udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 531 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-531
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Máthé Éva

1990. április 27.

Ápr. 23-án hajnalban ért véget az RMDSZ I. kongresszusa. A jelszó volt: Egységben a jövő! Ennek ellenére szó sem volt teljes nézetazonosságról, szögezte le Máthé Éva. Teljes nézetazonosság csak a diktatórikus rendszerben van. Nem akarunk politikai totalitarizmus helyett nemzeti totalitarizmust, vallotta Kántor Lajos. Szőcs Gézának igaza van: Marosvásárhely győzelmet jelentett, diadal azon törekvéssel szemben, hogy az ország megszabaduljon a magyaroktól. Ez a kongresszus a megmaradás fóruma volt. Ezt a legnagyobb erővel Tőkés László képviselte. Marosvásárhely után "némiképp radikálisabb álláspontra kell helyezkednünk, és ezt minden bizonnyal a főtitkár, Szőcs Géza és köré csoportosuló kolozsvári vezető értelmiségiek képviselik majd". /Máthé Éva: Kollektív öngyilkosság helyett: MARADUNK! = Valóság (Bukarest), ápr. 27./

1990. május 4.

A Cuvintul Liber marosvásárhelyi lapban Petru Mera és Gheorghe Puni Ernyén a magyarok vasvillával és furkósbottal "dialogizáltak" a románokkal című cikk szerint Nagyernyén a magyarok verték a román utasokat. A román lappal szemben a valóságot két ember, Balázs Kercsó Dezső és Nemes Zoltán mondta el. Mindketten a marosvásárhelyi kórház idegsebészetén fekszenek. Elmondták, hogy megállították a részeg hodákiakat, akik vasdorongokkal indultak Marosvásárhelyre. Egy teherautó nem állt meg, hanem elsodorta négyüket, ketten itt vannak a kórházban, Nemes Zoltán fia is megsérült, ő már hazamehetett a kórházból, a negyedik elgázolt ember Csipor Antal, aki belehalt sérüléseibe. /Máthé Éva: Sokarcú igazság ? egynyelvű vádlottak. = Valóság (Bukarest), máj. 4./

1990. június 29.

Májusban a Nyárád menti kórustalálkozón 14 magyar dalárda állt színpadra. Birtalan József marosvásárhelyi zeneszerző, a magyar kórusmozgalom lelkes pártfogója elmondta, hogy 14 év után volt utoljára kórustalálkozó a Nyárád mentén. Nagy Ferenc jobbágyfalvi zenetanár jelezte, hogy újraindítaná a rendezvényt, ezt helyesléssel fogadták. A kórustalálkozón jelen volt a szászcsávási kórus is. Szászcsáváson 150éve létezik kórus és jelenlegi is szinte minden lakos tagja a kórusnak. Birtalan József is indított kórust. Közzétett felhívására sokan jelentkeztek. Fejér Elemér marosvásárhelyi zenetanár februárban felhívásában javasolta az Erdélyi Magyar Dalosszövetség megalakítását. Úgy látja, hogy az újraalakítandó EMKE vállalhatná a szövetség vezetését. Fejér Elemér hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a kórusvezetők képzésére. /Máthé Éva: Újra az EMKÉ-ben? = Valóság (Bukarest), jún. 29./

1990. október 3.

Dr. Péter Mihály, a marosvásárhelyi Orvosi Egyetem előadótanára sérüléseiből felépülve hazatért. Dr. Péter Mihály a véres marosvásárhelyi események másnapján lefényképezte a barikádokat, a tankokat, a kiégett buszokat, majd hazaindult. Ekkor hirtelen körbevették románok és összeverték, dr. Péter Mihály összeesett, eszméletét vesztette. Két bordája eltörött, a fejét hét, a testét húsz ütés érte. Elmondta, hogy jóval az összecsapás előtt volt az egyetemen egy gyűlés, jelen volt Scriecu tábornok is, aki akkor a megye vezetőjeként jelent meg. Õ fölállt és elmondta a magyar oktatás problémáit, erről jegyzőkönyv készült. Lehet, hogy ekkor egyesek megharagudtak rá. Dr. Péter Mihályt Budapesten gyógykezelték. Nem gondolt arra, hogy Magyarországra települ, itt akar dolgozni a jövőben is. /Máthé Éva: Az évszázadnál is hosszabb pillanatok. = Valóság (Bukarest), okt. 3./

1991. március 8.

