udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Máthé Ferenc

1999. július 25.

Július 25-én, vasárnap Bereckben, a katolikus templom közelében leleplezték a sepsiszentgyörgyi Petrovits István szobrászművész alkotta Petőfi és Bem arcképét megörökítő bronz domborműves emléktáblát, jelt állítva a forradalom két nagy hőse, Petőfi és Bem apó találkozásának. Az avatóünnepségen beszédet mondott Kovács István író, a Magyar Köztársaság krakkói főkonzulja, a Bem és Petőfi életmű nagy szakértője. Az emlékhelyet Máthé Ferenc plébános áldotta meg. A változatos kulturális műsor után a jelenlévők megtekintették a művelődési központban szervezett, az eseményhez és a településhez kapcsolódó kiállítást. /Ahol Petőfi és Bem találkozott Berecken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2005. július 11.

A hagyományőrző néptánctalálkozót együtt tartották a Vargyas Napokkal. Testvértelepülésük, az anyaországi Pápakovácsi önkormányzata a decemberi népszavazás sikertelenségének ellensúlyozásaképpen Vargyas község minden lakóját tiszteletbeli polgárának fogadta. A július 9-i hagyományőrző néptánc­találkozóra hat együttes jött el. A megjelentek betekinthettek Sütő Gábor, Máthé Ferenc Ilonka, Török Imre fafaragók műhelytitkaiba, megcsodálták Soós Emma bútorfestő és Veress Miklós festőművész munkáit. Július 10-én, vasárnap a program unitárius istentisztelettel vette kezdetét. Fellépett a pápakovácsi Turmix könnyűzene-együttes, este pedig a baróti Magic Club. Az est fénypontját a tábortűz és a tűzijáték jelentette. /Hecser László: Vargyas minden lakója Pápakovácsi tiszteletbeli polgára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

2005. október 17.

Október 15-16-án Csíkszeredán a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) megalakulásának 10. évfordulója alkalmából tartották meg a régiók népművészeinek találkozóját. Szatmári Ferenc RMNSZ-elnök felvázolta a szövetség tíz éves tevékenységét, majd a régiók (Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Szatmár, Arad megyék) képviselői mutatkoztak be. A résztvevők megtekintették a Csíki Székely Múzeumban a nyáron megnyitott néprajzi alapkiállítást, majd meghallgatták dr. Balázs Lajos A népi kultúra a globalizáció korában című előadását, Farkas Irén muzeológus a népi mesterségekről értekezett. Felavatták azt a kopjafát (felirata RMNSZ, 1995–2005), melyet a szövetség leendő székházában szándékoznak elhelyezni. Máthé Ferenc vargyasi fafaragót életműdíjjal tüntették ki. /Kristó Tibor: Régiók találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

2005. október 29.

A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség október 15-én és 16-án Csíkszeredában ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból vargyasi Máthé Ferenc népművészt a szövetség életműdíjjal tüntette ki. A rangos szakmai elismerést tanúsító oklevelet Szatmári Ferenc, a szövetség elnöke nyújtotta át. Máthé Ferenc 1927. május 4-én született Vargyason. Különböző állásokat töltött be nyugdíjazásáig. Munka mellett faragott. Huszonnyolc templomba faragott csillárt, énekmutató táblát, úrasztalát, szószékborítást. Közösségi megemlékezések alkalmával kopjafát, emléktáblát ajándékozott egy-egy történelmi esemény, személyiség tiszteletére. Kiállításokra hívták Sepsiszentgyörgyre, Barótra, Bukarestbe, Szovátára, Parajdra, Budapestre. /Kovácsné István Anikó: Máthé Ferenc életműdíjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2005. december 29.

Incze Zsolt Sepsiszentgyörgyön a szemerjai református egyházközség lelkésze, Incze Sándor nyugalmazott esperes fia. Elmondta, hogy november elsején megnyitották a szemerjai új temetőben az ismert műépítész, Makovecz Imre által tervezett ravatalozóházat. Az egyházközséghez tartozó városrészben 4870 református vallású személyt tartanak nyilván, mintegy háromezer családban. A kopjafás temetkezés ösztönzésére a tiszteletes Vargyason felkereste Máthé Ferenc Kárpát-medencei hírű fafaragót. Ő a ravatalozóház mellett kiállít négy kopjafatípust, ezek mintául szolgálnak majd. A terméskőből kialakított sírhelyeket kérők részére Keresztes Zoltán mikóújfalusi mérnök-vállalkozó ugyancsak kiállít egy kőből faragott síremléket. Az új ravatalozóház úgy készülhetett el, hogy az előző magyar kormány hárommillió forint támogatást adott, a mostani ezt kiegészítette kétmillióval. Veszprém városa is egymillió forintot adományozott, Veszprém megye félmilliót. A tiszteletes elmondta, hogy működik egy cserkészkör is. A fiatalok karácsonyra színdarabot is előadtak. /Sylvester Lajos: A legszebb építmény az egyházi közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

