Beszterce-Naszód négy képviselői körzetében való indulását. A megye két szenátori körzetében Kocsis András és Toók Melinda lesznek a szövetség jelöltjei. Az RMDSZ Hunyad megyei képviselő-jelöltjei: Borbély Károly, majd sorrendben Máté Márta, Kacsó Roland, Fülöp Béla, Ferenczi István, Benedekfi Dávid és Burján Gergely. A szenátorjelöltek listáján dr. Bende Barna, dr. András József és Veress Ödön szerepel. /Gyergyai Csaba: Papírforma szerint. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2008. október 24.

Az oktatás állapotát felmérő jelentés szerint Romániában aggasztó méreteket ölt az iskolaelhagyás. A lakosság körében a XII. osztályt elvégzettek 49 százalékának nincs érettségije, évente a beiratkozottak 19 százaléka morzsolódik le, miközben a gyerekek 22 százaléka nem jár óvodába. A négy elemi osztályt végzettek 16%-a képtelen megérteni egy írott szöveget. Arad megyében az iskolaelhagyás aránya megegyezik az országos átlaggal, jelezte Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. A törvény nem ad lehetőséget a pontos nyilvántartásra, mert csak az a tanuló számít iskolaelhagyónak, aki két évig nem jár iskolába. A jelenség elsősorban a romákra jellemző. Hunyad megyében a diákság összlétszámának 0,4 százalékát teszik ki az iskolakerülők. Tavaly megyei szinten összesen 79 gimnazista diák hagyta ott az iskolát – mondta Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes. Ezek a gyermekek szinte mind elkallódnak. Sokan külföldre távoznak. Az iskolákban rengeteg hiányzás, ami ellen nincs megszorító intézkedés. A magyar iskolák helyzete az általánosnál sokkal jobb. A legtöbb magyar tagozaton nincs iskolaelhagyás, mert a magyar iskolák minden lehető segítséget megadnak tanulóiknak. Temes megyében átlag feletti az iskolát abbahagyók száma, az iskoláskorban levő gyermekeknek mintegy 83,6%-a jár iskolába, ez az arány 2000 óta 7%-kal csökkent. Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint elsősorban a szegény falusi családok gyerekeire jellemző az, hogy idő előtt elhagyják az iskolát, közülük is a roma gyerekek körében a leggyakoribb ez a jelenség. „A magyar iskolákra nem jellemző az iskolaelhagyás jelensége – mutatott rá Halász Ferenc. /Iskolakerülés. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

2008. november 12.

Több mint hatvan Hunyad megyei magyar pedagógus vett részt a hét végén a dévai Téglás Gábor Iskolában tartott szakmai megbeszélésen. A rendezvény főszervezői: Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes és Borbély Ágnes kisebbségi tanfelügyelő volt. /Gáspár-Barra Réka: Iskolai egymásra figyelés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

2008. december 2.

A vártnál kevesebb, de azért jelentős számú szavazatot ért el az RMDSZ Hunyad megyében. Széll Lőrinc, megyei ügyvezető elnök szerint a képviselőjelölteknek összesen 7000 körüli voksot sikerült szerezniük, valamivel többre számítanak a szenátorjelöltek esetében. Déván Máté Márta képviselőjelöltnek 1659 szavazatot sikerült szerezni, Borbély Károly, vajdahunyadi jelölttársának pedig 1470-et. A két települést felölelő szenátusi kerület RMDSZ jelöltje, Bende Barna azonban több mint ezer szavazattal meghaladta két képviselőtársa teljesítményét. A zsilvölgyi városokban a magyar képviselőjelöltekre leadott voksok sehol sem haladják meg az ezret. András József szenátorjelölt azonban a Petrilla-Petrozsény körzetben 1325 szavazatot kapott. Mindez nem elegendő egyetlen mandátum elnyeréséhez sem. A visszaosztásból azonban még van remény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyadban még reménykedhet az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2009. május 8.

Végéhez közeledik a tisztségeken való osztozkodás Hunyad megyében. A PD-L közzétette a kinevezésre váró új főtanfelügyelő-helyettes, Alexandru Lautaru nevét is. Máté Márta, még tisztségben lévő főtanfelügyelő-helyettes egyelőre nem kapott semmiféle értesítést leváltásáról. Dézsi Attila volt alprefektus a napokban kapta meg új kinevezését a kormányzati felügyelőként Kovászna megyébe. Széll Lőrincet már leváltották a megyei ifjúsági igazgatóság éléről, az intézmény aligazgatói állásába, ahová azonban csak másfél hónapra szólt a kinevezése. Most készül Bukarestbe, versenyvizsgára. Szintén az intézmény kereti között maradt egyelőre Cumpanasu Katalin, a megyei egészségbiztosító volt aligazgatója. Borbély Márton, a mezőgazdasági tanácsadói hivatal igazgatója és Babóczi Imre, a munkaerő-foglalkoztató ügynökség aligazgatója áthelyezési ajánlat nélkül kapták meg a felmondásukat. Burján Gergely, a megyei vízgazdálkodó hivatal igazgatója egyelőre nem kapott hivatalos értesítést leváltásáról és úgy néz ki megúszta a személycserét a vajdahunyadi kórház magyar igazgatója, Bende Barna is. /Gáspár-Barra Réka: Ritkul az RMDSZ Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2009. május 21.

Megtörtént a hivatalos váltás a Hunyad megyei tanfelügyelőség élén is. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettest is leváltották, bár kiváló szakmai elismertségnek örvendett. Máté Mártát menedzsmenttel foglalkozó tanfelügyelővé nevezték ki. – Az a jó, hogy ebből a pozícióból is meg lesz a rálátásom a magyar oktatási hálózatra és bízom benne, hogy továbbra is támogatni tudom majd ennek fenntartását fejlesztését – fogalmazott Máté Márta. /Gáspár-Barra Réka: Hunyadi tanfelügyelőség. Leváltották Máté Mártát. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998