Gyimesbükköt negyven éve csatolták Bákó megyéhez, az erőszakos beolvasztás céljából. 1963-ban egyik napról a másikra a község iskoláiban át kellett térni a magyarról a román nyelvre. Az osztálytermekben kiírták, hogy a szünetben sem szabad magyarul beszélni, a román tanárok a magyar beszédért pofonokat osztogattak. 1974-ben, amikor ez szinte lehetetlennek látszott, Dani Gergely plébános új templomot építtetett. Dani Gergely a sok meghurcolás következtében az oltár előtt esett össze és halt meg. Utóda, Vass Vincze plébános tovább vitte az ügyet. Gyimesbükknek 5600 lakosa van, tájegységileg a Gyimesekhez, Gyimesalsólokhoz, Gyimesközéplokhoz tartozik. Gyimesbükk a következő falvakat foglalja magába: Gyimes, Bükk, Bálványos, Rakottyás, Tarhavas, s még néhány kisebb patakvölgy. Nemzetiségi megoszlása: 70 százalék magyar, 30 százalék román. 1989 után Deáky András igazgatóval az élen a község lakói kérték a magyar oktatás visszaállítását a község hét iskolájában, ez három iskolában megvalósult. Ugyancsak kérték, hogy Gyimesbükk visszakerülhessen Hargita megyéhez. Erre heves sajtókampány indult ellenük a Desteptarea című megyei lapban. Deákyt rendszeresen támadja a helyi román sajtó. /Máthé Éva: Végvárak - és légvárak. Egy magyar szó - öt lej büntetés. = Valóság (Bukarest), márc. 8./

1993. május 22.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ máj. 21-22-én ülésezett Marosvásárhelyen. Hosszú idő telt el várakozással, hogy megérkezzenek a képviselők. Vita után abban állapodtak meg, hogy képviselőt frakciója vagy pártja ne hívhasson vissza az SZKT-ból. Az SZKT házszabály-tervezetét vitatták meg aprólékosan, mondatról-mondatra haladva. Heves vita volt arról, hogy az SZKT tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Az eddigi ülések /Gyergyószentmiklós, febr. 19-20, Nagyvárad, márc. 26-27./ azt bizonyították, hogy ez nehezen tartható. A döntéshez ugyanis nem volt meg a szükséges létszám. Kudarc volt ez az összejövetel, a megjelentek nem tudtak megállapodásra jutni. /Makkai János: Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ A kilenc napirendi pontból csupán egy került terítékre. Bejelentették, hogy megalakult a Kereszténydemokrata frakció /tagjai: Hajdu Gábor és Hosszú Zoltán szenátor, illetve Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselő. /Králik Lóránd: Marosvásárhelyi SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 25./ Többen szerették volna elérni, hogy Katona Ádám kerüljön be az egyik megüresedett helyre, de a mérsékeltek ezt megakadályozták. Heves és hosszas viták jellemezték az SZKT ülését, nem tudtak dönteni lényeges kérdésekben. A fiatalok szerint megengedhetetlen, hogy Verestóy Attila és a hozzá hasonlók köre döntsön a felmerülő problémákról. /Máthé Éva: csendesen kimúlt?. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

1993. június 18.

Sok szó esik az autonómiáról, erről kérdezte az újságíró néhány RMDSZ-tisztségviselő véleményét. Katona Ádám leszögezte, a tavaly októberi KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ óta a romániai magyarság számára kulcsfogalom a belső önrendelkezés. Ezt még azoknak is tudomásul kell venniük, akik a román politikai erőkkel keresnek szövetséget. Katona szerint kevés román szövetségesünk van, Octavian Buracu, az ifjú liberálisok és Doina Cornea. A szórványban a személyi autonómia az identitás megmaradásának egyetlen lehetősége. Verestóy Attila szenátor szabadkozott, ő nincs a barikád másik oldalán, az autonómiát ő eszköznek tekinti. Hajdu Gábor szenátor szerint hiányoznak az anyagi eszközök az autonómiához. /Máthé Éva: Autonóm vélemények az ? autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

1993. augusztus 31.

Aug. 28-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Maros megyei választmánya, meghívták Markó Béla elnököt is. A Neptun-vita képezte a többórás megbeszélés tárgyát. Borbély László és Frunda György felszólalásaikban védték saját álláspontjukat, hangsúlyozták, hogy nem árulók. Borbély László elmondta, hogy a PER első meghívásán Domokos Géza /akkor még RMDSZ-elnök/ és ő vett részt. Azután a mostani PER-megbeszélések előtt a PER találkozót szerevezett, melyen Domokos Géza, Gálfalvi Zsolt és Rostás Zoltán vett részt. A tavaly Neptunfürdőn rendezett találkozón Domokos Géza, Tokay György és Borbély László volt jelen. A mostani marosvásárhelyi ülésen Tőkés András kifejtette Tőkés László püspök véleményét: a püspök több ízben, évek óta javasolta a román vezetőknek a kerekasztal-megbeszélést a nemzetiségi kérdésről, de erre a román vezetők nem reagáltak. Ehelyett kiválasztottak három embert és meghívták őket egy tárgyalássorozatra. Kolcsár Sándor rámutatott: Nyugat-Európa nem szereti, ha a Kelet háborog, ezért legszívesebben vakvágányra tereli a kényelmetlen embereket. Kolcsár kiemelte, a marosvásárhelyi városi körzetek egyetértenek az ügyvezető elnökség állásfoglalásával /a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások/. Hunyadi András szerint az egész Neptun-ügy legnagyobb szépséghibája, hogy a "hármak" nem étek el semmilyen látványos eredményt. Hunyadi nagy hibának tartja, hogy a Lármafák égetése címen megjelent válasz teljes mértékben Tőkés László ellen irányult. Szerinte a "hármaknak" nyilatkozniuk kellene: jót akartunk, de nem sikerült. - Zonda Attila visszatekintett a múltba, kifejtve, hogy a radikálisok, "más néven türelmetlenek, szélsőségesek" és a mérsékeltek "más néven megfontoltak, esetleg megalkuvók" között három éve folyik a harc. Szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. Marosi Barna szerint Frunda György és Borbély László a legeredményesebb romániai magyar politikusok közé tartoznak, majd hozzátette, Tőkés Lászlót nem szabad beárnyékolni, inkább mindnyájuknak együtt kell dolgozniuk. Markó Béla szerint a viták ellenére az RMDSZ-ben a leglényegesebb kérdésekben konszenzus van és politikai bűn az egységet feladni. /Máthé Éva, Mózes Edith: Az RMDSZ Maros megyei szervezetének választmánya kérte. A szövetségi elnök ültesse tárgyalóasztalhoz a vitázó feleket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31., Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. Ki "árulta" el az erdélyi magyarságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1993. november 24.