2007. augusztus 17.

Székelyföld határát jelző tábla felállításával kezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. A megyehatáron elhelyezett háromnyelvű Székelyföld-tábla avatásán Olguta Vasilescu a Nagy-Románia Párt megyei elnöke és egyik képviselője is megjelent és kijelentette, ha az RMDSZ nem őrködik a reklámpannó mellett, éjszaka leveteti a táblát embereivel. Indulatait Markó Béla RMDSZ-elnöknek kellett csitítania. Az ünnepség díszpolgári címek adományozásával folytatódott. A világtalálkozóra hazaérkezők előbb a településeik rendezvényein, majd a székek rendezvényein, végül pedig a megyei rendezvényeken vehetnek részt. Augusztus 17-én 10 órakor egyszerre kondul meg valamennyi háromszéki magyar templom harangja, jelezve, hogy megkezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. Augusztus 16-án a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtárban 12 háromszéki személyiségnek osztották ki a Pro Comitatu Covasnae díjakat. Idén a díjat dr. Boga Olivér, a kézdivásárhelyi kórház volt igazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum alapítója, Gazda József kovásznai etnográfus, Damó Gyula kisborosnyói tanító, Máthé Ferenc baróti népművelő, Kubánda Gizella nagyajtai művelődésszervező, Molnár Gizella sepsiszentgyörgyi színművész, dr. Ioana Georgescu megyeszékhelyi gyermekorvos, Niculina Tintar szociológus, a Kovászna Megyei Művelődési Központ referense, Botka László sepsiszentgyörgyi színművész, József Álmos sepsiszentgyörgyi tanár és dr. Szőcs Dániel sepsiszentgyörgyi orvos kapta. Gazda József kovásznai etnográfus elmondta, jelenleg a Szétszóratottságban. Magyarok a nagyvilágban című könyvén dolgozik, amelyhez Dél-Amerikától a skandináv országokig gyűjt adatokat. „Igyekszem átfogni a nagy magyar jelenlétek színhelyeit, sok emberrel elmondatva a sorsát, ezekből a mozaikokból megépíteni a nemzet azon részének krónikáját, amelynek valamilyen okból el kellett hagynia a szülőföldet” – mondta el. Damó Gyula tevékenységét Sylvester Lajos közíró méltatta. „A kisborosnyói tanító csodát művelt a 300 lelket számláló faluban, olyan magyar históriai és kortárs Pantheont rendezett be, amely párját ritkítja a régióban. Hihetetlen, hogy ez a kis falu Damó Gyula tanító úr vezetésével mire képes, hiszen a település lakóinak tevékenysége Rodostóig nyúlik, oda is ők küldtek cserefát, amiből székely kaput faragtak” – hangzott el. József Álmos, a Székely Mikó Kollégium matematikatanára több mint 40 éves szerteágazó munkásságával érdemelte ki a díjat. 1991-ben adta ki Sepsiszentgyörgy képeskönyvét, 1995-ben jelentette meg Fürdőélet Háromszéken című kiadványt, 1997-ben a tusnádi fürdőkről készített könyvet, ezt követően pedig Sepsiszentgyörgy képes történetével rukkolt elő. Mire a falevelek lehullnak címmel 2003-ban kiadta az első világháborús képes és írásos dokumentumokat tartalmazó könyvet, és idén jelent meg az Országzászló-állítások Háromszéken című kiadványa. Dr. Szőcs Dániel 18 éven át volt a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, részt vett az Úz-völgyi háborús veteránok emlékművének felállításában. Tíz éve elnöke a Székely Mikó Kollégium véndiák-társaságának, akik felállították a Mikó Imre-szobrot, illetve 5 évig háromszéki főorvosa volt a budapesti Segítő Jobb Alapítványnak. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának egyik csúcspontjaként augusztus 19-én felavatják a Háromszékiek emlékparkját Maksa község határában, az Óriáspince-tetőn. A sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu a 12 hónapot és stációt jelöli, a feliratokon a háromszéki települések neve szerepel. A szervezők arra számítanak, hogy az emlékpark a háromszékiek szent helye lesz. /K. Zs. : Hazavárt székelyek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2008. augusztus 21.