Paunescu szenátor csatlósa, Hajdu Győző segítségével kíméletlen kampányt folytat a Román Televízió magyar nyelvű adása ellen. Szenátusi felszólalása tel volt csúsztatásokkal, ferdítésekkel. Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője válaszolt Paunescu szenátor, a szenátus kulturális bizottsága elnökének vádaskodásaira /Paunescu a szenátusban 11 pontos interpellációt terjesztett be a magyar szerkesztőség ellen/. Paunescu szerint az adásokban románellenes személyek szólalnak meg, köztük Tőkés László, Tom Lantos, Király Károly, Szőcs Géza, Csoóri Sándor, az adások a románokat szélsőséges magyarfalóknak mutatja be, ezért a szenátor követelte, hogy szüntessék be a "románellenes fertőző gócot", a magyar adást, továbbá a felsoroltak ne szerepelhessenek a képernyőn. Boros Zoltán elutasította ezt a vádaskodást, a magyar-román megbékélésre az egyetlen esély a tolerancia, hangoztatta. A Vremea lapban Paunescu azt állította, hogy Corneliu Vadim Tudor csak viccelt, amikor azt mondta, hogy a magyaroknak le kell nyomni a torkán a gyertyát, és le kell dobni őket a brassói Fekete templomból. /Máthé Éva: Adrian Paunescu ténykedése a Román Televízió magyar nyelvű adása körül. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

1994. január 6.

Az elmúlt évben nov. 30-án, a parlament két házának együttes ülésén a Román Nemzeti Egységpárt képviselője Nagy-Romániát emlegette, amelynek határai a Dnyesztertől a Tiszáig érnek. Ekkor Rudas Ernő nagykövet elhagyta az üléstermet. Amennyiben bent maradt volna, hallhatta volna az egyik román képviselőt, aki szerint a Balatonig kellene masírozniuk a román katonáknak, hogy ott helyezzék el a magyar-román határkövet. /Máthé Éva, Marosvásárhely: A Balatonig kellene masírozni. = Magyar Fórum, jan. 6./

1994. március 17.

Máthé Éva köszöntötte 90. születésnapján Csőgör Lajos professzort /sz. Nagysármás, 1904. márc. 18./, akinek munkássága összekapcsolódik Marosvásárhely szellemi életével. Csőgör Lajos középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte és Kolozsváron fejezte be. 1940-től tanársegéd, 1944-től egyetemi tanár a fogászati tanszéken, majd a Bolyai Tudományegyetem rektora /1945-1949/, a Marosvásárhelyre költöző orvosi egyetem /Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet/ a fogászati tanszék tanára.1949-ben egy koncepciós perben bebörtönözték, 1955-ben szabadult, visszakerült az egyetemre, újból professzor lett, 1964-től 1967-ig az egyetem rektora lett. Bocskay István professzor, a fogászati klinika mai vezetője emlékezett vissza arra, milyen kiváló orvos volt Csőgör Lajos, fejlesztette az egyetemet, klinikákat alapított. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./ Csőgör Lajos Budapesten él.

1995. április 26.

Márc. 11-én nyilatkozattal lépett a nyilvánosság elé az addig ismeretlen Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt /RMSZDP/. A román sajtó örömmel jelentette, új magyar párt jelentkezett, az RMDSZ ellenzéke, ezzel megtört az RMDSZ-hegemónia. Máthé Éva interjút készített a párt két vezetőjével, Kiss Kálmán elnökkel, aki tornatanár és Molnár István református lelkésszel, aki a párt titkára. A párt elődje Kiss Kálmán szerint - az 1990 januárjában alakult Független Magyar Párt, amelynek első kongresszusán, 1992-ben döntöttek a névváltoztatásról, azóta viselik ezt a nevet. Kezdetben voltak ballépéseik, ismerte be Molnár István, de azóta megtisztították pártjukat a kétes elemektől. Nemcsak ketten vannak, mindenhol van szervezetük, még Moldvában is, több szatmári vállalkozó is hozzájuk tartozik. Frunda György volt az RMSZDP jelöltje aki azután ezt elfelejtette. Az 1992-es parlamenti választásokon Jakabffy Attila beszélte le őket arról, hogy önállóan induljanak. Külföldről kaptak támogatást, nagyiparosoktól. Pártjuknak európai szintű gazdaság elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell őket venni. Ők hatékonyabban képviselnék a magyarság ügyét. /Máthé Éva: Egy titokzatos párt rejtélyes elképzelései. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./

1995. október 16.

Keserű számvetés egy marosvásárhelyi újságíró tollából a kisebbségi lét kilátástalanságáról. Akik áttelepültek Magyarországra, azokat románnak mondják. Egyik ismerőse azért költözött el egy másik faluba, "hogy gyerekének, ha megkérdezik, honnan jöttél, ne kelljen válaszolnia, hogy Marosvásárhelyről. Mert akkor kiközösítik, nem állnak szóba vele. Így most már bemondhatja előző lakhelyük nevét." /Máthé Éva: Üzenet otthonról haza. = Magyar Hírlap, okt. 16./

1996. április 2.

Marosvásárhelyen márc. 22-én választották meg a nyolc jelölt közül azt, aki az RMDSZ a polgármester-jelöltje lesz. A győztes Fodor Imre mérnök lett. A nyolc jelölt polgármesteri programja a Népújságból /Marosvásárhely/, Máthé Éva beszámolója nyomán. Bartis Árpád 74 éves nyugalmazott közgazdász általában a költségvetés ésszerű felhasználásáról, új pénzforrások kereséséről beszélt. Gaál Márton 63 éves nyugalmazott közgazdász a fiatal vállalkozók támogatását, a város tisztaságának helyreállítását, a testvérvárosi kapcsolatok kialakítását tartotta fontosnak. Csata Ernő 44 éves gépészmérnök közalapítványt hozna létre, melyből a fiatalokat támogatná munkahelyteremtéssel, lakásépítéssel. Csegzi Sándor, 39 éves fizikatanár jelszava: visszaadni a polgároknak az önbecsülést. Állandó kiállítási csarnokot létesítene és a fiataloknak a város üres telkein lakásokat építene. Gondoztatná a történelmi emlékműveket, műemlékeket. Vajda Sándor, 45 éves mezőgépész kitért a csatornahálózatok kiépítésére, fejlesztésére, helyi vállalkozások bevonására a helységgazdálkodásba, helyi jellegű utcanevek visszaállítására, magyar nyelvű magán-inasképzés létesítésére stb. gondolt. Fodor Imre 59 éves energetikai mérnök. Programjában szerepel a helyi bevételek növelése koncesszionálásból, kölcsönökből; parkolóhelyek létesítése; munkanélkülieket átképző központ létrehozása stb. Temesvári István 55 éves közgazdászt nem a körzetek jelölték, hanem saját maga gyűjtött össze annyi támogató aláírást, amennyi elegendő a jelöléshez. A hallgatóság rosszallta, hogy jelöltette sajátmagát. Az utolsó jelölt, Pokorny László, politikai okokra hivatkozva visszalépett a polgármesteri székért folytatott küzdelemből. /Marosvásárhelyi polgármester-jelöltek. Fodor Imrének drukkolhatunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1996. május 6.

Máthé Éva, a marosvásárhelyi Népújság munkatársa vitatta Lábody Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnökének a Reformnak adott interjújában tett megállapításait. A HTMH elnöke szerint a határon túli magyarok gondolatmenete "másfajta, mint a miénk, sérelmeket felsoroló, historizáló, "archaikus"." Ráadásul a címben is így exponálták a cikk mondanivalóját: "Eladhatatlan sérelmek". Mintha bizony az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai magyarság áruba szeretné bocsátani nyavalyáit, márpedig erről szó sincs - jegyezte meg Máthé Éva. Ezek a sérelmek léteznek. A magyar kormány szempontjai egyáltalán nem ugyanazok, mint az erdélyi magyarságé. A magyar kormány be akarja juttatni az országot az Európai Unióba, de gyanakodva figyeli, ha az erdélyi magyarság nincs megelégedve azzal, ahogyan érdekeit az államközi tárgyalásokon képviseli. Lábody az említett interjúban kifakadt: gyomrozták őket, mondván, a magyar kormány elárult bennünket. Azért ez a kifakadás, mert Lábody talán nem érzi a "gyomrozó" erdélyi magyarok mögött meghúzódó valóságot. - A legkevesebb, amit kérhetünk, hangsúlyozta Máthé Éva, hogy azok, akikben bízhatunk, jelen legyenek minden döntésnél,ahol rólunk van szó.- Az erdélyi magyarságnak ki kell kerülnie a kisebbségi tudat labirintusából, ez csak úgy lehetséges, ha felnőttnek tekintik. Ebben "elöl kell járnia a nagyobbik testvérnek és főleg az ő választott képviselőinek" /Máthé Éva: Ha rólunk - ne nélkülünk. = Magyar Hírlap, máj. 6./ Előzmény: 69. sz. jegyzet /Reform, jan. 16./

1997. február 24.