Közjogi méltóságok jelenlétében, ünnepélyes zászlófelvonásával megkezdődött Budapesten, a Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami ünnepség. A zászlófelvonás közben a jelenlévők közül néhányan sípolással és fütyüléssel próbálták megzavarni az ünnepséget, s közben a „Gyurcsány takarodj!”, a „Hazaáruló!” és a „Vesszen a kormány!” jelszavakat skandálták. Mind a fővárosban, mind vidéken különböző rendezvények keretében emlékeztek meg államalapító Szent István királyról. Az ünnep alkalmával a magyar kormány ezúttal is magas rangú állami kitüntetésekben részesített személyiségeket, köztük erdélyieket is. /Szent Istvánt ünnepelték a magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Az ellenzéki politikusok nem vettek részt az eseményen. A Kossuth teret a rendőrség teljesen lezárta az állami zászló felvonásának idejére, az augusztus 20-i ünnepi rendezvényre érkezők csak fémdetektoros kapun, szigorú átvizsgálás után léphettek a kordonokkal elzárt területre. A Hősök terén tartott tisztavatáson idén először nem volt jelen a Szent Korona másolata. /Megidézett államalapító. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./ Augusztus 20-a alkalmából a Népművészet mestere díjban részesült Antal Zoltán gyimesi prímás, hagyományőrző, Életfa-díjat kapott Máthé Ferenc erdélyi fafaragó, bútorfestő oktató, Népművészet Ifjú Mestere-díjat érdemelt idén Nyisztor Ilona csángómagyar népdalénekes és gyűjtő. A Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozatának romániai kitüntetettjei: a segesvári Gaudeamus Alapítvány, a szamosújvári Téka Alapítvány, Kántor Lajos, a Korunk és Gálfalvi György, a Látó volt főszerkesztője. /Erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2009. október 23.

Igazi közép-kelet-európai életút tárul fel Szécsi Antal nemrégiben Ezüstgyopár-díjjal kitüntetett pedagógus könyveiből. A 71 éves Szécsi Antal a Regátban munkát kereső székely emberek gyermekeként Galacon született, ahol hamarabb megtanult románul, mint magyarul. A háború idején családja Budapestre menekült, de azután visszatértek Székelyföldre, ahonnan az 1946. évi szárazság miatt megint a román fővárosba mentek. Innen apja szülőhelye, Betfalva jött, majd Rugonfalva és az áhított székelykeresztúri tanítóképző. Itt formálódott közösségi emberré. Vargyason sokáig volt iskolaigazgató. 1975 tavaszán, a híres vargyasi népművészetre alapozva, beindították az iskola bútorfestő és faragó műhelyét, ahol a még élő utolsó mesterek Sütő Béla és Máthé Ferenc tanították a mesteri fogásokat. Szécsi Antal három könyve (Falu a Látóhegy alatt, Kapuállítók hitével, Maga-felejtő sorsunk halk tudója) jórészt Vargyasról és a vargyasi emberekről szól. /Sike Lajos: Ezüstgyopár-díj fél évszázadért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2009. október 24.

Széll János vésztői néprajzos A fa nem hazudik című könyve Máthé Ferenc vargyasi fafaragó népművész életművének monografikus, képes illusztrációkban gazdag összefoglalója. A faragóművész az 1989-es romániai fordulat után a történelmi Magyarország sok helységében, faragóiskolájában dolgozott, munkáival felmondta a magyarok történetét, megjelenítette a magyar mese- és mondavilágott. Az idén 82 éves vargyasi faragóművész fába vésett portréival, mondáival és népi életképeivel olvasható könyvet tart elénk, írta Sylvester Lajos. Vésztő önkormányzata tette lehetővé a reprezentatív kötet kiadását. /Sylvester Lajos: Forgácsok a fafaragó műhelyéből (Máthé Ferenc életművének könyve). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998