Máthé Éva Gheorghe Funar kolozsvári polgármester magyargyűlölő indulatáról elmélkedett. Sokan utalnak arra, hogy a háttérben Constantin Dragan, Olaszországban élő dúsgazdag volt vasgárdista áll. - Máthé Éva visszaemlékezett arra, hogy a hetvenes években a bukaresti tévé magyar adásának szerkesztőjeként a kolozsvári nehézgépgyárba ment riportot készíteni. Az igazgató behívta szobájába, de előbb még egy falusi móc emberrel beszélt. Elmagyarázta a móc embernek, hogy társait is kell hozni, a gyárat azért építették, hogy elrománosítsák Kolozsvárt. /1910-ben a 60 ezer lakos 83,4 %-a volt magyar és csak 13,4 %-a román, mára a lakosság száma meghaladta a 300 ezret és csak 25 %-uk magyar./ Az igazgató évszámokat mondott, vázolta, meddig hány románt kell beköltöztetni a városba. Lakást, letelepedési támogatást kapnak az érkezők. - Nos, ezek a hetvenes, nyolcvanas években beköltözők választották újra Funart polgármesternek. /Máthé Éva: Kolozsvár - funarióta kelepcében. = Magyar Hírlap, febr. 25./

1997. május 29.

Románia élén valóban történelmi változás történt, történelmi napokat él át Erdély, írta Máthé Éva, majd feltette a kérdést: azzal, hogy művelt vezetők kerültek az élre, "változott-e a középréteg, a sokaság mentalitása?" Az idei márc. 15-i ünnepségsorozat párját ritkította, nyílt tereken lenghetett a román mellett a magyar lobogó. Azonban a marosvásárhelyi román napilap, mely "1990-ben a tömegverekedés kirobbantásának szítója volt", nem tudott napirendre térni fölötte. Egyik terjedelmes cikke szabályos titkosszolgálati jelentés arról, hogy melyik szónok mit mondott az ünnep alkalmával. Nyilvánvaló, hogy az egyetlen marosvásárhelyi újságíró nem lehetett jelen egyszerre több erdélyi városban. Nem jegyezhette le egymaga azt, hogy ugyanaznap" mit mondtak a szónokok Székelykeresztúron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen. Márpedig a cikk szó szerint idéz a beszédekből. A "titkosszolgálati gépezet jól működik." A márc. 15-én elhangzott szövegek tehát kartotékokba kerültek, ahogy "talán az én írásom is bekerül" majd, írta Máthé Éva. Azután "hogy a számlát mikor nyújtják majd be profi megfigyelők, az csak politikai konjuktúra kérdése." Közismert a Babes-Bolyai Tudományegyetem átszervezésének esete. Victor Ciorbea miniszterelnök Budapesten bejelentette a külön Bolyai Tudományegyetem megindítását, de hazatérte után már elhárította a felelősséget, az egyetemi autonómia nevében. A jogi kar dékánja tiltakozott amiatt, hogy ötven magyar hely lesz náluk magyar felvételizőknek. /Máthé Éva (Marosvásárhely): Remények és kétségek között. = Magyar Hírlap, máj. 29./

1997. július 19.

Székelyudvarhelyen eddig két tévéstúdió létezett, az UTV és az ATI-BETA. Tavasszal a kettő egyesült Digital 3 néven /57 alkalmazottjuk van/, amely naponta sugároz műsort. A kábelhálózatnak Székelyudvarhelyen és környékén 70 ezer előfizetője van. Minden este élőben saját híradót közvetítenek, ezenkívül vetélkedőket, magazinműsorokat, gazdasági adásokat és gyermekműsort készítenek. Baloga Sándor, a társaság vezetője elmondta, hogy az Országos Audiovizuális Tanács felfüggesztette működési engedélyüket. Arra hivatkoztak, hogy a tévétársaságoknak tilos felbujtó, faji gyűlöletre uszító műsorokat sugározni. A csereháti ügyben Bardóczy Csaba tanácsos nyilatkozott a tévéjükben: Udvarhely népe szerezzen érvényt az igazságnak. A tanács ezt felbujtásnak értékelte. A tanács azt írta, hogy a "helyzet tisztázásáig" felfüggesztik működésüket, határidőt nem szabtak.. - Tény, hogy ez a legjobban működő magyar adást készítő helyi stúdió. Kár lenne tönkretenni, jegyezte meg Máthé Éva. /(máthé): Csereháti kálvária. Beszüntették a tévéadást. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

1998. március 11.

Az 1989 utáni román sajtóban a fő célpont a mindenkori hatalom, írta Máthé Éva /Marosvásárhely/, emellett "sajnos a romániai magyarság az, melyet garantáltan büntetlenül a legválogatottabb, legváratlanabb övön aluli ütések érnek." Ezek a cikkek például azt állítják, hogy az erdélyi magyarság anyaországi segédlettel az erdélyi gazdasági élet uralmára tör. Valójában szó sincs erről. Máthé Éva cikkében keserűen jegyzete meg: "1990 után valahogy azt reméltük, hogy még pislákolnak valahol a nemzeti szolidaritás gyertyalángocskái." - A román államnak viszont 1989 után egyetlen nagyobb székelyföldi beruházása "az a 3 milliárd lej, amit ortodox templomok felújítására utalt ki olyan falvakba, ahol néhány ortodox él, vagy éppenséggel egy sem." - A rendszerváltás óta a magyar kormány mellett létezik a Határon Túli Magyarok Hivatala, van az Új Kézfogás Alapítvány, "meg minden egyéb, jól hangzó nevű egylet, társaság, szervezet, és ezek teszik is a magukét..." Az embernek mégis az az érzése, hogy nem éppen a leglényegesebb célokra pazarlódnak el azok az összegek, melyeket a magyar kormány némi fenntartással irányít Erdély felé. Máthé Éva városát említi, a 180 ezer lakosú Marosvásárhelyt, melynek Vártemplomában 37 országgyűlés tartottak, "ahol kilencvenezer magyar él, egyetlen magyar nyelvű folyóirathoz sem lehet hozzájutni." Az embereknek nincs pénze sajtóra. "A megyei könyvtárba egyetlen magyarországi sajtótermék sem jár, de még a romániai magyar lapokhoz sem lehet hozzájutni." A határon túli magyarság támogatására elkülönített összegből nem kellene a nagyobb városokba eljuttatni az anyaországi legfontosabb sajtótermékeknek legalább egy példányát, tette fel a kérdést az újságírónő. Ugyancsak siralmas helyzetben van a Teleki Könyvtár, sajtótermékekre nem tud előfizetni. - A Teleki Téka könyvtárosai hajlandók lennének internetre tenni a könyvtár anyagát, de ehhez számítógép meg pénz kellene. A Teleki Téka egyébként a megyei könyvtárhoz tartozik, melynek vezetősége a legmagyarellenesebb körökből kerül ki. /Máthé Éva: Ezredvégi helyzetünk a határon innen. = Magyar Hírlap, márc. 11./

1998. augusztus 27.

Máthé Éva cikkében visszatért a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett hajóútra. A határon túlról érkezett magyar lapok főszerkesztőit egyetlen államtitkár fogadta, Németh Zsolt, ironikusan hozzátette, "ott volt még a Megnevezett. Szabó Tibor. Aki állítólag a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöki posztjának várományosa. Szakmája ehhez a beosztáshoz, ugyanis... meteorológus. Valóban e területen csakis némileg bizonytalan prognózisokba lehet bocsátkozni." /Máthé Éva újságíró, Marosvásárhely: Nem szállunk ki a hajóból! = Magyar Hírlap, aug. 27./

1998. augusztus 28.

Tabajdi Csaba volt államtitkár, az MSZP képviselője nyilatkozott a lapnak: ellenzékben szűkebb a mozgástér, állapította meg, de ott van az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében, a külügyi bizottságban, az emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságban, és "ígérem, nem fogok számon kérni a mostani kormánytól olyan dolgokat, melyekről tudom, hogy nem rajtuk múlik." Szerette volna folytatni a helyi közösségépítést, az autonómiaszigetek építését. Tabajdi Csaba egyetlen ellenzékiként vett részt a HTMH aug. 19-i sétahajóján. /Máthé Éva: Szűkebb mozgástérben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1998. szeptember 9.

Máthé Éva marosvásárhelyi újságíró rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban. Mostani cikkében felvázolta, hogyan látja ő az RMDSZ-en belüli vitát. Úgy, ahogyan a Magyar Hírlapban megjelenő értékeléseknél szokásos, amelyek mindig Tőkés Lászlót támadják. Máthé Éva véleménye bántó: "annak, ami most az RMDSZ-ben most történik, sokkal inkább hiúság - meg némi irigység - a fő mozgatórugója." 1990-ben úgy tűnt, hogy Tőkés László az erdélyi magyarság koronázatlan fejedelme. Azonban idővel elhalványult Tőkés László dicsősége. A hiúság vására nélküle is népes. A fő motívum adott: melyik csoportosulás lesz képes kicsikarni a hatalomtól az önálló állami magyar egyetemet. A román kormány egyik csoportosulással sem hajlandó kompromisszumot kötni, Máthé Éva szerint ez "alighanem megkérdőjelezi az RMDSZ-en belüli viszályok értelmét." Az újságírónő úgy látja, hogy a magyarországi kormányváltás olajat öntött a tűzre és szerinte a "hiúságra visszavezethető hatalmi harc állomásainak egyike lehet az Alsócsernátonban hamarosan sorra kerülő Székelyföldi Fórum is". A marosvásárhelyi publicista is elismeri a magyar egyetem rendkívüli fontosságát, azt is, hogy az csak Kolozsváron lehet. "Alsócsernátonban már arról is érdemes lesz eszmét cserélni, mi lesz azután, ha az RMDSZ kilép a kormányból." Sajnos "túl kevés azon erdélyi fiatal politikusok száma, akik képesek az újfajta politizálási mód kidolgozására". /Máthé Éva: Kolozsvár után, Alsócsernáton előtt. = Magyar Hírlap, szept. 9./

1998. október 6.

Okt. 6-án jelentős sajtóesemény színhelye volt Szászrégen. Megjelent az ASTRE című, háromnyelvű (román, magyar, német) nyolcoldalas hetilap első száma. A főszerkesztő Somodi Alexandru, aki az eddigi régeni, kizárólag román nyelvű kiadványoknál is bábáskodott. A cím az Asociatia pentru Tineret din Reghin egyesület nevének rövidítése. A kiadó a Champion Kft. tulajdonosa, Alin Pacuraru, volt élsportoló. A nyolc oldalból hetente kettő lesz magyar nyelvű. Szerkesztői Böjte Lídia magyar szakos tanárnő, valamint Budai Antal István és Gagyi Réka. Szándékuk az, hogy hetente beszámoljanak a város eseményeiről, főleg a magyar vonatkozásúakról, ezenkívül egyházi jellegű, helytörténeti, várostörténeti cikkekkel, orvosi tanácsokkal, sportrovattal szeretnék megtölteni a magyar oldalakat. /Máthé Éva: Háromnyelvű hetilap Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

1998. december 11.

Marosszentgyörgyön a rendőrök összevertek egy magyar férfit. Az utcán rosszul lett Szász István református tiszteletes, kihívták a mentőket. Dr. Raed Arafat orvos érkezett a beteghez. A beteg mellett szorgoskodott id. László Sándor. Az orvost idegesítette a férfi segédkezése, szólt a rendőröknek, vigyék arrébb ezt a férfit. Senki nem tudja, hogy kerültek oda a rendőrök. Tény, hogy a helyi rendőrfőnök, Dorel Oprea, valamint két másik rendőr, Petica Varadi és Becheres Mihai rettenetesen megverték László Sándort, fél oldala megbénult, koponyasérülés miatt idegsebészetre szállították, agykárosodást állapítottak meg. A rendőrség a magyar újságíró kérdésére csak halogató választ adott, számolt be Máthé Éva a történtekről. /Karhatalmi erőszak Marosszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1999. február 11.

A Duna Tv-nek nagyon nagy szerepe a határon túli magyarság életében. Magyarországon elhangzott olyan ötlet, hogy a Duna TV-t össze kell olvasztani az MTV-vel. Ezt nem tudják elfogadni a Duna TV hívei. A Duna Televízió Baráti Körét 1994 nyarán alapította több erdélyi város képviselője, a székhelye Csíkszeredában van. Január végén harmadszor találkoztak a Duna Televízió Baráti Körei. A harminc kör a találkozó végén közös nyilatkozatban hitet tettek a Duna TV mellett, mely megkülönböztetett feladatként végzi az egyetemes magyarságtudat építését. /Máthé Éva: Védőbeszéd Duna TV-ügyben. Kapocs a nemzetrészek között. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

1999. május 11.

Marosvásárhelyen sok éve létezik a Dimitrie Cantemir ökológiai magánegyetem. Négy év alatt a városban, a Tudor lakónegyedben elkészül egy magánegyetemi campus. A Cantemir egyetem szeretné szélesre tárni kapuját a nemzetközi kooperáció számára. A jelen levő Bert Billie, belga professzor irányítja azt a programot, melynek keretében a flamand kormány anyagilag támogatja a romániai magánoktatást. Éspedig egy év leforgása alatt 5 millió belga frankkal kíván beszállni ebbe a programba. - Remélhetőleg a közeljövőben igen szoros kapcsolat alakulhat majd ki a marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir Egyetem és a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola között. Ezt az igényt mind Murgu prorektor, mind Darai Lajos Mihály, az intézmény főigazgató-helyettese megfogalmazta. A Kodolányi János Főiskola magánintézmény, az ott tanuló diákok állami támogatásban is részesülnek, és az ott szerzett diplomák az államiakkal egyenértékűek. Mintegy négyezer diák tanul évente a Kodolányi Főiskola különböző fakultásain: a közgazdasági, turisztikai, újságírói szakon. Darai Lajos Mihály reméli, hogy a lehető leghamarabb diákcserék, tananyagcserék mehetnek végbe a marosvásárhelyi és székesfehérvári főiskolák között. /Máthé Éva: Magánegyetemek kézfogása. Székesfehérvár jó példa lehet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

1999. május 31.

Az Erdélyi Református Nőszövetség Marosvásárhelyen tartotta VI. konferenciáját. A megnyitó istentiszteletet Molnár Jánosné Csoma Irma, zsoboki (kalotaszegi) lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke tartotta. A rendezvény meghívottja volt Orbán Viktor miniszterelnök neje, Lévai Anikó, aki bevallotta: ő katolikus vallású, és ezért nagyon jól esett neki, amikor a meghívó megszólítását elolvasta, mely így szólt: Kedves Testvérünk. Egy ilyen meghívásnak természetesen nem lehetett ellenállni. A miniszterelnökné asszony a Kistemplomban összegyűlt többszáz erdélyi lány, asszony jelenlétében arról beszélt, hogy mennyire átérzi a kisebbségi sorban élő asszonyok nehézségeit, felnéz rájuk, és meggyőződése, hogy az anyaországi asszonyoknak az erdélyiektől kell kitartást, helytállást tanulniuk. Hangsúlyozta, hogy a családnak mennyire fontos szerepe van a szép, tiszta beszéd megőrzésében, a vallásos nevelésben, "a hit kincsének átadásában". A választékosan beszélő, minden póztól mentes, szép, fiatal jogásznőt pillanatok alatt szívébe zárta az asszonyi gyülekezet. A magyar miniszterelnök neje, Lévai Anikó rövid exkluzív interjút adott a lapnak. Elmondta, hogy jogász, hat évig ügyvédként dolgozott, amíg a harmadik kisgyerekük született. Utána elvégezett egy második diplomás képzést a jogi karon, értékpapír- és bankszak-jogász lett, utána egy bankban dolgozott egészen januárig. Tavaly szeptembertől a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a pénzügyjog tanára. /Máthé Éva: Díszvendég volt a miniszterelnökné asszony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

1999. június 1.

1991. április elején Gyulafehérváron megalakult a Keresztény Orvosok Szövetsége. Elnöke Bocskay István professzor, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogászati tanszékének vezetője. A szövetség június 5-én Csíksomlyón tartja idei közgyűlését. Bocskay professzor elmondta, hogy hatvan lelkes orvos, egyetemi tanár hozta létre az egyesületet. Az évek folyamán a tagság létszáma 350-re duzzadt. Az egyesület főként svájci kapcsolatai révén sok segélyt hozott be az országba, ezenkívül előadásokat szerveztek. Évente szerveznek találkozót. Idén az előadók valláserkölcsi és orvosi, etikai kérdéseket fognak taglalni. Utána következnek a beszámolók és a vita. - Bocskay István október elsejéig még tanszékvezető, utána nyugdíjba vonul, de konzultáns professzor marad. Kovács Dezső kollegája a vezetése alatt doktorált, s Bocskay István reméli, hogy Kovács Dezsőt kinevezik tanárnak, és a marosvásárhelyi szájsebészeti klinikát is vezetni fogja. - Az országban ez az egyetlen tanszék, ahol magyar fogászati oktatás folyik. Jönnek magyarországi diákok, akik tandíjat fizetnek, és felvételi nélkül jönnek ide, inkább ugródeszkának tekintik a marosvásárhelyi fogászati katedrát, 3-4 évet itt végeznek, majd átmennek valamely magyarországi egyetemre. Ilyenkor csökken a csoportlétszám. A tanszék anyagi helyzete katasztrofális. 1998 szeptembere óta nem kapták meg a gyakorlati oktatáshoz szükséges anyagot. Március óta a normán felüli előadásokat sem fizetik meg. /Máthé Éva: Keresztény orvosok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

1999. június 5.

Marosvásárhelyen a táblák lefestése folyik, a durva, magyarellenes megjegyzések sem maradnak el. A helyi Cuvantul Liber lapból árad a magyarellenesség, a "legszomorúbb az, hogy a többszázszor leírt magyarellenes érveknek mindannyiszor akad olvasója, sőt lelkes híve, ha számuk nem is több néhány ezernél." - írta Máthé Éva. A lap főszerkesztője, Ladariu képviselő kampányt folytat a készülő helyhatósági törvény ellen. /Máthé Éva: Ellenkampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1999. június 8.

Száztíz éve született Székelyzsomborban Nyírő József író. Az évforduló alkalmából a Szászrégeni Művelődési Hét keretében a Kemény János Közművelődési Társaság Nyírő-estet rendezett. Máthé Éva újságíró tartott előadást az íróról, aki 1971-ben államvizsga-dolgozatát Nyírő József munkásságáról írta. /Demeter Judit: Nyírő József-emlékest Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./ Nyírő József /Székelyzsombor, 1889. júl. 18. - Madrid, 1953. okt. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 511-531




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998